Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-29 / 202. szám

9» Bányászok megyénk 22 községéből Bemutatkozik a Mecseki Szénbányák Gazdaságosan és önerőből r Megyénkben jó pór éve megszűnt a szénbányászat. De sok községben Hangzik el még a köszöntés: jószerencsét S van egy üzem, ahol szenet, pontosabban brikettet gyárta- ; nak. A Nagymányoki Brikett* [ gyár. Most kérésünkre Tóth i Tibor bányamérnök a Mecseki ' Szénbányák szervezési osztály- vezetője mutatja be a brikett- gyár anyavállalatának múltját, jövőjét A bányaművelés kezdetei a XVIII. század végére tehetők a mecseki szénmedencében. Az üzletszerű szénbányászat a medence délkeleti peremén, Vasason 1782-ben; északi ré­szén, a Tolna megyei Váral­ján 1793-ban; és Komlón 1812-ben kezdődött. Brikett­gyártásról a krónikák első íz­ben 1867-ben tesznek említést A bányászat kezdetétől nap- - jainkig mintegy 220 millió tonna fekete kőszenet szállí­tottak felszínre a medence szénbányáiból. Felszabadulásunkig számos kisebb-nagyobb tőkés vállal­kozás — köztük az osztrák ér­dekeltségű Dunagőzhajózási Társaság és Váralján a német érdekeltségű Délmagyarorszá­gi Kőszénbánya Rt. — élvezte a mecseki szénkincs hasznát. A felszabadulástól eltelt idő­szak hatalmas fejlődést hozott a mecseki bányaműve­lés technikai színvonalában, a bányamunka körülményeiben. Ennek legjelentősebb állomá­sai a bányavágatok szelvényé­nek és a fejtések méreteinek növekedése, a vágat- és fejtés­biztosítás fémbiztosító elemek­kel való megoldása, a föld alatti szállítás gépesítése, a villamos energia széles körű alkalmazása voltak. 1 Az ötvenes évekre esik, az akkor megépülő Dunai Vasmű kokszszénigényének biztosítása érdekében, a komlói szénbá­nyászat hatalmas ütemű fej­lesztése. E fejlődés eredménye Komló, az első szocialista bá­nyaváros. A mecseki szénmedemce bá­nyáinak egységes irányítása 1963-ban valósult meg, a volt Komlói és Pécsi Szénbányá­szati Trösztök összevonása ré­vén. Ekkor alakult meg a Mecseki Szénbányák. Az egjaSéges irányítás meg­teremtésének életrevalóságát tanúsítja az a fejlődés, ami a hazai szénbányászat vissza­szorítására hozott országos in­tézkedések fékező hatásai el­lenére a Mecseki Szénbányák­nál az elmúlt 12 évben bekö­vetkezett, a termelés koncent­rációja és a bányaművelés ter­melékenysége területén. Jelenleg a Mecseki Szén­bányák hat mélyműveléses és egy külfejtéses bányaüzeméből mintegy évi 3,2 millió tpnna szenet termel. A bányák mé­retei különbözőek; közülük 3 európai mércével mérve is nagyüzemnek számít. A bá­nyaműveletek a földfelszín alatt 200—700 méterre foly­nak; a föld alatti bányafolyo­sók összhossza 150 kilométer. A bányaüzemekből termelt nyersszenet két szénelőkészítő. mű és egy brikettgyár dolgoz­za fel piacképes termékké. A brikettgyártás mennyisége évi 140 ezer tonna. A vállalaton belül magasfo­kú a spécializáció, üzemei kö­zött jól szervezett a munka- megosztás. A vállalat bánya­üzemeinek és szénelőkészítő műveinek munkáját 6 szolgál­tatóüzem segíti. A Mecseki Szénbányák 15 ezer dolgozót foglalkoztat. ^ Á Mecseki Szénbányák az iparág egyik vezető bánya- vállalata. a vállalat foglalkoz­tatja a szénbányászat dolgo­zóinak közel egyötödét. A me­cseki szén különös jelentősé­gét a kokszolhatósága adja — hazánkban egyedül a Mecseki Szénbányák bányaüzemeiből termelnek kokszolható fekete kőszenet, A Mecseki Szénbányák legfőbb fogyasztói a Dunai Vasmű és a Magyar Villamosművek Pécsi Hőerő­műve. A Dunai Vasmű koksz­szénigényének felét; a Pécsi Hőerőmű energetikai szénszük­ségletét teljes egészében a Mecseki Szénbányák biztosít­ja. Jelentős mennyiségben vá­sárol mecseki szenet a MÁV, és a belkereskedelem a lakos­ság részére. Keresett tüzelőanyag a Nagymányokon gyártott me­cseki brikett. Jelentős erőfeszí­téseket tett a Mecseki Szén­bányák az elmúlt években a termékszerkezet javítására, a gazdaságosan felhasználható, keresett szénféleségek arányá­nak növelésére. Ennek érdeké­ben korszerűsítette a szénelő­készítő műveit és brikettgyá­rát és végrehajtott munkaerő­átcsoportosításokat a rosszabb adottságú üzemekből, a jobb minőségű szenet termelő bá­nyaüzemekbe. Napjainkban az energia­helyzet súlyosbodása világ­szerte újból ráirányította a fi­gyelmet a szénkincs fokozott hasznosítására. A szénbányá­szat tervszerű fejlesztése — ezen belül is a kokszolható fekete kőszén bányászatának fejlesztése — hazánkban is jelentős feladat. A Mecseki Szénbányák fej­lesztését, a vállalat feladatait a népgazdaság fokozott koksz- szénszükséglete szabja meg. A fejlesztés kiemelkedő népgaz­dasági jelentőségére figyelmez­tet az a körülmény, hogy a Mecsekben termelt szénből előállított kokszalapanyag ter­melési költségei nem érik el a tonnánkénti 30 dollárt, ugyan­akkor a kokszszén világpiaci ára meghaladja a tonnánkénti 50 dollárt. A vállalat alapvető feladata tehát az ilyen szén mennyisé­gének a népgazdaság által megkívánt mértékben való fo­kozása. A fejlesztési programot eredményes műszaki fejlesztő munka, korszerű üzem- és munkaszervezés, takarékos vállalati gazdálkodás körül­tekintő és hatékony vállalati szociálpolitika támasztja alá. Jelentős segítséget biztosít a fejlesztés megvalósítására a kormány határozata is, amely a szénbányászat munkaerő-gondjainak megoldását segíti elő. Ezek közül az egyik legjelentősebb a lakásproblé­ma enyhítése érdekében ho­zott intézkedés. A tervek sze­rint az V. ötéves terv idősza­kában 2500 lakás épül a me­cseki bányászok részére. Tolna megye közel két év­százada jelentős szerepet ját­szik a mecseki szénbányászat­ban. A bányaművelés meg­szűnt ugyan Nagymányokon, azonban a brikettgyárat nem­rég korszerűsítette a vállalat. A Mecseki Szénbányák bánya- és kisegítő üzemeibe jelenleg 22 Tolna megyei községből jár­nak munkások dolgozni. A mecseki szénbányászat fejlesz­tésével Tolna megye, szerepe a Mecseki Szénbányák életében — főképp a munkaerő-ellátás­ban — minden bizonnyal je- letősen növekszik. , A szarvasmarha-tenyésztés rendkívül fontos népgazdasá­gi érdek. Megyénkben ennek szép hagyományai vannak. Legtöbb mezőgazdasági üze­münk méltó is e hagyomá­nyokhoz, de azért jócskán akad olyan tsz, ahol bőven van még tennivaló, ebben a kiemelt állattenyésztési ága­zatban. Az persze önmagában eredmény, illetve eredményt ígér, ha az adott helyeken fel­ismerik és élnek is a szüksé­ges tennivalóval. A tolnanémedi, a kisszéke­ly! és a nagyszékelyi tsz egye­sülése után 226 volt a közös gazdaság szarvasmarha-állo­mánya. Ez a gazdaság 5 ezer hektárjához képest közepes színvonalnak mondható. Igen ám, de az összállományból 89-et ki kellett selejtezni fer- tőzöttség miatt. Az állatállo­mány pótlására két lehetőség kínálkozott. Vásárolni, vagy utánatenyészteni a saját állo­mányból — ez volt a kérdés Tolnanémedin. Jól felmérve saját erőforrásaikat, a& utób­bi mellett döntött a tsz. Azóta már beigazolódott a döntés helyessége, hisz jelen­leg csak 17 szarvasmarhával Az ügyjél elviszi a rossz készüléket a Gelkához, azt mondja a munkafelvevő, hogy nyolc nap múlva tessék benéz­ni. Az ügyfél benéz, azt mond. ják még két nap. Két nap múltán kész a szerkezet, vihe­ti az ügyfél. Viszi is boldogan. Otthon kibontja, s böngészi a munkalapot, s észreveszi, hogy a dátum nem stimmel. Nem a javítás megkezdésének dátuma, hanem az elkészülés ideje. Három nappal előbb megjavították a gépet, avagy visszadátumozták? A vevő előveszi a korábbi munkala­pokat is — mert a gyár és a javítóipar jóvoltából bőven rendelkezik ilyenekkel — és ott is észreveszi az előredátu- mozást. Az ügyfél ennek utána levelei között kutat, hátha ta­lál majd egy olyant, amely ar­ról értesíti, hogy „az ön ké­szüléke a garanciális idő alatt ennyi és ennyi napot töltött van kevesebb, mint a kiselejte­zés előtt. Persze ez jóval na­gyobb erőfeszítést igényelt a közösségtől, mintha teszem azt — ha anyagi lehetőségeik en­gedték volna — „zsebből” pój tolják a hiányzó állományt. , S mi a jelenlegi helyzet? 1 A gazdaság a tejtermelésre! kíván szakosodni. Igaz ugyan, hogy a már említett nehézsé­gek miatt 12o ezer liter tejjel kevesebbet szállítottak a sza-i kályi tejüzembe. Pillanatnyi­lag 2500 liter a tehenenként! átlaghozam. A távolabbi cél a 3200—3400 liter elérései Tervbe vették egy új 250 férőhelyes tejtermelő-istálló építését és betelepítését a kö­vetkező tervidőszak végéig. Az állattartás gazdaságod sabbá tétele érdekében a nö­vendék marhákat legeltetéssel kívánják tartani. Eddig a jelen és a jövő Told nanémedin. A jelenleg nem éppen „dobogós” gazdaság cél­kitűzései reálisak és helyesek. Hisz a meglévő gondjaik fel­számolásánál két alapvető szemponthoz kívánják tartani magukat; gazdaságosan és ön­erőből. Foto: Gottvald szervizünkben, ezért garanciá­lis ideje meghosszabbodott iksz nappal’’. Ilyen levelet az ügy­fél nem kap,- pedig erről is miniszteri rendelet intézkedik. Abban nyugszik meg tehát az ügyfél, mert a Népújságban is olvasta, hogy a Gelka dicsé, retes rövid idő alatt javítja a készülékeket — a munkalapon. A statisztikai jelentéseket te­hát javítgatják, mintha úgy tűnne, hogy ez valakinek ér­deke volna. A vásárlónak, a garancia birtokosának, nem érdeke.-Pj - 1-975. augusztus 29, Javul a statisztika A tolnanémedi borjúnevelő telep. % A Zobák-bánya aknatornyai.

Next

/
Thumbnails
Contents