Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

Í.Á Magyar Népköztársaság biztosítja áííampoigirairuík a munkához való jogot...9’ (Idézet az alkotmányból: 55. §. (1) Interpellációk oycmitaa Sánta Sáiiorék világa HAZAMENTEM és nem tudtam nyugodni. Megint ta­lálkoztam velük. Másodszor, tizedszer, századszor? Nem tu­dom. A férfi cipelte a degesz­re tömött szatyrot, amibe a kislány kapaszkodott. Az asz- szony méterről követte őket, karján a kisfiúval. így men­tek mindig, ahányszor csak láttam őket. • AZ ASSZONY NYIT AJ­TÓT. Tekintetünk találkozik, s felfedezzük egymásban az is­merőst. — Jöjjön be, tessék — tárja ki a lakásajtót.-r- A férje? — Lent bütyköli a motort a ház előtt. Szólok neki. Gábor lihegve állít be. — Cserélem az MZ-akku- mulátort. Nehéz, izzadok vele. Az asszony kifut, „nehogy odaégjen a lecsó”. — Beszélgessünk. Mindenek­előtt arra kérem, mutassa meg a lakásukat. — Szívesen. Ez a nagyszo­ba. Háromötvenszer négyki­* lencvenes. Itt a televízió, ezért a feleségemmel ebben a szo­bában alszunk. Gyönyörű hálószobabútor, már-már a mennyezetig érő szekrénysor. Süppedő, elegáns fotelek, csillogó-villogó asztal, körben a mennyezetről függő könyvespolcok, rajta zsúfolá­sig az olvasnivaló. — A polc saját gyártmány — mondja. — A tapéta? — Magam raktam föl. Na­gyon szeretek itthon bütykö- részni. SÁNDOR GABOR egy perc­re a fürdőszobába megy, kis­vártatva átöltözve jön vissza. A szobafestőnek nem lehet másképp. Hazamegy, leveszi a festékes ruhát. Különben minden csupa mész lesz... A gyerekszoba. Hata’mas ablak csipkefüggöny előtte. , Mint egy kollégium, olyan ki­csiben a szoba. Emeletes ágy, vaskapaszkodó visz a felső he- Verőhöz. — A heverőket készen vet­tem, de az emeletes vasvázat magam csináltam. Jobb így, kisebb helyet foglal. A gyere­kek meg jobban szeretik, má- sabb a megszokottnál. Tapéta borítja a falakat. Tisztaság, rend mindenütt. Be­nézünk a fürdőszobába, Sán­dor Gábor megmutatja az olajtüzelésű bojlert, az asz- szony a konyhába kalauzol, s elmondja, hogyan főz a gáz­& ' A BELFÖLDÖN felhasznált nemzeti jövedelemnek kb. há­romnegyede fogyasztásra kerüL A lakosság fogyasztása az el­múlt években folyamatosan emelkedett, 1974-ben 7 száza­lékkal. A növekedés 1975-ben folytatódott. Nőttek, eddig a tervezettnél is nagyobb mér­tékben, a lakosság jövedelmei, a munkabérből, mezőgazdasá­gi termelésből, társadalmi jut­tatásból származó pénzbevéte­lek egyaránt. A társadalom- politikai célokkal összefüggés­ben legjelentősebben a pénz- beni társadalmi juttatás nőtt. A nagyobb jövedelem kielé­gítő áruellátás mellett na­gyobb fogyasztást tesz lehető­vé. A kiskereskedelmi forga­lom az I. félévben folyó ára­kon számítva 11,4 százalék­kal, ,az árszínvonal pedig 3,9 százalékkal emelkedett, így a vásárolt árumennyiség 7,2 százalékkal volt több, mint a mólt év hasonló időszakában. 1974 ben n tőkés világpia­con az energiahordozók és a tűzhely segítségével, hogyan használja ki leggazdaságosab­ban a hűtőszekrényt, hogyan tett szert a falat díszítő bög­rékre, tányérokra. Egy pillan­tás a másik kis szobába, per­cig gyönyörködünk Gábor ké­szítményében, a láncokból összefabrikált könyvespolc­ban. — Hogyan telnek napjaik? — Elég egyformán. Most van egv kis változatosság, mert kikerültem Paksra, az atomosokhoz. Ott van'a brigá­dom is. aminek a vezetője va­gyok. Tizennégyen vagyunk, fiatalok, idősebbek vegyesen, összeszokott gárda. — Mióta dolgozik az állami építőknél? — Tizennégy éve. Úgy lát­szik. kölcsönösen megbecsül­jük egvmást. — Hogy érti? — Úgy, hogy engem is meg­becsül,a vállalat, és én is azt. Az asszonv elneveti magát. — Szörnvű ez a Gabi. örök­ké vállalkozik a plusszmun- kákra, a legtöbb szabad szom­batját végigdolgozza. Ez még csak hngyján. de hányszor be­szél itthon órák hosszat arról, hogy ezt vagy azt a munkát hogyan kell majd megcsinál­ni, minél jobhan befejezni. A FELESÉIG a Szekszárdi Állami Gazdaság borkombi­nátjában dolgozik, a palacko­zó üzemrészben. Havi keresete 2000—2200 forint. Tisztán ha­zahozza, csak az üzemi koszt­ra valót adja le a fizetési na­pon. S ahogy a pénzről jött elő a szó, most már nincsen meg­állás. — Átlagban megvan a 4000 —4200 forintom a két gyerek utáni családi pótlékkal együtt — így a férj. — A lakás saját tulajdon? — Igen, A Tolna megyei Ál­lami Építőipari tVállalat épí­tette a dolgozóinak, kedvezmé­nyesen. Két éve költöztünk, előtte albérletben laktunk. Spóroltunk. Úgyhogy mire be kellett fizetni a lakásra, egy- összegben letettük az 53 ezer forintot, s a költözés másnap­ján új bútorokat vettünk az egész lakásba. Ha mindent összeszámolok, jóval több, mint 100 ezer forintot fizet­tünk ki saját erőnkből. Anyó- somék megkérdezték: kell-e pénz? Nemet mondtam, s azt, hogy ami hiányzik, majd las­sanként összejön. A CSALÁDI KÖLTSÉGVE­TÉS: bevétel havi 6—6500 fo­nyersanyagok árai jóval na­gyobb mértékben emelkedtek, mint az ipari késztermékek és néhány kivételtől eltekintve a mezőgazdasági eredetű termé­kek árai. Az ilyen árváltozá­sok azokat az országokat, melyeknek importjában az energiahordozóknak és a nyersanyagoknak, exportjá­ban pedig az ipari késztermé­keknek és a mezőgazdasági eredetű termékeknek van na­gyobb súlya, kedvezőtlenül érinti. MAGYARORSZÁG — ter­mészeti adottságai, gazdasági szerkezete' miatt — közismer­ten ezek közé az országok kö­zé tartozik, így nem mente­sült és nem is mentesülhetett a kedvezőtlen hatásoktól. 1974-ben a tőkés devizákban megvalósult behozatalunk ár­színvonala mintegy 40 száza­lékkal, kivitelünké ennél ke­vésbé: 19 százalékkal volt magasabb, mint az előző év­ben. A kiviteli és a behoza­tali árindex hányadosa (119/ 140 = 85), az ún. külkeres­kedelmi cserearány-mutató azt fejezi ki, hogy 1974-ben ugyanezért az egységnyi im­portért 15 százalékkal többet kellett exportálnunk, mint rint. Kiadások: Gabika és Hajnalka óvodája 500, OTP- részlet a lakásra 670, közös költség 100, villany, rádió, té­vé, újságok 150 forint. Plusz a háztartás. — Jó konyhát vezetek. Bár mindketten üzemi kosztét eszünk, esténként főzök. Egy­szerű ételeket, mint ez a ma esti lecsó is. Vasárnap más. Akkor hús húst ért. Az az igazság; jó lesz valamit kita­lálni, mert itthon is, az üzemi konyhán is csak hús és hÚ3. Unjuk már, — mondja az asszony. Sándor Gáborék a földszin­ten laknak. Lakásuk erkélyé­ről messze lelátunk a városra. Az egész lakótelep domboldal­ra épült, a kilátás csodálatos. Az anyagi kiegyensúlyozott­ság, biztonság mellett nem tit­kolják el, hogv ami kulturáló­dási, szórakozási igényeiket Il­leti, kissé háttérbe szorították azokat. Színház, mozi nagyon ritkán szerepel a programjuk­ban. Talán majd az utazás hoz várva várt változást, s ha min­den jól megy, Szegedre men­nek rövidesen az asszony munkahelyének szervezésében. A tévé a minden. Kedves mű­soraik a vetélkedők, folytatá­sos filmek, sportközvetítések. A tervek? — Tele vagyunk velük, — csap a térdére a férj — már most összejött annyi pénzünk, hogy használt autót vehet­nénk. De nem. Azt mondtam az asszonynak, kivárunk még egy évet és lesz egy új ko­csink. No, maid attól kezdve mi is eljárunk ide-oda. Mindketten csak szorgalmu­kat, ügyességüket, szeretetüket hozták a házasságba. Segítsé­get egyik- részről sem kaptak, nem is kaphattak. — Amit itt lát, azt mi hoz­tuk össze. Berohannak a gyerekek. — Éhes vagyok, éhes vagyok kiáltják karban. ELMENÖEen arra gondo­lok; Sándor Gáborék révbe jutottak. Saját szorgalmuk, becsületük, munkájuk által. Azt mondhatjuk; sínen van­nak. De nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ennek a képzeletbeli sínnek nem vé­gét, csupán állomásait jelzi a lakás, az autó, a bútor, a ké­nyelem, a jólét. A sín tovább- fut, messze, az anyagin túl, a szellemi kiteljesedés felé. VARGA JÓZSEF 1973- ban. Ä forgalom adott mennyisége mellett belföldi árakon az importban hozzá­vetőlegesen 35 milliárd forint árveszteség, az exportban mintegy 15 milliárd forint ár­nyereség, egyenlegében kb. 20 milliárd forint árveszteség keletkezett. KÜLKERESKEDELMI for­galmunk nagyobb részét a szocialista országokkal rubel­ben bonyolítjuk le. A rubel­árak az elmúlt években, így 1974- ben is lényegében vál­tozatlanok voltak, ezért a cse­rearány is állandó volt. A tartós világpiaci árváltozások bizonyos idő elteltével a ru­belárakat is érintik, így 1975- től a rubelforgalomban is cserearányromlással kell szá­molnunk. E cserearányromlás azonban lényegesen kisebb mértékű lesz, mint a tőkés devizák esetében volt. Az első félévi fejlődésünk töretlen, tervünk reális. Az év hátralévő részében az erő­ket a népgazdasági tervben, a párt- és kormányhatároza­tokban megjelölt feladatok következetes végrehajtására kell összpontosítani. A tanácstagok joga, hogy szóban vagy írásban interpel­lációkat intézzenek a végre­hajtó bizottság tisztségviselői­hez és kérjék közgondok megoldását. Annak, aki embé- ri problémákra, kisebb-na- gyobb. de mégis sokakat fog­lalkoztató kérdésekre kíváncsi, éppen ezért a tanácsülések interpellációs része a legizgal­masabb. A legutóbbi szek­szárdi városi tanácsülésen is sor került — szokás szerint — a korábbi interpellációkra adott válaszokra, a tett intéz­kedések ismertetésére. Beszél­jünk ezúttal ezekről: Szabó József tanácstag kérte a Tartsay-lakótelepi ABC-áru- ház mögötti parkírozó elkészí­tését és a közvilágítási oszlop áthelyezését. — A parkírozót a költségvetési üzem az idén el­készíti, az áthelyezést a DÉDÁSZ elvégezte. A Birtalan József által kért gyalogátkelőhely kifestése meg­történt. Csiszár Lajos az ingyenes szemétszállítási akció időpont­járól óhajtott felvilágosítást. — Amikor az idén ilyenre sor ke­rül. minden tanácstagot idő­ben értesítenek. Szűcs Ferencné tanácstag az ivánvölgyi buszmegálló ja­vítását és a csapadékvíz elve­zetésének megoldását kívánta. — A megálló javítását meg­rendelték és ezzel egyidőben a vízelvezetés gondját is meg­oldják. Naoyréti Miklósné a nagy- bödői áteresz elkészítését kér­te. — A munkát megkezdték rövidesen hefejeződik. Tóth Miklósné több kíván­ságnak is hangot adott. Sze­métgyűjtő-konténer kihelyező, sét. salak elhordását, a földes ■ utak karbantartását és az új­városi TÜZÉP áruellátásának Az alkotmány, az új kenyér ün­nepének napját az idén Sió- agárd, Harc és Janyapuszta la­kossága együtt üli meg, az ilyen­kor hagyományos megemlékezé­seket összekötve a Sióvölgye Mg. Tsz fennállásának 25 éves jubi­leumával. Ma délelőtt 9-kor kez­dődik a kétszeresen is ünnepé­lyes közgyűlés, amelyen az alka­lomnak megfelelő számadás készül az egyesülés óta közel négyezer hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet elmúlt 25 évé­ről. Mielőtt megkezdődik majd az ünnepi közgyűlés, — melyre nemcsak a tsz gazdái hivatalo­sak, hanem a három település lakossága is — kiállítás fogadja az érkezőket. A fotók azt doku­mentálják, ami a szóbeli meg­emlékezésben a jubilálok közöt­ti beszélgetésekben is az élet forradalmi változásait jelenti. A most jubiláló Sióvölgye Mg. Tsz ma 690 tagot számlál, aktív dolgozóinak száma 460, a nyug­díjasoké 230. Közülük leginkább ez utóbbiak és az alapítók kö­zül még szép számmal dolgozó termelőszövetkezeti tagok tudják, hogy milyen nagyot fordult mun­kájuk nyomán velük és körülöt­tük a világ. Huszonöt évvel ez­előtt a mai, egyesült tsz jogelőd szövetkezeteinek közös vagyona alig haladta meg a 15 milliót. Ma ez a vagyon 60 milliót tesz ki. A szövetkezés útjára lépettek alig valamivel több, mint ezer holdon tették meg a szocialista mezőgazdálkodás úttörő lépéseit. Küzdelmes, nehéz években rak­ták le a boldogulás alapját, az elmúlt 25 év nem is volt szá­mukra egyértelműen csak zök­felülvizsgálatáf kérte. — A konténert kihelyezték, a salak elszállítására a költségvetési üzemet felhívták. A földes utak karbantartása nagyrészt megtörtént, illetve folyamato­san történik. A Batthyány ut­cában a III. negyedév során építenek járdát. A TÜZÉP szénnel és mésszel való ellá­tottságát megvizsgálták, a hi­bák kijavítását a termelés­ellátásfelügyeleti osztály fo­lyamatosan figyelemmel kíséri Póth Mihály tanácstag a Bajcsy-Zsilinszky és Hunyadj utca közötti terület rendezésé, nek befejezését kérte, — Az idén megtörténik. Kertai Pálné a csatári isko­la előtti buszmegálló betonla­pos lefedését kérte és azt, hogy állítsák helyre a téglagyárnál 30 család víz- és villanyszol­gáltatását. —- Előbbit a költ­ségvetési üzem az idén elvég­zi; az utóbbi biztosítva van Karafiáth Ferencné a Ka­darka lakótelepi házaknál összegyűlt iszap elszállítását és játszótér létesítését kérte. — Az iszapot elszállították. A játszótér tereprendezése, je. lentős társadalmi munkával megtörtént, most a játszóesz­közök felszerelése folyik. Dr. Bertha Béla írásban kér­te az eliszapolódott Séd med­rének tisztítását. — A megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat már folyamatosan végzi. Pataki László tanácstag á Mérey.-lakótelep parkosításá­nak befejezését sürgette. — A tereprendezést a Sárköz-Völgy- ségi Vízitársulás elvégezte. A cserjék és díszfák kiültetése az ősszel megtörténik. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vál­lalatnál megrendelték a köz. ponti lakótelepi játszótér és park kiviteli terveit. A meg­valósításhoz a tanács kéri a lakók összefogását és segítsé­kenőmentes előrehaladás, de aligha van az alapítók és az újak között olyan, aki azt mond­ja most, hogy nem volt értelme a két és fél évtizedes erőfeszí­tésnek. Valamikor az aratás- cséplés elhúzódott hat hétig is, és az inat-derekat szakasztó munkában a falvak apraja- nagyja ott serénykedett. Ma ez a munka 15 napig tart és 20 ember végzi el. A kertészet ki­vételével gépesített a növény- termelés. Az idősek tudják ezt igazán értékelni és a jubileumi közgyűlés ezért is várja megkü­lönböztetett szeretettel és tiszte­lettel az úttörőket, az alapítókat. Bár, a közös gazdagodás tényét mindenki fel tudja mutatni a ma­ga életének változásaiban. Hu­szonöt éve az egy munkaegység értéke 17—30 forint között moz­gott. Tavaly már 110 forint ju­tott egy munkanapra. Az egye­sült termelőszövetkezet közös va­gyona csaknem 45 millióval gya­rapodott. Gazdagodtak persze a közös gazdaság megteremtői is. Harcon és Agárdon van 193 gépkocsitulajdonos. Ugyancsak Harcon és Agárdon 16 millió forintot tesz ki csak a takarék- szövetkezetben és a postán el­helyezett betétállomány. Hosszan lehetne sorolni, mi minden nem volt még, ami most már van, s arra van, hogy szebbé, könnyeb­bé tegye az életet. 1975. augusztus 20. ünnepi számvetés Siáagárdoe

Next

/
Thumbnails
Contents