Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-09 / 159. szám
Itáliai beszélgetések 2. Hit akarnak az olaszok ? Ä változás, az áhított mu- tamento, azonban nem következik be egyik napról a másikra, s az Unita azt írja, még hosszú harcra van szükség, hogy valóra váljék a baloldal — a ma már a lakosság nagyobbik felét jelentő baloldal — akarata. Megoldásra Váró kérdés bedig bőven van. Nápolyban — ezt is az újságokból tudom meg —, ahol a munkanélküliségre jellemző, hogy 14 000, egyetemet végzett van állás nélkül, tüntettek a háziasszonyok a magas megélhetési költségek, a rossz bérek, a csekély munkanélküli-segélyek miatt.' „Nem könyörado- mányt, hanem munkát akarunk!” — hirdették a felvonulók táblái, alacsonyabb élelmiszerárakat követelve. — És ön. ha szabad kér--, deznem, mit főz ma, asszonyom? — Egy milánói nagyáruházban hangzik el a tolakodó kérdés, a fiatalasszony azonban készségesen válaszol: — Nehéz kérdés, főleg ilyenkor, a hónap végén. A férjem 200 000 lírát ad havonta, s ebből kell gazdálkodnom. Bizony, nagyon kevés, s gondosan be kell osztanom minden napra, másként nem jövünk ki. Egyébként is, naponta kell bevásárolnom, mert amióta felemelték a villany árát, kikapcsoltam a hűtőgépet. Leggyakoribb ételünk a főtt alma, készítek egy nagy tállal, jó is, tápláló is. Persze az is megtörténik, hogy hónap végére kétszáz líráról négyszázra megy fel egy kiló ára. s ilyenkor csökkentem az adagot. Ami korábban csak vacsora volt, most ebédre is elégnek kell lennie. — Bocsánat, hol dolgozik a férje? j ...... — Raktáros egy nagykereskedelmi vállalatnál, . — És hogy bírják az elégtelen táplálkozást? — Tudja, az a szerencse, hegy az orvosunktól kapok vitaminokat, így aztán Wrom magam, * — Ne haragudjék, jól értettem? — Igen, vitaminokat, orvosi receptre. Nagyon sokan csinálják ezt. Csodálkozva írom le szavait jegyzetfüzetembe: Per fortuna, il dottore mi da le vitaminé per tenermi su... Szerencsére a doktor ad vitaminokat, hogy fenntartsam magam. Olaszország drága, a kis jövedelműek valóban nagyon szerény körülmények között élnek, de ez nem az ország szegénységét jelenti, hanem a jövedelmek, az elosztás aránytalanságát. A gazdagok vékony rétege mellett nagyon szegény tömegek élnek napról napra, egyre rosszabb körülmények között. Az árak, elsősorban a létfenntartási költségek — s ezt mindenki, akivel csak beszéltem, megerősíti — állandóan emelkednek, amelyekkel a bérek nem tudnak lépést tartani. Ennek egyik következménye a példátlan bűnözési hullám, ami elöntötte Olaszországot, s a szinte -állandósult sztrájkok. Ezen a napon, mikor ezeket a sorokat írom, jelentik be az újságok, hogy rövidesen sztrájkba lépnek a vendéglői és a szállodai alkalmazottak, tiltakozásul a rossz keresetek és a magas árak miatt. Velence köztisztasági alkalmazottai is sztrájkra készülnek, az ok természetesen ugyanez. Mit lehet még olvasni ezen a napon az olasz újságokban? Például ezt: Holmes, a detektív, mindent kinyomoz, informál beruházásokról, tájékoztatást ad házasságkötés előtt és után. Milano, Stradivari 7. Albérletet is hirdetnek, a két helyiségből álló bérlemény díja 120 000 líra. Égy munkásfiz;etésnek több mint a fele. Egyébként mindent lehet kapni. Gépkocsit, hamisítót* régiséget, muranói üveget., pornó képeslapot, leinformálható menyasszonyt, De az embernek az az érzése, az olasz nép valami mást akar, amit pénzért, újsághirdetésre nem lehet kapni. Biztonságos életet, szabadságot, demokráciát. CSÁNYILÁSZLÓ \ , A Balaton párolgása évi 360 millió köbméter Az ismét melegre fordult időjárás tetemes vízmennyiséggel apasztja a Balatont. A szakemberek szerint nyáron a napi átlagos párolgás meghaladja a 3 millió köbmétert. A mostanihoz hasonló időjárásban naponta csaknem egy centiméterrel csökken a majdnem hatszáz négyzetkilométer területű tó vízszintje. Az évi párolgás három évtizedes átlagban eléri a 360 millió köbmétert, A levegőbe szálló hatalmas víztömeg ellenére nem keletkezik nagyobb zavar a tó víz- háztartásában. A Csapadék éves átlagban nagyjából kiegyenlíti a párolgás okozta veszteséget. A Zala folyó és a beömlő patakok másodpercenként átlag 17 köbméter vízzel táplálják a tavat és ebből a mennyiségből jut a Sió feltöltésére és öntözésre is. A nagyarányú vízforgalomnak köszönhető, hogy a magyar tenger vize a nyár legmelegebb heteiben is friss és üdítő hatású. Szojuz—gpsllo program — Csílíggváimlol Csupán az elsi lépés Pásstor Ferenc: Fiúk a Lesliegyen — Mit szólt az ügyhöz a kedves nej? — kérdezte még mindig hitetlenkedve Suhajda. Bármilyen hihetetlenül hangzik. Varga Nagy Dénesné. született Keszi Rozália úgy eltángálta életé párját a nyújtófával. hogy még a szomszédok is jajgattak. Másnap vi- szont Dénes mindent letagadott, és kitalálta a lidérc mesét. Azóta is terjed, módosul, ala- kul. Uióvégre milyen falu az, aminek' még nem volt egy nyavalyás kísérlete sem._ A történet hallatán jókat tudnak félni a rémtörténetekre éhes asszonyságok. — Kérlek, tizedes elvtárs — igyekezett komolyan beszélni Suhajda. amit tőle soha nem lehet komolyan venni. —. Meg kell állapítanom, hogy ez a népmese világának egyik fontos motívuma. Mert mit tanít nekünk az irodalomtörténet? Azt tanítja az irodalomtörténet. hogy a népmesék alakjai csodás személyek, földöntúli lények, szörnyek, emberi tulajdonságokkal felruházott tünemények. Vagy nem? Feltétlenül írok majd erről egy kisebb szabású tanulmányt. Azóta is írja. Suhajdának csak az, megy lassan, amit kézzel kell végezni. Az agya az gc.jrp gyorsan forog, bár az se mindig jo irányban Suhajda rendhagyó eset, külön kategória Áki felteszi, hogy eligazodik rajta, annak előbj) utóbb meg kell tanulnia Suhaj- dául. Egy napon elém áll: — Mondd Pusztai, tudsz te lengyelül? — Honnan tudnék — válaszoltam. — Csak annyit ismerek ebből a nyelvből, amit a. történelemórán megtudtam a gyászos' emlékű Dobzse László királyról. A dobzse jót jelent. Ha erre vagy kíváncsi, megmondtam, ha többre, akkor keress valakit. ■ jllu „->5, — Oroszul? — Azt beszélem egy kicsit. Kitűnőre érettségiztem belőle. — No. ennek igazán yégtelenul örülök. Megkérlek égy igen nagy szívességre amit lelki egyensúlyom helyreállítása érdekében, továb- 'bá a Suhajda-dinasztia fennmaradása továbbélése biztosítása céliából feltétlen meg kell — 43 — — Amikor On utoljára repült a Föld körül 1971-ben, gondolta-e, hogy kialakul egy olyan nemzetközi űrkutatási együttműködés, mint amilyen most a Szojuz—Apolló-program? — Nehéz erre a kérdésre egyértelműen felelni — mondta Vlagyimir Satalov vezérőrnagy. — Amikor Gagarin repült a Vosz- tokon, vagy Komarov az első Szojuzon, még nem gondoltuk, hogy ilyen közel vagyunk a nemzetközi orbitális komplexum létrehozásához, ugyanakkor nem állíthatom, hogy közülünk senki sem gondolt a két űrkutató nagyhatalom előbb-utóbb bekövetkező együttműködésére. A Szojuz—Apolló-programot azonban semmiképpen sem tekinthetjük az űrkutatás forradalmi eseményének. Ez a fejlődés természetes következménye. — Vannak mélyebb gyökerei is az együttműködési irányzatnak? — Az űrkutatás elméleti megalapozója, Konsztantyin Ciol- kovszkij nem egyszer hangsúlyozta, hogy a világűrben elkerülhetetlen a nemzetközi együttműködés. Bármilyen fantasztikusan hangzott is ez a maga idején, egy-két emberöltő alatt realizálódtak tervei. — Mikor kezdődtek meg a Szojúz—Apolló-program gyakorlati előkészületei? ' — Mintegy három éve. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a NASA tárgyalásokat folytatott, amellyel a kormányközi megállapodás aláírását készítették elő. A parafálás naoján startolt a Szojúz—Apolló-program. A terv szovjet igazgatójával, Busujev professzorral és Jeliszejev űrhajóssal jártam Houstonban, ahol kialakítottuk1 a munkaprogramot és összeállítottuk a munkacsoportokat. — Mivel töltötték ezt az érzésünk szerint oly gyorsan elrepülő időt? — A mérnöki és tervezői kérdéseket ez alkalommal nem érinteném. Szólnom kell azonban a Szojúz és az Apolló belső légkörének különbözőségéről. Az űrhajók összekapcsolására különleges zsiliprendszert alakítottunk ki.- Nehéz volt alaposan megismerni és elsajátítani az Apolló berendezéseinek kezelését, mint ahogy az Apolló legénysége is megdolgozott a Szojúz megismeréséért. — Szovjet részről kétszer négy, amerikai részről kétszer három főnyi személyzet segíti a program megvalósítását. Mi a magyarázata ennek a megoszlásnak? — Először is: a közös programnak megfelelően, Bajkonúr- ban két Szojúz-űVhajó készül a felszállásra. A múlt év végén, a terveknek megfelelően, kipróbáltuk a rnpdosított Szojúz—16-ot. Azt Filipcsenkó és Rukavisnyikpv vezette. Elhatároztuk, hogy a két-két, tehát négy tapasztalt űrhajós mellett két-két, fiatal űrrepülő álljőn készenlétben. Az amerikaiak ugyanígy szervezik az utazást. — Mi a közös és mi az eltérés a szovjet és az amerikai űrhajósok felkészítéséhen? — A felkészítés célja és feladata egyforma. De az eredményt némileg eltérő utakon érjük el. Például: mi nagy figyelmet szentelünk a módszertani kérdéseknek. Aprólékosan felkészülünk a feladatra, részletesen kidolgozzuk az egyes szakaszokat, elemezzük a földi űrhbjós- edzések minden mozzanatát. Az amerikaiak előnyben részesítik a személyzet kezdeményezőkészségét. A közös űrrepülésre készüléskor az amerikai űrhajózás végül is a mienkéhez hasonló módszert alkalmazott, mi pedig az amerikai tapasztalatok alapján nagyobb önállóságot, és felelősséget biztosítunk űrhajósaink- nak. — Mondana valamit a további tervekről? — Szerintem — mondta befejezésül Satalov vezérőrnagy —, együttműködésünk nem fejeződik be a Szojúz—Apolló-program- mal, amelyet csak az első lépésnek tartunk. • Alekszej Gorohov . (APN - KS) tenned. Ugyanis, van egy első osztályú rozogám Krakkó városában. Erősen csípi a fazonomat. Ezt minden levelében hangsúlyozza. — Milyen nyelvű levelekben? '<— Természetesért, lengyelül. — Olvasgatod is szorgalmasan, igaz? — Kérlek, más az olvasás, más az írás. De rrtegengeded. hogy befejezzem? Egyszóval van ez az anyóka Krakkóban, akinek úri szavamat adtam, hogy nem falcolok le tőle. No mármost. Feltétlen kellene neki vésni valaiyii márkás sódert, hogy ne keseregjen magában a távoli lengyel honban. Valami olyat kellene, hogy felmenjen tőle a pumpa, és a verőfényes magyar nyáron idekússzon és boruljon szépen Sam Forster karjajjja. — Nekem ez irokézül van. Üggyel-bajjal lefordítottam, hogy egy lány él Krakkóban, annak kell írni. hogy a szíve csordultig teljen, mint a mézes bődön, és nyáron kezét-lábát törve jöjjön. De ki az a Sam Forster? — Művésznév. Itt nem használom. A környéken, mármint odahaza, jobb pasaréti körökben ez a név fogalom. * - -:— No, add csak ide azt a levelet. Majd elviszem magammal la városba, van egy ismerősöm. A felesége lengyel. Lefordíttattam. megírod a választ magyarul, aztán ő ismét lefordítja. Adjunk magunkra, nem lehet ezt csak úgy, mint a Bolond Istók, hogy gyere kifli, megeszlek. — Kissé körülményes az ügy. de nem bánom. legyen meg az elkerülhetetlen. Én már látom, hogy ez a nő lesz a végzetem. Kivette zubbonya Zsebéből a meggyötört levelet, s átadta. Hamarosan elvittem a városba. egy Piantovszki nevű idős tanár felesége készségesen lefordította. Nem sértek meg semmiféle titkot, ha most idézem ennek a levélnek a tartalmát. „Kedves Barátom Samu! — Egészen más levélre válaszoltál, mint amit én írtam neked Nem tévesztettél te ösz- sze valaki mással? Én nem írtam neked semmiféle kutyáról. Az én levelemben egyetlen szó sem volt arról, hogy van egy zenekarom. Csupán azt írtam, hogy voltam egy zenekari koncerten. Egv szó sem volt arról levelemben hogy veled töltött kedves napokra emlékszem vissza. — 44 — Azt írtam, hogy nagyon megszerettem a húgo-l dat, Erzsikét, akivel örökre szóló barátságot kötöttem. Téged kedveltelek, mert mókás fiú vagy. de ki írt neked szerelemről. Bolond vagy te Samu! Vagy megint ftnókázol? Azért írj, ha kedved tartja, de legalább arra. válaszolj, amire kell. Baráti üdvözlettel: Jana”. Teljes kiábrándulás, lelki nyomor. Sam Forster, alias Suhajda István nyúlt képpel járt. mint az agyonrágott rágógumi. Ha ebéd közben meglátott, szomorú képpel kevergette az ételt, nagyokat sóhajtott, és bámult a légyfogóra. — Nehéz, nagyon nehéz ezen túltenni magát az embernek. Én azt hittem hogy boldog leszek ezzel a nővel. Mi lesz a dinasztiával, — sóhajtozott Suhajda, magam sem tudtam eldönteni, hogy komédiázik, vagy valóban a lelkére vette a leégést. — Bolond vagy te Suhajda. Kitaláltál magadnak iegy mesét, és azt 'hitted, igaz. Rosz- szabb vagy a ripacsnál. Tudod, miért nem sajnállak? Mert nemcsak mondod arra a lányra, hogy rozoga, meg anyóka, hanem így is tiszte1ed. Akkor pedig örülj neki hogy nem írt kerpényebb szavakat. Ha én lány lennék, az ilyen fiúknak tennék a fejükre egy jó nagyot. — Sajnos, ez tett is. No, utána kell nézni, mert nemcsak igével él az ember! — summázta Suhajda. ezzel lerázta magáról a lelki/ béklyókat. Tett?! Legalábbis minden igyekezet látszott rajta, hogy pótlásról gondoskodik. Suhajdát minden olyan helyen látni lehetett, ahol szoknyák libbentek, lányok vihorásztak. Naev. forró szerelembe senki nem esett vele. mert a „szövege” kissé nehezen emészthető. Mindennek a tetejére még balszerencsés is. Van egy gitárja, amin aránylag elfogadhatóan nen- getget. Magam is elhallgatom, amikor kiül az őrs elé a padra. játszik, énekelget szén csendesen. Sajnos, egyszer az a buta gondolata támadt, hogy felballagott az erdészházhoz. Ma- rótiék ablaka alá, és elkezdett énekelni. Elhatározta. talán maid Maróti Zsuzsával osztja meg a dinasztiaéoítés gonáiait. Arra nem gondolt, mert nem tudott róla, ho"y Csík átírással húz ujjat, ha az erdészház környékén sündörög. , (Folvtatiuk) — 45 — /
