Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-15 / 191. szám
Az első félév mérlege: Tejfogyasztásunk az átlag felett Szerénye, meyalapozenan A közelmúltban értékelték az első félév eredményeit a Tolna megyei Tejipari Vállalatnál. Ennek kapcsán Szigeti János igazgatóval a tejfelvásárlás és -értékesítés alakulásáról beszélgettünk. Munkájukról szólva elmondotta, hogy a vállalat működési körzete nem egyezik megyénk közigazgatási területével. A vállalat feladata Baranya és Somogy megye egyes településeinek tejellátása. Megyénk egy része pedig a Fejér megyei Tejipari Vállalathoz tartozik. Csökkent a felvásárlás Am* az első félév eredményeit illeti, az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva lemaradás van a tej felvásárlásban. A magyarázat sokrétű és összetett. Abban, hogy az év első hat hónapjában 40 millió liter tejet vásároltak fel, közel 1 millióval kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszakában, minden bizonynyal közrejátszott a kedvezőtlen időjárás is. A sok csapadék mind mennyiségi, mind pedig minőségi gondokat okozott közös gazdaságainknak, s ezenkívül a vállalat jelentős partnergárdáját képviselő háztáji gazdaságoknak. A lemaradás okaként említette az igazgató, hogy jó néhány termelőszövetkezetben, állami gazdaságban viszonylag magas az improduktív tehát a tejet nem adó ■— tehénállomány aránya. Az előbbiekben említettük a háztáji gazdaságokat. Rajtuk kívül és elsősorban a megye és a vállalat működési területén lévő termelőszövetkezetek. állami gazdaságok szállítják a felvásárolt tej nagy részét, összesen 80 termelőszövetkezettel és 10 állami gazdasággal állnak szerződéses viszonyban. Nem a „hazabeszélés” szándékával teszünk említést a vállalat egyik adatáról. Arról, hogy megyénk mezőgazdasági nagyüzemeinek tejtermelése alig maradt el a tavaly' első félévitől. Nagyobb mérvű volt a visszaesés a Baranya és Somogy megyei gazdaságokban, s a bázishoz viszonyított 2 és fél százalékos csökkenés elsősorban ebből adódik. Évente 300 vagon sajt A tej felvásárlásán túl a vállalat legfontosabb munkája a tejtermékek gyártása, a tej és tejtermékek értékesítése. Úgy Is fogalmazhatnánk, hogy megyénk a sajtgyártás szempontjából nagyhatalom, hiszen az Edami és a közkedvelt Köményes sajtból az egész országot megyénk látja el. Ezenkívül a megye sajt- üzemeiben készítik az Óvári és Trappista sajtot, s a négyféléből éves átlagban 3Ö0 vagonnal gyártanak. Az Idén sem lesz lemaradás, hiszen az év első hat hónapjában több mint 150 vagonnyi sajtot állítottak elő. Még annyit a sajtról, hogy megyénk lakossága mindössze 20 vagonnyit fogyaszt el ( évente, a többi a megyehatáron túlra kerül, elsősorban az ország nagyvárosaiba: Budapestre, Miskolcra, Debrecenbe. Ugyancsak az első félév gazdasági eredményeihez tartozik, hogy tejüzemeinkben összesen 20 vagon vajat, 41 vagon túrót készítettek. Mostanában sokszor és sok helyütt esik szó arról, hogy mennyire jók, vagy mennyire kifogásolhatók étkezési szokásaink. A bírálók és a tanácsot adók minden esetben a tej és a tejtermékek nagyobb mérvű fogyasztását javasolják. Mennyire fogadjuk meg a jó tanácsot? A válasz kedvező. Megyénk lakossága az elmúlt félévben összesen 76,5 millió forintot költött tejre és tejtermékekre, lényegesen többet, lhint az elmúlt években. Hogy csak az elmúlt év első hat hó- napját említsük, akkor ez a szám 70,4 millió volt, tehát az ideinél közel 9 százalékkal kevesebb. S bizonyítsuk az étkezés szerkezetében végbemenő lassú, de kedvező változást tovább: megyénkben az egy személyre jutó tejfogyasztás az elmúlt évben 61,47 liter volt, az országos 59,43 literrel szemben. A tavalyi átlag tejfogyasztásunk pedig összesen 7 literrel volt nagyobb az 1973-asnáL Tejellátás Sokszor bírált, sokszor dicsért tevékenysége a vállalatnak. Milyenek az elmúlt félév eredményei? összességében kedvezőek. A vállalat naponta a működési területéhez tartozó helységek közül több mint százba szállít tejet lakossági eladásra. Ahol mindezt még nem tudják megoldani, oda hetente legalább háromszor visznek. A jelenlegi helyzet alapján megállapítható, hogy megyénk lakóinak több mint 90 százaléka részesül rendszeres és napi ellátásban, s ne essék félreértés, nemcsak a vállalat által szállított, de a községi tejcsamokokban felvásárolt és viszonteladott tejből is. . Az ellátás szintje arányosan nőtt a kormány által 1972-ben meghirdetett szarvasmarhaprogram eredményeivel. Három évvel ez- ■ előtt a mostani több mint 100 helységgel szemben alig 25-be szállítottak rendszeresen tejet, tejtermékeket Végezetül az iskolatejről esett szó. A már-már mozgalommá terebélyesedő akció megyei eredményei: a vállalat működési területén 120 oktatási intézmény van. Ebből iskola tejet kapott az 1974—75-ös tanévban 40. A tervek? Szeretnék, ha a most szeptemberben kezdődő tanévben legalább további 10 intézményre terjeszthetnék ki az iskolatej-szállítást. Megkérdeztük, mi történne akkor, ha a tanév elején — figyelembe véve a fejlődő szervezet táplálékigényeit — megyénk valamennyi oktatási intézménye igényt tartana az iskolatejre? A válasz megnyugtató: a Tolna megyei Tejipari Vállalat mind a ilO iskolát el tudná látni. Tegyük próbára a tejipart. Most már az iskolákon a Sor! —t>j— z alapvető gazdasági ösz- szefüggéseket gyakran a közmondások stílusában fogalmazott mondatok, meghatározások tudatosítják, építik be a köztudatba. Ily módon lett életszínvonal-politikánk népszerű tudatosítója: „csak azt fogyaszthatjuk el, amit megtermeltünk”. Ebben a megállapításban — a közgazdasági értelemben is — minden benne van. A nemzeti jövedelem felhasználásának objektív lehetősegeit — a lakosság fogyasztását és a felhalmozást — végső soron az határozza meg. milyen értéket és árutömeget kévisel az ország nemzeti jövedelme. Nem változtat ezen az sem. ha a belföldön felhasznált nemzeti jövedelem egyik-másik esztendőben meghaladja az itthon előállított új érték a nemzeti jövedelem összegét. Ilyenkor az ország külkereskedelmi mérlegében hiány mutatkozik — azaz az Importált javak értéke meghaladja az exportét —, amit meghatározott Időn belül többletexporttal kell kiegyenlíteni. Ennek viszont az a következménye, hogy a korábbi adósságok törlesztésekor nem lehet az előállított nem. zeti jövedelem egészét belföldön felhasználni, annak egy része áruk és javak formájában az export révén külföldre kerül. Éppe.n ezért hosszabb időszakot tekintve rendkívül szoros a nemzeti jövedelem és aa életszínvonal növekedésének kapcsolata. Az elmúlt negyedszázadban például a nemzeti jövedelem egységnyi — 1—1 százalékos gyarapodásához a lakosság fogyasztásának 0.8— 0,9 százalékos mértékű nőve. kedése társult. Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. decemberi és 1975. júliusi határozatai az életszínvonal-növelés lehetőségeit a jelen és a közeljövő adottságai, realitásai figyelembevételével határozták meg, Már az 1974. decemberi határozat is hangsúlyozta, hogy az életszínvonal növekedése szorosah kapcsolódik reális lehetőségeinkhez, az 1975. júliusi határozat pedig: csak olyan fogyasztási célokat tűzhetünk magunk elé. amelyek minden oldalról megalapozottak, szerények, de biztonságosan szolgálják népünk élet-' színvonalának emelését. Mit jelent a realitások, a minden oldalról való megalapozottság kiemelése, hang- súlyozása? Talán azt. hogy az életszínvonal növelése mindmáig nem épült reális lehetőségekre, hem volt megalapozott? Korántsem, hisz — miként utaltunk rá, a lakosság fogyasztásának növekedését a termelés, a nemzeti jövedelem gyarapodása alapozta meg, tette lehetővé. Napjainkban azonban egyéb és új realitásokkal is számolnunk kell. a fogyasztás lehetőségeit mostanában nem egyes-egyedül a nemzeti jövedelem forintban kifejezett mennyisége és gyarapodásának mértéke határozza meg. Az utóbbi években a nemzeti jövedelem két klasszikus felhasználójához — a lakosság az egyik és a felhalmozási tevékenység a másik — egy harmadik „fogyasztó” társult. Köztudott, hogy a világpiaci áremelkedések és árarányváltozások következményeképpen az árucsere-feltételek — az úgynevezett cserearányok — a ml hátrányunkra romlottak, s az ebből származó értékveszteség elfogyasztja, megrövidíti nemzeti Jövedelmünket. S bár erőfeszítéseinket igyekszünk e Veszteségek ellensúlyozására összpontosítani, a meglévőnél célszerűbb termelési és exportstruktúrát kialakítani. Az elkövetkezendő esztendőkben az V. ötéves terv időszakában azzal kell számolni, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználására —• a lakosság fogyasztása és a felhalmozás együttesen — nem növekedhet olyan mértékben, mint a megtermelt nemzeti Jövedelem, amelynek néhány százalékát évről évre elfogyasztja a veszteséget okozó új cserearány, valamint az 1974-ben és 1975-ben keletkezett külkereskedelmi nasz- szívum törlesztése. Ebből következik. hogy ma és holnap az életszínvonal-növelés realitásait több oldalról — elsősorban a nemzeti jövedelem növelésével — kell megalapozni; céljaink e téren nem léphetik túl a szerény, a folyamatos a biztonságos haladás mértékét. * GARaMVÖLGYI ISTVÁN Az SZMT nőbizottságának programjából Konyhád Megkezdték a silózást Aligha lesz a mostani és az elkövetkező néhány hétben fontosabb tennivalójuk mezőgazdasági nagyüzemeink, nek, mint a silózás. Szakemberek véleménye szerint ennek a munkának a megszervezése, lebonyolítása felér egy aratással. Az elmúlt napokban me. gyénk jó néhány termelőszövetkezetében, állami gazdaságában kezdték el a téli takarmány betárolását. A bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezetben érdeklődtünk, hogy állnak a sllózással? Kérdésünkre Fábián Ferenc állattenyésztési fő- ágazatvezető elmondotta, a téli tömegtakarmány biztosítása érdekében összesért 173 hektáron vetettek silókukoricát, amelynek betakarítását, feldolgozó-át a napokban kezdték meg. A bonyhádi Pannóniában közismertén jelentős az állat- állomány, Összesen 1800 szarvasmarhájuk van. ebbő) 700 a tehenek, 220 a bikák, 500 a növendék és vemhes üszők száma, s mindezeken túl a borjak. Ezen felül nagy juhállománnyal is rendelkeznek. több, mint 1000-rel. A silónak tehát meglesz a helye. A fent említett 173 hektárnyi silókukoricából összesen 720 vagonnylra számítanak. A kukoricát E 280-as önjáró silózógépek vágják, s ezeket négy pótkocsis erőgép szolgálja ki. A silót a tehenészeti telepek igénye szerint tárolják. A tömegtakarmányt kazlazzák. S most egy 130 vagonos silókazal összerakását végzik. A munka befejezését szeptember végére tcr/czik. A szakszervezeti választások alkalmával az üzemekben, vállalatoknál a szakszervezeti megyebizottságok mellett működő nőblzottságok nőfelelőseit is megválasztották. A nőfelelősök egyhar- mada új. Ezért, a SZOT javaslatára megyénkben is szervezés alatt áll és kísérleti jelleggel megindul a levelező nőfelelősi tanfolyam. A 10 hónapos tanfolyam alatt a résztvevők havonta egy alkalommal konzultáción adnák számot az elsajátítottakról, Szekszárdon, Dombóváron tanul egy-egy csoport. Ezenkívül mit csinál az év második felében az SZMT nőbizottsága? Barkovics Györgyné nőfelelős kérdésünkre elmondta, hogy az SZMT nőbizottsága az ötödik ötéves tervre megfogalmazza azokat a nőpolitikái határozat értékeléséből adódó fel adatokat, amelyek a nők ölet es munkakörülményeinek a javítását szolgálják. A jövőben — mint mondotta — elsősorban a bölcsődei ellátottság javítását és a háztartási munkát megkönnyítő szolgáltatások bővítését kell szorgalmazniok. A negyedik ötéves tervben az üzemek, Vállalatok a gyakorlatban többet tettek a nőkért, mint amennyit a kollektív szerződések rögzítettele. Sok helyen „gólyaműszakot” hoztak létre — megkímélni a leendő kismamákat —a többgyermekes családanyák pedig kedvező munkaidő-beosztást kaptak. Néhány helyen bevezették a munkaközi Szünetet, munkahelyi tornát is az üzemi munka egyhangúságának .megszüntetésére. 1970-ban ismét öt évre kötik á kollektiv szerződéseket. Az új kollektív Szerződések már magukba foglalják az új kedveíményeket, j u tásokat. A nők nemzet : . évének második felében egyébként az SZMT nőbiZotl- sági és a Képzőművészeti Alap több helyen rende2 közösen író-olvasó-művész találkozót a megyében. Októberben pedig a nőbizottság és az SZMT munkavédelmi bizottsága közösen vizsgálja meg a megye három kendergyárában a nők munka- és életkörülményeit. Novemberben ismét felülvizsgálják a gyermekintézmények és a gyermekélelmezés helyzetét, majd az év végén öt nagyobb üzemben készít felmérést az SZMT nőbizottsága .arról, hogyan alakult a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők helyzete. 1975. augusztus 15,
