Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

'T

Moziban

Kiszolgáltatok,

kiszolgáltatottak

Magánbeszélgetés

Telik az idő a moziban, múlnak a filmidő percei is. Az emberben nő, növekszik a szorongás és az utálat. Hát idáig juthat az ember? — kérdezzük hitetlenkedve, miközben pereg a technikolor film, amelynek — úgy mellesleg — élvezhetjük csodálatos, pontos színeit.

Nem ez az első találkozásunk a témával. Nemrégen még napirenden volt a Water- gate-botrány a sajtóban — bizonyítva. hogy a lehallgató- készülékek számára nincsenek határok — és az amerikai irodalom javából is érkezett már segélykiáltás: oda a magánélet. oda a személyiség szabadságai

Francis Coppola amerikai rendező hatalmas sikert aratott — nálunk nem játszott — Keresztapa című filmjével teremtette meg a lehetőséget a Magánbeszélgetés elkészítésére. ..Abban az időben nagyon rossz körülmények között voltam és nem tudtam a Magán- beszélgetést magam gyártani, amely ugyan már kész volt. de minden producer visszautasította. »Job«-ot (munkát) kellett találnom, hogy kihúzzam magam a csávából, elvállaltam tehát a Paramount számára a Keresztapát.”

A fontos téma találkozott Coppola eredeti filmírói és rendezői tehetségével, s kivételes film született.

San Francisco egyik terén örvénylő tömegben találkozunk először a főszereplőkkel. Ellenszenves, bajszos férfi orkánkabátban — Gene Hack- man játssza — a munka lázában. egy másik bevásárlószatyorral sétálgat. Fel-felbukkan egy fiatal pár is: fekete hajú, ideges lány. szemüveges, de. rűs fiú.

A bajszos Coul a lehall gatA- ípar egyik „nagyja” a szaty- ros — munkatársa, a fiatal pár az „áldozat” — Őket hallgatják ki. Semmiségekről beszélgetve róják a fiatalok a köröket a téren. Közben működik egy hatalmas technikai apparátus. Távlehallgató az ablakban, operatőrök egy álcázott reklámkocsiban, magnetofonok bonyolult rendszere. Később megtudjuk, ez a ..munka” zseniális lehailgató- tudományt igényelt, amire talán a „szakmában” is egyedül a bajszos Harry Caul képes. Precíz, száraz munkavégzése mögött igazi szenvedély izzik. Technikailag tökéletes munkát igyekszik végezni, a „tartalom” nem érdekli. Hogy is végezhetné másképpen ezt a munkát? A lelkiismeret nem szerepelhet a „lehallgatók” tulajdonságai között.

Caul azonban különbözne a lehallgató-társadalom többi tagjától — nem igazi gazember. Görcsösen kapaszkodik a

vallásba; szabad idejében a jazzpódiumra képzelve magát szaxofonozik. Furcsa, görcsösen őrzött magányáról, sivár életéről, személyiségének titkairól csak egy-egy villanásnyi kitárulkozáskor vall, leghosszabban szorongó álmában.

Harry Caul nem egészen gazember. így aztán egyszerre figyelnie kell a két fiatal beszélgetésére. Nem akar több gyilkosságot — mondja, gyónja és egy „figyelő-zsenitől” megmagyarázhatatlan cselekedetekbe kezd. A magnószalagot nem adja át megbízója helyettesének személyesen akar találkozni az igazgatóval, beszélni akar vele. Felfedezi: a lány az igazgató felesége, a fiú egyik alkalmazottja.

Miközben rájön, gyilkosság készül egy szállodai szobában, a szerelmespárt készülnek megölni — arra is rá kell jönnie. hogy önmaga épp oly kiszolgáltatott. mint akiket eddig ő szolgáltatott ki. Ct is figyelik, lehallgatják lakását. Kitett magányát ismerik, a magnószalagot egy ajándék-éj tündérével ellopatják. A férfi elhatározza hogy végére jár felfedezésének — ám tenni nem tud semmit. A gyilkosság megtörténik. Igaz. — nem azok halnak meg. akikről hitte — hittük — nem tehet senki, semmit. Caul szétrombolja lakását; tébolyultan keresve a „fület”, a lehallgatókészüléket. Semmit sem talál, s a film utolsó képsorán kétségbeesetten szaxofonozik a romok között...

Természetesen az szinte lényegtelen, hogy ki a halott, és hogy szaxofonozik avagy a semmibe réved a tébolyult figyelőzseni. Ezek már csak a rendező játékai, díszek a filmen. A lényeget nem takarják el: semmiben sem vehet részt az ember csupán mechanikusan, előbb-utóbb mindennel azonosulnunk kell. A kívül- maradás önáltatás, ami vagy megadáshoz, vagy meghason- láshoz vezet. A magánbeszélgetés hőse: meghasonlott. Illúzióink nincsenek — az élet megy tovább, a figyelők Amerikában újabb és újabb módszereket szabadalmaztatnak és használnak, s már talán oda is eljutottak, hogy többé nincs egyetlen hely az ő világukban amely a szuverenitás nyugalmát bírná.

S hogy ezzel így van ott bárki. földönfutó vagy államelső? Nem vigasz. Az ember megkínlódott tudását ismét úgy használja, hogy megcsúfolja nemét. így aztán nézzük e szép technicolor amerikai filmet, s nőttön nő bennünk a szorongás és az utálat.'

(virág)

DÁTUMOS REQUIEM ANYÁM EMLÉKÉRE

ZENTAI LÁSZLÓ

március 21.

Hivatalosan megjöttél, de csak papíron.

április 1.

Anyám halála', mások tféjanapja.

április 2.

Havat hoztál,

Öt siratva.

április 5.

Nem tudom, mit kezdjek egyedül magammall

Ä zürichi Thomas Maim Archívum

és a szekszárdi Babits Múzeum

(

Párhuzamok és tanulságok

T

homas Mann születésének 100. és halálának 20. évfordulója alkalmából Zürich városa nagy kiállítással ünnepli a XX. század legnagyobb német írójának emlékét. Ö azért hagyta erre a svájci városra hagyatékát, mert amerikai emigrációjából a második világháború után hazatérve ez a város hívta meg polgárának. A kiállítást a hagyatékot őrző Thomas Mann Archívum rendezte. A Limmat folyót átszelő legforgalmasabb híd saroképületében, a Helmhaus- ban két emeleten megrendezett mintaszerű kiállításon kívül alkalmam volt a nagy német írónak a műegyetem tulajdonában lévő archívumában is körülnézni, sőt ott magyar kapcsolataira vonatkozó anyagot gyűjteni. (Ezt megelőzően a Magyar Nemzet f. évi június 11-i számában már közöltem „Thomas Mann hatása Babitsra” c. emlékezésemet.)

A

mióta egy negyed évszázada a Babits-hagya- tékkal foglalkozom, bármerre járok itthon és külföldön, mindenütt arra gondolok írói múzeumok láttán, hogyan lehetne szülőföldünk magyar és európai nagyságát, Babits Mihályt minél jobban a köztudatba vinni. Az elmúlt években több város irodalmárai vagy vezető kultúr- emberei vetették föl egy-egy Babits-múzeum, Babits-emlék- ház, sőt Babits-kutató intézet létesítésének tervét. Az esztergomi nyaraló valósággal romjaiból lett helyreállítva és több város emléktáblával jelölte meg lakóházait. Fölvetődött Budán egy Babits— Baumgarten-archívum összegyűjtésének terve is.

Sikerült Szekszárdnak megszereznem Babits híres könyvtárának megmaradt részét, körülbelül egyharmadát. Bármilyen derék kezdeményezés is a Babits-ház renoválása és legalább utcai földszintjének biztosítása a költő emlékére, a mai audiovizuális technikával szükséges kiállítandó anyag távolról sem fér el az első emelet és az udvari szárny nélküli pár szobában. Babits neve szinte mindennap, minden héten, minden hónapban szerepel valamelyik napi- vagy hetilap és folyóirat hasábjain. Uj könyvek tucatjai, rádió- és tv-előadá- sok programjai idézik nevét és alkotásait, de ami még ennél is fontosabb, egymás után jelennek meg külföldön műveinek újabb és újabb fordításai, közülük is forradalmi versei és a Jónás Könyve számos kelet-európai nyelven

is. Nincs távol az idő, amikor nemcsak hazai olvasók és diákok tömegei zarándokolnak el Szekszárdra a Babits-múzeum kedvéért, hanem külföldi tisztelői és olvasói is őmiatta fognak Szekszárdra utazni. (A párizsi Lengyel Könyvtárban egy volt moszkvai lengyel nagykövet özvegye kalauzolt, s egyetlen nagy magyar költő most megjelent versét' idézte; ez Babits Jónás Könyvének új lengyel fordítása volt.) <•

A Babits-múzeum jelenlegi anyagával a vidéki magyar íróházak átlagának elvei alapján lett berendezve. Mindez rendben is van. hiszen a földszinti utcai szobákba nehezen is férne el több anyag. Az azonban már szarvas hiba, hogy amikor végre sikerült a vetekedő városok és intézmények közül Szekszárdnak biztosítani a nemzeti kincset jelentő Ba- bits-könyvtárat, az még mindig a megyei múzeum raktárában van becsomagolva. A jelenleg kiállított kis könyv- gyűjtemény. félrevezeti a látogatót. Ezek nem Babits Szekszárdon olvasott könyvei, még kevésbé ihlető olvasmányai, hanem többnyire jogász édesapjának őt nem érdeklő, padláson talált salabakterei. Már Babits-kutatók részéről is ért a vád, hogy miért szorgalmaztam Babits valódi olvasmányainak, saját magyar könyvtárának Szekszárdra való küldését, ahol mostani formájában hozzáférhetetlenné vált. De abból a hatalmas hagyatékból, amely túlnyomó- részt az Országos Széchényi Könyvtár, kisebb részben pedig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárába került, még számos olyan sokoldalú, a modern magyar írók hagyatékában egyedülálló dokumentációs anyag található, amelyből a nagy író igazi élete és kézzelfogható munkássága meggyőzően volna' bemutatható, ran homas Mann mintaszerű H zürichi múzeuma kitűnő ötletekkel szolgálhat, hogyan kell egy nagy modern írót mai technikai eszközökkel bemutatni. A Goethe-kortárs svájci író Bodmer házában berendezett archívum díszterme a legnagyobb német elbeszélő dolgozószobája. Középen a nagy íróasztal, körös-körül munkájának eszközei: történelmi regényeinek, filozófiai és esz téti Icai műveinek forrásai, kedvenc hazai és külföldi állandó olvasmányai, barátainak, a XX. század világhírű íróinak és tudósadnak dedikált művei. (Többek között magyar tanácsadójának, az ókortudós Kerényi Károlynak összes művei. A következő teremben saját művei, azok fordításai. róla szóló könyvek sorakoznak a polcokon, katalógus-szekrényekben a róla szóló cikkek és a hozzá írt levelek

cédulái. Ez a kutatók, számira fenntartott dolgozószoba! Részben az idei kiállításra került, de maradt itt is bőven kedvenc képeiből, a művei egyes részleteit inspiráló alkotásokból, valamint a róla és családjáról fölvett sok fényképből.

A budapesti Babits-hagya- ték anyaga csaknem megközelíti Thomas Mann zürichi örökhagyását. Ott kb. 10 ezer, Babitséban 8 ezer levél található, Thomas Mann-nak mintegy hatszáz kézirata és variánsuk van meg, Babusnál, mint költőnél, ez persze sokkal több. Több mint ezerötszáz fényképet gyűjtött, sőt részben maga is készített Babits felesége, Török Sophie. Ennyi ott nincs. De van vagy kétszázötven hanglemez Ba- bltséktól: egykorú nagy írótársaik, barátok, színművész és muzsikus ismerősök hangjának és műveinek fölvételei. Ahogy a Thomas Mann-ki- állításon is egész nap pereg a magnó különböző előadásait recitálva, ugyanezt itt is meg lehetne csinálni Babits hangjával.

Legsürgősebben tehát Babits összes művei összes magyar kiadása és összes idegennyelvű fordítása meg kell hogy legyen, esetleg egyes művek kéziratfényképeivel. Világhírű magyar és idegen kortársainak hozzá intézett leveleiből szép válogatás kerülne ki. Ott kell lenni az • általa szerkesztett folyóiratoknak, antológiáknak és a Nyugaton kívül más lapokba írt művei fényképeinek is.

I

7> gy ilyen korszerűén föl- 2j újított Babits-múzeum az eddiginél sokrétűbb, élőbb és igazibb képet ad majd odazarándokló híveinek.

GÁL ISTVÁN

ÚJ KÖNYVEK

A Táncsics Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Küzdelmes évszázad. Fejezetek a magyar munkásmozgalom történetéből. Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete gondozásában készült hézagpótló kiadvány főszerkesztője Vass Henrik.

A Mára Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó megjelentette a Nagy emberek élete sorozatban, új kiadásban Fodor András könyvét: a Szólj költemény lózsef Attila életét és költészetét ismerteti. Az így élt... sorozat legújabb kötete az így élt Jókai Mór. A sok képpel, rajzzal illusztrált életrajzi könyv szerzője lengyel Dénes. Pálos Rozita verseinek'kötete az Utón. A Móra Ferenc válogatott müvei az ifjúságnak sorozatban ismét megjelent A Hatrongyosi kakasok, Móra állatmeséivel, gyermekverseivel: a pompás kötetet Reich Károly illusztrálta. A világ legszebb meséiből válogatott össze egy kötetre valót Schindler Anna.

Az Akadémia Kiadó gondozásában látott napvilágot a négykötetesre tervezett Biológiai lexikon első kötete: ez A-tól F-ig tartalmazza a biológia és rokonterületei minden fontos címszavát. A nagyszabású vállalkozás a legjobb szakemberekből álló szerzői gárda munkája; főszerkesztő Straub F. Brúnó.

Az Európa Könyvkiadó népszerű Lyra mundi sorozatának új kötete John Keats verseiből ad válogatást. Katona Tamás összeállításában. Thomas Mann: Trisztán cimű novellája Kosztolányi Dezső művészi átültetésében jelent meg. A Századunk Mesterei sorozatban látott napvilágot Eric Knight világhírű regénye, a nálunk is 5. kiadásban megjelentetett Légy hű magadhoz. Az ungvári Kárpáti Kiadó;

val közösen jelentette meg az Európa — ai magyar—szovjet közös kiadás keretében — Jurij Zbanackij regényét, a Hullámokat. A Helikon-szerkesztőség gondozásában került a könyvesboltokba — Kass János illusztrációival — a Helikon Csillagok új kötete Lafayette regénye, a Cleves hercegnő, Szávai Nándor kitűnő fordítósában.

A Corvina Kiadónak a fel- szabadulási évforduló alkalmából megjelentetett könyve az 1944— 1945. Dokumentumok Magyar- ország felszabadulásáról. A kötet anyagát Esti Béla válogatta, a könyv elé Kállai Gyula írt bevezetőt. Újabb kiadásban jelent meg a világ egyik legrangosabb múzeuma, a Prado XIV—XVIIL századi festményeivel megismertető pompás képzőművészeti album. Anyagát Johannes Jahn válogatta, s ő látta el a kötetet bevezetővel is. A Művészet Kiskönyvtára sorozat új kötete Gold- mannal ismertet meg, Heitler László kalauzolásával.

A túrák, utazások időszakában különösen jó segítség az érdekelteknek a Kartográfiai Vállalat több új térképe. így javított, új kiadásban került a könyvesboltokba a Mátra-hegység, a Cserhát, a Gerecse, a Velencei tó és környéke turistatérképe. Az Országjárók Atlasza második kiadványa a Balatonnal és Nyugat- Magyarországgal ismertet meg minden érdeklődőt.

Jugoszláviai magyar írók munkásságából ad ízelítőt az újvidéki Fórum Kiadó több könyve. Gion Nándor novelláskötpte az Olyan, mintha nyár volna. Holti Mária regénye a Sodortatva. Az Irodalmunk évszázadai című ösz- szeállítás Bori Imre értő munkájaI