Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-06 / 183. szám

Ikm isinéliőiiSiet meg 1 Nagaszaki egyik terén átl Kitamura Szeibo szobrász* művész monumentális, 15 méter magos bronz békeszobra. A szinte égbe meredő bronz férfialak jobb keze az égbolt­ra mutat, s a 30 évvel ezelőtti tragédiára, a Hirosima és Nagaszaki elleni atombomba-támadás szörnyű pusztításai* ra figyelmeztet Haminc éve, 1945 augusztusában Európában már kibon­takozóban volt a békés élet, de Ázsiában még Heves üt­közetek folytak a fasiszta-militarista tengely távol-keleti hatalma, a japán militarizmus térdre kényszerítésére. Az Ázsiában elhúzódó második világháború utolsó szakaszá­ban határozta el az Egyesült Államok akkori elnöke, Tru­man, hogy Japánban felhasználja a haditechnika új, min­den addiginál pusztítóbb fegyverét, az atombombát. Gon­dos előkészület után 1945. augusztus 6-a reggelén Hirosi­mára, három nappal később, augusztus 9-én pedig Naga- szakina dobták le az amerikai atombombát. A gomba alakú füstfelhőt képező atombomba Hirosimá­ban 260 ezer, Nagaszakiban csaknem 200 ezer ember életét oltotta ki. A ledobott bombák a két várost pokollá változ­tatták, mindent a földdel tettek egyenlővé. A csaknem félmillió ember értelmetlenül, az Egyesült Államok világ­hatalomra törő köreinek bűnéből halt meg Hirosimában és Nagaszakiban. Mint Churchill brit miniszterelnök meg­jegyezte: Japán sorsát nem az atombombák döntötték ell Miért ragadtatta magát ilyen barbár cselekedetre az Egyesült Államok politikai és katonai vezetése? A választ Blocket angol professzor így fogalmazta meg: „Az atombomba-robbanások Japánban nem a második világháború utolsó katonai aktusai, hanem az Oroszország elleni diplomáciai hidegháború első aktusai voltak." A szövetséges hatalmak közötti megállapodás értelmi­ben a Szovjetunió augusztus 9-én lépett hadba a japán fasizmus ellen, az amerikai katonai és politikai vezetés a szovjet hadba lépésről is el akarta terelni a figyelmet. Ma, harminc év távlatából még értelmetlenebb kalan- dorságnak tűnik Hirosima és Nagaszaki elpusztítása. A Szovjetunió, s a második világháború után létrejött szocia­lista országok megfékezték az imperialista körök hideg- háborús politikáját, s a gazdasági és katonai megerősödé­sükkel párhuzamosan érvényre juttatták a békés egymás mellett élés politikáját. Ám Trumanok még ma is vannak. A béke híveit nem hagyhatja nyugodtan, hogy például Schlesinger amerikai hadügyminiszter még most Is a „korlátozott nukleáris stratégián" munkálkodik. Nagaszakiban a szinte égbe meredő bfonzeínber víz­szintesen kinyújtott bal keze a békére inti az emberiséget. Nem ismétlődhet meg a félmillió hirosimai és nagaszaki tragédiája 1 BOGOS LÁSZLÓ PANORAMA KAIRÓ Ä2 Ál Gumhurija értesülése szerint a kampalai afrikai csúcsértekezlet idején állam­csíny-kísérletet hiúsítottak meg Líbiában. A kairói lap úgy tudja, hogy az összeesküvés vezetőjét, Abdel Fattah Ju- neszt, a benghazi köztársasági gárda parancsnokát húsz más katonatiszttel együtt letartóz­tatták. Mint a iap emlékeztet rá, ez már a harmadik nuccs- kísérlet Kadhafi elnök ellen.- - -^gr" TOKIÓ '} ' Öt szabadon bocsátott ter­roristával kedden elindult To­kióból Kuala-Lumpurba a ja­pán légiforgalmi társaság egyik különrepülőgépe. Japán for­rások szerint a „vörös hadse­reg" tenrorszervezet tagiai, akik hétfőn reggel Kuala- 1,umpürban behatoltak az Egyesült Államok, Svédország és' más országok malaysiai nagykövetségének otthont adó irodaházba és ott a legfrissebb jelentések szerint mintegy 59 túszt — köztük egy ameri­kai és egy svéd diplomatát — ejtettek, hosszas alkudozások után végül is beleegyeztek ab­ba, hogy a japán hatóságok csak öt terroristát bocsássanak szabadon és szállítsanak el Malaysia fővárosába, miután két, Japánban bebörtönzött másik terrorista nem volt haj­landó távozni az országból. Közben a Kuala-Lumpur-i irodaházat változatlanul meg­szállva és félszáz túszát őri­zetben tartó japán kommandó újabb követeléssel állt elő. Kívánsága az, hogy a Tokióból érkező kiszabadított öt társá­val együtt biztosítsák szabad elvonulását. Árvíz Indiában A legfrissebb jelentések sze­rint Indiában a monszun esők okozta árvízkatasztrófában egyedül Bihar államban 58 ember lelte halálát. Az árvíz- károsultak számát több mint 4 millióra becsülik. Az ország más északi és keleti körzetei­ben is súlyos károkat, élelme­zési nehézségeket és közleke­dési fennakadásokat okozott a természeti katasztrófa. Washington Ford nyilatkozata hazaérkezése tatán Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke öt országot érintő tíznapos európai látoga­tásáról — amelynek keretében Helsinkiben részt vett az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési, konferencia zárószakaszán — hétfőn este visszaérkezett Washingtonba. Előre elkészített nyilatkoza­tát — a trópusi felhőszakadás miatt — megérkezésekor nem mondotta el az Andrws légi- támaszponton, hanem néhány perccel később írásban juttatta el a rá várakozó tudósítók­nak. Bevezetőben méltatta a 85 állam legmagasabb szintű po­litikai vezetőinek részvételével Helsinkiben tartott konferen­ciaszakasz jelentőségét, ame­lyen — mint mondotta — az Egyesült Államok képviselője­ként alkalma volt személye­sen üzenettel fordulni az euró­paiakhoz. Az üzenet — meg­fogalmazása szerint — jelezte, hogy az Egyesült Államok „1976-ban éppúgy ki fog áll­ni a szabadságért és a függet­lenségért, miképp 1776-ban tette”, s hogy Amerikában változatlanul „ragyogó fénnyel lobog a szabadság fáklyája”. Konstruktívnak és igen hasz­nosnak minősítette az Egye­sült Államok NATO-partnerei- nek, valamint más államok­nak a vezetőivel folytatott sze­mélyes tárgyalásait. Méltatta Leonyid Brezsnyev- vel, az SZKP KB főtitkárával Helsinkiben tartott eszmecse­réit. Bízik abban — mondot­ta, hogy ezek az eszmecserék a találkozók előtt még fenn­áll* véleménykülönbségek gyorsabb áthidalásához vezet­nek. Ha a Helsinkiben jóváha­gyott elvek valóra válnak, mi­ként a részt vevő vezetők ün­nepélyesen ígérték, akkor „si­kernek tekinthetjük a kon­ferenciát” — hangoztatta. Jelezte, hogy ő maga ösztö­nözni fogja az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia záródokumentumában foglalt elvek maradéktalan megvalósítását, s utalt arra, hogy a dokumentum aláírói 197.7-ben ismét összeülnek, hogy felmérjék: népeik és az általános európai haladás ér­dekében mennyiben váltották konkrét tettekre az elfogadott elveket. Izraeli támadásck Libanon ellen Egy izraeli kommandó, ame­lyet a libanoni határon elhe­lyezett messzehordó tüzérség is támogatott, hétfőn éjjel tá­madást hajtott végre a tiruszi laktanya és a város közelében lévő 5000 fős palesztin mené- külttábor ellen. Az izraeli tá­madók rohamcsónakokon ér­keztek Tirusz közelébe. Az ak­cióban izraeli jelentések sze­rint több palesztin életét vesz­tette, számosán megsebesültek. A bejrúti katonai közlemény négy libanoni katonatiszt ha­láláról ad hírt. A hajnali órákban Tel-Aviv- ból azt jelentették, hogy liba­noni területről rakétákkal lőt­ték Kiríj at Smona határ menti izraeli települést. Az izraeli fegyveres erők kedden — közép-európai idő szerint — 12.00 órakor újabb támadást hajtottak végre a libanoni Tirusztól északra fek­vő palesztin menekülttáborok ellen. Ezúttal a légierőt vetet­ték be. A támadás tényét Tel- Avivban és Bejrutban egyaránt közölték. A kedden lezajlott két támadásnak összesen 18 halálos és 16 sebesült áldozata van. Tanscskazásek Lisszabonban (Folytatás az 1. oldalról). i,ajtót", amely az ezzel homlok-' vezető úton. Csak ilyen vezetés- egyenest ellentétes irányba — a sei lehet eltrolaszolni azt az nyílt ellenforradalom felé nyílik. Portugáliában, különösen az ország elmaradóit, északi vidé­kein folytatódnak a kommuni siaeliencs provokációk. Fame- licao városban katonák őrzik a párt helyi székhazát, miután a minapi ellenforradalmi tám adásoknak két személy esett áldó zaiául. liMIIIIIIIIIIIIillliilillllllllillllilllllllllillllllliill illlllillllIflIlílllüllIilillllllllIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllil tltlSIIIIIIUIililllIII|I||llltl||||ll||ll|||C Egy évig az atomosok között 1, Megtetszett neki a „vasbetonszerelő” Az atomosok között éltem egy esztendeig. így mondják Pakson: atomosok. „Az atomo­soknál dolgozik.” „Kint van az atomnál”. Tájékoztatás, ismer­tetés, az eddigi eredmények bemutatása volt a fő felada­tom, és hogy még mi minden­nel kellett foglalkoznom ar­ról csak azért teszek említést, hogy érzékelni tudja a^ olvasó a feladatok sokrétűségét, már az építés kezdeti szakaszában: lépcsőzetes munkakezdés rend­jének kidolgozása, a munkás- szállítás megoldása a szállók­ból ugyanazokkal a buszokkal, amelyek vidékről hozzák az embereket, de úgy, hogy min­denki ott legyen a munkakez-- désre, a gátőr zöldkárának fel­mérése, dekádjelentés és havi jelentés, * munkaverseny, mű­szaki fotózáshoz témakijelö­lés, egy év munkájának meg­írása, iszonyú sok számmal tűzdelve, stb. Megismertem az erőmű lé­nyegét, az itt dolgozó embere­ket. Szívesen bemutatom, kik vállalkoztak erre a gigászi és riasztóan bonyolult munkára. Érdemes bemutatni a jelen­nek és egyúttal megörökíteni portréink-<■/» számára. A főépület, vagyis az erőmű építésére Hardi András mér­nök kapott megbízást. mint itteni főépítésvezetője a 22. sz. Állami Építőipari Vállalatnak. Tudni kell ehhez, hogy bár a főépület ad legtöbb munkát, azért rengeteg az egyéb tenni­való is, az út- és vasútépítés­től a raktár-, a kazán-, az iro­da- és a konyhaépítésig, de felvonulási épületeket, műhe­lyeket. kisebb raktárakat, me­legedőket is kell, illetve kellett építeni tucatjával. Maga az erőmű tehát csak egy része az egésznek, mindenesetre a leg­kényesebb része építési szem­pontból is. Hardi András másodmagával jött Paksra, 1974. január else­jén kelt kinevezési papírral a zsebében Budapestről. Egy ko­csivezetővel láttak hozzá az életfeltételek megteremtéséhez. Szállást, embereket és anya­gokat előteremteni. mindent a semmiből: így kezdődött. Egy ideig földes szobában lak­tak, de nyár közepére már be­költözhettek a modem mun­kásszállásra. amit a korábban idetelepített TÁÉV-építők al­kottak. TÁÉV. ez azt jelenti, hogy Tő’na megyei Állami Építőipari Vállalat. Itt sosem mondják ki a rövidítéseket. Gyors a munka, gyors a be­széd. Hardi 12 év óta dolgozik ilyen nagy munkákon. Kifej­lődött benne az elegáns diplo­mata és a keménységhez szo­kott építő. Ügy tud tárgyalni, hogy megállná a helyét egy válogatott delegációban és úgy tud káromkodni. hogy ráncba szedne alkalomadtán egy elkanászodott légiósegy­séget is. Építeni nem egyszerű fel­adat. Körösi Miklós mondja aki nyolc évet töltött afrikai építésirányításban, és jelenleg az Erőmű Beruházási Vállalat­nál dolgozik: az építőiparban a dzsungel törvényei uralkod­nak. Az összehasonlítás per­sze túloz, de tény, hogy állan­dóan birkózni kell anyaggal és anyaghiánnyal, emberekkel és a létszámhiány miatt, tervmó­dosítások miatt; az építőnek a beruházót kell kiszolgálnia, de messzemenően figyelembe venni a saját vállalata érde­keit. a beruházónak (építtető­nek) pedig arra is figyelni, hogy műszakilag minden jó le­gyen, és arra is, hoev ne szá­moljon fel több költséget az énítő. mint amennyi jár. Hardi András barna, igen jó megjelenésű, nagy munkabí­rású és barátságos ember. Egyelőre még kevés a műszaki segítőtársa, de, a legfontosabb­ra. a főépület megépítésére már megvan a jobbkeze. Tóth Sándor építésvezető, ö is nagy munkákon edződött és fárad­hatatlan. Óriási termetű, sző-: ke, mosolygós. Egy képet őrzök magamban Hardiról. Faházban volt egy kis irodája. íróasztal, vaspol­cok, a polc felső részén irat- kötegek, alul három szép ke­rek paksi kenyér, a sarokban gumicsizma és persze néhány szék a vendégeknek. Váratla­nul érkeztem de nem vára­koztatott. Félre tette a mun­káját, elsorolta kérésemre, hogy a következő negyedév­ben milyen és mennyi anyagot várnak Paksra. Aztán kávét hozatott szép porcelán csé­szében. megittuk és az előb­bieknél sokkal érdekesebb szá­mokat jegyezhettem föl. pél­dául, hogy volt olyan nap, amikor 120 emberrel beszélt felvételügyben) s kiválogatta a legjobb jelentkezőket. A főépítésvezető pszicholó­gus és személyzetis szerepre is kénytelen vállalkozni. Székesfehérvári ember a 22- esek vasbetonszerelő brigád ve­zetője Szabó Sándor. Egyelő­re még minden héten hazajut Fehérvárra, de úgy számol, hogjj a következő másfél év­tizedben. vasé mania sem igen lesz ezért a felségét is Paks­ra költözteti. Száz emberre \

Next

/
Thumbnails
Contents