Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-07 / 184. szám
\ Egy járás tapasztalatai Számvetés és iránymutatás Természetes dolog, hogy napjainkban több szó esik a mezőgazdaságról, hiszen most vagyunk e népgazdasági ágazat munkáinak legszebb, de ugyanakkor legnehezebb szakaszában. Ezek pontos, gyors elvégzése adia a mindennapi teendők zömét. Ugyanakkor itt is, mint a gazdasági élet minden más területén, készül egy nagy számvetés, az elmúlt fél évtized mérlege és ezzel együtt a következő öt év feladatainak számbavétele, tervezése. Ezt tette legutóbbi ülésén a Szék- szárd járási párt végrehajtó bizottság is, amikor megtárgyalja .a járás mezőgazdaságának helyzetét és a továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Az elmú’t öt ér járásban, amelyben két állami gazdaság, három erdészet, tizenöt mezőgazdasági szövetkezet és eev halászati szövetkezet működik, nem egyszerű dolog, de a hozzáértő embereknek sokat mond. Például azt. hegy közel ezevb 'fszáz hektárral nőtt a nagyüzemi gazdos^geV területe ugyanakkor jelentősen csökkent, az erdészet kivételével, a dolgozók száma. Meg's, a búza kevés híjén száztíz százalékkal nagyobb termésátlagot mutat, mint öt évvel korábban. Nem célunk a számok, adatok tételes felsorolása, de H- sebb-nagyobb átlagnövekedés mutatható ki a kukoricánál, a r”korréoánál, a burgonyánál. Elterjedtek a nagy hozamú növényfajták, egyszerűsödött a vetésszerkezet, növekedett a technikai eszközökkel való ellátottság, terjedtek a zárt technológiai rendszerek, a ko- mizálás. Közben az üzemek vezetői felismerték azt is. hogy a növekvő igényeknek csak szoros együttműködéssel, társulással, kooperációval lehet megfelelni. Egymás után jöttek-létre a közös egységek. A Tolna megyei Mezőgazda-* sági Szövetkezeti Közös Vállalatnak hét termelőszövetkezet és négy ÁFÉSZ, a sertéshíz!a1 ást és -feldolgőzást elősegítő társulásnak két termelő- szövetkezet lett a tagja, hogy csak néhány példát említsünk, de folytatható a sor a termelőszövetkezeti termékeket értékesítő áruházzal, amely szintén közös vállalkozás, a kép még így sem teljes, hisz az elmúlt öt év ez’rányú eredményeinek listájára kívánkozik, hogy tizenhárom tsz csatlakozott a kölcsönös támogatási alaphoz, 1974-ben megalakult a Tolna-müzsi Agrokémiai Társulás, együttműködés alakult ki a Sió bal parti öntözőmű megépítésére, a Sárköz- Völgységi vízitársulatnak öt, a Paks—faddi Vízitársulatnak hét termelőszövetkezet a tagja. Más szövetkezetek együttműködési szerződést kötöttek vállalatokkal, intézetekkel, vagy kukoricatermesztési rendszerekhez csatlakoztak, vagv kezdeményezők voltak a gazdaságosabb termelést biztosító — oáldául burgonya — termesztési társulások létrejöttében. Ez máris jó alapot ad ahhoz, hogy a XX. pártkongresszus határozata szellemében tovább folytatódjék a mezőgazdaság! üzemek kooperációiénak szélesedése, és a meglévőknél tovább javuljon a munka. Érdemes röviden végignézni az állattenyésztés eredményeit is. A járásban jó feltételek vannak a tejtermelés növeléséhez. Megkezdődött a fajta- átalakító keresztezés a szarvasmarha-állomány számszerű emelkedése mellett. Hat korszerű tehenészet létesült. A ser. tésprogram meghirdetése sem maradt pusztába kiáltott szó, hisz a hízottsert és-értékesítés kis híján ötvenhárom százalékkal emelkedett, és korszerű sertéstelep is épült. A számvetés azt mutatja, hogy jelentősen növekedett a közös vagyon, a szövetkezetek bruttó jövedelme és az állami gazdaságok nyeresége. Sokatmondó adat, hogy meghatározott a termelőszövetkezetek biztonsági alapja. Érthető, hogy a fokozatos erősödés egyenes következményeként mind több jutott, mind építési, mind gépi beruházásra. Az utóbbinál a nővekrd 's — öt év alatt — csaknem kétszáz százalékot mutat. A javuló eredmények mögött — vagy inkább előtt — ott van az a tény, hogy az egyetemi és főiskolai végzettségű szakemberek száma több mint ötvenhat százalékkal magasabb, mint volt, így az állami gazdaságokban gio helvett 137 hektár, a termelőszövetkezetekben 692 helyett 441 hektár jut egy-egy magasan képzett szakemberre. Itt azonban még jócskán van elmaradás a lehetőségek mögött. A termelőszövetkezeteknél még nem mindenhol ismerték fel, hogy a technikai erősítés csak a dolgok egyik oldala, a másik — n számviteli és közgazdasági munka — is „meghálálja” ha többet törődnek vele. A gazdaság! eredmények egyik jelentős forrása a szocialista munkaverseny Éhben viszont elvitathatatlan a kommunisták, a pártszervezetek és -szervek termelést segítő, ellenőrző munkája. Különösen a kongresszusi, fel- szabadulási munkaverseny során tett felajánlás — amelynek értéke 43 millió forint volt, és a teljesítése 133 százalékos lett — mutatta meg, hogy milyen lehetőségek vannak a járásban, a járás mezőgazdasági dolgozói mire képesek. Teljesen érthető, hogy a jól végzett munka után növekedett a dolgozók, a tsz-tagok jövedelme is. Á bérben közvetlenül nem jelentkező, de mindenképpen az egyén javát szolgáló juttatások. közül egy sokatmondó adat: 1973-hoz képest 1974-ben'a termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapjának összege közel hetvenöt százalékkal volt magasabb. • A fentiek — érthetően — egy tallózás felületességével mutathatják csak a járás helyzetét. Mégis, ha csak töredékben is, de a valóságot tükrözi. Ez a valóság pedig a tagadhatatlan féjlődés. Azt mutatja, hogy ha gondokkal, zökkenőkkel vegyes hétköznapokon sokat kellett dolgozni —, mi tagadás, esetenként mérgelődni is —, megérte. Megérte, mert az eredmények jóleső érzést keltenek, és ami ettől js fontosabb, biztos alapot adnak a jövőhöz... Ennek ii-ányvonalát a párt Központi Bizottságának 1974 decemberi határozata, és az 1975 júliusi állásfoglalása egyértelműen mutatja. A feladat változatlan a termelés fejlesztése, hogy a szükségletek kielégítése mind teljesebb, legyen. Részletesebben megfogalmazva: feladat a vállalatszerű gazdálkodás, az iparszerű termelés útidnak tovább folytatása. a műszaki fejlesztés, a termelés biztonságának fokozása. A természet; és közgazdasági adottságokat jobban ki kell használni, a vetésszerkezetet a népgazdaság igényeihez kell alakítani. Az előbbre- jutás, a korszerűbbé válás nem mehet másként, mint ,a fejlesztési eszközök koncentrálásával, az együttműködés, a kooperáció további javításával. A területi koncentráció lehetőségeit is ki kell használni. A vezetés színvonalának állandó emelése is hozzátartozik a további eredményesség biztosításához, amelybe bele tartozik az egyszemélyi felelős gazdasági vezető éppen úgy, mint a pártszervezetek, pártszervek munkája. A számvetéssel egyidőben a továbbfejlődés fent leírt vonásait is körvonalazta — a többi között — a szekszárdi járási párt végrehajtó bizottság, és ezzel egyszersmind megbízható iránytűt adott a részfeladatok kidolgozásához a politikai és gazdasági vezetők kezébe. FEJES ISTVÁN íiiésezeíi a megyei KiSZ-vb Tegnap délelőtt Szekszárdors ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen többek között ott volt Havasi Ottó, a KISZ KB munkatársa, dr. Szilágyi Miklós, a megyei múzeum igazgatója, dr. Rosner Gyula, a múzeum tudományos főmunkatársa és G. Vámos Mária néprajzos muzeológus. A megyei sporthivatalt Lépő László elnök képviselte. A vb-tagok és a meghívottak két előterjesztésről tárgyaltak. A XI. nyári területi olimpiáról Gubicza Lajosné, a megyei úttörőelnökség elnöke, az országos honismereti tábor tapasztalatairól Kamarás Györgyné, a megyei KISZ- bizottság munkatársa írásban tájékoztatta a jelenlévőket (Mindkét rendezvényre a közelmúltban megyénkben került sor.) , A vitát Varjas János, a megyei KISZ-bizottság első titkára, a vb-ülés elnöke foglalta össze. Francia munkáskiildöííség a megyeszékhely en A megyeszékhely francia testvérvárosával kötött megállapodás értelmében a hét elején 10 tagú francia szakszervezeti és munkás- küldöttség érkezett Bezonsbói Szekszárdra. A küldöttség vezetője René Rejaud, a GGT bezonsi munkatársa. A vendégek kéthetes tartózkodásuk során Dombodban laknak. Ellátogatnak a megyeszékhely üzemeibe, de felkeresik a BHG budapesti anya- vállalatét is. Ezenkívül eljutnak Pécsre, Harkányba, a Balatonra és a gemenci vadrezervátum területére is. A francia vendégeket tegnap délután fogadta Császár József, a városi tanács elnöke. A testvérvárosi küldöttség látogatásának viszonzására szeptember 11-én hasonló létszámú magyar csoport utazik Bezonsba, akiket négy nappal később egy 10 tagú KISZ-es csoport is követ majd. iiiimiiiiiiiiiiimiiimmmiiimiiiiiiiimimiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiHiimiiiiiimiiiimiimiit laló paksiak munkájában, de még előbb, 21 éves fejjel a Paksi Konzervgyár rekonstrukciójában olyan munkákat irányított. mint a víztorony építése, a csatornázások, az összes út- és térburkolat. Munka mellett végezte el a bajai főiskolán a tanulmányokat. Közben festett, faragott, felépített két családi házat az elsőt az anyjának, a másodikat (az idén) saját családjának. Két kislánya közül a hároméves elvárja, hogy mindig 6 menjen érte a bölcsibe, és Endre tud erre is időt szakítani. A pontosság és a szorgalom mintaképe lehetne. Mint műszaki ellenőr egy tízezer négyzetméter alapterületű raktár építését figyeli, irányítja az ERBE részéről, ezen kívül építtet telefonkábel-vezetéket és az ő feladata az ösz- szes csatorna és vezeték helyének pontos jelölése, számontartása amihez tulajdonképpen a föld alá „le kell látni.” Endre erre is képes. Említsük meg: vannak és még épülnek az óriási üzemi területen csapadékvíz és szennyvízcsatornák. ivó- és tüzivíz- vezetékek elektromos kábelek és telefonvezetékek, mind lent a föld alatt, és mindez külön és bonyolult összevisszaságban. azaz precíz rendben. A ..legnagyobb” ember nz ERBE kirendeltségvezetője, Varga Tibor, de termetre 6 a legkisebb. Első diplomáját az egykori Lenin Intézetben kapta, aztán néhány évig karosz- széria-lakatosként is dolgozott, és a munka mellett megszerezte a gépészmérnöki oklevelet. Budapesti ember, egyébként Pécsről származik. Pakson mindenféle képzettségének közvetlenül hasznát veszi. Mérnökként irányítja a beruházási koordinációs és ellenőrző munkát, tolmács nélkül beszélget a szovjet szakértővel, és maga tartja karban a gépkocsiját. Legkedvesebb szórakozása a főzés. Kicsi ember, de tud enni és főzni is. Gyakran készít tésztákat, sztrapacskát, dödöllét, újabban meg rákapott a gombára. Sok a gomba az üzemi terület környékén, az egykori legelőn, a Duna-part fűzfáin. Egyik emeletes fűzfa gombáját tizenöten ették, két napig. A műszaki ellenőrök közül a 49 éves Papp Béla kapta az üzemi főépület munkáinak ellenőrzését, pontosabban: vállalta. De vállalt még rengeteg mást is. Húsznál több felvonulási épületet, a 3500 adagos konyha-éttermet, irodákat, a bejáró dolgozók öltöző-fürdő épületét, és vállalta a párttitkárságot. amit nagy politikaitanári tudással és hatásosan végez. Papp Béla valamikor katonatiszt volt, megjárta a háború poklát is, és az idén, a győzelem napja alkalmából élvezetes előadást tartott a második világháború nagy csatáiról. De még nem mondtunk el mindent a tevékenységéről. Ö volt az elmúlt évadban a politikai szemináriumvezető, s közben fél éven belül két érdekes, ünnepélyes brigádvetál- kedőt szervezett, ezeket irányította is, mint játékvezető. Látszólag mogorva ember, de csak azért olyan kimért a modora munkaidőben, hogy ne tartsák fel fölöslegesen, hogy gyorsan dolgozhasson. Este rendszerint egészen más. Anekdotázó, tréfásan hangoskodó. Asztaliteniszezik a kései órákban és olyanféle csatakiáltásokat hallat, mint a vívók. A sok idegfeszültség fgy enyhül meg benne. Szeszt nem iszik. Imádja a családját. Időnként Paksra csalogatja egy-egy napra a feleségét és a lányait, hadd lássák. milyen szépen halad az építkezés. Papp Béla pesti ember. De már legalább any- nyira paksi is. Nem egyszerűen azért, mert itt éli az élete kétharmadát, hanem mert számára az erőműépítés szent dolog, maga az élet, a minden. GEMENCI JÓZSEF Új pedagóguslakás Grpfeisfoen A pedagógusgondok megszüntetésére az egyik mód a faluhelyeken a szolgálati lakások építése. Ennek a bel-es elvnek gyakorlati megvalósításán dolgoznak a kőművesek Gerjenben, az épülő új pedagóguslakáson,
