Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-15 / 191. szám

Az első félév mérlege: Tejfogyasztásunk az átlag felett Szerénye, meyalapozenan A közelmúltban értékelték az első félév eredményeit a Tolna megyei Tejipari Vál­lalatnál. Ennek kapcsán Szi­geti János igazgatóval a tej­felvásárlás és -értékesítés alakulásáról beszélgettünk. Munkájukról szólva elmon­dotta, hogy a vállalat műkö­dési körzete nem egyezik me­gyénk közigazgatási területé­vel. A vállalat feladata Bara­nya és Somogy megye egyes településeinek tejellátása. Me­gyénk egy része pedig a Fe­jér megyei Tejipari Vállalat­hoz tartozik. Csökkent a felvásárlás Am* az első félév eredmé­nyeit illeti, az elmúlt év azo­nos időszakához viszonyítva lemaradás van a tej felvásár­lásban. A magyarázat sokrétű és összetett. Abban, hogy az év első hat hónapjában 40 mil­lió liter tejet vásároltak fel, közel 1 millióval kevesebbet, mint az elmúlt év azonos időszakában, minden bizony­nyal közrejátszott a kedve­zőtlen időjárás is. A sok csa­padék mind mennyiségi, mind pedig minőségi gondokat oko­zott közös gazdaságainknak, s ezenkívül a vállalat jelentős partnergárdáját képviselő háztáji gazdaságoknak. A le­maradás okaként említette az igazgató, hogy jó néhány ter­melőszövetkezetben, állami gazdaságban viszonylag ma­gas az improduktív te­hát a tejet nem adó ■— te­hénállomány aránya. Az előbbiekben említettük a háztáji gazdaságokat. Raj­tuk kívül és elsősorban a megye és a vállalat műkö­dési területén lévő termelő­szövetkezetek. állami gazda­ságok szállítják a felvásárolt tej nagy részét, összesen 80 termelőszövetkezettel és 10 állami gazdasággal állnak szerződéses viszonyban. Nem a „hazabeszélés” szándéká­val teszünk említést a vál­lalat egyik adatáról. Arról, hogy megyénk mezőgazdasági nagyüzemeinek tejtermelése alig maradt el a tavaly' első félévitől. Nagyobb mérvű volt a visszaesés a Baranya és Somogy megyei gazdaságok­ban, s a bázishoz viszonyított 2 és fél százalékos csökke­nés elsősorban ebből adódik. Évente 300 vagon sajt A tej felvásárlásán túl a vállalat legfontosabb munká­ja a tejtermékek gyártása, a tej és tejtermékek értéke­sítése. Úgy Is fogalmazhatnánk, hogy megyénk a sajtgyártás szempontjából nagyhatalom, hiszen az Edami és a köz­kedvelt Köményes sajtból az egész országot megyénk látja el. Ezenkívül a megye sajt- üzemeiben készítik az Óvári és Trappista sajtot, s a négy­féléből éves átlagban 3Ö0 vagonnal gyártanak. Az Idén sem lesz lemaradás, hiszen az év első hat hónapjában több mint 150 vagonnyi sajtot állítottak elő. Még annyit a sajtról, hogy megyénk la­kossága mindössze 20 vagon­nyit fogyaszt el ( évente, a többi a megyehatáron túlra kerül, elsősorban az ország nagyvárosaiba: Budapestre, Miskolcra, Debrecenbe. Ugyancsak az első félév gaz­dasági eredményeihez tarto­zik, hogy tejüzemeinkben összesen 20 vagon vajat, 41 vagon túrót készítettek. Mostanában sokszor és sok helyütt esik szó arról, hogy mennyire jók, vagy mennyire kifogásolhatók étke­zési szokásaink. A bírálók és a tanácsot adók minden eset­ben a tej és a tejtermékek nagyobb mérvű fogyasztását javasolják. Mennyire fogad­juk meg a jó tanácsot? A válasz kedvező. Megyénk lakossága az elmúlt félév­ben összesen 76,5 millió fo­rintot költött tejre és tejter­mékekre, lényegesen többet, lhint az elmúlt években. Hogy csak az elmúlt év első hat hó- napját említsük, akkor ez a szám 70,4 millió volt, tehát az ideinél közel 9 százalék­kal kevesebb. S bizonyítsuk az étkezés szerkezetében végbemenő lassú, de kedvező változást tovább: megyénk­ben az egy személyre jutó tejfogyasztás az elmúlt évben 61,47 liter volt, az országos 59,43 literrel szemben. A ta­valyi átlag tejfogyasztásunk pedig összesen 7 literrel volt nagyobb az 1973-asnáL Tejellátás Sokszor bírált, sokszor di­csért tevékenysége a válla­latnak. Milyenek az elmúlt félév eredményei? összességében kedvezőek. A vállalat naponta a működési területéhez tartozó helységek közül több mint százba szál­lít tejet lakossági eladásra. Ahol mindezt még nem tudják megoldani, oda hetente leg­alább háromszor visznek. A jelenlegi helyzet alapján megállapítható, hogy megyénk lakóinak több mint 90 száza­léka részesül rendszeres és napi ellátásban, s ne essék félreértés, nemcsak a válla­lat által szállított, de a köz­ségi tejcsamokokban felvásá­rolt és viszonteladott tejből is. . Az ellátás szintje arányo­san nőtt a kormány által 1972-ben meghirdetett szarvasmarhaprogram ered­ményeivel. Három évvel ez- ■ előtt a mostani több mint 100 helységgel szemben alig 25-be szállítottak rendsze­resen tejet, tejtermékeket Végezetül az iskolatejről esett szó. A már-már moz­galommá terebélyesedő akció megyei eredményei: a válla­lat működési területén 120 oktatási intézmény van. Eb­ből iskola tejet kapott az 1974—75-ös tanévban 40. A tervek? Szeretnék, ha a most szeptemberben kezdődő tan­évben legalább további 10 intézményre terjeszthetnék ki az iskolatej-szállítást. Megkérdeztük, mi történne akkor, ha a tanév elején — figyelembe véve a fejlődő szervezet táplálékigényeit — megyénk valamennyi oktatá­si intézménye igényt tartana az iskolatejre? A válasz megnyugtató: a Tolna megyei Tejipari Vállalat mind a ilO iskolát el tudná látni. Tegyük próbára a tejipart. Most már az iskolákon a Sor! —t>j— z alapvető gazdasági ösz- szefüggéseket gyakran a közmondások stílusában fo­galmazott mondatok, meghatá­rozások tudatosítják, építik be a köztudatba. Ily módon lett életszínvonal-politikánk nép­szerű tudatosítója: „csak azt fogyaszthatjuk el, amit meg­termeltünk”. Ebben a megállapításban — a közgazdasági értelemben is — minden benne van. A nem­zeti jövedelem felhasználásá­nak objektív lehetősegeit — a lakosság fogyasztását és a felhalmozást — végső soron az határozza meg. milyen értéket és árutömeget kévisel az or­szág nemzeti jövedelme. Nem változtat ezen az sem. ha a belföldön felhasznált nemzeti jövedelem egyik-másik eszten­dőben meghaladja az itthon előállított új érték a nemzeti jövedelem összegét. Ilyenkor az ország külkereskedelmi mérlegében hiány mutatkozik — azaz az Importált javak ér­téke meghaladja az exportét —, amit meghatározott Időn belül többletexporttal kell ki­egyenlíteni. Ennek viszont az a következménye, hogy a ko­rábbi adósságok törlesztésekor nem lehet az előállított nem. zeti jövedelem egészét belföl­dön felhasználni, annak egy része áruk és javak formájá­ban az export révén külföld­re kerül. Éppe.n ezért hosszabb idő­szakot tekintve rendkívül szo­ros a nemzeti jövedelem és aa életszínvonal növekedésének kapcsolata. Az elmúlt negyed­században például a nemzeti jövedelem egységnyi — 1—1 százalékos gyarapodásához a lakosság fogyasztásának 0.8— 0,9 százalékos mértékű nőve. kedése társult. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1974. decemberi és 1975. júliusi határozatai az életszínvonal-növelés lehetősé­geit a jelen és a közeljövő adottságai, realitásai figye­lembevételével határozták meg, Már az 1974. decemberi határozat is hangsúlyozta, hogy az életszínvonal növekedése szorosah kapcsolódik reális lehetőségeinkhez, az 1975. jú­liusi határozat pedig: csak olyan fogyasztási célokat tűz­hetünk magunk elé. amelyek minden oldalról megalapozot­tak, szerények, de biztonságo­san szolgálják népünk élet-' színvonalának emelését. Mit jelent a realitások, a minden oldalról való meg­alapozottság kiemelése, hang- súlyozása? Talán azt. hogy az életszínvonal növelése mind­máig nem épült reális lehető­ségekre, hem volt megalapo­zott? Korántsem, hisz — mi­ként utaltunk rá, a lakosság fogyasztásának növekedését a termelés, a nemzeti jövede­lem gyarapodása alapozta meg, tette lehetővé. Napjaink­ban azonban egyéb és új rea­litásokkal is számolnunk kell. a fogyasztás lehetőségeit mos­tanában nem egyes-egyedül a nemzeti jövedelem forintban kifejezett mennyisége és gya­rapodásának mértéke határoz­za meg. Az utóbbi években a nem­zeti jövedelem két klasszikus felhasználójához — a lakosság az egyik és a felhalmozási te­vékenység a másik — egy harmadik „fogyasztó” társult. Köztudott, hogy a világpiaci áremelkedések és árarányvál­tozások következményeképpen az árucsere-feltételek — az úgynevezett cserearányok — a ml hátrányunkra romlottak, s az ebből származó értékvesz­teség elfogyasztja, megrövidí­ti nemzeti Jövedelmünket. S bár erőfeszítéseinket igyek­szünk e Veszteségek ellensú­lyozására összpontosítani, a meglévőnél célszerűbb terme­lési és exportstruktúrát kiala­kítani. Az elkövetkezendő eszten­dőkben az V. ötéves terv idő­szakában azzal kell számolni, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználására —• a lakosság fogyasztása és a fel­halmozás együttesen — nem növekedhet olyan mértékben, mint a megtermelt nemzeti Jövedelem, amelynek néhány százalékát évről évre elfo­gyasztja a veszteséget okozó új cserearány, valamint az 1974-ben és 1975-ben keletke­zett külkereskedelmi nasz- szívum törlesztése. Ebből kö­vetkezik. hogy ma és holnap az életszínvonal-növelés reali­tásait több oldalról — első­sorban a nemzeti jövedelem növelésével — kell megalapoz­ni; céljaink e téren nem lép­hetik túl a szerény, a folya­matos a biztonságos haladás mértékét. * GARaMVÖLGYI ISTVÁN Az SZMT nőbizottságának programjából Konyhád Megkezdték a silózást Aligha lesz a mostani és az elkövetkező néhány hét­ben fontosabb tennivalójuk mezőgazdasági nagyüzemeink, nek, mint a silózás. Szakem­berek véleménye szerint en­nek a munkának a megszer­vezése, lebonyolítása felér egy aratással. Az elmúlt napokban me. gyénk jó néhány termelőszö­vetkezetében, állami gazdasá­gában kezdték el a téli takar­mány betárolását. A bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet­ben érdeklődtünk, hogy állnak a sllózással? Kérdésünkre Fábi­án Ferenc állattenyésztési fő- ágazatvezető elmondotta, a téli tömegtakarmány biztosítása érdekében összesért 173 hektá­ron vetettek silókukoricát, amelynek betakarítását, fel­dolgozó-át a napokban kezd­ték meg. A bonyhádi Pannóniában közismertén jelentős az állat- állomány, Összesen 1800 szarvasmarhájuk van. ebbő) 700 a tehenek, 220 a bikák, 500 a növendék és vemhes üszők száma, s mindezeken túl a borjak. Ezen felül nagy juhállománnyal is rendelkez­nek. több, mint 1000-rel. A silónak tehát meglesz a helye. A fent említett 173 hektár­nyi silókukoricából összesen 720 vagonnylra számítanak. A kukoricát E 280-as önjáró silózógépek vágják, s ezeket négy pótkocsis erőgép szolgál­ja ki. A silót a tehenészeti te­lepek igénye szerint tárolják. A tömegtakarmányt kazlazzák. S most egy 130 vagonos siló­kazal összerakását végzik. A munka befejezését szep­tember végére tcr/czik. A szakszervezeti választá­sok alkalmával az üzemek­ben, vállalatoknál a szakszer­vezeti megyebizottságok mel­lett működő nőblzottságok nőfelelőseit is megválasztot­ták. A nőfelelősök egyhar- mada új. Ezért, a SZOT ja­vaslatára megyénkben is szer­vezés alatt áll és kísérleti jelleggel megindul a levelező nőfelelősi tanfolyam. A 10 hónapos tanfolyam alatt a résztvevők havonta egy alka­lommal konzultáción adnák számot az elsajátítottakról, Szekszárdon, Dombóváron ta­nul egy-egy csoport. Ezenkívül mit csinál az év második felében az SZMT nőbizottsága? Barkovics Györgyné nőfelelős kérdésünk­re elmondta, hogy az SZMT nőbizottsága az ötödik ötéves tervre megfogalmazza azokat a nőpolitikái határozat érté­keléséből adódó fel adatokat, amelyek a nők ölet es mun­kakörülményeinek a javítá­sát szolgálják. A jövőben — mint mondotta — elsősorban a bölcsődei ellátottság javítá­sát és a háztartási munkát megkönnyítő szolgáltatások bővítését kell szorgalmazniok. A negyedik ötéves tervben az üzemek, Vállalatok a gya­korlatban többet tettek a nő­kért, mint amennyit a kollek­tív szerződések rögzítettele. Sok helyen „gólyaműsza­kot” hoztak létre — megkí­mélni a leendő kismamákat —a többgyermekes család­anyák pedig kedvező munka­idő-beosztást kaptak. Néhány helyen bevezették a munka­közi Szünetet, munkahelyi tornát is az üzemi munka egyhangúságának .megszünte­tésére. 1970-ban ismét öt évre kötik á kollektiv szerződése­ket. Az új kollektív Szerző­dések már magukba foglalják az új kedveíményeket, j u ­tásokat. A nők nemzet : . évének második felében egyébként az SZMT nőbiZotl- sági és a Képzőművészeti Alap több helyen rende2 kö­zösen író-olvasó-művész találkozót a megyében. Ok­tóberben pedig a nőbizottság és az SZMT munkavédelmi bizottsága közösen vizsgálja meg a megye három kender­gyárában a nők munka- és életkörülményeit. November­ben ismét felülvizsgálják a gyermekintézmények és a gyermekélelmezés helyzetét, majd az év végén öt nagyobb üzemben készít felmérést az SZMT nőbizottsága .arról, ho­gyan alakult a nagycsaládo­sok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők helyzete. 1975. augusztus 15,

Next

/
Thumbnails
Contents