Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-06 / 183. szám

4 I takarékosság vízválasztója A cím kötelez Újabb rekordok a vasúton A PÉCSI VASŰTIGAZGA- TÓSÁG egymás után két al­kalommal ért el első helyezést a hat vasútigazéatóság közötti versenyben. Az állandóan és dinamikusan növekvő igénye­ket á lehetőségekhez képest legmagasabb szinten elégítet­ték ki, s emellett a legjobban teljesítették a vasútra háruló egyéb feladatokat is. Az elmúlt fél év szintén ki­váló eredményeket hozott. A kiváló helyett használhatjuk azt a szót is: úiabb rekordo­kat. Az áruszállításban túl­szárnyalták az eddigi igen ma­gas csúcsteljesítményeket, s fél év alatt a tavalyi hasonló időszakban elszállítottnál 10,4 százalékkal több, g millió 390 ezer tonna árut továbbítottak a címzetteknek. Ezt elősegítet­te, hogy a vasúti kocsik terhe­lését is 2,8 százalékkal növel­ték oly módon, hogy gondo­sabb, körültekintőbb rakodás­sal az egy kocsiba berakott áru mennyisége átlagosan 25,8 tonna lett. Több mint kétezer­rel növekedett a száma az igazgatóság területéről indított irányvonatoknak is. Ennek eredményeként a kocsiforduló csökkent. a vasútnak nagy megpróbáltatást jelentett a tranzit és importszállítmá­nyok számának emelkedése, ami a tavalyi félévhez képest közel 25 százalékot tett ki. A vasút dolgozói amellett, hogy lelkiismeretes, odaadó munkával lehetővé tették a megnövekedett szállítási igé­nyek jobb kielégítését, fokoz­ták újítási tevékenységüket is. A tavalyinál több, 351 újítást adtak be, s a megtakarítás en­nek eredményeként 770 ezer forintról 2 millió 183 ezerre emelkedett. Dr. Párkányi Ferenc, a Pé­csi Vasútigazgatóság kereske­delmi osztályának vezetője elmondta, hogy az áruszállítás, mennyiségét tekintve már ezekben a napokban is az őszi forgalom képét mutatja. Vár­ható azonban, hogy a közel­jövőben a tempó tovább nö­vekszik, s erre a vasút dolgo­zói készülnek. Az év elején a tervezéskor, nagy forgalomra számítottak, de a szállítók igénybejelentései alapján nem gondolták, hogy ez meghalad­ja a tavalyi rekordokat. Már . akkor igyekeztek jelentős előnyre szert tenni, s ez tette ** lehetővé, hogy a vártnál na­gyobb ifiennyiségű árut is el tudták szállítani. Az év elején meghirdetett előszállítási ak­ciók során jelentős mennyi­ségű követ és kavicsot vittek a vasúti kocsik a feldolgozási helyekre. EZEKBEN A NAPOKBAN túlfutott Vas.uti§fgatóság már túljutott a tizmiliiomodik ton­bóí1 flwnte mindenfajta áru­ból többet szállított, mint az elsö élében. Nagy! Suítái! 1gitette az összes á^­ban lgenveke‘> ez azon­os f.ndokat »kozott. Az több minfh?.napban ugyanis W f tizenegyezer vasúti kocsit nem tudtak a kért idő­ben a megrendelők rendelke­zi* bocsátani. Ezt az is elő- ídezte, hogy az elmúlt ősz óta ismét nagymértékben romlott a ki- és berakodás üteme. Ak­keöéÜ -Part 08 kormány intéz- javulf n"70*"10", újszerűén tevékenység, ám a f-llendulést sajnos ismét rom­lás, visszaesés követte. Idén a feladatok zWe mé® hátravan. Az igényesebb, ké-’ nyesebb, gondosabb kezelést k.vánó áruk szállítása v!r a vasútra. Mennyiségileg is na nyék. Már augusztus végén megkezdődik a Cukorrépa száí luasa. melynek mennyiséit a Vasútigazgatóság területén is szagezer tonnákban lehet mér- * Vadatok megoldása ér. dekében sokféle intézkedést 1^sz a„MAV Pécsi Tcazgató- sá5a- klogy csökkentsék a fe­szültségeket. egyre több iránv­Sc0a Íwdít9nak; teszik a kocsnavitást Fgves selejtezését későbbre haUszti-lc, s azokat gondos körültekintés mc’lstt ősszel még hasznosítják. Teljes üzem­mel működik a dombóvári v0. zó w"-0 tflep' hogy a követke- 70 időszakra még több tiszta vasúti hocsi áll ion az igénW sebb árut szállíttatok rendel­kezésére. A vasútigazgatóság szakem- “er.ek az elmúlt hetekben vé­gigjártak a vasútállomásokat 18ngu.?,^ék ellenőrizték .a fel­készülést, mely az őszi me®, növekvő forga]onj zökfenő. mentesebb lebonyolítását se- g'.h elő. Javul a rakterületek minősege és Simontomván in koncentrált cukorrépa-bera- kodó épül, ami magas fokú geoesítessel segíti elő ennek a nehez őszi munkának gyor­sabb tóbonyolítását. Ez utóbbi a jövő év ősszel lép be a szál- litasba. A vasút minden 5sjyekezetn kevés azonban., ahhoz, ho*v zökkenőmentesen lebonyolít­ok az őszi csúcsforgalmat. Szuxség van a szállít?ttó felek segítő közreműködésébe is A A MÁV ezért kéri a vállalato­kat, szövetkezeteket, hogy azo­kat az árukat amiket lehet, még most, az igazi nagy őszi for­galom előtt szállíttassák el. Igyekezzenek ésszerűbben szervezni a fuvaroztatási tevé- KeJlys<;göket- Jelenleg ugyanis előfordulnak még érthetetlen fuvarok, így például Szek­szárdi fs környékére Hegyes­halomból érkezik a kavics Nagy segítséget jelentene a vasútnak, ha a be- és kiraká­sokat a hét minden napján, tehát szombaton és vasárnap is elvégeznék. Kéri még a vasút az ügyfeleit, ha az állomáso­kon vannak felesleges, üres vasúti kocsik, rakják azokat meg előre, a következő naook terhére, mert ezzel is jelentő­sen csökkentik a kocsihiányt. AZ ŐSZI FORGALOM ALATT a MÁV Pécsi Igazga­tóságát operatív bizottság, a megszokottnál is gondosabban figyeli és ellenőrzi a szállítást, ügyelve arra, hogy ne kelet­kezzenek olyan váratlan aka­dályok, amelyek fennakadást okoznának, akár a vasút, akár a gyárak, üzemek, szövetkeze­tek munkájában. r- szí. —. N e magyarázkodjunk: ma­napság takarékoskodik az egész világ. Például a svéd parlament júni-- usban tízéves energiatakaré­kossági programot fogadott el, s ebben egyebek között meghatá­rozta az energia-felhasználás évi növekedési ütemének mérséklését — az eddigi négyről két száza­lékra —, a munkahelyek és lakó­épületek fűtésének korszerűsíté-' sét, s július elsejétől tetemesen emelte a magánfogyasztók vil­lanyáram-, benzin-, stb. díjszabá­sát. Nem azért utalunk erre,' hogy azt mondhassuk, no lám, a gazdag svédek is. Sokkal in­kább annak érzékeltetésére: a Jelenlegi világgazdasági helyzet­ben törvényszerű jobban sáfár­kodni mindazzal, amit emberi kéz alkotott, amit földünk nyújt­hat Számunkra e törvényszerű­ség még nyomatékosabb, hiszen anyagaink, energiaforrásaink ja­vát vásároljuk, A párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülése, s a XI. kongresszus határozata, mi­közben erőteljesen figyelmezte­tett a takarékosság szükségessé­gére, többszörösen aláhúzta an­nak fontosságát, hogy ez ter­veinkkel összhangban, minden esetben a hatékonyságot segítve menjen végbe. Nem a lényeg­gel törődnek azok, akik „legyünk túl ezen a kampányon is" fel­kiáltással csak látszatintézkedé­seket tesznek, s közben hagyják, hogy továbbra is hulladékba ke­rüljön a nagy értékű acélötvözet sok-sok tonnája a forgácsoló­üzemből,, kilowattok százait nyel­jék el a szükségtelenül forgó villanymotorok, a senkinek se vi­lágító égők. Bersze, nagy baj' lenne, ha ■ csupán a takarékosság címkéjével ellátott csacskaságok- ra figyelhetnénk fel, s nem kerül­nének szemünk elé nagyon is bíz­tató tények. Mint például az, hogy az ország erőműveiben mérséklik a fajlagos hőfelhasz­nálást, hogy az idén már — te­kintélyes tőkés behozatalt fölös­legessé téve — az ipar teljes petrolkémiai termékigényét 58 százalenban fedezi a hazai gyár­tás, hogy kimozdult a holtpont­ról á másodlagos nyersanyagok, hulladékpk hasznosításának — főként összegyűjtésének — ügye. Az ésszerű, az érdekekét " jól egyeztető takarékosságra nagy számban lelhetünk tényeket a gyógyszer-, a műszeriparban —■ így a röntgenberendezések eddig importból származó bizonyos al­katrészeinek hazai előállítása egymillió devizaforint kiadásá­nak elkerülését teszi lehetősé —, azaz előrehalad, bővül, s mind­eközben szilárdul a takarékosság szemléletének, gyakorlatának frontja, de ... de ne feledkez­zünk el azokról, akik csupán fel­mutatni akarnak valamit. Megelégednek bármivel, csak hivatkozni lehessen rá, nem ve­szik észre — vagy nem akarják? —I hogy a náluk jól mutató ta­karékosság más vállalatoknál, iparágakban zavart, esetleg többszörös kárt okoz. Ök azok, akik „leállítanák az importot", akik számlálatlanul sorolják a tippeket, mit kellene a takaré­kosság érdekében másutt tenni, ám saját munkahelyükön a leg­elemibb dolgok sem kapnak fi­gyelmet, ott pazarlódik anyag, energia, munkaerő, még eqy műszakban is akadozva dolgoz­nak a gépek... Nem ilyen ötlet­adókra, nem kibicekre van szük­ség, hanem cselekvőkre. S okan vannak ilyenek? IgenJ sokan Csak nem minde­nütt kérdezik őket, s ha kéretlenül mondanak valamit, süket fülekre találnak. Munkások, mérnökök, tisztviselők, szövetkezeti ta­gok nagy tábora ez, vezetőké és beosztottaké, akik jól érzékelik, hol húzódik a vízválasztó éssze­rűtlen és ésszerű, tényleges és látszat között. Figyelmet az ő szavuk, szabad utat az ő cse­lekedetük érdemel. Mészáros Olló . Javul a gyermekélelmezés A Tolna megyei Tanács­nak két szakbizottsága is foglalkozott az elmúlt évben — az informálódás mellett a Változtatás igényével — a gyermekélelmezés megyei vizsgálatával. Mint arról hírt adtunk nemrég, a NEB adott jelentést e tárgyban végzett vizsgálódásának tapasztalatai­ról. Lévén, hogy a korszerű étkezés nagy általánosságban mondhatni nemzeti gyöngénk, érthető az a felfokozott figye­lem, mely az említett szer­vek részéről a gyermek- intézményekben, iskolákban folyó étkeztetés gondjai iránt megnyilvánult és megnyilvá­nul. Indokolt az az igyekezet, amely minden mozzanatában a gyermekélelmezés megjaví­tását szolgálja. Egyébként számos idevágó gondunk kö­zül egyik legsúlyosabb az, hogy a szükségesnél jóval kisebb a gyermekintézmények, iskolák, napközis konyháinak kapacitása. Sok helyütt a kor­szerűtlen táplálkozás ténye nem kis mértékben alapszik azon, hogy kevés a gyermek- élelmezésre felkészített szak­ember is. Az említett módon feltárt problémák orvoslása azonban, ha lassú ütemben is. de folyik. A gyermekélelme­zés gondjainak enyhítésére megyénk néhány gyermekin­tézményének vonatkozásában a pécsi székhelyű Mecsek- vidéki Vendéglátóipari Válla­lat sietett segítségünkre. A közelmúltban a vállalat mái szerződést kötött a paksi Nagyközségi Kö2ös Tanáccsal. A megegyezés alapján az eddigi 900 gyerek helyett Pakson 1200—1400 étkezteté­sét biztosítják a mecsek- vidékiek, mivel az elsősorban az atomerőmű építését szol­gáló közétkeztetési egységük még rendelkezik szabad ka­pacitással. Tegnap Tolna kö­tött hasonló szerződést a vál­lalattal. Itt 800 gyermek he­lyett 1200 étkeztetése lesz korszerűen megoldott már az idén szeptembertől. Tolnán a Patex 1500-as konyhájában kínálkozott a szabad kapaci­tás, itt van lehetőség az is­kolákba, gyermekintézmé­nyekbe kiszállítandó ételek készítésére. . Szó van arról, hogy Bonyhád és Dombóvár hasonló szerződést köt a Ba­ranya megyei vállalattal. A megtett és még megtehető lé­pések jelentőségét ezen a helyen nem áll módunkban méltatni, azt ellenben szüksé­gesnek tartjuk megjegyezni, hogy a gyermekélelmezés helyzetének javulásában ok­kal várunk a már megkötött és megkötendő szerződések­től komoly változást. Egyébként a Mecsekvldéki Vendéglátóipari Vállalatnak bőven vannak tapasztalatai a gyermekélelmezésben. Saját házuk táján — kísérletképpen •—, Komlón vállalkoztak er­re a feladatra először. Az úttörő korszakon tehát min­denképpen átjutottak. Műkö­désük ismert alapelve is ro­konszenves. Úgy vélik, hogy; a gyermek nem kis felnőtt, étkeztetése éppen ezért más­fajta feladat, mint a felnőt­teké. Röviden; főbb olyan —* nagykereskedelmi áron besze­rezhető — alapanyagot hasz­nálnak fel, mely bőviben van a vitaminoknak, a különböző ásványi sóknak, mindazoknak az anyagoknak, melyekre a fejlődő szervezetnek szüksége van. Az ötéves komlói ta­pasztalatok, valamint az, hogy a vállalat rendelkezik 'a szük­séges szakembergárdával, ga­rantálják a gyermekélelmezés javulását az említett helye­ken. iiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiüíiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiimiii iiiiiiiiiinifiiiiminiiiiii kell majd ügyelnie Szabó Sándornak, irányítani a beton­acél-szerelvények elkészítését és ez mindenképpen nagy fe­lelősség, mert a munka telje­sen eltér az eddigi gyakorlat­tól. Más a szovjet tervezési szisztéma és a betonacélt nem kötözik, hanem hegesztik. A brigádvezető most csak 30 emberrel dolgozik, de a mun­kája nem ér véget a munka­idővel. Viszi a terveket, bújja esténként. Sokszor főiébred, nem hagyja aludni az érdekes munka. Formálja a vasakat éj­jel is. Tizenöt éves korában kezd­te, 1949-ben. elment tanulni a Lágymányosi Középítési Nem­zeti Vállalathoz, mert megtet­szett neki a „vasbetonszerelő" szó. Hat hónapig járt iskolába, aztán szakemberek mellé ke­rült és két év múlva már tel­jesítményben dolgozott. Min­dig hidat szeretett volna épí­teni. de nem jutott hozzá. Most még a hídnál is nagyobb feladat várja. A neveket elfe­lejti. a számokat nem. Azt mondja: meg tudná mondani fejből, hogy hat évvel ezelőtt valamilyen munkához mennyi anyagot használtak fel Székes- fehérváron. Fejér megyéből jöttek a 28- osok is. Dunaújvárosból. A 26. sz. ÁÉV paksi főépítésvezető­je Farkas János. Kemény, ma­kacs ember, de a modorára, beszédstílusára a lezserség a legjellemzőbb. Olyan, mint egy jóindulatú őrmester, aki a beosztottjait is szereti, meg a laktanyai fűszeres nyelvet is. Szőke de egyetlen lágy vonás nincs az arcán. Farkas János egyik építés- vezetője Harcos Ignác, egészen más típus, másfajta kemény-' ség. Barna, bikaerős, sűrű in- dulatú ember. Kezdettől fog­va itt dolgozik Pakson, tehát már 1973-ban megkezdte. Em­lékszem „a Náci” egy tömör válaszára. Gyorsan kellett utat építeni az üzemi terület és a kavicskikötő között. tavaly ősszel. Az ERBE műszaki el­lenőrének kérésére Harcos Ignác gondolkodás nélkül vá­laszolta: „Agyonvágjuk”. Szó­val egykettőre megépítették a kitűnő betonútat, a németkéri volt tsz-tagból álló kubikos-, illetve betonozóbrigád minta­szerű közreműködésével* A németkériek vannak vagy nyolcvanan a 26-os ÁÉV-nél. Jó kereset, olcsó ebéd. külön- busz, és a szombatjuk mindig szabad. Közéjük állt az 59 éves Tóth Ferenc is. aki már 20 évig tsz-tagként dolgozott. Az egész paksi építkezésen a legfiatalabb műszaki szak­ember Tarjám Gyula. 19 éves. Szekszárdi fiú, beleszületett a műszaki tudománvokha: édes­apja építész, a TÁÉV igazga­tója. édesanyja beruházási munkában tevékenykedik, öccse most kerül maid építő, ioari szakközépiskolába, má­sik testvére gépkocsiszerelő, Ottbev mór e’őre megszerette Tarjáni Gyuszi az építést, mert látott és hallott. „Ez alkotó munka, fiam. És maradandót alkotsz.” Meg a viták is tet­szettek neki. hazavitték az élet sűrűjét: .......az a rohadt beruhá zó” — vagy fordítva. Két évig lesz gyakorló tech­nikus a 26-os ÁÉV-nél, na­gyon szeret itt. csak a pénze kevés, 2Q00 forintot kap. Út­építést irányít, ivó- és tüzivíz- csatomaépftést, az egész üzemi területen. Szegeden tanult és minden hétvége Szegeden ta­lálja. a menyasszonyánál. A fiatal technikusnak mun­kából és utazásból áll az éle­te. Minden reggel Szekszárd- ról utazik, a munkásokkal, kártyázik velük vagy elma­gyarázza, amire felkérik az emberek, például, hogy kinek hány nap szabadság jár és mi­ért. Külön készül ezekre a tá­jékoztatókra. Tisztelik a mun­kások a láthatóan nagvon fia­tal és hosszú hajú technikust, mert 5 is megad az emberek­nek minden elismerést és se­gítséget. Szenvedélye a motor­kerékpározás, túramotoros szakosztály tagia. Hét végén. Szeged felé igyekezve megint csak járművekkel bajlódik busszal, motorral, autóstopnak Szeptembertől Pécsre is lejár: a műszaki főiskola hallgatója lesz. Majdnem akkora területen P'tkároz. amekkorát az épü­lő erőmű villanyvezetékei fog­nak behálózni. (Folvtatiuk) GEMENCI JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents