Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-17 / 193. szám

# Ház a Péli-vőlgyben A kapuzörrenésre három lo- boncos szőrcsomó rohan a magas drótkerítéshez. Pulitól szokatlan acsarkodással — egymásba is bele-belekapva — fogadják a zörgető idegent. Nadrágja bánná, ha a házi­gazda tudta, engedélye nélkül próbálna belépni. Fura helyzet: puli-őrözte tudomány... Nem tudom, hányán lehet­nek, akik a tudományos kuta­tásról olyasféle képet alkot­nak, amelyen szakállas tudós hajol lombikok górcsövek fö­lé, sokemeletes palotákban. A ma tudományát másként, és más módon művelik. Á tudomány háza lehet egy. falusi háznál alig nagyobb ház, az erdő szélén, Udvari utolsó házaitól egy iramodás- nylra. ' Hivatalos elnevezése: a VITUKI — a Vízügyi Tudo­mányos Kutató Intézet — Péli völgyi megfigyelő állomása. Benne évek óta ketten képvi­selik a tudományt: Nagy Csaba, az állomásvezető, és felesége, a laboráns. Hogyan kezdődik itt a tudo­mányos kutatás? — A Péli-völgyre települve, a dunántúli dombvidékre jel­lemző csapadék- és eróziós viszonyokat mérjük, kísérjük figyelemmel. Elsősorban azt, hogy a lehulloft csapadék mi­lyen formában távozik: meny­nyi folyik él, mennyi párolog el és mennyit vesz fel a talaj. Mérjük a napfény-tartamot, művelt és műveletlen talaj- viszonyok közt a talajhőmér­sékletet. a levegő hőmérsékle­tét. — Az idei nyár igencsak megtréfált bennünket. Volt olyan zivatar, hogy a patakra telepített, átfolyást mérő edé­nyeket elvitte -a víz... — Az ország különböző te­rületein dolgozó vízkutatókat ide hívták meg tanácskozásra. A meghívóban az állt. hogy gumicsizmát hozzanak maguk­kal. Másként napokig nem mozdulhattak volna a ház­ból. A ház nerft csupán a Nagy házaspánzak és kétéves gyer­meküknek ad otthont, hanem szállodai berendezésű vendég­szobáival a Pöli-völgybe jövő tudományos kutatóknak is. Akik Jönnek. mérnek az év minden szakában... De amikor ketten marad­nak ... — A napi műszerellonőrzések után. pulit tenyésztek. Törzs­könyvezett kittyák, jó néhánv kölyköt külföldre vittek el. Azonkívül kertészkedem.,. A há2 környéke annyira gondozott. hogy díszfáival, cserjéivel bármelyik szekszár­di lakótelepnek dísze lehetne. — Ez a bolond Csaba a legtöbbet a pénzünkből vette. — Van egy R-lo-esünk, meg egy hivatali GAZ. Szombaton, vasárnap mindig elmegyünk valahova. A Balatonra, roko­nokhoz. ismerősökhöz... — Hétközben meg jönnek a postacsomagok. Az ország nyolc másik megfigyelő állo­másáról kapjuk a talajmintá­kat, azokat elemezzük. Táp­anyag. szermaradvány, meg minden... — Egyelőre nincs különö­sebb gondunk, maradunk. Ha a gyerek majd az iskoláskor­ba nő?! Dél van, műszereilen őrzés. A napfénytnrtam-méró in­tenzív erős napsütést mutat a betájolt üveggömb mögött el­helyezett papírcsík beégetési nyomaiból. A művelt területen elhelyezett hőmérő két méter mélységben 17,6 Celsiust mu­tat. A két méter magas mű­szerszekrényben a művelt te­rületen 32,8. a műveletlenen 33.6 Celsius fokot jeleznek a hőmérők. A levegő páratartal­ma egyformán 27,4 százalék. Az adatokból minden gyakor­ló szakember tudja: mennyire fontos aratás után, a tarló- hántás után a talaj lezárása. Kísérőnk. S2abolcska Károly., a gyönki termelőszövetkezet" fiatal mezőgazdásza meg is jegyzi: — A jövőben, a vetések legkedvezőbb idejének meg­választásában. azonkívül a talajművelésben, a műtrágyá­zásban e^yre inkább támasz­kodunk C'abáék adataira. El­ső kézből használhatjuk fel a tudományt... BOGNÁR ISTVÁN Nagy Csaba a napfénytartam-mérőt ellenőrzi a műszerkert­ben. ^ Fotó: Gottvald Károly Monodiéta és export Előretört a dunaísldvári Aranykalász ísz Paksi konzerv — Pakson A lakosság növekvő igényed­nek jobb kielégítésére, az ellá­tás javítására alakult meg 25 évvel ezelőtt a Tolna megyei Népbolt Vállalat, üzletei létesül­tek Bonyhádon, Tolnán, Szek- szárdon, Nagymányokon, Mázán és Pakson. Pakson 17 üzletben 81 dolgozó áll a lakosság szol­gálatában, közülük többen, To­kaji Sándor, Tokaji Sándorné és Sípos József alapító tagok, 1974. július 1-én a kereskede­lemben is bevezették a 44 órás munkahetet. Egy év után megál­lapítható, hogy a csökkentett munkaidőre való átállás zökkenő- mentes volt. A dolgozók munka- körülményeit Javítja az augusz­tus 4-én életbe lépett új nyitás­rend is. Néhány éve megnőtt az igény a diétás készítmények iránt. Á kereskedelem az élelmiszeripar­ral együtt rugalmasan reagált erre. Paknon az ABC-áruházban tábla hívja fel a figyelmet a kü­lön polcon elhelyezett nagy választékú szénhidrát- és kalória­szegény konzervekre és egyéb készítményekre. A jobb konzerv- eliátás érdekében tárgyalás zaj­lott le a Paksi Konzervgyárban. Nagy mennyiségű áru vásárlására kötöttek megállapodást és a gyár lehetővé teszi azt Is, hogy az élelmiszer-kereskedelem dolgozói betekintést nyerjenek az új tech­nológiába. Országos szinten is napirenden levő téma a zöldség- termesztés és a lakosság zöldáru­ellátása. A Tolna megyei Nép­bolt Vállalat ezen a téren is igyekszik a legmesszebbmenően megoldani feladatát. 1975 első félévében a bázis­hoz viszonyított tervteljesítés élel­miszerben 115 százalék, ruházati cikkeknél 116 százalék és vegyes iparcikkeknél 127 százalék volt. A nagyközségi tanács bevoná­sival felmérést készítettek Paks és Dunakömlőd nagy családjai­ról. Névre szóló vásárlási lapot kaptak és 2000 forint feletti ru­házati, papír- és játékvásárlás után 600 forintos vásárlási utal­ványt kapnak. HORVATH LAJOSNÉ Különös helyzet alakult ki Dunaföldváron a három ter­melőszövetkezet nem hivatalos versengésében; az eddig csön­des Aranykalász Tsz látványo­san és okosan megelőzte a másik kettőt. Pillanatnyilag két tény mutatja ezt, de az Aranykalász egész gazdálkodá­sának olapelve, szakosodása, nagyfokú korszerűsödése is egyértelműén az előretörésre vall. Az egyik tény; ebben a szö­vetkezetben most magasabb a búza átlagtermése, mint ama­zokban. Baracskai Sándor el­nök így mondja: beérett a mun­kánk első gyümölcse. Fiatal szakembergárda irányítja a szövetkezetei az utóbbi évek­ben. A hat vezető (elnök, fő- agronómus, főkönyvelő, párt- titkár, aki egyben növényvédő üzemmérnök, állattenyésztő, kertész üzemmérnök és egy­ben KISZ-titkár) átlagos élet­kora 29 év. A másik tény: elkészült az a hatalmas szárító, illetve fel­dolgozó berendezés, amelyhez még szerelnek majd granu- láló-oogácsázó részleget, az országban másodiknak. Az el­ső Győr-Sopron megyében, Nagvszentjánoson üzemel. Ez a kísérleti géo magyar—szov­jet kooperációban készül a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyárban, s bár ha­zánkban még nem kapkodnak érte, külföldön felfedezték és viszik. SZAKIRODALOM — KILÓSZÁMRA! Az Aranykalász ifjú szak­emberei felfedezték. Kutatták, keresgéltek, kilószámra gyűj­tötték a szakirodalmat, meg­látogattak tíz üzemet, szárítók tanulmányozása céljából. Úgy számítják, kétszeresen is nagy haszna lesz a szövet­kezeinek a valóban modern berendezéssel. Egyrészt tökéle­tesen megfelelő, tápláló ta­karmányt tudnak előállítani egész évre a tehenek meg a hízó marhák számára, másrészt exporttermékeket gyártanak, keresett cikkeket, melyek ára sokkal nagyobb a hagyomá­nyos takarmányokénál. Ma­radjunk az utóbbi célkitűzés­nél. tehát ez exporttermék elő­állításánál. Az Aranykalász szakemberei ígv számolnak: A Gabonafelvásárló 257 forintot fizet egy mázsa májusi mor­zsolt kukoricáért, s mivel ők meg tudnak termelni Duna­földváron hektáronként 60 mázsát, a bevétel így körülbe­lül 16 ezer forint. De ha a ku­koricából — szárastól együtt — növénylisztet készítenek, elő tudnak állítani hektáron­ként 90—100 mázsát, s ezt el­adhatják mázsánként 340 fo­rintért. Több vállalat is veszi, a TASZI például nyugatra ex­portálja. I A mohodiétás takarmányo­zást akarják megvalósítani az Aranykalász Tsz szakemberei, vagyis, hogy a jószág egész év­ben ugyanazt az -összetett, minden szükséges anyagot tar­talmazó takarmányt kapja, öt-hat féle anyag összekeveré­sével, szárítva, tartósított álla­potban, szemcsézve vagy po- gácsázva készítik a szarvasmarha alaptakar­mányt az új berendezéssel. A szárítórész tud csinálni fűlisz­tet, borsó-, lucerna-, kukori­caszár- és kukoricanövény- lisztet, szalmapelletet, stb. és a hozzákapcsolódó GPB-gép granulálja (szemcsézi) és po- gácsázza ezeket a liszteket, keverés után. A GPB is el­készül még az Idén, illetve fölszerelik a szárító mellett. Említsük meg sokoldalúságát: szecskát is tud pogácsásai, j változások A TERMELÉS SZERKEZETÉBEN A takarmánytermesztés vál­tozásokat igényel a szövetke­zet termelési szerkezetében. Az előző két évben mestersé­ges legelőt telepítettek 77 hek­táron, és itt kezdődik majd a takarmánybetakarítás, április 20-a körül, a fűliszt készítésé­vel. Május 1. és 20. között a lucerna első termését dolgoz­zák fel, aztán a zöldborsót, majd ismét a lucerna lesz so­ron, de a búzatermés megszá- ritása is belefér a sorba, és így megy majd folyamatosan, a kukoricaszár feldolgozásáig, sőt a fölösleges szalma és a répaszelet feldolgozása sem marad el. Nagy teljesítményű gépsor­ral, kis létszámmal fogják megvalósítani a takarmány- termesztést. A munkaerő át­csoportosítása üzemi körülmé­nyeket teremt minden tsz-tag számára. Az asszonyok például segíthetnek a hatalmas feldol­gozó berendezésnél, ahol 25 ki­lós zsákokat kell majd lehúzni a mérlegről és kötözni, cím­kézni. Könnyebb és jobb lesz az etetés is az istállókban. A szarvasmarha-program meg­valósítása 1973-ban kezdődött, jelenleg 200 tehene van a szö­vetkezetnek, a végcél pedig 300. A gépesített istálló el­készült. A nagyarányú takarmány­termesztéssel, a Jó elővetemé- nyekkel tovább növelheti a gazdaság a búza termésátlagát, de az is előnyös lesz, hogy a betakarítás folyamatossága mi­att mindig korán lehet fog­lalkozni a talajelőkészítésscl. CSÖKKENT A VETÉSIDÖ Az í újratáblásítás eredmé­nyeként az idén egyharmad­nyi idővel csökkent a vetés­idő. Gyorsabban, gazdaságo­sabban dolgozhatnak a gépek. Van a szövetkezetnek 430 hek­táros táblája is. Megszüntet­ték a méiyutakat,, a fölösle­ges dűlőutakat, megtörtént a vízelvezetés. Mindent a kor­szerű nagyüzemi munka és gazdálkodás kövei -nényei szerint akarnak kialakítani, az 1506 hektár szántóterülettel rendelkező Aranykalász Tsz- ben. A John Deer gépsor drá­ga, de a tsz nem pénzzel fize­ti meg, hanem kukoricával, öt év alatt. Egyébként is ese­dékes az elhasználódott gépek kicserélése. A tsz-iroda öreg ház. de pedánsan tatarozták és a környéke is gazdálkodó em­berekre Vall: a közös gazda­ság saját zöldségboltja és kiskocsmája is hozza a hasz­not. ! * Nagy a mozgás a földeken és a majorokban egyaránt. A méreteiben is nagyüzemi, gyárszerű szárító-feldolgozó berendezést a tsz kitűnő sze­relői állították össze, csak egy ember irányította a munkáju­kat a gyártó üzem részéről. P^kordidő alatt megvalósítot­ták, igaz, hogy sosem volt anyaghiány, sőt már a terve­zés is soron kívül megtörtént az év elejére, úgy, hogy a tsz KISZ-szervezete együttműkö­dési szerződést kötött az AG- ROBER ifjúsági szervezetének tagjaival. } A másik két földvári tsz vezetője kétkedett. Úgy gon- ~y dolták, hogy az ilyen nagy be­ruházás gazdaságtalan, mert csak „szárítási időben” lehet használni. Körösi Imre fő­könyvelő megmondta a kétke­dőknek, hogy az Aranykalász üzeme áprilistól decemberig dolgozhat. Még bérmunkát is fognak vállalni, például lu- cernaliszt-készítésben. Most, hogy sikeresen meg­valósult a nagy munka, mirtt- ha megszűnt volna a kétkedés a szomszédoknál. így helyes, hiszen az Aranykalász Tsz ne­kik is példát mutat abban, hogy törekedni kell a jobb módszerek megismerésére és alkalmazására, még akkor is, ha az rengeteg fáradságot lo-L. lent GEMENCZI JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents