Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-10 / 160. szám

ünnepélyesen megnyílt a bolgár nemzeti kiállítás (Folytatás az 1. oldalról) sí és kiviteli lehetőségei, a modern Bulgária növekvő lehetősége az egyenrangú és még szélesebb körű gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködésre, a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való még teljesebb részvételre. Most, a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa előesté­jén, népünk a fejlett szocialis­ta társadalom felépítését célzó pártprogramban kitűzött fel­adatokat valósítja meg, s fel­sorakozott a hatodik ötéves terv teljesítésére és túlteljesí­tésére. Kedves magyar elvtársaink és barátaink! Sikereinket nem lehet el­szakítani testvéreink sikerei­től, akikkel közösek eszméink és céljaink. Minden, amit el­ért és a jövőben elér a tehet­séges, munkaszerető mrgyar nép a szocializmus építésében, minket bolgárokat is örömmel tölt el. Részt vettünk az MSZMP XI. kongresszusán. és ismételten meggyőződhettünk arról milyen, osztályharcokban edzett és az új társadalom épí­tésében kipróbált vezetője van a magyar népnek. Az MSZMP az a megmásít­hatatlan erő, amely a mai Magyarországot sok százados történelme legmagasabb foká­ra emelte. Elvtársi, baráti kap­csolatban lenni a szocialista Magyarországgal — minden ország, minden nép számára megbecsülés. «3»r Mi büszkék vagyunk az MSZMP-vel, a Magyar Népköztársasággal és a ' magyar néppel való elv- I társi, baráti kapcsolataink­ra. Nincs erő, amely meg- { zavarhatná kommunista, í • elvtársi kapcsolatainkat. Nincs erő, amely elhomályo­síthatja szocialista barátsá­gunkat. Nincs erő, amely csor­bíthatná szövetségünket és mindenoldalú együttműködé­sünket. « : Nincs, mert kapcsolataink á marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus szilárd talaján fejlődnek és gazdagodnak tovább. Mert nagy történelmi feladatainkat csak közös erővel valósíthat­juk meg. Bulgária és Magyar- ország útja egyazon jövő felé vezet — a kommunizmus, né­peink boldogsága, a nemzet­közi együttműködés és az egész világ békéje felé. Kapcsolata­ink során olyan hatékony, korszerű formákra támaszko­dunk, mint a szakosítás, a kooperáció és az integráció. A bolgár—magyar ipari társulá­sok példát mutattak és úttörő­szerepet játszottak ebben a vonatkozásban. ;r K A szocialista integráció új formái új lehetőségeit terem­tik meg a további együttmű­ködésnek. Véleményünk sze­rint reális lehetőség van az idei évre előirányzott árucse­re túlteljesítésére, a még jelen­tősebb gazdasági és tudómé- % nyos-műszaki kooperációra és szakosításra országaink kö- _ ZÖtt. ' '> Elvtársak, barátaink! 1®^* Az MSZMP XI. kongresszu­sán Kádár János elvtárs azt mondotta, hogy a Magyar Népköztársaság sikerei sok te­kintetben a szocialista közös­séghez tartozó országok együttműködésének eredmé­nye. Ezt a gondolatot szeret­ném én is megerősíteni a Bol­gár Népköztársaság tapasztala­taival; j~. , • i a fejlett szocialista társa­dalom felépítése csak a szocialista közösség orszá­gainak legszorosabb együttműködése és kölcsö­nös segítsége révén való­sítható meg. Ezért tulajdonítunk mi dön­tő jelentőséget a szocialista gazdasági integráció szüntelen szélesítésének és mélyítésének. Kétoldalú és sokoldalú alapon. És fáradhatatlanul fogunk dolgozni a KGST által elfoga­dott komplex program követ­kezetes megvalósításáért. Mi. bolgár és ma »var kom­munisták és dolgozók,*minden kezdeményezésünkben hálával tekintünk a szocializmust és kommunizmust elsőnek építő Szovjetunió világtörténelmi szerepére. az SZKP-ra. taní­tónk, Lenin dicső pártjára, az egész szovjet népre, az új, igazságos világ és az emben boldogság alkotójára és védel­mezőjére. A Bolgár Népköztársaság és a Magvar Népköztársaság te­vékenyen munkálkodik a szo­cialista közösség megerősíté­sén, amely élén a Szovjetunió­val, naoiainkban a béke és a nemzetközi együttműködés döntő tényezőjévé vált. Boly­gónk számára ma nincs más perspektíva, mint a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének lenini politikája. Az SZKP XXIV. kongres­szusán meghirdetett békeprog­ram a mi programunk is, melynek megvalósításához mi is hozzájárulunk — mondotta Todor Zsivkov, s ennek kap­csán méltatta az eurónai biz­tonsági konferencia történel­mi jelentőségét. 1 Elvtársnők, elvtársak! Reméljük, hogy kiállításunk lehetővé teszi a magyar poli­tikai, állami és gazdasági ve­zetőle, vállalatvezetők, szak­emberek és ezer és ezer ma­gyar barátunk számára, hogy tovább gazdagítsák ismeretei­ket a modern Bulgária gazda­ságáról, technikájáról, tudo­mányáról, kultúrájáról, okta­tásáról és szociális intézmé­nyeiről, idegenforgalmáról és művészetéről. Meg vagyunk győződve arról, hogy sából ezennel megnyitom a „Bulgária 3o éve a szocializ­mus útján” című jubileumi ki­állítást. Szerettei köszöntöm önöket a kiállításon. Todor Zsivkov után Losonczi Pál mondott üdvözlő beszédet. Losonczi Páf beszéde a kiállítás jótékony hatás­sal lesz az országainkban működő vállalatok és ága­zatok kapcsolatainak meg­erősítésére, elősegíti új kapcsolatok létrejöttét, ) lendületet ad a két szocia­lista gazdaság integráció­jának kiszélesítésére és el­mélyítésére. Nem kételkedünk abban, hogy a kiállítás újabb jó ér­zéseket kelt azokban, akik már jártak hazánkban. S még ke- , vésbé kételkedünk abban, ? hogy a kiállítást azok a ma­gvarok is érdeklődéssel fogad­ják, akik még nem jártak Bulgáriában. A jól ismert, gyakran látott tekintet feled­hetetlen. Mi most közös, szo­cialista mindennapjainkban élünk és az egymás közötti kapcsolattartás már régóta a legtisztább szellemi szükségle­tünkké vált. ■ • • Végül szeretném szívélyes köszönetünket tolmácsolni minden magyar szervezetnek és mindazon elvtársaknak, akik közreműködtek és köz­vetlen segítséget nyújtottak jubileumi kiállításunk meg­szervezésében. .....j É ljen és virágozzék százado­kon át a megbonthatatlan bol­gár—magyar barátság, közös, menedéket adó barátságunk a nagy Szovjetunióval és a test­véri szocialista országokkal. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság államtanácsa és minisztertanácsa megbízá­Tisztelt Zsivkov elvtárs! Kedves bolgár barátaink! Kedves elvtársak és elvtárs­nők! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében őszinte tisztelettel köszöntőm Todor Zsivkov elvtársat, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Bolgár Népköztár­saság államtanácsának elnökét. A most megnyíló bolgár nemzeti kiállítás méltóképpen mutatja be a mi népünknek azt a forradalmi átalakulást, azt a viharos fejlődést, amit a testvéri bolgár nép három évtized alatt elért az élet va­lamennyi területén. Ez a kiállítás ékesen bizo­nyítja, hogy a szabad és szocialista Bulgária korszerű nagy­ipart és mezőgazdaságot teremtett: azt, hogy a bol­gár nép ma már a fejlett szocialista társadalom épí­tésén munkálkodik. Az or­szág gazdasága gyors ütemben fejlődik: új ipar­ágak honosodnak meg, vi­rágzik a tudomány és a kultúra. Ezek a ragyogó sikerek — kedves bolgár barátaink — nemcsak hazájuk arculatát va- - rázsolják szebbé, hanem jelen­tősen fokozzák a szocialista or­szágok testvéri közösségének erejét, növelik a szocializmus vonzó, kisugárzó hatását az egész világra. Mindegek az eredmények és erőfeszítéseink jellegének azo­nossága szorosabbra fonják hagyományos barátságunkat. Népeink barátsága az évszá­zadok messzeségében gyökere­zik. Mindkét ncp . történelmé­nek azok a kimagasló ese­ményei, amelyekben leg­jobbjaink az idegen hódí­tók ellen küzdöttek a sza­badságért. Történelmi ba­rátságunknak különös ékességü és lcgdicsőbb fe­jezete a fasizmus alóli felszabadulásunk korszaka. A Magyarország felszabadí­tásáért vívott harcokban bol­gár seregek is küzdöttek. A magyar nép sohasem felejti el a szabadságáért hozott nagy áldozatot. Népünk nagy tiszte­lettel és örök hálával adózik a bolgár hősök emlékének, azoknak, akik a hazánk fel­szabadításáért vívott súlyos küzdelmekben együtt áldozták életüket a szovjet nép fiaival. A szabadságunkért és a felszabadulásunkért vívott harc ma már történelem. Olyan történelem azonban, amely.je­lenünkben is alkotóan munkál. Közöttünk egyetértés van min­den fontos elvi, politikai kér­désben. Barátságunk, együtt­működésünk erősítésében és bővítésében kiemelkedő sze­repet játszik az a tény, hogy — egymást kölcsönösen segítve — együtt haladunk előre a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. A múlt eredményei, a jelen teendői és a jövő, a ránk váró feladatok közössége mondatja velünk: szilárd elhatározásunk, hogy szüntelenül erősítjük ba­rátságunkat és együttmű­ködésünket a szocializmust építő testvéri bolgár nép­pel: egyesítjük erőinket a béke, a szocializmus javá­ra, közös céljaink megva- < lósítása érdekében. Szövetségünk és együttműkö­désünk a Bolgár Népköztársa­sággal az elmúlt három évti­zedben jól szolgálta népeink érdekeit, internacionalista cél­jait. Meggyőződésünk, hogy így lesz ez a jövőben is. Gazdasági együttműködé­sünk az utóbbi években len­dületesen fejlődik. Reálisnak látszik a mostani ötéves terv­időszakra érvényes árucsere­forgalmi megállapodásunk tel­jesítése. a következő ötéves terv során mintegy 50 száza­lékkal bővítjük az országaink közötti árucsere-forgalmat. De meg ennél is jelentősebbnek tartjuk azt. hogy nagymérték­ben bővítjük termelési együtt­működésünket, szélesítjük az országaink ipara közötti koo­perációt és a mindkét fél szá­mára hasznos termelésszako­sítást. Országaink között már ha­gyománya van a közös vállal­kozások szervezésének, sikeres tevékenységének. Gazdasági együttműködésünk továbbfej­lesztésének útját és távlatait olvan eredmények jelzik, mint például az, hogy népgazdasá­gunk szódaszükségletét, eme^ lő- és szállítőgépigényünk na­gyobb részét Bulgáriából fe­dezzük; hogy a jármű-, a do- ’ 'ny-, a vegy- és gyógyszer­iparban, valamint a háztartá­si és hűtőtechnikában sikere­sen bontakozik ki a gyártási együttműködés: hogy eredmé­nyesen működnek a közös vállalkozásaink az üzemen be­lüli anyagmozgatás és a mező- géngvártás területén. De nem kisebb jelentőségű kulturális együttműködésünk sem. Ez is széles körű, és fel­öleli szellemi életünk minden ágát, gazdagítja i népeinket, elősegíti egymás jobb megis­merését. Őszintén hisszük, hogy Ma­gyarország és Bulgária kap­csolatainak fejlődése, országa­ink szövetsége és együttműkö­dése, népeink barátságának szüntelen, fejlődése jól szol­gálja a szocialista országok érdekeit, erősíti a szocializ­must, a nemzetközi békét és biztonságot. A nagy tapssal fogadott be­szédek után Penko Penkov, a Polgár Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke kalauzolta vé­gig a vendégeket a kiállításon. A nagyközönség előtt dél­után 2 órakor nyitotta meg kaouit a bolgár nemzeti kiál­lítás. Elutazott Todor Zsivkov Szerdán hazautazott Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottsági­nak első titkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke, aki a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Nénköztársaság Elnöki Taná­csának meghívására látogatott Budapestre. Todor Zsivkovval együtt elutaztak kíséretének tagjai. Todor Zsivkovot és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren, ame­lyet bolgár magyar és vörös zászlók díszítettek. A búcsúz­tatáson megjelent Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Lo­sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Né­meth Károly, a Központi Bi­zottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gyen es András, a Központi Bi­zottság titkára és a politikai élet több más vezető szemé­lyisége. A szívélyes, baráti búcsút követően a bolgár vendégek különrepülőgépe néhány perccel 1 óra után a magasba emelkedett Reális szemlélet Szerda esti kommentárunk. Willy Brandt kétségkívül egyike azoknak, akik reálisan ítélik meg Európa és a nagyvilág kérdéseit. Egyhetes szov­jetunióbeli látogatása során ismét alkalma nyílt kicserélni nézeteit Leonéd Brezsnyewel, valamint a szovjet párt és kormány több más vezető képviselőjével. A nyugatnémet szociáldemokrata párt elnöke kancellár­ként és ebben a minőségben már többször járt a Szovjet­unióban. Nyilvánvaló, hogy eszmecseréit mindig nagy figye­lemmel kísérték. így történt most is. Annál is inkább, mert Nyugat-Németországban az ellen­zék igyekszik akadályokat gördíteni a Brandt által meghir­detett úgynevezett keleti politika zavartalan kiteljesedése elé. Különösen az európai biztonsági értekezlettel kapcsolat­ban elfoglalj: nyugatnémet álláspont vívta ki a CDU—CSU nemtetszését. Bár közismert, hogy a bonni küldöttség Géni­ben korántsem tartozik azok közé, akik a második szakasz tárgyalásainak mielőbbi befejezésén munkálkodnak, a nyu­gatnémet jobboldalnak ez sem elegendő. Szeretnék rábírni a szövetségi kormányt, hogy ne írja alá a biztonsági kon­ferencia záróokmányát. Brandt ezzel szemben elégedetten állapította meg Moszk­vában : öt évvel ezelőtt a megfigyelők többsége még nem hit­te volna, hogy Európa ilyen nagy számú országának — a köztük lévő ellentétek ellenére — sikerül megegyezésre jut­nia a kontinens biztonságát érintő elvekben és direktívák­ban. ^Hozzátette: reméli, hogy a konferencia helsinki záró­szakasza nem a befejezését, hanem a kezdetét jelenti majd az államok enyhülést szolgáló konkrét erőfeszítéseinek. * / . Willy Brandt ismét a realitások emberének tűnt. Az európai témák megközelítésében, a végső következtetések le­vonásában lehetnek ugyan eltérések egy-egy nyugati poli­tikus és valamely szovjet államférfi között. De éppen Brandt példája igazolja, hogy a kölcsönös jószándék egyengeti a kö­zös érdekeken alapuló megoldáshoz vezető utat.

Next

/
Thumbnails
Contents