Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-31 / 204. szám

Kóstolgatják a vulkánhabot? Hódító úton egy szekszárdi találmány Ä vulkánhabot gyártó üzemet a gyár szakemberei tervezték, saját kivitelezésben készí­tették. a legújabb üzemszervezési ismeretek alapján helyezték el a különféle gépeket, kapcsolták a munkafolyamatokat. Rövid, másfél éves kísérleti üzemeltetés után mégis ki­derült, hogy számos munkaműveletet újabb géppel lehet gazdaságosabbá tenni, illetőleg a belső szállítást korszerűsíteni. Képünk az új üzemet mutatja be. A felső szintet, ahol a perlitet keverik, s őrlésre előkészítik, úgy kapcsolták a technológiába, hogy emberi kéz nem ér a nyers alapanyaghoz. ' Meggyőztek, könnyen ki­adom tehát a jelszót: vulkán- hábot minden házra! Hatal­mam azonban nem terjed odáig, hogy a szekszárdi talál­mányt széles körben terjesz­tessem, alkalmazzák, De miről is van szó? , Egy magyar, szekszárdi ta­lálmányról, amely az építő­anyagiparban új fejezetet je­lent, sokat beszélnek róla nap­jainkban. Vulkánhab fantázia­nevet adták az új burkoló­anyagnak. 1969-ben kezdődött a téma feldolgozása. Az volt a cél, hogy tartós, dekoratív és két, vagy több tulajdonságú bur­kolóanyagot gyártsanak hazai alapanyagból. A találmány A kiskemencct mindössze egy asszony szolgálja ki. Ö rakja fel mázégetésre a lapokai. és ő is szedi le. A kemence irtngvar és NSZK-beli együttműködésével készült, négy szakember érdeme,’ a szabadalmi eljárás befejező­dött, a vulkánhab gyártását a dr. Mátrai—dr. Tóth—Ott— Császár szisztéma szerint a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat üzemében meg­kezdték. Az ásványi perlit alapú új burkolóanyag annak nyomán születhetett meg, hogy egyre nagyobb az igény — főleg a Csupasz betonházak építése idején — új, korszerű bur­kolóanyagra. Hazánk perlit- nagyhatalom, — készleteink óriásiak — ez az anyag alkal­mas rá, hogy habosított for­mában, (könnyű fajsúlyú), méretazonosan, különféle színben gyártsák. A kísérletek 1969-ban kezdődtek, igen biz­tató eredménnyel. A nagy la­boratóriumi munka is ered­ményes volt. A sepciális ke­mencében beigazolódott a la­boratóriumi eredmény is: na­gyobb lapokat, több színben, különböző vastagságban lehet gyártani. < Természetesnek tartjuk, hogy amíg a kisüzemi terme­lést elkezdhették igen sok buktató állt Tarjáni Lajos igazgató, és Tóth Béla üzem­vezető előtt. Szerencsére a Szikti és az ÉMI szakemberei — érezve az ÉVM és az OMFB támogatását is — jól együtt­működtek a szekszárdi szak­emberekkel : a találmányra felfigyelt a világ. Az elmúlt években sorra- rendre jöttek az NSZK, az an­gol, a török, az NDK-beli és más országok szakemberei. Filmeztek, magnóztak, érdek­lődtek a találmány gyártása, használhatósága felől. Monda­ni sem kell, hogy a szekszárdi­ak ezt a találmányt nemzeti kincsként kezelték, s ma is megfelelő módon informálják az érdeklődőket a licencvásár­lásról, illetőleg a know­how vásárlási lehetőségéről, A vukánhab tehát bevonul az építőiparba. Kóstolgatják a tervezők, a kivitelezők. Nagykanizsáról már rendeléssel érkeztek SzekszárdraJ több ezer négy­zetméter burkolóanyagot akar­tak vinni. Egy bemutató után tucatjával jöttek a tervezők, kivitelezők Szekszárdra, min­denki vinni, s beépíteni akar­ta az új burkolóanyagot, amelynek újabb jó tulajdonsá­ga derült ki: a hőszigetelése is kiváló. Tehát a csupasz be­tonházak külső oldalára rakott vulkánhab nemcsak szép, ha­nem hőszigetelése is nagysze­rű. A több funkciós burkoló­lapok újabb tulajdonságára fi­gyeltek fel a szakemberek. E szerint például alkalmasnak tartják hűtőházak belső bur­kolására, nemcsak azért, mert jó a hőszigetelése, hanem, mert könnyen tisztán tartható és fertőtleníthető. A vulkánhab egyszerű eljá­rással felrakható az épületek külső belső falára. Ragasztani sokféle anyaggal lehet, csupán a víz- és fagyálló tulajdonsá­got kell a ragasztótól megkö­vetelni — mert mondani sem kell, a vulkánhabnak sem a víz, sem a fagy nem árt. Kí­sérletképpen. egy időjárásnak kitett felületre sima vakolat­tal rakták fel a vulkánhab lemezeket, öt év óta ellenáll az időnek; két év óta pedig a szekszárdi Mérey lakótelepen 4800 négyzetméter fal bizo­nyítja az új burkolólap jó tulajdonságait. Felvetődik a kérdés: ha ilyen jó tulajdonságai vannak ennek az új találmánynak, miért nem használják máris tömegesen az építkezéseken ? A kérdésre könnyű a felelet: a gyártás még kísérleti üzemben folyik. A huszonnégy órás ter­melés mindössze ötven négy­zetméter, de az éves termelést fel lehetne tornászni 17 ezer-975. augusztus 31. Ez az a kemence, amelyet tizennégyszer kellett különféle­képpen módosítani, amíg a kísérleti munkához igazítani tudták. Az alagútkemence egyébként teljesen automatizált, kombinált fűtésű, elektromos, és pb-gáz adja az energiát a lapok kiégetéséhez. Tizennyolc óra alatt halad végig az ége­tőformában a habosított perlit. négyzetméterré !s; Csakhogy nincs elegendő munkás a kí­sérleti üzemben, mert itt fo­lyamatos a termelés, és nehéz olyan embereket találni, akik vállalják az 5+2-es műszakot. 1 'Az világosan bebizonyoso­dott, hogy a vulkánhab gyár­tására érdemes nagyüzemet építeni. A mostani 17—18 ezer négyzetméteres évi termelés­hez mindössze 12 vagon per- litre van szükség, tehát nem feltétlenül fontos a felhaszná­ló helyen gyártani a bur­kolólapokat. És a tervezők ál­tal kívánt szín- és méret- választékot egy-egy tehergép­kocsi a felhasználási helyre tudja szállítani. Tehát zöld utat kell adni a szekszárdi vulkán habnak. És felhasznál­ni, beépíteni a nagyobb há­zaknál; megtörni, felszabadíta­ni a bérháznegyedek szürke betontömbjét vulkánhabbal dí­szített házakkal. Egyébként a lapok színválasztéka korlát­lan, a méret természetszerűen egyfajta szabványhoz igazo­dik, azaz deciméteres alapon érdemes gyártani és így fel- használása is egyszerű az épít-l kezeseken. ’ ^ A szekszárdi találmányt Sr ;,vulkánhab kísérleti félüzem”« ben készítik. Jövőre már ren­des tervet adnak az üzemnek,' elhagyják az elnevezésből a „kísérleti” szót. Ez már arra utal, hogy az elfogadott ren­delést időben, a kívánt össze­tételben szállítják. Tehát jö­vőre hivatalosan is gyártási programba vett termék lesz a vulkánhab, a szekszárdi talál­mány ja- J j PALKOVÁCS JENŐ ] Fotó; Gottvald Károly ! Az első ház, amelynek falát vu lkánhabbal díszítették. Egyéb­ként a lakók arra is választ tudnak adni, hogy mennyivel kevesebb tüzelőt kell hasznain iok, mióta a falakat vulkán- habbal borították.

Next

/
Thumbnails
Contents