Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-17 / 193. szám

\ magazin • magazin * magazin A viszketés nyomában A jobbkezesek a bal kezükkel, a balkeze­sek a jobb kezükkel vakaróznak. Erre a kü­lönleges megállapításrb. jutottak az észak- angliai Newcastle-Upontyne egyetem bőrgyó­gyászai egy kutatási program során. Mun­kájúk tárgya, a viszketési inger, úgyszólván órvosi szűzföldnek számít, mert noha min­den embert érint, eddig még nem tanulmá­nyozták alaposan. '„Nagyon megnehezíti dolgunkat, hogy a Viszketés annyira szubjektív jelenség” — mondotta- Sam Shuster professzor, a kutató- csoport vezetője. Tudományos műszerekkel jóformán egyáltalán nem mérhető, de hogy mégis jussanak valamire, a szakértők abból a vulgáris igazságból indultak ki, hogy aki­nek viszket, az vakarózik is, tehát a vaka­rózás vizsgálatának segítségével próbálják megoldani a viszketési inger titkát. E célból két különleges tárgyat készítet­tek: egy ágyat, amely a beépített ingerköz- vevítők segítségével regisztrálja és diagram­ban rögzíti a kísérleti személy minden va­karó mozdulatát, s egy műszert, amelyet a tudósok jobb híján egyelőre „vakarométer”- riek neveztek el. Ezt a készüléket a kar- és lábizületeken helyezik el. Nagy előnye, hogy bármikor, minden kényelmetlenség nélkül hordható. A vakarózásnak feltehetőleg az a biológiai célja, hogy parányi él ósdikét távoli tson el a bőrfelületrőL Ekcémák is kiválthatnak visz­ketést, ami annyira fokozódhat, hogy leg­alább olyan elviselhetetlenné válik, mint az erős fájdalom. Az észak-angliai kutatás egyik célja tehát annak kiderítése, hogy mi váltja ki a visz­ketési ingert. A bőrgyógyászok megállapítot­ták, hogy a viszketés a pikkelysömör egyik szimptómája, amit eddig erősen vitattak or­vosi körökben. A kutatási program másik célja, a gyógy­módok tökéletesítése. A gyógyítás eddig főleg gyógyszeres kezeléssel folyt, de bebizonyoso­dott, hogy egyedül a bőr kezelése nem ele­gendő. A viszketés sok esetben akkor sem szűnik meg, amikor a bőr már teljesen egész­ségesnek tűnik. „Valószínűnek látszik, hogy a bőr felületi viszketését az agyban keletke­zett viszketési inger váltja ki” — mondja Shuster professzor. Ezért a bőr kezelésén kí­vül olyan gyógyszert. is. kell alkalmazni, amely az agyra hat. , ­Akut viszketés esetén a páciens éjszaka álmában is vakarózik. Egy megfigyelt súlyos esetben a bőrbeteg alvás közben minden ti­zenegy percben harminc másodpercig vaka­rózott. A tudósokat meglepte, hogy mennyi ener­giát emészt fel a vakarózás. A betegre kap­csolt „vakarométerek” azt mutatták, hogy alvás közben az izületi mozgás 40 százalé­kára a vakarózáshoz volt szükség, ami súly- csökkenéshez is vezethet. Nők szökése a házasságból Azoknak a férfiaknak a fel­kutatása, ’ akik családjukat cserbenhagyták és egyszerűen eltűntek, hosszú ideig az ame­rikai detektívirodák minden­napi foglalkozásához tartozott. Időközben a magándetektívek más irányba kénytelenek nyo­mozni. „Még tíz évvel ezelőtt — közli Ed G-oldfader, az egyik New York-i ügynökség tulajdonosa — 300 megszökött férjre“ egy feleség jutott” 1973- bán azonos volt a házasság járma alól menekülő férjek és feleségek száma. Tavaly már 147-tel -több nő szökött meg, mint férfi. Ä „tipikus szöke­vény” Goldfader tapasztalata szerint 30—40 éves, a közép- osztályhoz tartozó nő, aki fia­talon ment férjhez, a házas­ságát követő két éven belül az első, a rákövetkező évben pe­dig második gyermekét hozta a világra, intelligens, felelős­ségtudattól áthatott. Goldfader leginkább azt tartja meglepő­nek, hogy „milyen kevéssé is­merték az elhagyott férjek feleségüket, a legtöbben még azt sem tudták megmondani, milyen színű volt az eltűnt fe­leség szeme”. MADÁR OKOZTA SZIVBIIXENTYÜHIBÁK Az orvosaknak mindazokat a betegedet, akik sZívbillentyű- gyulládásban szenvednek, de a betegség nem veleszületett és nem is reuma okozta', meg kel­lene kérdezniük, hogy van-e madaruk. Egy angol orvosházaspár a nem tisztázott gyulladásos ese­tek kétharmadában megállapí­totta, hogy a _ betegek otthon törpepapagájokat és más pa- pagájfájtákat tartottak. A kutatók valószínűnek tart­ják, hogy a szívbillentyűhibák egy felfedezetlenül átvészelt papagájbetegség, a pszittakózis késői következményei. AKIK KÜLÖNÖSEN ÉRZÉKENYEK AZ ALLERGIÁRA A kőműveseket és a háziasz- szonyokat hivatásuknál fogva különösen erősen veszélyeztetik az allergiák. Mindkét csoport gyakran szenved a kromátok ál­tal kiváltott allergiában. A férfi­ak az építkezésen a cementtel végzett munka, a háziasszonyok pedig a mosó- és tisztítószerek révén kerülnek kapcsolatba a krómsavakkal. Ezt G. Forck pro­fesszor, a münstei egyetemi bőr­klinika vezetője fedezte fel. A szövetségi köztársaságban az Utóbbi húsz évben a szakmai megbetegedések száma közel a felére csökkent. A foglalkozás okozta bőrbetegségek azonban Forck adatai szerint ugyanakkor a háromszorosára szaporodtak. Vadalma és birs keresztezése Áz aranysárga gyönyörű al­mák szinte az érett birsalma illatát árasztják. Taskent ben ilyen szokatlan gyümölcsöt termeszt kertjében az ismert növénynemesítő, Sz. Kalmikov. A tiensáni vadalmát keresztez­te a japán birssel. Az új növény szülei érték­telenek, kicsi és ízetlen gyü­mölcsöt hoznak, csupán a va­don élő állatoknak szolgálnak táplálékul. Ám mindkettő ren­delkezik olyan értékes tulaj­donságokkal, amellyel felkel­tették a kertész érdeklődését: a birs például jól bírja a szá- razságbt és a hideget. Talaj szempontjából sem igényes. A tiensáni vadalma pedig korai termésével tűnt ki. Az új fájta örökölte elődei valamennyi jó tulajdonságát. Az ültetésétől számított negye­dik évben már termést hoz, tehát egy évvel korábban, mint az alma és a birs. A nyár de­rekára beérik a körülbelül 25 dekagramm súlyú gyümölcs, melynek íze egyaránt emlékez­tet az alma és a birs ízére. (BUDAPRESS—APN) V-■ *■«(»»*• Mister Somes tollatlan tyúkjai A szárnya stenyésztés leg­újabb „vívmánya” a meztelen tyúk. Egész majorságra való tollatlan tyúk kapirgál Ralph Somes, a Connecticut állam­beli egyetem kutatójának la­boratóriumában. Ezek a szárnyasok csőrüktől körmükig csupaszok, bőrükön a legapróbb tollpihe sem ta­lálható. Az igazat megvallva, maga a meztelen csirke nem újdon­ság. Az első példányokat mint­egy húsz évvel ezelőtt tenyész­tették ki, és azóta a baromfi- tenyésztők arról ábrándoznak, hogy kereskedelmi szempont­ból sikerül kihasználniok az újfajta állatot. A tollatlan csirke két szempontból is gazdaságosabb a hagyomá­nyosnál:-nem kell időt paza­rolni a tisztítására, és effek­tiv pénzmegtakarítást is je­lent, ugyanis a tyúkok által elfogyasztott proteinek 25 szá­zaléka a tollazat kialakítására szolgál. A tollatlan tyúk 5-6 százalékkal súlyosabb nor­mál társánál. Somes azonban nem sok reménnyel kecsegteti a haszonra éhes állattenyész­tőket. Mint ahogy várható volt, a tollatlan csirke állan­dóan fázik: ezért a tyúkólat folyamatosan fűteni kell, ami tetemes többletkiadást jelent Emellett a tollatlan tyúk ál­landóan éhes is, kétszer any- nyit fogyaszt, mint „felöltö­zött” rokona. Somes azt java-i solja, hogy evaporizált mű­anyaggal vonják be az álla­tok testét, ami- valóságos tri­kó gyanánt melegíti az álla­tokat Kétségtelen,' hogy a tollat­lan tyúknak van egy óriási előnye: csupa izom, és sokkal gyorsabban növekszik, mint más szárnyasok. Az új fajta szaporítása elé azonban egyelőre áthágha­tatlan akadály gördül. A hím állatok ugyanis impotensek. Ami pedig a nőstényeket il­leti, meghiúsult nemi életük teljesen megbolygatja maga­tartásukat: kannibálokká vál­nak. jfe. • Humor NflGy iw k fl-wni AZ ELSŐ^MA&fflR ■ ŰRHAJÓ ftuÖVÉSEÍ A .D^EKEÍVÉN'/EM MÁR 6/ÜLEKE2NEK ,A ME&HiVOTAK... , SEBAJ! Egy neves bécsi komikust- osztrák szokás szerint — művészi munkája elismerése­ként professzori kinevezéssel jutalmaztak. Hans Moser, a neves színész, aki vajmi ke­veset adott a hivatalos kitün­tetésekre, a következő szavak kíséretében gratulált kollégá­jának: — Sebaj öregem', ne vedd a szívedre. Majd csak jön egy amnesztiarendelet ' LUXUS ■—• Mit tart írói pályafutás sa‘ legszebb eredményének? — tette fel a kérdést egy új­ságíró Ernest Hemingway- nek, — Kezdő írő koromban', amikor olyan szegény voltam, mint a templom egere, vásá­rolnom kellett egy írógépet, mert kézzel írva nem tudtam\ eleget dolgozni ahhoz, hogy ■ fenntarthassam magam. Most már elég vagyonom van, meg­engedhetem magamnak azt a luxust, hogy ismét kézzel ír-

Next

/
Thumbnails
Contents