Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-07 / 184. szám
1 Új jogszabályokról — röviden Munkásportrék Augusztus nyolcadikén, kilencedikén és tizedikén kerül sorra Szolnokon a II. munkás- portrék országos amatőrfilm- pályázat fesztivál-vetítéseire. A több szerv által immár másodszor meghirdetett pályázatot, alkotótábor előzte meg Tiszakürtön. A táborozáson részt vevő amatőr filmesek — köztük a Tolna megyei filmklub tagjai — elkészült filmjei közül előzsüri választotta ki azokat, amelyeket a fesztivál bírálóbizottsága is megtekint. Ezen a szelekción valamennyi tolnai filmes munkája túljutott. A programban a versenyvetítések mellett több külföldi amatőr film vetítése szerepel — német, lengyel, észt és jugoszláv kollekciók — és a zsűri találkozik a filmek alkotóival, hogy nyilvánosan is megvitassa a beküldött munkákat. A fesztivál Célja,' hogy az amatőr filmesek érdeklődését a munkásábrázolás felé irányítsa, tulajdonképpen már az előkészítő táborozással teljesült. A filmek színvonala csak megkoronázhatja az egyébként ki- yáló ötletet d;:» Nemzetközi gitárfesztiyál Tizenhárom országból érkeztek résztvevők az esztergomi második nemzetközi gitárfesztiválra és szemináriumra. Szendrey-Karper László, S Zeneművészeti Főiskola tanára a szeminárium művészeti vezetője előadásában ismertette: a rendezvény fő célja, annak a tudatosítása, hogy a zeA**»í*neművészet remekei, Bartók,’ Schubert és mások művei alkalmasak arra, hogy gitáron játsszák. A megnyitón a harminctagú Bakfark Bálint gitárzenekar — Ágay Karolának, az Operaház művésznőjének közreműködésével — előadta Farkas Ferenc Kossuth-díjas kiváló művésznek a város millenniuma alkalmából gitárzenekarra komponált és két évvel ezelőtt bemutatott Esztergomi gitárzene című művét. Az esztergomi Városi Tanács a világon elsőként szervez ilyen fesztiválokat és szemináriumokat. A két évvel ezelőtti hallgatók 90 százaléka visszatért, és most több mint 130 zenészt, gitárművészt, pedagógust fogadtak. Kulturális kirándulások 7f SZEGED I A „hírős város” egész nyáron gazdag programmal várja a kirándulókat. A fotóklubok 11. szegedi szalonja augusztus húszadikáig várja a látogatókat, y. Ma — csütörtökön — nyílik és augusztus 19-ig látható a szegedi képcsarnokban a szegedi ünnepi hetek alkalmából rendezett iparművészeti bemutató. I Szombaton és vasárnap a „szabadtérin” Kodály Zoltán Háry János című dal játéka látható nyolcórai kezdettel. Az előadás rendezője Giricz Mátyás, vezényel Szalatsy István, szereplők: Bessenyei Ferenc, Házy Erzsébet, Kovács, János, Fónay Márta, Király Levente, PÉCS Nem is kevés azoknak a száma, akik gyakori látogatói a „szomszédvár”, Pécs kulturális rendezvényeinek. Az ő figyelmüket most a Tettyei esték következő előadására hívjuk fel. Unger Pálma és N. Szabó Sándor előadásában két egyfelvonásos darabot láthatnak. A kisherceg és a Nesscaffe című kamaradarab kellemes és nemes szórakozást ígér. A kék madár Szovjet—amerikai koprodukcióban forgatják Lenin- grádban a Kék madár című filmet, amelyet Cukor György magyar származású amerikai filmrendező rendez. A képen: Elizabeth Taylor, a film főszereplője. Az egészségügyi miniszter 9/1975. (VIII. 1.) Eü. M. számú rendelete a születendő gyermek egészségének védelme érdekében szükséges védőoltásról szól, s kimondja, hogy: „Szülés vagy vetélés esetén a nőt védőoltásban kell részesíteni, ha a vércsoport-vizsgálat eredménye ezt indokolja. A védőoltást megelőző szűrővizsgálaton, a védőoltáson, valamint az ellenőrző vizsgálaton való megjelenésre az egészségügyi szerv hívja fel az érdekeltet, aki a felhívásra — az abban megállapított helyen és időben — köteles megjelenni, és magát a vizsgálatoknak, illetőleg a védőoltásnak alávetni.” A vonatkozó részletes szabályokat külön utasítás állapítja meg. A jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 54. számában jelent meg és kihirdetése napján (VIIL 1-én) hatályba lépett. A Kereskedelmi Értesítő f. évi 24. számában 7/1975. szám alatt közös irányelv jelent meg az újítómozgalom irányításához, az újítási szabályzatok elkészítéséhez. Az irányelv szerint is az újítási szabályzatban — a helyi adottságok figyelembevételével — részletesen szabályozni kell többek között az újítási javaslatok bejelentésének, nyilvántartásának, elbírálásának vállalati rendjét, az ehhez szükséges szervezetet, az újítók erkölcsi és anyagi elismerésével, az újítások hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos tennivalókat, az újítási szerződések tartalmi és formai előírásait, az újítási ügyintézés ellenőrzésének rendjét, stb. Az újítási szabályzatot az 1975—80. évekre terjedő hatállyal kell elkészíteni és a kollektív szerződés mellékleteként kell közreadni, í.íJíísSíé-**'-«**A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 5/1975. MT. TH. számú utasítása a szövetkezetek, valamint a területi és szakmai szövetségek állami törvényességi felügyeletéről szóló korábbi utasítást egészíti ki, s e kiegészítésből csupán az alábbiakat idézzük: „A társulások gazdálkodásának és működésének helyzetéről évente legalább egyszer — március 15. napjáig — írásban átfogó tájékoztatást kell adni.” Indokoltnak tartjuk még felhívni a figyelmet a Munkaügyi Közlöny L évi 10. számára, amelyben a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott különböző jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt' hatályos szövege jelent meg, s ebből megismerhetők a szakmunkásképző iskolákra vonatkozó rendelkezések, a tanulókkal kapcsolatos, a munkaviszonyban állók szakmunkásképzésével kapcsolatos, továbbá a szakmunkás- vizsgára vonatkozó rendelkezések, a szakmunkásképző iskolát végzettek továbbtanulását szabályozó, valamint a tanácsi vállalatokra, szövetkezetekre és magánmunkáltatókra vonatkozó eltérő rendelkezések. A jogszabályhoz csatolt „Mellékletek” tartalmazzák az Országos szakmunkásképzési jegyzéket, a megszüntetett szakmák jegyzékét, a szakmunkástanulók ösztöndíjtáblázatát, irányelveket az Iskolai Munkavédelmi Szabályzat elkészítéséhez, valamint táblázatot a térítési és vizsgadíjakról, okirati illetékekről. Az egységes szerkezetbe foglalt szöveg rendkívül megkönnyíti az e tárgykörben érdeklődők tájékozódását. Dr. Deák Konrád osztályvezető ügyész Pásxtor Ferenc t jjb Fiúk a Leshegyen — Pénz kell? Adjak? Nem mehetsz üres kézzel a lányhoz. — morgott Ángyás, aki a vihar óta nagyon megkedvelte a szelíd Golu- bicsot. — Hagyd, Dani, — hárította el Takács. — Adok én neki egy pirosat. — A múltkor ő adott nekem. Különben is. Osztálytársak voltunk, magam is nagyon utáltam ezt a Pécsit, de most belemászott a szívembe. Le a csaj előtt a parókát. Béla, kösd fel a lengét. Te vagy az első, aki után eljöttek! Ez már nem semmi, Golubics! Azért megengeded, hogy köszöntsem? — Persze. Gyertek oda, hozott egy marha nagy kosarat. Biztosan tele van édességgel. A mamájánál nagyon jó voltam mindig, hisz tudod. — Fogd be a szádat, öltözz, :— parancsolt rá Ángyás, és az istállós zubbonya ujjával fényesítette a sapkaellenzőt — Akinek ilyen mátkája van, az húzza ki magát, mint a szaros Pista Krisztus nevenapján. Már engedel- met. Felénk így mondják. — Mi az a mátka, Dani? — bevetett Takács a fiúra. — Talán nem tudod? Nálunk Zabaron még nem divat, hogy a lányt csajnak csúfolják. Akkor is azt mondod neki, ha a jegyesed lesz? — Van benne valami, — hagyta rá Takács és lökte kifelé Golubicsot. A folyosón, meg az ajtó előtt voltak már vagy tízen. Lánynézőbe dugták a fejüket. Kicsit sután hatott ez, mert messziről méricskélték Pécsit, mint valami előkelő idegent. Nem illett volna odaszemtelenkedni. Figyelmen kívül hagyni? Az is sértés. Golubics zavartan igyekezett kifelé. Bagócs megállította, — Várj! — húzta közelebb. — Van pénzed! — Van. ■ i «w,s ~ í r r~ i f — Elég? ■'*1* — Azt hiszem.’ 1 ■ _ ______\_____ t — Adok, van pénzem. Hupka küldte el £ lilát. Úgy se kell semmire. — 118 — — Köszönöm Laci. Rendes vagy. Ha mégis kellene, majd szólok. Márta a lugasban várt rá. Már kicsomagolta a süteményeket. Sorba rakta az asztalon, ízléssel elrendezte, hadd legyen még nagyobb ö meglepetés. — Mind neked hoztam. Magamtól. Csak a macskanyelvet küldte anyu. Ha nem adsz belőle a többieknek, szétváglak, érted! — Most, azonnal? — Szólj nekik, nehogy megromoljon ez a sok finomság a napon. — Fiúk, gyertek már egy pillanatra, — szólt Golubics. Jöttek. Méltóságteljesen, komolyan, maguk sem tudják, hogyan lenne jobb, de jöttek. — Bemutatom nektek a menyasszonyomat, Pécsi Mártát. Mindet ő hozta, — mutatott ezután á süteményre. — Kóstoljátok, ahogyan ez szokás nálunk. — Tegezhetünk? — kérdezte Suhajda és elsőként nyúlt a gusztusos rétes után. — Pont te kérdezed, Samu. Mintha nem ismernélek, te szövegláda! Egyébként természetes. Gondolom, nemcsak a katonatársai vagytok Bélának, hanem a barátai is. — Látjátok, mondtam én, hogy irtó aranyos ez a Pécsi. Megmondtam, ti meg azt hittétek, hogy csak linkelek. Mert tudod — fordult á lány felé, — legtöbbször csak rólad beszéltem, meg a kutyámról. — Jól van, elvártam, — nevetett a lány, közelebb húzta magához Bélát, mindenki előtt megpuszilgatta, hogy bizonyítson. — Kiről beszéljen az embeí? Arról, akihez tartozik. Végre Golubics is hozzájutott egy-két falathoz. Gyorsan, határozottan, céltudatosan evett. Nem aprózta, nem finomkodott. Teleszájjal, révedező szemmel nyelte a réteseket, s vizslán leste Takács kését, hogy mekkora szeletekre aprítja a mákos beiglit. Teleszájjal is beszélt. — Milyen rendes vagy, Pécsi, pedig hogy utáltuk egymást? Soha nem hittem volna, hogy ennyire belédesek! Többen nevettek. Márta pedig valóban elhitte. Hihette is. Gyöngéden porolta le a porcukrot Golubics zubbonyáról. Estig együtt maradnak. Béla majdnem elpityeredett, ami— 119 — kor felültette a lányt az autóbuszra. Keservesen majszolta befelé menet a maradék macskanyelveket. Benn a folyosón hiába várt rá a járőrmacska. Ingerültem odébbrúgta, mint az összegyűrt lábtörlőt. Napokig ő volt a szőnyegen. Róla beszéltek, őt irigyelték. Pécsit dicsérték, magasztalták. Csak Suhajdának nem tetszett. — Kicsit gömbölyded lett a fazonja, ez pedig a mai világban korszerűtlen. Egy kissé molett, hogy úgy mondjam, dagadt hölgy már nem tud kielégíteni igényesebb férfiízlést. — Essen beléd a métely, Samu, — förmedt rá Ángyás. — Savanyú neked a szőlő, kope! Lenne csak neked ilyen, cigánykereket hánynál mindennap. ŐSZ """ ' A szőlőhegyen már piroslanak a fák levelei. A természetben minden bölcs, minden a törvények szerint történik. Az itteni törvények kérlelhetetlenek. Az tér előbb pihenőre, aki korábban látott munkához. A cseresznye- fák már hullatják leveleiket, a szőlők még takargatják leveleikkel a duzzadó fürtöket. Az erdőkben nagy, színes foltok terebélyesednek. Egyre erőteljesebben futnak széjjel a méregzöld vásznon, mintha erősen felhígított festéket öntöttek volna rá. A falu népének java kinn tanyáz már a szőlőben, a borházakban, főzik a pálinkát, nagy üstökben rotyog már a szilvalekvár. Itt-ott csattannak a szüretelőollók is, mert a piac várja a nagy szemű csemegeszőlőt. Nágel Franci bácsi ráér. Kétszer is megnézi a gyümölcsöt, csak azután szakítja le, nagy óvatosan teszi a vesszőkosárba. Megadja a dúskálás módját is. Miért ne? Volt türelme dédelgetni a fát, a szőlőt tavasszal, egész nyáron, miért ne lenne most? Szüretelni kell, itt az ideje behajtani mindazt, amiért nyitástól idáig fáradozott Még aranyos színe van a Napnak. Ereje is hasonlít a nyárihoz, de a sapkát már nyugodtan rábiggyesztheti egy karóra. Az sem kap ilyenkor napszúrást, aki hajlamos rá. Franci bácsi olyan fajta, hogy a fehér haj inkább fiatalítja, mint korát hangsúlyozná. Különösen itt, a birodalmában tagadhat le egy-két tízesztendőt , (Folytatjuk) '’~***~ — 120 —
