Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-10 / 160. szám

Új jogszabályokról — röviden

Az általános jövedelemadóról szóló jogszabályt módosítja a 18/1975. (VI. 18.) MT számú rendelet, és ennek megfelelően módosul a végrehajtási rendelkezés is. A Magyar Közlöny ez évi 43. számában e tárgykörben megjelent jogszabályból csupán annyit idézünk, hogy: „Az általános jövedelemadó kivetéséig adóelőleget kell fizetni,” s hogy: „Ha üdülő, családi ház. lakáshasználója (bérlője, tulajdonosa) a helyiséget üdülés (pihenés) céljára idegenforgalmi szerv közbejötté nélkül, belföldi vagy külföldi magánszemély. illetőleg külföldi jogi személy részére ellenértékért — részben vagy egészben — át kívánja engedni, köteles ezt évenként, legkésőbb a tényleges átengedés napján a helyiség fekvése szerint illetékes adóhatósághoz írásban bejelenteni.” ,

A Minisztertanács 19/1975. (VI. 18.) MT számú rendelete a termelőszövetkezetek magasabb vezetői munkakört és egyes más vezető munkakört betöltő tagjainak munkadíjazásáról szól. a rendelethez csatolt melléklet értéksort -közöl a termelőszövetkezetek kategóriájának megállapításához, és táblázatot a munkakörök szerinti munkadíjakróL

A magyar állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásáról szól az egészségügyi miniszter 7/1975. (VI. 24.) Eü. M. számú rendelete. amelynek bevezetője szerint: „A Magyar Nép- köztársaság területén lakó minden magyar állampolgár az állami egészségügyi ellátás keretében állampolgári jog alapján az orvosi vizsgálatra, a szükséges orvosi gyógykezelésre — ideértve a fekvőbeteg- Syógyintézeti gyógykezelést és a gyógyfürdőkezelést is — a szülészeti ellátásra és a mentőszállításra ingyen, a szükséges gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre. fogpótlásra e rendeletben meghatározott mértékű térítés fizetése ellenében jogosult.” A jogszabály a Magyar Közlöny ez évi 45. számában jelent meg. s ugyanitt jelent meg a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok betegellátásáról, valamint a fizetendő betegellátási és mentőszállítási díjakról szóló 8/1975. számú egészségügyi miniszteri rendelet.

A pénzügyminiszter és á külkereskedelmi miniszter 25/1975. PM—KkM. számú együttes rendelete vámmentességet biztosít a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény- erejű rendelet alapján hazatérők számára. j

A vezetők és a felsőfokát végzettségű szakemberek továbbképzéséről rendelkezik a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 9/1975. (VI. 27.) MÉM számú rendelete és ki-) mondja, hogy: „A vezetőknek és a felsőfokú végzettség gű szakembereknek legalább'

5 évenként, a növényvédelmi szakembereknek a szakmai követelménytől függően, de legalább 3 évenként továbbképzésben kell részt venniük.” „A szövetkezetek és ezek gazdasági társulásainak továbbképzési tervét a törvényességi felügyelet körében ellenőrizni kell.’*'

Indokoltnak tartjuk felhív-: ni a figyelmet a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Értesítő ez évi 23. számában megjelent arra a miniszteri utasításra. amely a magasabb vezető állású dolgozók munkaviszonyában irányadó egyes ren- - delkezésekről szól, valamint a Könnyűipari Értesítő ez évi

15. számában megjelent arra az állásfoglalásra. amely az ifjúsági törvénynek a könnyűipari ágazatban történt végrehajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról szól. _ >.

<*,< ' írf -'í

Végül utalunk arra az irányelvre. amely az egészségügyi' és szociális intézeti, vállalati dolgozók egészséges és biztonságos munkafeltételeinek fejlesztését írja elő, s amelyet . az Egészségügyi Minisztéri- % um és az Orvos-Egészségügyi -« Dolgozók Szakszervezete adott 4 ki. Megjelent az Egészségügyi í Közlöny ez évi 11. számában. J

í5 DR. DEÁK KONRÁD ' Alosztályvezető ügyész :] f

V. U>_i V kJ?-*-'

Tolna megyei győzelmek rádiós többtusában

Tartalékosok honvédelmi versenye Lengyelen — Klubtitkárok továbbképzése

Verőcemaros adott helyet az 1975. évi rádiós többtusa-baj- nokság országos döntőjének, amelyen Tolna megye csapata is részt vett. Versenyzőink szép győzelmekkel gazdagították a megye rádióamatőr-sportjának hírnevét.

Az ifjúsági csapat — tagjai Weisz László, Wágner József, Embersits Zoltán — első helyen végzett, az egyéni versenyben Weisz László első. Embersits Zoltán pedig negyedik helyezést ért el,

*

Az MHSZ megyei vezetősége Lengyelben rendezte a tartalékosok honvédelmi versenyének idei megyei döntőjét, amelyen a járási döntőkön legjobb eredményt elért 'csapatok vettek részt.

Az ötkilométeres pályán a csapatok — két korcsoportban — lövészetet, kézigránátdobást, álláspont-meghatározást, koor- ■ dinátameghatározást, célfelderítést hajtottak végre, készítettek figyelési vázlatot, vizsgáztak egyezményes jelismeretből. küzdöttek le „szeny- nyezett” terepszakaszt.

A sokoldalú felkészültséget igénylő versenyszámok eredményeinek összesítése alapján az első korcsoportban a dombóvári járás csapata, a második korcsoportban a paksi járás csapata lett a győztes a tartalékosok honvédelmi versenyének megyei döntőjében. (

i * 1

Ugyancsak Lengyelen tartotta az MHSZ megyei vezetősége a klubtitkárok idei összevonását. A háromnapos továbbképzésen a megye területéről 120 titkár képviselte; klubját. A továbbképzés a szakmai felkészültség fokozását, a gyakorlati munka hatékonyabbá tételét, az egyszemélyi vezetés jelentőségénei»' fokozását szolgálta — így a témákat nagy érdeklődéssel figyelték a hallgatók, nagy aktivitással tárgyalták, közreadva a személyes tapasztalatokat.

Az összevonás befejezéseként Takács László alezredes, megyei titkár értékelte a három nap munkáját. A befejező értékelésen részt vett Harmat József, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, és Hercig Gábor, az osztály munkatársa.

Útitervek, úticélok

Műemléki kalauz

Sorozatunkban olyan műemlékeket, látnivalókat mutatunk be, amelyek közelében rendszerint elmennek a hétvégi kirándulók, vagy

azok, akik szabadságuk idejét töltik, arra azonban ritkán jut idejük, hogy meg is tekintsék őket. Ezek a művészeti, irodalmi emlékek

nem mindig szerepelnek az idegenforgalmi kalauzokban, pedig maradandó élményt jelentenek a látogatóknak.

Zsámbék

Elsősorban autós turistáknak ajánljuk a zsámbéki kirándulást, mely útban a Dunakanyarhoz vagy Esztergomba, könnyen megvalósítható.

Zsámbék egyik legszebb középkori emlékünk, mely romjaiban is lenyűgöző hatást tesz a szemlélőre. A XIII. század első felében kezdték építeni, s az 1290-es évekre már készen állt. Átmeneti építkezés, mely sajátos kettősséget mutat: homlokzata és két tornya román stílusú, belseje a gótika szép példája. Háromhajós, a hajókat elválasztó elegáns csúcsíveken egykor terméskő- födém nyugodott.

Eredetileg a premontreiek építették, majd 1475-től a pálosoké volt. A török alatt elpusztult, de 1754-ben helyreállították. Az új templom azonban nem sokáig tudott működni, mert 1763-ban földrengés döntötte romba, s újabb újjáépítésére már nem került

sor.

1889-ben Möller István restaurálta, példamutatóan. Ez a kor volt a műemlékek restaurálásának kezdete, s egy félreértés azt diktálta, hogy minden későbbi hozzátoldást bontsanak le, anélkül, hogy az eredetit valóban helyre tudták volna állítani. Kevés megmaradt középkori templomunkból így kerültek ki értékes barokk berendezések, hogy helyet adjanak a restaurátorok legjobb esetben is neogót berendezésének, aminek természetesen semmi köze nem volt a gótikához. Ez volt az úgynevezett purista szemlélet, an*» a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a műemléket meg kell tisztítani mindentől.

Möller István a modern műemlékvédelem úttörője ezzel szemben azt vallotta, hogy „a

műemléket elsősorban szerkezetében kell megerősíteni és kiegészíteni csak ott, ahol a kiegészítés módjára félreismerhetetlenül biztos nyomok maradtak”. A zsámbéki templomrom helyreállításánál is ez az elv vezette, pedig nem lehetett könnyű dolga, hisz a déli tornyot a helybeliek már 22 aknával megfúrták, hogy ledöntsék és így köveit könnyebben elszállíthassák. A helyre- állítás, állapította meg napjainkban Gerő László, „kétségtelenül mintaszerű”. „A szentélyboltozat oldalnyomását viselő téglakiegészítés, — írja • a továbbiakban — valamint a főbejárat köveit pótló téglabélés beépítéséből arra lehetne következtetni, hogy a helyreállítás valóban mindert kiegészítést téglával mutatott meg. Ha azonban figyelmesebben vizsgálódunk, azt látjuk, hogy a karzat hiányzó boltozatát betonnal pótolták. Ez ugyan szintén elválasztható a templom kőszerkezetétől, de az összes kőlábazatok a templomfalak körül mind újak, viszont meglepetésünkre ezek se nem téglából, se nem betonból, hanem kőből készültek, mégpedig a régiekkel egyező anyagú kőből, azonos felületi megmunkálással. Kőből készültek az oldalapszis tekintélyes méretű kiegészítései is kvéderek- kel és párkányokkal. Kőből egészítette ki Möller a tornyok hiányzó falrészeit, köztük párkányokat, ikerablakokat is”.

De azért ezt a korszerűtlenséget nézzük el Möller Istvánnak, hisz neki köszönhetjük egyik romjaiban is leg- monumentálisabb középkori emlékünket.

Megközelítés: A zsámbéki kirándulást elsősorban autóval utazóknak tudjuk ajánlani, akik Székesfehérvártól több útvonalon is elérhetik. Budapestről ugyancsak

könnyen elérhető az esztergomi úton. Akik vonattal, autóbusszal utaznak legjobb, ha egy pesti vagy esztergomi tartózkodással kapcsolják

össze. Esztergomtól kb. 10 kilométerre van, de Pestről sincs messze, hisz gyakori és jó autóbuszjáratok vannak mindkét helyről.

Az autóbusz a faluban áll meg, amelynek minden pontjáról jól látható és könnyen elérhető a dombon emelkedő hatalmas romtemplom. cs.

Fotó: Gottvald Károly