Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-17 / 193. szám

/ „Szupererős’9 óriáskötél A fejlett ipari országok műszaki textília-gyártásában a vegyi szálak — a műanyag­származékokból készített ros­tok — a teljes felhasználás 30 százalékát képviselik. Mind több iparágban keresik e hasznos anyagokat, példá­ul' a gumiabroncsgyártók, a szállítószalagokat előállítók, a csomagolóanyagokat készí­tők. De a kötélgyártás alap­anyagaként is egyre inkább a szintetikus folytonos szálak lépnek előtérbe. Kopásállósá­guk, hőállóságuk, a vízzel, az időjárással és a rothadással szembeni ellenálló-képességük sokkal jobb, mint a kender-, manila-, vagy pamutköteleké. A legkiválóbb szintetikus kö­teleket polipropilénből készí­tik. Kontinensünkön a legerő­sebb szintetikus köteleket egy angol cég készíti. A ké­pen látható példány egyike az ott gyártottaknak. A 145 milliméter átmérőjű kötél szakítószilárdsága 390 tonna, méterenkénti súlya 13 kilo­gramm. Előállításához külön gépet konstruáltak a szakem­berek. Az említett cég e „szupererős” kötelet tengeri fúrótornyok rögzítése céljára gyártja. l **►. 99,999 SZÁZALÉK I-: •„ A levegőt a nitrogénoxidok- tól 99,999 százalékig megtisz­títani képes készüléket szer­kesztettek a moszkvai Lomo­noszov Egyetemen. Ismeretes, hogy a gépkocsikból távozó gázokban és iparvállalatok füstjében emberre és nö­vényzetre káros nitrogénoxid található. Ezek az bxidok más szennyezőanyagokkal együtt füstködöt képeznek. A moszkvai szakemberek ál­tal kidolgozott készüléket Vnár Angliában és Franciaország­ban is szabadalmaztatták. (BUDAPRESS—APN) t . EGY NÉGYZETMÉTERES Két olasz tervező olyan új városi gépkocsi tervét állította össze, amely . pontosan egy négyzetméter - alapterületet foglal el. A gépkocsi legna­gyobb sebessége óránként 40 kilométer, három keréken ha­lad és egy személyt képes szállítani. A motorja egyhen- geres, hengerűrtartalma pedig 49 köbcentiméter. Ha a kocsi tulajdonosa esőben óhajt autó­jába szállni, nincs egyéb dol­ga, mint hogy felhúzza az ülést borító autófedelet. Gyermeksírás ellen — hanglemez Mi a teendő, ha a csecsem ő sokat sír, s nehezen hagyja abba a sírást? A legtöbb szülő nagyon hálás lenne, ha tud­ná! Most a segítségükre siettek az egyik tokiói klinika orvo­sai. Megnószalagra rögzítették azokat a hangokat, amelye­ket a csecsemő még magzatként az anyja méhében hall. Az anyai szív dobogása hallatán —'átlagosan 41 másodperc el­teltével — a csecsemők abbahagyták a sírást, és a legtöbb „kísérleti” csecsemő mély álomba merült. A japán Toshiba hanglemez gyártó'cég nagy példányszám­ban bocsátotta ki a gyermeksírás elleni lemezeket. EBEKTBOSOKKOT A HÜSNAK I i / »1915, augusztus 17. /uj-Zélandban olyan eljárást ••tolRoztak ki, amely elektrosokk l segítségével megpuMt.ia a húst. A húst közvetlenül a vágás után ''C.tHc alá ennek a kezelésnek. azonnal fagyasztják. Ed- ri:g a ,,-hús érése’’ — a vágás és a fogyasztás között szükséges idő — miatt hosszabb tárolási idői-e volt szükség. * A „Ludas Matyi” vándorútja " FA VAGÖ VERSENY I „Favágó ’75” néven nemzet­közi favágóversenyt rendez­nek a Kalinyin melletti er­dőkben. Az 1969 óta évenkint ‘-rendezésre kerülő nemzetközi favágóversenyt most első íz­ben tartják a Szovjetunióban. Augusztus 20-tól 25-ig a* fejlett ipari országok favágói különféle területen mérik ösz- sze tudásukat: — a szerszám­előkészítésben, a fadöntésben, a gallyak levágásában és a fa­törzsek feldarabolásában. MÉG MINDIG CSAK HÁROM Carl Gerhardt berlini or­vos társaságában minden hölgynek feltette a követke­ző kérdést: „Hány gyermeke van, nagyságos asszonyom?” Egy diplomáciai fogadáson történt, hogy szokásos kérdé­sével fordult a francia nagy­követ feleségéhez. „Három, professzor úr” — hangzott a válasz. Az erősen feledékeny professzor röviddel utóbb is­mét a francia nagykövet fe­lesége mellé került és újból feltette a szokásos kérdést. „Még mindig három, kedves doktor — válaszolt elragadó mosollyal a kérdezett. — Tudja, ilyen rövid idő alatt még egy francia nő sem ké­pes csodákra.” A Csehszlovákiában végre­hajtott, szokatlan kísérletnek az volt a célja, hogy bebizo­nyítsák: a vízbe süllyedő autó­ból az esetek túlnyomó többsé­gében megmenekülhetnek az utasok. Egv ' Skoda—t típusú kocsi megfigyelők és újságírók cso­portjának szeme láttára 30 km/órás sebességgel belezu­hant egy 8 méter mély me­dencébe. A mesterséges ka­tasztrófa kinogrammjának elemzése a következőt mutat­ta: a gépkocsi csaknem 3 percen keresztül a víz felszí­nén maradt, s csak azután Az irodalmi termék a múlt század közepéig szabad préda volt, a szerzői jogot nem is­merték. Bárki bármit erede­ti vagy megváltoztatott szö­veggel újranyomtathatott, át­dolgozva, saját neve alatt ki­adhatott. Hogy ez mennyire így volt, ezt hazai viszonylat­ban legjobban talán a Ludas Matyi vándorútja bizonyítja. Fazekas Mihály 1804-ben fe­jezte be híres költeményét, a hexameterben írt „eredeti re­gét”. Kéziratát elküldte Ka­zinczy Ferencnek, de midőn kedvezőtlen bírálattal kapta tőle vissza, nem adta ki nyom­tatásban. Szerencsére barátai­nak megmutatta, s ezek nem osztották a széphalmi mester szigorú és igazságtalan ítéletét. Közülük többnek annyira meg­tetszett, hogy leírta és má­soknak Is odaadta a Ludas Matyi szövegét. Egyre több másolat járt az országba kéz­ről kézre, s egy ilyen — meg­lehetősen elrontott szöveggel — a Bécsben tanuló Kerekes Ferenchez is eljutott. Kerekes nem tudta, hogy ki az írója, s ezért 1815-ben név nélkül ki­nyomatta, anélkül, hogy Fa­zekas beleegyezését megkapta volna. kezdett süllyedni — a meden­ce fenekét 5 perc 6 másodperc múlva érte el. Két utasnak sikerült a kocsi ablakán kimásznia még a süly- lyedés első percében. A többi­ek addig maradtak az autó­ban, amíg az meg nem telt vízzel — ekkor már ki tudták nyitni az ajtókat és felúsztak a víz felszínére. A megfigyelők véleménye szerint a mesterséges baleset kiválóan alkalmas volt annak bebizonyítására, hogy tíz eset közül kilencben megmenekül­hetnek az autó utasai, ha a katasztrófa pillanatában nem esnek pánikba. Á bécsi kiadással kezdődött el a parasztnyúzó földesűr megbüntetése, vidám históriá­jának diadalútja. Megismerték az egész országban, negyven további kiadásban nyomtatták ki. Megtetszett Balog István színigazgatónak is, aki 1815-től 1839-ig önálló társulattal jár­ta be az országot. Társulata szegényes repertoárját több át­dolgozott darabbal bővítette, így darabot írt Csokonai Do­rottyájából is. A siker lehető­ségét látta a Ludas Matyiban, 1838-ban átformálta színművé, teletűzdelte énekes betétek­kel, a szereplők számát tündé­rekkel és manókkal szaporítot­ta meg. Fazekas pompás hu­mora kimaradt az átdolgozás­ból, de a vidék közönsége így is megtapsolta, sőt később a Nemzeti Színház is előadta. Medve Imre Tatár Péter ál­néven számos hosszú, de ér­téktelen népies verset írt, s ezeket a vásárokon a ponyván árulta. Balog tündérjátékát ő „fogadta örökbe”, az elrontott színpadi változatot elég híven követve, ismét verses elbe­széléssé gyúrta át Ludas Mar tyi történetét. V. M. 1 Fogatlan skótok Ami a fogatlanságot il­leti, világviszonylatban a skótok vezetnek. Hivata­los egészségügyi statiszti­kai adatokból kiderül, hogy Skócia 16 évnél idő­sebb lakosságának több mint 44 százaléka fogat­lan. A szakemberek véle­ménye szerint a jelenség oka abban keresendő, hogy a skótok rendkívül sok cukrot fogyasztanak. Egy főre eső átlagos évi cukorfogyasztás 55 kiló. Ne essünk pánikba! Öreg jármű nem vén jármű Múzeumba vezet majd a kiszolgált villamosok utolsó útja J Budapest legöregebb közforgalmú járműve 'egy gőzüzemű személyszállító szerelvény. A fogaskerekű vasúton kezdte pályafutását, s >' még ma is üzemképes, de mert nem illik az „ új típusú szerelvények közé. a fogaskerekű t korszerűsítésekor — 1973. március 15-én — t nyugalomba vonult. Egy év híján 100 eszten­deig szolgált; ilyen hosszú „pályafutásra” még í nem volt példa a főváros közlekedésének történetében. A többi hajdani járművet nem őrizték meg, miután ki vonták a forgalomból. így a ló­vasút járműveit is csak fényképeken mutat­hatjuk meg gyerekeinknek, unokáinknak. A lóvasúti személykocsikat ugyan a végállomás­nál használták egy ideig, de hogy onnan hova vitték, senki sem tudja. A lóvasútból nem maradt más mint az öttonnás nyitott teherkocsi: a M,ukival — egy szürke vontató­mozdonnyal — alkatrészeket szállított és szál­lít ma is. A szentlőrinci HÉV keskeny nyomközű gőz­üzemű kocsiparkjából, öt mozdonyából viszont hírmondó sincs. A Siemens—Halske nagykör­úti ezer milliméteres próbavasút, a temetői vasút a puszta szentmihályi közúti vasút rt. kocsiparkjáról sem tudnak semmit. Arról nem is beszélve hogy a felszabadulás előtt forga­lomban volt buszok közül egyetlenegy sem maradt meg! De még a felszabadulás után lé­tesített trolibuszvonalak MTB—82 típusú 53 kocsijából is legfeljebb a roncstelepen talál­hatók korrodált vázak . . . Miért ne mutathatnánk be az utókornak is tömeeközlekedésünk évszázados történetének itt—ott rr>Ar. f"Félhető emlékeit? A BKV szak­emberei s a Közlekedési Múzeum yezetői a múlt év végén vetették fel a javaslatot és a napokban elhatározták, hogy védetté nyilvá­nítják és megőrzik az utókornak a régi köz­forgalmi járművek egy-egy jellegzetes típu­sát, lehetőleg eredeti formájában. A többi közt a 4900-as pótkocsit —, amely évtizedekig hozzá tartozott a Nagykörút képéhez, hangu­latához és jelenleg Miskolcon szalad. Úgy­szintén az 1700-as típusú kocsikat, amelyek­ből közel 80 üzemel a 33-as, 65-ös és más villamosvonalakon. A megőrzésre javasolt j^rmű-matuzsále- mek között szerepel a nyitott peronú 5870-es kocsi, a felszabadulás után gyártott első vil­lamos, a HÉV század eleji mozdonyai, az első kísérleti Diesel-mozdony, a hóseprő és több más. régi típusú alkalmatosság. A trolibu­szok közül az IK 60-ast. a 401-es csuklóst, és a ZIU 5 típust akarják megőrizni — kurió­zumként. A jelenlegi járműparkból összesen mintegy 40 villamost, buszt és trolibuszt. mozdonyt nyilvánítanak védetté, és amint kivonják a forgalomból, kisebb-nagyobb restaurálás után kiállításon mutatják be. A helyszínt illetően a BKV jó megoldást ajánlott. A szentendrei HÉV-kocsiszín elavult előcsarnoka a rekonst­rukció után a BKV számára használhatatlan­ná válik. Ott berendezhetik a közforgalmú járművek múzeumát. Született olyan elképze­lés is, hogy a korabeli járművekből állítsa­nak össze szerelvényt, és azokat bizonyos al­kalmakkor, vagy akár menetrendszerűen köz­lekedtessék. Egészen biztos, hogy nagy sike­rük lenne, s csúcsidőben könnyedén bírnák a tempót... MOLNÁR ERZSÉBET i

Next

/
Thumbnails
Contents