Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-24 / 198. szám

* Elismerés és hizlalás Ü gyészi vizsgálatok tanúsítják azt a figyelem­re méltó változást, amit megyeszerte a tanácsok hatáskörébe utalt szabálysértési eljárások gya­korlata mutat. Igaz, kevés olyan kérdés van, amivel oly sokat foglalkozott volna a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amit úgy szemmel tartottak volna a törvé­nyesség felügyeletével foglalkozó szervek, mint ezt A befejezett szabálysértési eljárások publikálásával mi magunk is rendszeresen foglalkozunk, hogy támogatá­sunkról biztosítsuk a helyi tanácsokat, másfelől a sza­bálysértésekkel járó kockázatok veszélyességére hív­juk fel újra és újra a közfigyelmet Nézzük a mérleget Határozottabbá, következetesebbé váltak a szabály­sértési ügyekkel kapcsolatos eljárások, szilárdult a bírságpolitika. Még mindig nem a kívánt mértékben, de megfogyatkoztak a visszaesők. Oldódott valamelyest az a visszatartás, mely a kisebb települések helyi taná­csainak portáján volt tapasztalható, ahol „mindenki mindenkit ismer és mindenki mindenkinek a rokona” alapján igyekeztek fektetéssel elhárítani a népszerűt­len feladatokat. A szabálysértési eljárások intézésével felruházott tanácsok joga és kötelessége ettől függet­lenül jog és kötelesség maradt méghozzá szüntelen számonkérés jegyében. Ennek köszönhetjük az előre­lépést, azt, hogy a törvények, jogszabályok tiszteletét az azok ellen vétőkkel szemben — arra kényszerülve — lassan megtanuljuk behajtani. Hovatovább a követ­kezetes szigor is sajátjuk lesz az eljáró szakigazgatási szerveknek és ezt kétségkívül megérdemli az elismerést. De azért ma még nem hagyhatjuk el a biztatást sem, mert sok a helyileg és régóta ismert olyan szabálysér­tések száma amelyekben a helyi tanácsok tanácstala­noknak látszanak. A ráérős ügyintézés hatásában ve­szedelmesebb. mint azt bárki gondolná. hiszen jog­szabály az is, hogy az elkövető csak akkor vonható fe­lelősségre valamely szabálysértésért, ha cselekménye szándékos vagy gondatlan volt és az elkövetés óta hat hónap még nem telt el. A huzavona tehát nem szen­tesíthető még a legspeciálisabb esetekben sem a sza­bálysértési eljárások gyakorlatában. E gy példát. Megyénk számos településén okoznak sok fejfájást a helyi tanácsoknak az úgynevezett bögrecsárdák. Mi ndenki tudja, hol vannak ezek, kik az ..üzemeltetők”, kik jelentik a törzsközönséget. Legutóbb e hasábokon írtunk a szakályiak közismert (és a törvénytisztelő köz által nemkívánatosnak ítélt) bögrecsárdáiról. E csárdák elég régóta „tálalják” a na­pi problémákat a tanács asztalára. Az eljárás viszont — cikkünk hatására — éppen hogy csak megindult, holott semmi oka nincs a tanácsnak a bátortalanko­dásra. Be kell fejeznie sürgősen a megkezdett „monda­tot”. hacsak nem akarja megnyirbálva látni jogszabá­lyokban meghatározott, törvényes eszközökkel felru­házott státusát, azt, hogy nemcsak népképviseleti szerv hanem hatóság is. S ezt utóbbi feladatának el­látására azért van szükség, hogy az életnek normális legyen a rendje, büntetlenül e rend éllen rte véthessen ' senki. Száz szónak is egy a vége. örülünk minden kedvező változásnak, de a várakozás jegyében biztatjuk is a helyi tanácsokat a szabálysértési eljárások még hatá­rozottabb és gyorsabb intézésére! Gyermekvédelem napjainkban A FIATAL, NEMZEDÉK olyan korban és társadalmi viszonyok között nő fel, amely­ben természetes az ifjúságról való intézményes gondosko­dás. A társadalom fiatalokra irányuló figyelme magától ér­tetődik. A felszabadulás utáni idők szülöttei a II. világhá­borúban árván maradt — a társadalom által is magukra hagyott gyermekek világát csak a nagy sikerű film, a Valahol Európában jelenetei­ből ismerik. A film mai néző­je nehezen tudja elképzelni, mit jelentett lelencként a régi világ számkivetettjének lenni. A néphatalom kiterjesztette gondoskodását a rossz körül­mények közé született gyer­mekekre, fiatalokra is. Szá­mos határozat, rendelet tanús­kodik arról, milyen fontossá­got tulajdonít ennek a szocia­lista állam. Közöttük kiemel­kedő jelentősége van az ifjú­sági és a családjogi törvény­nek. A végzett munka mérle­gelésével született az az előter­jesztés, amelyet a közelmúlt­ban tárgyalt meg a kormány. Az oktatási miniszter össze­gezte a gyermek- és ifjúság- védelem eddig eredményeit és tett javaslatot annak tovább­fejlesztésére. Az országban jelenleg 81 5S6 családi vagy egyéb okok miatt gondozásra szoruló kiskorú él, ők adják a 18 éven aluliak több mint 4 százalékát. A tár­sadalom széles rétegeit érintő összefogásról számolhatott be a jelentés; az országban 1697 gyermekvédelmi bizottság mű­ködik, összesen 15 ezer akti­vista részvételével. Kialakuló­ban van a tanácsok nevelési tanácsadó-hálózata, a hivatá­sos pártfogói rendszer. Ez utóbbinak a feladata a fiatal­korú bűnözők utógondozása. Megkezdték a nevelőotthonok rekonstrukcióját, illetve a dif­ferenciált nevelőotthoni háló­zat kiépítését. TOLNA MEGYÉBEN példá­ul éppen e tervidőszakban készült el és kezdte meg mű­ködését a szekszárdi Ró­zsamáj-dűlőben a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi intézet, mely korábban szűkös és korszerűtlen körülmények között működött Gyönkön. Most egységet alkot a szom­szédságában lévő csecsemő- otthonnal és központja a me­gye gyermek- és ifjúságvédel­mi munkájának, a veszélyez­tetett gyermekek a jövőben abba az intézetbe kerülnek, amelyben hasonló egészségi állapotú és magatartású tár­saikat is gondozzák. Sokat ja­vult az elmúlt időszakban a patronálás. Az erkölcsi támo­gatás mellett az egyes üze­mek, vállalatok egyre nagyobb anyagi segítséget nyújtanak a rászoruló nevelőintézeti gyer­mekeknek. Ugyancsak az elmúlt né­hány évben jöttek létre a több megyét magukba foglaló gyer­mekvédelmi körzetek. A gyógypedagógiai tanárképző főiskola speciálisan az ifjúság­védelem számára is képez pe­dagógusokat. Természetesen a legfonto­sabb a már meglévő és jól be­vált formák tökéletesítése. Van azonban az ifjúságvédelemnek több, eddig még ki nem hasz­nált tartaléka is. AZ ÁLLAMI GONDOZOT­TAK jó pályairányítására, e munkára tapasztalatokat szer­zett pedagógusok kerülnek a nevelőintézetekbe. A tovább­tanulás serkentésére, a neve­lőszülő a gyermek nagykorú­sága után is részesülhet gon­dozási díjban. Fontos — külö­nösen a jelenlegi gazdasági helyzetben —, hogy az intéze­tek specializálódását a már említett körzeteken belüli át­szervezéssel oldják meg. Ren­dezésre vár a nevelőintézeti pedagógusok bérezése. A felsorolt célkitűzések megvalósítása még két terv­időszak alatt is feszített fel­adat. Sok függ a népgazdaság lehetőségeitől, amelyet a tár­sadalom az eddiginél is erő­teljesebb összefogásával még jobban kitágíthat. Szerencsére csak fuszekii! Otthonosságunk a világban lényeges kelléke a jó közér­zetnek, mondják a bölcsek. Ez a sámsoni küllemű ifjú az ifjúsági presszó teraszán sem olyan csemetéje bizonnyal tiszteletre méltó szüleinek, akit szakorvosi beavatkozással kel­lene megszabadítani gátlásai­tól. Otthonosabban, fesztele­nebbé már nem is lehetne el­terülni a fotelben és gátlásta­lanabbal már nem is lehetne fuszeklin keresztül napoztat- nia a lábát egy széken, melyet a pompázatos végtagok látvá­nyos nyugtatására húzott kö­zelebb. Sámson nem olvas, nem rádiót hallgat, Sámson bámészkodik magafeledten és silány látszat, hogy nem törő­dik a világgal, mely járókelők és fagyizók, kólázók, kávézók képében nyüzsög körülötte. Megrökönyödés e nyüzsgés elő­jele. de azért senki sem szó­lítja meg az ifjút. Azt hiszem tulajdonképpen mindenki há­lás kicsit, hogy csak a fuszek- liját tette közszemlére, hiszen az otthonias nekivetkezésnek lényegesen gazdagabb a reper­toárja. ő „csak” a cipőjét. pontosabban, magas sarkú fa­klumpáját rúgta le. Maradt a színpompás ing. és maradt a farmer. És még valami ma­radt ... Hő. vágyakozás, hogy megfelelhessen annak, aki ne­tán a nyilvános fuszekliszel- lőztetés miatt protestálni mer­ne. Ügy látszik a környezet tudja ezt és bölcsen hallgatj miközben leplezetlenül nevet. — Dinnye! — hangzik a kortársi vélemény, ami azért lesújtó, mert ez esetben a diny- nye nem a nyár legízesebb ajándékát jelenti, hanem azt, hogy a fiú dús sörényű kobak­ját éretlen — netán csak örök éretlenségre alkalmas — agyve-, lő tölti be. Dinnyéi Jó. Maradjunk eny« nyiben! De azért a neki vetke­zőket nyugodtan el lehet tá­volítani a nyilvános szórako­zóhelyekről ... ÜL — H — őrjárat Szekszárdim Kirakati Évek teltek el azóta, hogy nagyjá­ból ugyanilyen címmel körképet kö­zöltünk lapunkban a megyeszékhely kirakatairól. Azóta a helyzet jócskán megváltozott — ami a kirakatok számát illeti. Még házak se álltak ott, ahol most nagy üvegfelületek csábít­ják a járókelőket, és házak se állnak már ott, ahol valamikor kirakatot lehetett nézni. Megállítani, látvány­nyal szolgálni, kedvet gerjeszteni a vásárlásra, vagy felhívni a figyelmet az ablak mögött folyó tevékenységre, ez a kirakatok magától értetődő fel­adata. Senki nem hiányolja a le- yantei bazárok zsúfoltságát, de azt igen, hogy ezek az üvegfelületek — melyek a város képéhez is hozzá tartoznak — úgy tárjanak elénk va­lamit, hogy ízlésünk ne legyen a lát­vány ellenlábasa. Alapelvül elfogad­hatjuk, hogy a soknál több a mér­téktartóan, a lényeget mutatóan el­rendezett kevés. Ezt lerögzítve a hét első napján körjáratra indultunk Szekszárdon, hogy egymással is ösz- szevetve azokat, röviden leszögez­hessük véleményünket a látottakról. Körjáratunk elején . ' A Kölcsey lakótelep új során kezd­tük. A jól eldugott Volán mintha szá­molt volna helyzeti hátrányával, ab­laka éppúgy semmitmondó, mint a szomszédos szabószövetkezeté. A bőr-, szőrme-, textilruházati bolt két kirakatát elfogadhatta a járókelő, de az már kétséges, hogy a harmadikon miért lehet belátni, ha ott csak egy. tekercs csomagolópapír kínál látvá­nyosságot. A baromfiüzletnek maga a belseje a kirakat — amikor áru és vásárló van benne. A 160 lakásos ház alja változatos. A Richards-üzlet- szokványos, a Tü- zép jól küzd meg nem éppen deko­ratív árui szem elé állításának fel­adatával. Ugyancsak szokványos a ruházati bolté, néhány stilizált napra­forgóval és az iskolaköpenyekkel, melyek sötét tónusa feloldó világos folt után kiált. A könyvesbolté — szerény méretei ellenére — a kevés számú városbeli sikeresek közé tarto­zik. A könyveket cserélik, a három ablak mindegyike más és más érdek­lődési körűek megállítására szolgál. Az Ezermesterbolt kirakata mögött külön dobozos vitrinekben mutatják meg rendkívül unalmas elrendezés­ben azt, amit megmutatandónak vél­nek. Ezenkívül dobozok és göngyöle­gek bizonyítják, hogy ide nem ezer mester kellene, hanem egy — de az kirakatrendező. A Képcsarnok terme szinte természetszerűen első helyre sorolható a városban, amit egyáltalán nem biztos, hogy csak előnyös sarok­helyzetének és az itt kínált áru jelle­gének köszönhet. A kirakat szerves egységben van a mögötte lévő eladó­térrel, levegős, az egyik bemutatott darab nem nyomja el a másikat. A város élelmiszerüzleteire és ABC-áruházaira nagyjából ugyanaz jellemző. A kirakatokat gondosan, de kissé „építőkocka”-szerűen rende­zik, a konzervek, kávék, toalett­szerek tömegének glédába állításával kívánva felhívni a figyelmet az oda­benn lelhető áruhőségre. Readezetaég A Korzó Áruháznak érdemes külön bekezdést szentelni. A sok kirakat egyikében se hirdette tábla, hogy „Rendezés alatt”, így kénytelen-kel­letlen el kell fogadnunk áruajánlat­nak azt, amit láttunk. 4 pár levegő­ben libegő cipőt, körülötte szélfútta zsinegeket, alul fejtetőre állított ár­cédulákat és üres cipőállványokat. A tanévkezdetet megelőző vásárt ta­gadhatatlanul bizonyítja, hogy a ki­rakatok egyikében csak négy táska maradt meg, a többinek — ott a he­lye. A bejárat mellett (itt egyébként valamivel jobb a helyzet) egy kis forgó alkalmatosságon két táska és egy pár, cipő kelleti magát. A táskát tömítő papír jól látható. Szerencsé­sebb a férfiruhák és a női pulóverek bemutatása, ugyanígy az illatszereké is. Senki nem kifogásolja, hogy a megye egyik legnagyobb áruháza (melyet megnyitásakor az „európai színvonalú” jelzővel illettünk) nem torz és elavult próbababákat rak a kirakatba, hanem azt, hogy az ilyen célra rendelkezésre álló legnagyobb kirakatfelület elhanyagolt^ rendezet­len. j Széli kirakatok A Széchenyi utca több örömmel szolgál. Itt van az áruit mindig íz­lésesen megmutató Népművészeti bolt és az Öra-ékszer is, az egyetlen kirakat, ahol a csillogó-villogó áru jellege és értéke megengedi a zsúfolt­ságot — mégis elkerülik. Jól él a vi­szonylag szerény lehetőségekkel a Hófehérke üzlet is, a magánkereske-’ dók közül pedig egy kapura szerelt üvegfalú láda révén a nagy hírű Csankó szíjgyártó. A Divatszalon lógó fénycsöve és a kirakatban porosodó párna, meg fakult divatlapsor nerp csábít arra, hogy itt hódoljunk a di­vatnak. A belső átcsoportosítás (osz­tályok átrendezése) révén örvendetes változáson ment keresztül az Otthon Áruház, melynek elég sűrűn változta­tott kirakatain legalább érezhető a jó szándékú bemutatás vágya. Ismét külön bekezdésbe sorolhatók azok az üvegablakok, melyek mögött nem árut, hanem szolgáltatásokat kí­nálnak, Az Express erre csak időn­kénti plakátokkal törekszik. Az IBUSZ színes képekkel is, az Idegen- forgalmi Hivatal úgyszintén, de in­nen hiányoljuk a megye jellegére (akár csak az unalomig propagált Sárközre és Domborira, de esetleg Simontornyára, Dunaföldvárra, vagy akárhoya) utaló fényképeket. Az OTP ablakaiból — az érettségik elmúlván — hiányoznak a tablók. Kapott itt már helyet a nagy hírű Kántor kutya kitömött maradványa is, amit persze nem kívánunk vissza. A pénzintézet kapcsolata a város lakásépítkezéseivel azonban ismert. Jó helye lenne itt az ilyen maketteknek, fényképeknek. A villamossági bolt kirakata sze­rény, dé ízléses. A fényképész-szak- üzleté már csak azért is szép, mert ízelítőt kínál az üzlet átépített belse­jéből is. A papírbolté a szerény lehe­tőségek adtánál is szerényebb. Az Augusz-ház árkádjai, illetve a kapubejárat alatt kapott helyet egy eldugott, de ízléses dohánybolt és a virágüzlet kirakatsora. Utóbbi jobb az átlagnál, de erre is az jellemző, mint Szekszárd kirakatainak rende­zésére, csekély kivétellel: — a keve­sebb több lenne. ■ ■ p. l ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents