Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-10 / 187. szám
Ezt hozta a Síét a külpolitikában így látta a hetet hírmagyarázónk, Páify József: Portugáliának újra van kormánya. De ez a kormány is csak ideiglenes. Maga az államfő, Costa Gomes hangsúlyozta ezt és Vasco Goncalves, a miniszterelnök sem cáfolta meg. A válságos helyzetben aligha lehetne másként. S még azt is kedvező fejleménynek érzem, hogy a kormányfő Vasco Goncalves maradt. Holott a jobb- és szélsőbaloldali ellenzék, sőt a fegyveres erők mozgalmának egy (igaz, viszonylag kis) része is hevesen támadta őt. A miniszterelnök fejét követelte Mario Soares, a szocialista párt vezére, aki most is azt állítja, hogy az új, 1974. április 25-e óta az ötödik, kormány nem fejezi ki a portugál nép akaratát. Goncalves a kulcsember a fegyveres erők mozgalmában. Most, hogy ismét ő került a kormány élére, eszembe jut „találkozásunk”: két és fél hónappal ezelőtt Brüsszelben, a NATO ülése után tartott sajtó- konferenciáján másfél órán át védelmezte a portugál kormány törekvéseit a nyugati újságírók támadó, gúnyos, fölényes, rosszindulatú kérdéseire válaszolván. Emlékeztette őket arra, hogy Portugália történelmét ismerni kell ahhoz, hogy a jelent megérthessék. Háromszáz évig működött az inkvizíció Portugáliában és egyetlen eu.ópai nép sem élt 50 évig a fasizmus járma alatt... Portugáliában voltak a legalacsonyabb bérek Európában ... Az emberek szokásaiban, gondolkodásában még sok az elavult, visszahúzó elem ... Goncalves most is minden bizonnyal a portugál forradalmi célok megvalósításán fog fáradozni, közben azonban az új kormány legsürgősebb feladata a közrend biztosítása, hiszen az ország északi (és legelmaradottabb) részein a kommunistaellenes zavargások folytatódnak. Az ellenforradalmi rendbontások számos szocialista politikus szemét is felnyitották, a párt sok vezető tagja szembefordult Soaressal, s azzal vádolja a főtitkárt, hogy a reakció, a fasiszták malmára hajtja a vizet. Az új kormánynak sokat kell tennie a súlyos gazdasági gondok enyhítésére is. A termelés visszaesett,, az árak emelkednek, a külföldi tőke menekül az országból, a turisták elmaradnak, még a külföldön dolgozó portugál vendégmunkások hazaküldött pénze is kevesebb, mint azelőtt. A Közös Piac politikai feltételekhez kötötte a kilátásba helyezett segítségét, a Goncalves-kabinet aligha fogadja el az olyan feltételeket, amelyek közt ott van a Soares- féle szocialisták vezető szerepének elismerése... Az Egyesült Államok elnöke „sajnálja, hogy nem tud beavatkozni Portugália ügyeibe”; ez a mondat a mostanság igen beszédes Ford elnök egyik nyilatkozatából való. A Fehér Ház ura meg akar maradni az USA elnökének az 1976. novemberi elnökválasztás eredményeként. Elnökjelöltként tehát sűríti a szereplését. A helsinki Európa- csúcs után Bukarestbe és Belg- rádba látogatott, Washingtonba visszatérvén pedig a japán miniszterelnökkel tárgyalt, ezt követően tv-nyilatkozatban vonta meg elnökségének egyéves mérlegét. (Egy esztendeje kényszerült lemondásra. Nixon a Watergate-botrány csúcspontján ...) Ford látszólagos nagy aktivitása azt célozza, hogy az elnök képe feltűnjék minden este az amerikai tévéműsorokban: „hosszú hajrába” kezdett az elnökválasztási versenyfutásban, hogy eleve megelőzzön mindenkit, akár a saját táborában, akár a demokrata párti ellentáborban próbálna versenybe bocsátkozni vele. Az amerikai diplomácia a szokásosnál kisebb csinnadrattával kezdett újabb kísérletbe, hogy végre nyélbe üthesse az izraeli—egyiptomi csapatszétválasztási megállapodást. A tárgyalások Washingtonban a két ország nagyköveteinek a bevonásával folynak. A palesztin mozgalom soraiból hallatszik a legtöbb ellenvetés: „Egyiptom egy marék homokért adná el a palesztin érdekeket” — ilyen kemény megfogalmazást választott egy palesztin lap. Ilyen körülmények között döntő fontosságú lehetett Szadat elnök és Arafat találkozása Kairóban. A Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője az egyiptomi fővárosban megbeszélést folytatott az odalátogató mexikói köztársasági elnökkel, Luis Echeverriával. A mexikói államférfi az utóbbi időben megnövekedett diplomáciai tévéké lységével vonta magára a figyelmet. A jövő évben lejár államfői megbízatása, a környezetéből származó értesülések szerint Echeverria az ENSZ-fő- titkár posztjára pályázik. (A mexikói alkotmány érdekes előírása szerint senki nem tölthet hat évnél hosszabb időt az elnöki funkcióban, az újraválasztás tilos. 1970-ben Echever- riát nagy többséggel választották meg elnökké, jövőre politikusi karrierje Mexikóban véget ér. Nincs kizárva, hogy a nemzetközi porondon szeretné folytatni...) Az ENSZ új, izgalmas diplomáciai csata színterévé válik. Napirendre kerül a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Köztársaság tagfelvételi ügye. Az amerikai diplomácia előbb kerülő úton akarta megakadályozni, hogy a két Vietnam bejuthasson „a nemzetek nagy családjába”. Az Egyesült Államok megpróbálta összekapcsolni a VDK és a Dél-Vietnami Köztársaság felvételét a szöuli rezsim felvételével. A Biztonsági Tanács a dél-koreai kérelmet elutasította ... Az USA diplomáciája még nem adta fel a harcot. Washingtonban azzal fenyegetőznek, hogy az amerikai vétót fogják felhasználni a VDK és a DVK ellen, ha Dél-Koreát nem veszik fel a világszervezetbe. Mindenesetre az megmutatkozott már eddig is, hogy az Egyesült Államok elszigetelődött ebben az ügyben. S az sem érdéktelen, hogy ezúttal a kínai küldöttség is a Szovjetunióval együtt szavazott. Megkezdődött az I. magyar—szovjet ifjúsági iiarátságfesztivál (Folytatás áz 1. oldalról). fejlődik országaink sokoldalú kapcsolata és testvéri együttműködése, ugyanúgy, mint közös harcunk a nemzetközi küzdőtéren a haladás és a béke javára. A Szovjetunióban folyó kommunista építés nagyszerű eredményei, a magyar nép szocialista vívmányai és népeink testvéri barátsága — ez, az apák öröksége, amely a mai ifjú nemzedékre száll. Bizonyos. hogy a szovjet és a magyar fiatalok jól felkészültek és nemcsak megvédik az előző nemzedékek forradalmi vívmányait. hanem képesek lesznek arra is, hogy azokat a holnap új követelményeinek megfelelően tovább gyarapítsák. Mindennél jobban óvjak és erősítsék még tovább a proletár internacionalizmus, közös elveink és közös kommunista céljaink megingathatatlan alapjain született és fejlődő magyar—szovjet barátságot. Fiatal Barátaiml E gondolatokkal köszöntőm |nég egyszer a magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál kedves szovjet vendégeit, a találkozó minden magyar és szovjet fiatal résztvevőjét. Érezzék jól magukat a fesztiválon. Kísérje sok siker önöket az igaz úton és váljanak valóra a jövendő legszebb reményei. Elvtársi, baráti üdvözlettel: KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB. első titkára. Hosszan tartó nagy taps hangzott Kádár János üdvözlő levelének felolvasása után. majd J. M. Tyazselnyikov mondott beszédet. — A Szovjetunió történelmi győzelmének és Magyarország felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére megrendezett első szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál megnyitása alkalmából átadom Önöknek a lenini Komszomol, a Szovjetunió egész ifjú nemzedéke forró testvéri üdvözletét! Mély megindultsággal adjuk át Önöknek, s Önökön keresztül minden KISZ-tagnak, a szocializmus fiatal magyar építőinek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szívélyes üdvözletét és jókívánságait a kommunista eszmék diadaláért folytatott harcukhoz — mondotta, majd arról beszélt, hogy a szovjet nép, a szovjet ifjúság örömmel üdvözli a testvéri magyar nép sikereit, amely a Kádár János elvtárs vezette Magyar Szocialista Munkáspárt irányításával a fejlett szocialista társadalmat építi. A lenini Komszomol büszke arra, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség harcos, kipróbált és hű barátunk, az MSZMP harcos segítője, az új társadalom aktív építője. Dr. Maróthy László és J. M. Tyazselnyikov ezután kicserélte a két ifjúsági szövetség emlékzászlaját, majd dr. Maróthy László „hivatalosan” is meg- nyítottnak nyilvánította az I. magyar—szovjet if júsági barátságfesztivált. A DlVSZ-induló hangjaira felvonták a fesztivál zászlaját, s a két delegáció egy-egy tagja ünnepélyesen meggyújtotta a fesztivál lángját, A nyitóünnenség az Inter- nacionálé hangjaival ért véget (MTI) Megrsyili a Duna menti fiatalok találkozója Dobos Gyula, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára beszédét mondja. (Folytatás az 1. oldalról.) ren. Vele együtt lép fel Domonkos Béla bohóctréfáival. Tizennyolc órától „Dallal, tánccal a Duna mentén” címmel amatőr művészeti együttesek bemutatója lesz a víziszínpadon. Este nyolc órától az MHSZ-lőtéren tábortűz, ének, zene, tánc. Hétfőn délelőtt rangos fórumra kerül sor: megyénk jelenéről és jövőjéről, az atomerőmű és Paks kapcsolatáról a fiatalok kérdéseire Szabónál Antal, a megyei tanács elnöke és Szabó Benjamin, az atoinerőmű kormánybiztosa válaszol. A fórum a művelődési központban lesz. Délután három órakor a járási könyvtárban sakk-szimultán, melyen a jelentkezők ellenfele Ribli Zoltán kiváló sakkozónk. Este tizennyolc órakor ifjúsági nagygyűlés lesz. Utána barátsági fesztivál és gálaest, fáklyaúsztatás, tűzijáték, tánc. A gálaest műsorában fellép a leningrádi Kirov balett tíztagú csoportja, a rosztovi esztrádze- nekar, Dinnyés József pol-beat- énekes, a Thomastic-együttes és több más művészeti csoport. B sfordul a sarkon Z„ a so- “vány technikus, s örülve szerencsémnek, annak. hogy merev tartásáról már lőtávol- ságról felismertem, sietve el- iszkolok előle. Átmegyek az utca túloldalára. Engem ez az ember nem fog többé elcsípni, föltartani, fogadkozom in-, gerülten, bár ezen közben feldereng bennem: menekülés helyett talán jobb volná eléje állni és végérvényesen leszámolni vele. Tíz év óta nincs tőle nyugtom. Erről természetesen jócskán tehetek magam is, a legelején mqp én bíztattam mivel egy meg nem al- kúvó. hibáink ellen bátran harcoló embernek néztem Olyan valaki ő, gondoltam balgán, aki örökké lángol, akit nyugtalanít az álmos beletörődés, a kényelmes megalkuvás, mindent meglát, mindent észrevesz. és semmit nem hagy szó nélkül, értékes közösségi ember. Belátom és elismerem, tévedtem. Tíz esztendő jócskán elegendő volt ahhoz, hogy Z-t kiismerjem, megszállott hibakeresőnek tekintsem. Neki az égvilágon semmi nem jó, illetőleg mindenben következetesen azt keresi, amire rámondhatja: ..felháborító”,, „abszurdum”. „disznóság” és v ..megáll az ember esze”. Nekem meg égnek áll tőle a hajam. Ezt írd meg, követeli, és ha rá hallgatok, apró-cseprő, nem jellemző, mondhatom pitiáner sérelmeket körmölhe- tek reggeltől estig, szert téve némi kétes értékű hírnévre, de úgy. hogy közben lovat adnék alája és a hozzája hasonlók alá. (Másfél tucat Z-t ismerek ugyanis a városban). Nem teszem, inkább menekülök előle, sajnos menekülök, ahelyett, hogy egyszer kerek-perec megmondanám : Szórakozzék a nagynénikéjével. Ilyen közléstől azonban eleddig még eltekintettem. Bizonyos közéleti bátorságra lenne szükségem, ezzel, valamilyen oknál fogva nem rendelkezem, s nyugodtan fogalmazhatok többes számban, mert úgy látom ezzel a bizonyos közéleti bátorsággal nem rendelkezünk. /gondolom kényelmesebb '“íaz örökké felháborodott Z-t kikerülni, mint kioktatni, vagy éppen meggyőzni? Meggyőzni ? Ez az, ami vele kapcsolatban teljesen elképzelhetetlen. Mindig és mindenben a szándékosságot látja, vélt sérelmei megtorlására egyedül üdvözítő megoldásnak a leváltást, a kirúgást. a lenyakazást találja. Ijesztő alak. Ö maga tévedhet, de más ne tévedjen. „Ezt írd meg!” — harsogta az utcán, dühtől tajtékozva és előadta ebben és ebben az üzletben a pénztárosnő rosszul adott neki vissza, ha nincs résen. ha nem figyel „az aljas perszóna” három forinttal becsapja. „Ez a kereskedelem, kérlek. Így bánnak a vevővel kérlek!” Mondja, mondja teli szájjal és elvárja, vele háborog- jak magam is. érezzem át a helyzet tarthatatlanságát, rohanjunk a tanácshoz, a városhoz, ha ott nem intézkedő Ezt írd meg!
