Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-24 / 198. szám
' Tavasszal visszaköszön á söripar nyilatkozata: lesz elegendő ital a nyáron. Nyáron visszaköszönnek a riporterek: nincs elegendő sör. Dobják a labdát: a mezőgazdaság nem termel komlót; a mezőgazdaság: nincs jó növény, nem fizetik meg a komlóvirágot —. A közvélemény szomjas, az illetékesek végül is intézkednek: az átvételi árat rendezik, a tudósok gyorsan fejlődő növényt tenyésztenek s adnak köztermesztésre. A Tamási Állami Gazdaság átélte a komlótermesztés hőskorát, s birkóztak, ráfizettek az elmúlt években, s most bizakodnak: ta- lán-talán 'lesz pénz a komlóban. Tervet készítettek a komlótermesztés fejlesztésére. Az elképzelés az volt, hogy másfél száz hektáron alakítják ki a komlótermesztési „üzemet”, ekkora területre már érdemes speciális gépeket vásárolni, ugyanakkor itt lehet használni a néhány más növény termesztésénél alkalmazott gépet is. Az idén huszonöt hektárt telepítettek be, s ez egyben azt is jelentette, hogy most kellett igen sok pénzt költeni a támrendszer felállítására is. A nyár közepén, amikor a komló szemlátomást növekszik — naponta harminccjt-ötven centimétert is nő kedvező időjárási viszonyok között — már megállapíthatták a gazdaság vezetői, hogy az új teleoítés szinte hiánytalan, ugyanakkor a régi gazdag lombozata, és Virágképződménye is bő termést, jó évet ígér. Képeinket a régi és az új telepítésű komlókertben készítettük. —Pj— . Komlót a sörbe! Nagy teljesítményű Rapitox permetezővel kell a sorok között járni. Ugyanis csak ez a gép képes olyan permetlé kibocsátására, hogy az alsó levelek is csak annyi vegyszert kapjanak, mint a három és öt méter magasban lévő fiatal hajtások. A nyári szezonban jól jött a fiatalok munkavállalása, ugyanis rájuk lehetett bízni az új telepítésű ültetvény gondozását. A tamási gimnazisták nagy lelkesedéssel vettek részt a komló növényápolási munkáiban. Fotó: Gk. ISMER, szocialista brigádok Á szekszárdi AGROKEFt arra hivatott, hogy ellássa a mezőgazdasági üzemeket alkatrésszel, géppel, műtrágyával, egyéb, a mezőgazdasági munkát segítő felszereléssel. A ■ vállalatnál az elmúlt években kialakult a megfelelő kapcsolat a vevőkkel, a szocialista brigádversenyben azonban a fő cél mégis az volt, hogy még inkább megismerjék a vevőket, hogy kellő áruválasztékkal készüljenek a nagy munkákra, az aratásra, az őszi betakarításra és korábban a tavaszi vetésre. Az első félévi munka érté- i kelése megtörtént, s ebből az derül ki, hogy jobb volt az üzemek ellátása, mint a megelőző évben, ugyanakkor a brigádok vállalásuk minden részét nem tudták megvalósíta- $ ni, mivel áruhiány, vagy más ipartól származó ok miatt. A ZIPEBNOVSZKI BRIGÁD Ä géposztályon dolgozó brigád a-z első féléves tervét 111,7 j százalékra teljesítette. Aj éves költségterv 57 százalékát használták fel. A korábbi évekhez viszonyítva javuló áruforgalmi, szakmai, nyilvántartási és adminisztrációs munkával érték el vállalásuk túlteljesítését. A saját beszerzéssel készleteiket a vevők igényéhez alkalmazták, így kevesebb vevő ment el üres autóval a raktár elől. Jelentős sikernek számít az az együttműködés-kiépítés, amely ugyancsak az idén kezdődött. A Mosonmagyaróvári Gépgyárral felvették a kapcsolatot, szocialista együttműködésre léptek — s ennek eredményeként a szárító- berendezések pontosabban, s teljes gépegységgel érkeztek a szekszárdi telepre. A MÁJUS 9. BRIO./*! A műtrágya- és növényvédőszer-osztály dolgozóinak szocialista brigádja, komplex, hiszen a számviteli osztályról is vannak tagjaik, éppen annak érdekében, hogy a vevőket gyorsan, a kért áruval szolgálják ki. Ennek eredménye, hogy a vevőket magasabb szinten elégítették ki, mint a múlt évben. Ugyanakkor jelentős tevékenységet végeztek a hiánycikkek pótlására is. Kereten felül beszereztek 2000 tonna műtrágyát, 150 mázsa gyomirtó szert és 150 mázsa talajfertőtlenítőt. A háztáji gazdaságok ellátását és tanácsadását ugyancsak megszervez- ' ték. H x BÉRI BALOGH ÁDÁM | BRIGÁD ] Á szállítóbrigád tagjai a rakodó- és szállítógépeket szerződésükben átvették, azzal a tállal, hogy az üzemképességet állondósítják, és gazdaságosan működtetik a berendezéseket. A szállítási és rakodási munkát úgy szervezték; hogy saját hibából kocsiállást és fekbért nem fizettek. A beszállítás közben keletkezett kár minimális. Redszeresert segítették a vevőket rakodni,' hogy mielőbb másik kocsi állhasson a raktárhoz, előbb inJ dúlhasson a termelőszövetkezetbe a pótanyaggal, a műtrágyával rakott gépkocsi. Li#» AZ tJ ÉLET BRIGÁD r #• ' Tizennégy tagú a pénzügyi ég számviteli osztályon dolgozó brigád, éves vállalásukat folyamatosan teljesítették, elősegítve ezzel, hogy a megnövekedett áruforgalom miatt ne legyen torlódás pénzügyi vonalon. A tröszt és bank által megállapított forgóeszközállomány betartása volt a brigád célja, személyes tárgyalásaik révén a számlák kiegyenlítése meggyorsult. A brigád tagjai különösen abban tűntek ki, hogy a bonyolult pénzügyi helyzeteket gyorsan felszámolták, amely előnyére vált a vállalatnak és vevőnek is. A BABITS MIHÁLY BRIGÁD Az alkatrészosztályon dolgozó szocialista brigádra a „szokáshoz híven” igen sok feladat várt. Ugyanis a gyárak és nagykereskedelmi vállalatok nem tudnak minden alkatrészt Időben küldeni, s az itteni jó készlettartás, valamint a társvállalatokkal a kapcsolat kiépítése fontos a felek pontos kiszolgálása érdekében. A brigád tervét 93,1 százalékra teljesítette, de költségfelhasználása is ezzel arányos: 44,2 százalékos. Jelentős sikereket értek el az elfekvő készletek csökkentésében is. A JÓZSEF ATTILA BRIGÁD A géposztály dolgozóiból alakult brigád azt a célt tűzte ki, hogy jobban megismertetik a vevőkkel az új beszerzésű erő- és munkagépeket. Féléves tervüket 9 százalékkal teljesítették túl és számos újítást vezettek be annak érdekében, hogy a vevőket gyorsabban, szakszerűbben tudják kiszolgáink Hatékonyabb a kereskedelmi ellenőrzés Több vizsgálat — Legtöbb gond a kávéval és az italokkal A Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya kereskedelmi felügyelőségének vezetője, Csapiáros Lajos nyilatkozott lapunk munkatársának az első félév ellenőrzéseinek tapasztalatairól. Elmondotta, hogy az év első hat hónapjában jelentősen nőtt, a korábbiakhoz viszonyítva, az ellenőrzések száma. Az elmúlt év azonos időszakában 315, az idén viszont 344 esetben végeztek ellenőrzéseket, s ezeket 8 témakörben folytatták le. A felelősségre vonások száma mindkét félévben azonos volt, összesen 49. 1974 első félévében 49 alkalommal, az idén 29 esetben szabtak ki pénzbírságot. Növekedett viszont az egy személyre eső pénzbüntetés összege, ez tavaly 693, az idén pedig 1065 forint volt. A megyeieken túl a felügyelőség szakemberei részt vettek az országos vizsgálatokban is. Ezek közül kettő az árintézkedésekkel, kettő pedig a különböző áruféleségek értékesítési körülményeivel volt kapcsolatos, többek között a házi kertek és háztáji gazdaságok szükségleteit kielégítő áruk, valamint a díva'árucikkek értékesítési körülményeit érintette. A felügyelőség az első félév során összesen több mint 5 ezer áru és termék minőségét vizsgálta, melyek közül 805 ellen emeltek kifogást, így az élelmiszerek 40, a ruházati cikkek 12 százaléka ellen. A vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy az ellenőriztetett kávé és ital egyike sem felelt meg az előírt minőségi és mennyiségi követelményeknek. A lakossági panaszok száma azonos, de az idén növekedett az elmúlt év első feléhez viszonyítva az alaptalan reklamációk száma. A felügyelőség szabálysértési eljárása ellen kevesebben fellebbeztek, mint tavaly, ami azzal magyarázható, hogy a másodfokú eljárás során jóváhagyták az elsőfokú döntéseket. Ilyen volt a Szarvas Csárda vezetőjének esete is, aki úgy követett el szabálysértést, hogy a vásárlóknak nem teljes értékű italt szolgáltatott fel. Ezer forintos pénzbüntetését a másodfokú hatóság jogerőre emelte. Az elmondottakból megállapítható, hogy tovább emelkedett á kereskedelmi munka színvonala, elriasztó hatást gyakorolnak a növekvő számú vizsgálatok. A nagyobb összegben kiszabott pénzbírságok pedig megfontolásra késztetik a szabálytalanságok elkövetőit, mint a korábban kiszabott, de gyakrabban alkalmazott alacsonyabb összegű bírságok. —■ — vj — Várhatóan a kOvetkezS na- pókban ismét támad a muszkamoly hernyója, ezért tartjuk szükségesnek szakírónk cikkének közlését. Mint az írásból kiderül, veszedelmes kártevővel állunk szemben, de az alapos és szakszerű védekezéssel meg tudjuk előzni kártételét. A szokatlanul szapora kártevőről az alábbiakat írta szakírónk« Dolmány Ferenc. A muszkamoly a tűzmolyok családjába tartozik, 22—24 mm nagyságú, első szárnyai szürkés, rozsdásbarna színűek, sárgásfehér szegéllyel. A hátsó szárnyak barnásszürkék. A nőstény lepkék tojásaikat közvetlen a talajra rakják. A a növények leveleire, vagy tojások száma egy tojáscsomóban maximum 20. A fekete fejű hernyók kezdetben sárgászöld, majd zöldesszürke színűek, testükön hosszanti sárga sávokkal. A hernyók teljes fejlettséget (25 mm-t) elérve a talajban gubót készítenek, amelyben bábbá alakulnak át. A hernyók a talajban készített gubókban telelnek és tavasszal 15 C° feletti átlag- hőmérséklet mellett kezdődik meg általában május második dekádjában a lepkék rajzása. A leolcék különböző növények virágain (nektárral) való táplálkozás után kezdik meg a tojásrakást. Egy nőstény lepke kedvező körülmény mellett még 600 tojást is képes lerakni. A meleg, csapadékos Időjárás nagyon kedvező a kártevő nagymértékű elszaporodásának, ami jelenleg tapasztalható. A muszkamoly hernyója okozza a kárt elsősorban a lucerna, répa, napraforgó, zöldségfélék, kabakosok, dohány és más kultúrák leveleinek megrágásával. A kultúrnövényeken kívül számos gyomnövényen is megtalálhatók a hernyók, így elsősorban a fehér libatop és szőrös disznóparéj leveleivel táplálkoznak. (Ez évben Sióagárdon egy táblaszélen 34 gyomnövényfajon károsítottak a hernyók). Ismét támad a múszkamoly!
