Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-31 / 204. szám

f y. [magazin • magazin • magazin Kollektiv oklaUketenlezts Az oktatógépek olyan vi­zuális, auditív, illetve audio­vizuális ismeretközlést végző berendezések, melyekkel meg­felelő, előre kidolgozott prog­ram szerint folyik a tanítás­tanulás. Segítségükkel a tan­anyag feldolgozásának mérté­kéről visszacsatolás révén ada­tok is tárolhatók (vizsgázta­tás. Az oktatógépek lehetnek egyéni használatúak. vagy cso­portos qktatásra alkalmas úgy­nevezett kollektív berendezé­sek. amelybe egy magnetofon van beépítve, és amely vezetékes kapcsolatban áll az oktatói központi berendezéssel. Mind a tanulók, mind az oktató fü­lén jó hangszigetelésű hallga­tó van, amelynek tartókengye­lére egy kis mikrofont is fel­szereltek. Az oktató bármelyik tanulóval hangkapcsolatot tud létesíteni, de egyszerre vala­mennyi tanuló fülhallgatójára is rácsatlakozhat. Az oktatói berendezésnek is része a mag­netofonkészülék, amellyel rög­A képen egy ilyen, szovjet gyártmányú, kollektív beren­dezéssel felszerelt laborató­rium látható, ahol a tanulók olyan asztalkák mellett, ülnek, zíthetők bizonyos válaszok, de amelyről „bejátszani” is lehet egy-egy, vagy mindegyik ta­nuló fülhallgatójába. Nyelvtanító komputer Az azerbajdzsán! Pedagógiai Intézetben működik egy elektro­nikus számítógép, amelyet az idegen nyelvek tanításában hasz­nálnak fel. A gép — amelynek a memóriájába egy angol nyelv­könyv anydgát táplálták be — a televízióéhoz hasonló ernyőn feladja a tanulóknak a leckét és értékeli a feleleteket, jelzi a hibákat, és azt is, hogy milyen nyelvtani szabályt sértettek meg. Ha ugyanaz a hiba ismétlődik, jelzi, hogy melyik korábbi lec­két kell megismételni. Az írásbeli dolgozatokat osztályozza, az értékeléskor mérlegeli az elkövetett hibák súlyosságát és jelzi a dolgozat elkészítésének időtartamát. Áramot ad a2 elszökő földgáz Üzembe helyeztek egy új erőművet, amely az olajfúrás­nál elszökő földgázt felhasz­nálva állít elő elektromos ára­mot. Az új erőmű Nyugat-Szi- bériában, Surgútnál épült, s 1975-re 1 200 000 kW áramot fog adni. De amilyen mérték­ben fejlődik majd az olajter- + melés az Ob folyó medencéjé­ben, olyan mértékben lehet emelni az erőmű kapacitását is. Az eddig kárba veszett földgáz­ból a Surgut-erőmű áramot biztosít a térség olaj- és faipa­rának, s ellátja a halászok és rénszarvastenyésztők otthonát is. Urán a tengerben A tengervízben állítólag ke­reken 4 milliárd tonna urán található oldott állapotban. Ez beláthatatlan ideig elegendő lenne a világ uránszükségleté­nek fedezésére. Bár az után csak igen kis koncentrációban fordul elő, a jülichi atomkuta­tó intézetben (NSZK) eljárást dolgoztak ki a tengervíz urán- tartalmának kinyerésére. Ezzel az eljárással ahhoz, hogy évente egy tonna uránt nyer­jenek, naponta egymillió köb­méter tengervíz urántartalmát kellene kivonni. A szemét értéke Az energiaválság olyan energia- forgásokra irányította a szoleermb erek figyelmét, amelyeket azelőtt r»em* na­gyon vettek komolyon. Amerikai szak­emberek számításai szerint Minnesota áMarri egyik körzetében évente 53i2 000 tonna háztartási szemét gyűlik' össze. Ebben mintegy 36 OöO tonna vashulla­dék, 61 000 tonna alumínium, réz és üveg és 317 OCO tonna olyan éghető anyag van, amely 100 000 „ köbméter kőolajjal egyenlő fűtőhatású. Arról, hogy ezek a* adatok nem puszta számok, -ne a győződtek ozok a japán mérnökök, akik szemétfeldolgozó berendezést állítottak elő. A meg­nedvesített szemét belekerül a beren­dezésbe, amely felaprózza és gázkeve­rékké alakítja át. Ezek a gázok azután szétválnak és magas és alacsony ka- lóriatantalmú fűtőanyaggá koncentrá­lódnak. Egyidejűleg vízpora alakul ki, amelyet villamos energia nyerésére használhatnak. A berendezés 24 óra alatt 1000 tonna szemetet képes fel­dolgozni és a szemét minden tonnájá­ból 400 kilogramm folyékony tüzelő­anyagot állít elő, olyat, amely egyen­értékű a petróleummal« Legyen-e közös világnyelv ? A nemzetközi megegyezések egyik akadálya sokak szerint az, hogy az emberek különbö­ző nyelveken beszélnek. Van-e remény, hogy egyszer megta­láljuk a közös nyelvet? És ho­gyan lehetne rávenni minden­kit arra, hogy azt megtanul­ja? Az eszperantónak, a nem­zetközi nyelvnek, sok híve van, de mégsem valószínű, hogy teljesen beváltja a hoz­záfűzött reményeket. Viszony­lag kevesen akarnák megta­nulni egy új nyelvet, amelynek nincsenek történelmi és iro­dalmi hagyományai, jövője pedig bizonytalan. Eszerint az élő nyelvek közül kell közös nyelvet választani? De melyik legyen az? Á kínai nyelv különböző dialektusait hétszázmillió em­ber beszéli, az angolt három- százmillió, az oroszt kétszáz- ötvenmillió, a spanyolt 165 millió, a hindit ugyanannyi, németül, japánul, bengáli és arab nyelven száz-száz millió ember beszél, portugálul ki- lencvenmillió és franciául het­venötmillió .A kínai nyelv ún. mandarin dialektusa az, ame­lyet a legtöbben beszélnek a világon, de arra nincs esélye, hogy nemzetközi nyelvvé vál­jék. Kína határain túl Csak néhány tudós ismeri ezt a nyelvet. Az angolok nyíltan hangoz­tatják, hogy a nemzetközi nyelv szerepére az angol a legalkalmasabb. Becslésük sze­rint több mint 600 millió em­ber beszél angolul, vagy úgy mint az anyanyelvén, vagy úgy mint a második legjobban ismert nyelven. Mivel ezt a nyelvet több nem angol be­széli, mint ahány angol, hívei szerint bátran lehet „világtu- lajdonnak" tekinteni. Csakis az angol nyelvnek van reális esélye, hogy világ­nyelv legyen — hangoztatják az angolok. Kétségtelen, hogy manapság az angol a leghasz­nálhatóbb nyelv a kereskede­lemben, a tudományban., a szakirodalomban. Minden te­rületen leggyakoribbak az an­gol nyelvű publikációk. A nem­zetközi televíziózásban is ez a leggyakrabban használt nyelv. Sok nem angol nyelvű országban adnak ki angol nyelvű újságot. Ugyanakkor sok mindent lehet felhozni el­lene. Gazdag nyelv, de nehéz a helyesírása és nem egy­öntetű a kiejtése. A francia nyelv például sok szempontból szebb"és pontosabb. Az angolok azt hangoztat­ják: nem arról van szó, hogy nyelvük versengeni akarna bármelyik nép nyelvével. Minden nemzet hagyományos nyelve álljon az első helyen. Tény, hogy az angol nyelv népszerűsége sok országban, gyorsan növekszik. Latin- Amerikában intézetek hálóza­ta népszerűsíti az angol nyel­vet, Japánban szintén. A Szovjetunió is- sokat tesz az orosz nyelv terjesztéséért. Ilevelező tanfolyamokat szer­veznek * külföldi díplomásök számára, akik meg akarnafe tanulni oroszul vagy tökéle­tesíteni akarják nyelvismere­tüket. Hatvanhét országból je­lentkeztek résztvevők ezekre a tanfolyámokra. A levelező hallgatókat ellátják minden szükséges segédanyaggal, sok országbán az ott élő szovjet nemzetiségű tanárok is segít­ségükre vannak. A tanfolyam Moszkvában vagy más külföl­di intézetekben letehető vizs­gával végződik. A sikeres vizs­ga orosz nyelvtanári diplomát is jelent. A francia nyelv sem csak Franciaország nyelve. A vilá­gon 264 millió ember használ­ja kizárólagosan vagy rész­ben a francia nyelvet. Negy­ven .országban van a francia nyelvnek különleges jogi és tényleges helyzete. A francia tehát továbbra iá nemzetközi nyelv. De az a veszély fenye­geti, hogy korunk latinjának tekintik. Sok külföldi úgy használja a francia nyelvet, mintha annak fejlődése 1789- ben 1914-ben vagy 1945-ben megállt volna. Igaz, ez a je-« lenség nemcsak külföldön ész­lelhető. Több mint ötven éve beszélnek a francia nyelv vál­ságáról. A fiatal nemzedékben egyre mélyül a szakadék a beszélt és az írott nyelv kö­zött. Az írott nyelv lassan holt nyelvvé válik, a beszélt nyelv­től pedig égnek áll a puristák haja. így hát a minden szempont­ból megfelelő megoldás egyelőre várat magára. Az alkoholfogyasztás elősegíti az allergiákat Már régóta ismert tény, hogy számos élel­miszer sokkal erőteljesebb allergiás reakciókat vált ki alkoholistáknál, mint más személyek­nél. Eddig azonban eltértek a vélemények ar­ról, hogy az allergia idézi-e elő az alkoholiz­must, vagy az alkoholfogyasztás vált-e ki al­lergiás bántalmakat. Egy amerikai tudós, dr. George Ulett, a pszichiátria professzora, érde­kes megállapításokkal támasztja alá azt az ál­lítást, hogy az alkoholizmus okozza az aller­giát és nem megfordítva. Dr. Ulatt, a St. Louis State Hospital speciá­lis osztályán kezelt 25 alkoholista férfi beteg­gel végzett tesztet. A kontrollcsoport a kórház önként jelentkezett férfi alkalmazottaiból te­vődött össze. Egy harmadik csoport tagjai — ugyancsak önként vetették magukat alá a kí­sérletnek — volt alkoholistákból verbúválód- tak, akik legkevesebb hat hónap óta alkohol- mentes életet élnek. Hatvankilenc különféle élelmiszerrel és él­vezeti cikkel szembeni érzékenységre terjedt ki a vizsgálat, az almától az élesztőig, az ana­násztól a tormáig. Az alkoholisták szinte va­lamennyi élelmiszerre sokkal erőteljesebb al- lergikus tünetekkel reagáltak, mint a másik két csoport tagjai. Ez megcáfolja azt a teóriát, amely szerint az alkoholisták élelmiszer-allergiája örökölhető betegség. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a krónikus alkoholfogyasztás fokozza az élelmi­szerekre való allergiás reagálást, s megszüntet­hető az alkoholizmus gyógyításával. A régi inkák sportja Az inkák életében a spanyol hódítás előtti régi Peruban fontos szerepe volt a sportnak. Kiderült ez az inkák birodalmának egykori fővárosában, Cuczóban fennmaradt épületek vizsgálatából, A mai napig megtalálhatók néhány sportlé­tesítmény maradványai. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy Pachacutek Vupanue, az in­kák egyik hercege Dél-Amerikában jóval az első európai partraszállása előtt már verse­nyeket rendezett. E versenyek során, amelye­ket később hivatalosan a hercegről neveztek el. többek között a herceg szolgálatában álló küldöncöknek kellett gyorsaságukat bizonyí­taniuk. Spanyol krónikások írásai szerint egy kilométert körülbelül négy perc alatt tettek meg. A konkvisztádorok beszámolói szerint az inkák a különféle ünnepségeken kollektív sportversenyeket rendeztek. Épp ezért sokan úgy gondolják, hogy a pelota nevű labdajáték a régi inkáktól ered. Megtudhatjuk továbbá, hogy Atahualpa, inka herceg, akit Francesco Pizarro, spanyol hódító rabságba vetett, a spanyoloknál igen gyorsan megtanult sakkoz­ni és megpróbálta megtanítani őket egy másik játékra, amely hasonlított a sakkhoz, a konk­visztádorok számára azonban túlságosan bo­nyolult volt. Az inkák körében állítólag na­gyon népszerű volt egy olyan versenyjáték, amelyben egy gyapjúfonalból készült, megle­hetősen nehéz labdát kellett a magasba dobni. Újabb bizonyíték a kontinensek eltolódására A kontinensek eltolódásának újabb bizonyítékaként értéke­lik amerikai és ausztráliai tu­dósok azt a tényt, hogy a le­vesteknősök a brazil partvi­dékről minden évben a Dél- Amerika és Afrika között kö­rülbelül középen elhelyezkedő kicsiny Aseencion szigetre úsznak tojásaikat lerakni. A körülbelül 1 méter hosszúságú és közel 500 kg súlyú tengeri teknősbékáknak kereken 1900 kilométert kell ehhez meg­tenniük. Azt a képességet, hogy ilyen nagy távolságokat meg­tegyenek, hosszú biológiai fej­lődés eredményének tekintik, amely 80 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor Dél-Amer!- ka levált Afrikáról. A két kontinens távolodásával való­színűleg egyre hosszabb lett az út, amelyet a teknősöknek meg kellett tenniük. Ilyen kö­rülmények között csak egyre erősebb izomzatú és egyre na­gyobb mennyiségű zsírt raktá­rozó állatok maradhattak fenn. t

Next

/
Thumbnails
Contents