Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-29 / 202. szám
Tanévnyitás előtt az iskolarádió Mtjveiődésefmélelí nyári egyelem Kell-e az ízlésről vitatkozni ? Szegeden negyedik alkalom- Vnal rendezték meg a TIT művelődéselméleti nyári egyetemét. Idén (augusztus 4—14 között) az ízlés volt a központi téma, több mint tíz előadás keretében. Az előadók az ízlés társadalmi fontosságát hangsúlyozták, elítélve a> latin közmondást — „De gustibus non est disputandum”, vagyis „az ízlésről nem kell vitatkozni.” 4 Az ízlés témakörének többoldalú megvilágítása volt az előadók és — napi konzultációkon — a közel 300 hallgató célja. Néhány előadáscím: Az ízlés fogalma; Az ízlés és ideológia, az ízlés ideológiai tartalma; ízlés és magatartás; Az ízlés helye a műveltségben; ízlés és tudás; ízlés és formatervezés; ízlés és divat- Stb, Az adott kereték között nem térhetek ki külön-külön az egyes előadásokra, csak néhány gondolatot emelek ki, a rendszerezés igénye nélkül. Dr. Bimbó Mihály Hogyan működik az ízlés mechanizmusa című előadásában a mindennapi tudat és a mindennapi tevékenység kapcsolatáról beszélve jutott el az egyén és társadalom viszonyáig, hangsúlyozva a „világhoz való érzelmi, élményszerű viszonyulás” fontosságát. Elképzelhetetlen enélkül a viszonyulás nélkül, hogy a mindennapi tudat — mint az előítéletek, társadalmi szerep, szokások — fejlődhessen és a „mindenol- dalúan fejlett ember” ideáljához közelítsen a mindennapi tevékenység kölcsönhatásában. Ugyancsak Bimbó Mihálytól M akar egész héten a házakat járta, és megfon- itoltan, tudálékosan tanította'az embereket a jóra és a türelemre. Tanította, hogyan kell élni — lehetőleg vidáman, de értelmesen. Ö hordta szét a falubelieknek a leveleket. Tudatában volt munkája fontosságának, nem szégyellte, hogy egészséges, ötvenéves férfi létére a leveleket és az újságokat hordja. No meg a nyugdíjat az öregeknek. Nyugodt, megfontolt léptekkel járt az utcán. Valaki megszólította: — Nincsen, Makar? — Láthatod — elmegyek melletted, tehát nincs. — Hogy-hogy nincs? Itt az ideie. Átkozott fajzatok. Makar odament a kerítéshez; táskáját felakasztotta egy karóra, rágyújtott. — Mennyi a lakossága a Szovjetuniónak? Az öregasszony nem tudta. — Az ördög tudja, mennyi! Biztosan sok. — Sok. — Makar sem tudta pontosan, mennyi. — És mindenkinek ki kell adni a nyugdíjat. — Hogy-hogy mindenkinek? Mindenki fizetést kap. — No, helytelenül fejeztem ki magam. Annak, aki megszolgálta. Igen? — No, mit kezded már megint? — Nyugalom. Az állam egy nappal később adja ki a nyugdíjadat, és már felemeled a hangod. Méregbe jössz, hogy 1975. augusztus 29» származik az ízlés — véleményem szerint — legjobb meghatározása is, íme: „Az ízlést mint történelmileg kialakult képességet foghatjuk fel, amellyel az ember megkülönböztet, megért és értékel a legkülönbözőbb jelenségek területén. Ennek egyik következménye, hogy az ízlés és a társadalmi tevékenység minden területe között összefüggés mutatható ki. A munka, a mindennapi élet, a magatar. tás, a művészet stb. jelenség- csoportjaival találunk kapcsolatokat.” Ez a meghatározás alapos továbbgondolásra kell, hogy késztesse mindazokat, akik az ideológiai nevelés, a közművelődés közvetlen munkásai, hiszen elsődleges feladatuk a társadálmi eszmények tudatos terjesztése, az emberi tevékenység befolyásolása. Dr. Vonsik Gyula a műveltség viszonylatában vizsgálta az ízlést, mint annak tártál, mi, de nem szétválasztható részét: szervesen és tapasztalati úton kinyomozhatatlan kölcsönhatásokkal kötődik egymáshoz a tudás (általános, szakmai, ideológiai ismeretek), az intelligencia (az új fogékonyság, a szellemi felfogáson túli elméleti-gyakorlati azonosulás), az erkölcsiség (mivel a műveltség magatartás is), az ízlés (mint kiválasztó, megkülönböztető, értékelő képesség). Mindezeket, mint a műveltség alapmeghatározója, a világnézet ötvözi eggyé. Itt idézem dr. Pogány Frigyes egyszerű példáját: Hatszobás, kívül-be- lül szépen kiképzett lakást látunk, ami mégsem esztétikus, mégsem ízléses, mert csak ketten (!) lakják. Hol itt a világnézeti (pozitív) tartalom?! rossz rádnézni. Xz államnak millió ilyen van, mint te. Kérdezem én, van nektek lelkiismeretetek? Hát nem tudtok várni egy-két napot? Képzeljétek magatokat a másik fél helyébe... Az öregasszonyok megsértődtek. Az öregemberek elküldték Makart. Makar ment tovább. — Szem jón, voltál a fiadnál? — Voltam«: — Mi van vele? — Semmi. Iszik, mint azelőtt. Megint elzavarták a munkahelyéről a naplopót. — Te meg biztosan lehordtád. Az anyád erre-arra._ — Hát mit mondjak neki? Petya, fiacskám, igyál csak kedvedre?.« — Ugyan már! Ilyen szavakat nem is ismersz. Hozzászoktál, hogy a szavakkal is törni-zúzni kell, mind a rúddal... Ostoba, téged is husánggal tanítottak gyerekkorodtól, azt hiszed, mindig így kell. Most egészen más az élet.« — Azelőtt úgy ittak, ahogy ő vele? Más az élet.« — Képzeld magad a helyébe. Fiatal, belevetette magát a szabad életbe, egy kis pénze is van. Ha csak egy hétre elmész a városba, már hazavágyódsz, ő meg már hány éve ott van. Elmegy a moziba, lát egy falut... és elmegy inni. Mindezt meg kell érteni. — Csak kritizálni tudsz, te mihaszna. A magad háza előtt söpörj, ne mindig ezt a nótát Valamennyi előadásban szó esett a közízlésről. Köpeczi Béla elemzése volt a legteljesebb, aki a különböző, még a felsorolásából és tartalmi múltból átépült ízlésrétegek elemzéséből vezette le mai közízlésünk „kevertségének” okát. Felosztásában szerepel a paraszti kultúra, amely nem a népművészetben, hanem a magánélet szféráiban fejti ki hatását; a munkáskultúra, mint a legmagasabb ideológiai szintet képviselő ízlésréteg, a dzsentri ízlésvilág — folytonos külsőségkeresés, szellemi-lelki javak teljes mellőzése — és az ezzel rokonrétegek, mint a kis- polgáriság, illetve a fogyasztói társadalom szülte ízlés. A fenti ízlésrétegek létezése, kisebb-nagyobb mértékű hatása nemcsak indokolja, de határozottan megköveteli a véleménycserét a legfőképpen a gyakorlati teendők kidolgozását, amit Pogány Frigyes jel- mondatszerűen így fogalmazott: „Küzdénünk kell a sznobizmus és a széplelkek új arisztokratizmusa ellen, mélyre kell leásnunk, „verekedjünk” értékeinkért!” Szegeden ebben a szellemben töltöttünk tíz hasznos napot, előadók, népművelők, könyvtárosok. Értékes folyóiratviták, határozatok és a tavaly megjelent ízlés és kultúra című tanulmánygyűjtemény elemzése után még em- berközelibbé és tudatosabbá vált az a szándékunk, amely a társadalmi ízlésszint emelését a tervszerű, tudatos ízlésnevelést tűzte ki céljául. így, a * címbeli kérdésre válaszolva, az „igen”-en túl: nemcsak vitatkozni kell az ízlésről...! DEVECSER1 ZOLTÁN fújd. Járkálsz a faluban és össze-vissza fecsegsz... Te szélkelep. — Titeket tanítlak, ostobák. Utazz el hozzá, Petykához, ülj le vele iszogatni... — Olyan a fejed, mint a káptalan. — Igen. Igyál vele. Utána szépen, finoman a lelkére lehet beszélni: hagyd abba, fiacskám, hagyd abba, lelkem. Hiszen mindannyian iszunk ünnepnapokon.« Ha jön egy ünnep — lehet inni, ha elmúlik — dolgozni kell, nem inni. Igen. Hogyan lehetne másképp? El kell vele beszélgetni, meg kell győzni. Meglátod, kedves szóval gyorsabban eléred a célod. — Nyírfahusánggal kellene a fejébe » verni, nem kedves szóval. — No Iám. Ezért mondom! kosok vagytok. Szarv nő a homlokukon — és elégedettek: lehet öklelni vele. De hát te ember vagy, értelmet kaptál, türelmes szót.« — Menj már!«. — Eh, ti. Makar ment tovább. Iván Szolomin felesége, Nasztya fiút szült. Iván veszekedni kezdett Nasztyával, hogyan nevezzék az újszülöttet. Iván azt akarta, hogy a fiú is Iván legyen: Iván Ivá- novies Szolomin. Násztya azt akarta, hogy Valerik. A házastársak komolyan összevesztek. Ekkor hozta nekik Makar a levelet ' Folynak az előkészületek a szeptember 8-i tanévnyitóra az ország legnagyobb iskolájában, az iskolarádióban is. A már ismert és megszokott műsoruk mellett az idén több új sorozatot indítanak, gazdagítani kívánják azokat az oktatásmódszertani és rádiósműfaji kísérleteket, amelyek elősegíthetik az új oktatási és nevelési törekvések megvalósítását. Az idén már magnószalagon is meg lehet szerezni az állampolgári nevelés című sorozat anyagát, amelyet az általános iskolák VIII. osztályának sugároznak. Ugyancsak kísérleti jelleggel indul az idén a „Felkészítés a családi életre” című sorozat is, amelyet a középiskolásoknak közvetítenek. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés tárgykörében is gazdagabb program jelentkezik az új tanévben, mint a korábbiakban: az alsó tagozatban megkezdett „Tanuljunk magyarul” című sorozat folytatása mellett két új középTeljesen kielégítették az általános iskolák tanszerigényeit, az új tanévben elegendő kísérletezőeszköz áll majd a diákok rendelkezésére — erről tájékoztatta Koren István, az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat vezérigazgatója csütörtökön az újságírókat a Magyar Sajtó Házában. Az Oktatási Minisztérium által kijelölt, a fizikai, kémiai, biológiai tanulói kísérletezést segítő 113-féle taneszköz mellett az általános iskolákban nem lesz hiány a hagyományos audiovizuális technikai oktatási segédeszközökből sem. A Nasztya nővérétől, aki férjével Magadanban élt, és azt írta a leveleiben, hogy nagyon jól élnek, csalt forrásvíz nincs a házukban, de különben minden van. „de megértitek, csak konzervban, mert itt az éghajlat zord”. Makar üdvözölte a szülőket Azok persze előtte is egymásnak estek — mindkettő fújta a magáét — Iván!.« Ivánnak már csak téged hívnak, meg Bolondos- ka-Ivanuskát a mesében. Ha belehalok, sem lesz Ványka. Magad is Bolondoska-Ivanus- ka vagy.« j — Bolond vagy te! Ebben a dologban most visszatértek a régihez. Nézd meg a városokban... Makar hegyezni kezdte a fülét — megérezte a zsákmányt — Csak nyugalom, Iván — mondta Ivánnak. — Ne csúfolod j. Még ha törvényes feleséged, akkor sincs jogod bolondnak nevezni. Lehet, hogy azt mondta rád; „Bolondoska-Iva- nuska”, te meg mondd neki: „butuskám”, vagy valami mást. Kedvesen. Elszégyelli magát, és elhallgat. De ha nem hallgat el, — hallgass el te. Légy erős és hallgass. \ — Menj innen, te békeangyal. — Engem se kell elküldeni. Mért küldesz el? Hívjátok a fiacskátokat Mityának ■— a magadam sógor tiszteletére. Hiszen csomagokat is küldenek, néha-néha egy kis pénzt is«. Aztán írd meg neki, hogy iskolás-sorozat lesz hallható. Az egyik: „Jót, s jól” címmel beszéd- és stílusgyakorlat, amely a szép és szabatos magyar beszéd meghonosítását, illetve „Visszahonosítását” szeretné elősegíteni. A természettudományok vo^ natkozásában is új kezdeményezésekkel gyarapodik az iskolarádió. Miniexpedíció címmel komplex jellegű — gazdasági, biológiai, geológiai, ökológiai, néprajzi, embertani, stb. — földrajzi sorozatot sugároznak az általános iskolák felső tagozatosai számára. A „Kollégiumi órák” helyett az idén az általános iskola felső tagozatosainak új művelődéstörténeti sorozatot állítottak össze „Messziről, messzire” címmel. A sok újdonság mellett meg kell még említenünk, hogy folynak az előkészületei azoknak a sorozatoknak is, amelyeket az általános iskola VH-, illetve VIII. osztályát végző felnőtteknek szánnak. diavetítők, lemezjátszók, magnetofonok és térképek az iskolákban vannak, s — minthogy tovább bővült az Oktatási Minisztérium megszabta alapvető taneszközök jegyzéke — az új tanévben jó néhány matematikaoktatási eszköz segíti e tantárgy megértését, s a tanulók sok helyütt megismerkedhetnek az írásvetítővel, s néhány új sportszerrel is. Biztató a jövő is: megkezdte a termelést a vállalat debreceni tanszerüzeme, s a szolgáltatás javítására szeptember 1-től új szervizkocsi járja majd az iskolákat hát sógorkám; tiszteletedre' Mitrijnek neveztem el a fiamat. Bárhogy is — egy Csomagot küld, és oda lesz a meghatottságtól. Hát hogyne: rólam nevezte el a fiát, ez nagy megtiszteltetés, a megtiszteltetésért az emberek szintén megtiszteltetéssel fizetnek. Iván valamitől megvadult. — Takarodj innen! Minek ütöd az orrod más dolgába?! Makar szelíden, elnézően,’ kedveskedőn nevetett. Ismerte Iván verekedés természetét. — Ej, mért kell lármázni ?.” Éppen most kell ricsajt csapni?... Ej, te. Ványa lesz és kész. Iván galléron ragadta a postást, az ajtóhoz vezette, és fenéken rúgta: — A tanácsért! Makar ment tovább az utcán. Megdörzsölte a rúgás helyét és mormogott: — Olyan rúgása van az ördögfaj zatnak, mint egy lónak. Mesélni kezdte a szembejövőknek: — Ez az Iván Szolomin..! Bemegyek hozzájuk, óriási perpatvar: nem tudnak a gyereknek nevet adni. Én meg ajánlom nekik: Mitrij. Sógorukat hívják Magadanban Mitrijnek.« De makart nem akarták végighallgatni; nem volt rá ideje senkinek. Meg aztán kevés emberrel lehet találkozni nyáron a faluban. Eljött a vasárnap. Makar nem dolgozott vasárnap. Várta a vasárnapot. Reggel megivott egy-két kupicával, nem többet, megreggelizett, kiült a kispad- ra a kapuhoz. Pompás, kis pad volt, asztalkával; kényelmesen elhelyezkedett, rágyújtott. Megnedvesedő szeme csillogott — várta, hogy jöjjön va- > laki. (Folytatjuk). Vaszilij Suksin: Hakar Zserepcov Kielégítő a tanszereilátás Sajtótájékoztató a Magyar Sajtó Házában
