Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

A szövetkezetek a szolgáltatásért Közelebb a lakossághoz IIIOIB EL ! Országszerte ezekben a na- pokban-hetekbön tartották, il­letve tartják közgyűlésüket az ipari szövetkezetek. Egy-egy szövetkezet jó vagy rossz munkája önmagában még nem országos ügy. ötven—száz szö­vetkezet tevékenysége, a nép­gazdaságban vállalt szerepe viszont már százezernyi em­bert érinthet, jelentősen befo­lyásolhatja egy-egy megye iparának helyzetét, s ugyan­ilyen figyelemre méltó a rész­vétele a szolgáltatásbanj is. Az ipari szövetkezetek évi ter­melési értéke ma már eléri a 40 milliárd forintot, a belke­reskedelmi forgalomba kerülő cikkek — az élelmiszeripar nélkül — 16 százaléka szárma­zik ipari szövetkezetekből. Ha­sonlóan jelentős az ipari szö­vetkezetek szerepe az export­ban is., A külföldön eladott ci­pők 27, a felsőruházati cikkek 47, a bútorok 68 százaléka az elmúlt évben a kisipari szövet­kezetekből került ki. 1 Ma: egynegyed A készáru- és alkatrész- gyártás mellett azonban van egy nagyon fontos terület, ahol e szövetkezetek munkája nél­külözhetetlen, s ez a szolgálta­tás. A helyzet illusztrálására: ma a szolgáltatások egynegye dét, a szocialista szektoron belül pedig több mint a felét áz ipari és szolgáltató szövet­kezetek nyújtják. A párt XI. kongresszusának határozata tömören fogalmaz: „Településeink nyújtsanak a szocializmust építő emberek­nek mind kedvezőbb életfelté­teleket”. S ebben a fogalma­zásban helye van a szolgálta­tásnak, a dolgozók mindenna­pi életének korszerűsítésével, megkönnyítésével. A határozat Világosan fogalmaz! „Tovább r ~ Jó napot? t' i . 4 ' ' — Maguknak is. — Késével megböki műbőr sapkája simli­sét, s hív, invitál át az út ka- szálatlan árkán. Mikor át­érünk, mutat körötte a fűre, mintha otthon a tisztaszobá­ban kínálná a helyet. — Akad itt hely maguknak b... r„ . [ 1— Maradunk egy kicsit. — Lehet Én meg ebédezek fedőig. i —■ Jó élvágyat, f — Az van : Úgy mondja: hinni kell ne­ki. Hinni, peaig inas sovány. Lassan, de tempósan eszik. Egyik kezében kenyér, kés, másikban füstölt tarja. Ezt néha leteszi maga mellé a pa­pírra, hogy a paprikához is hozzájusson. Azt mártja a fa sótartóba. Csak mit a szekéroldal ad. ennyi az árnyék. , — Mennyi már az idő? f — Egy óra múlt valamivel. — Úgy gondoltam én is. És amúgy? Kit tisztelhetek ma­gukban? Mert én Halász Ist­ván vagyok. ... \ . Mondjuk hát a nevet. — Ezt a lólcapát néztük. Hogy fagerendelyes. — Hogy az eke miatt? Elég régi. Mennyi? Húszesztendős biztos. Ha nem több. Már a gerendely. Mert vasat, azt most, nemrég tetettem újat. — Honnan? Tolnáról? — Az l^nne a jó. De Bo­gyiszlóról. — Kijár naponta? '— Mostanában igencsak. Már amikor kell. l , — £s a téesz? kell javítani a külterületeken élő lakosság helyzetét. Azon kell munkálkodnunk, hogy to­vább csökkenjenek a különb­ségek a?, azonos jellegű tele­pülések, valamint a város és a falu kommunális, kulturális, egészségügyi ellátásában”. Már a gyakorlati megvalósításhoz nyújt segítséget a Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizott­ság, amely irányelvet dolgo­zott ki a következő évek szol­gáltatásfejlesztéséhez. Létszám és gép Nem kis munka vár tehát az ipari szövetkezetekre, ter­mészetesen, az újabb, a kor­szerűbb igények figyelembe­vételével. A lakosság ellátása, ha úgy tetszik, kiszolgálása egyre sokrétűbb. Létezik, bár csökkenő mennyiségben, úgy­nevezett hagyományos szolgál­tatás; mérték utáni ruha-, ing-, cipőkészítés, mindezek javítása. Emellett rohamosan növekszik az igény a gépko­csik, háztartási gépek, tartós fogyasztási cikkek javítása, valamint a mosás, vegytisztí- tás iránt, és végül megmarad, de egyre korszerűbb formá­ban, kiszolgálási móddal, a személyi szolgáltatás: a fod­rászat, a kozmetika, a fény­képészet. A szolgáltatások fejlesztése követeli a létszámemelést és a legmodernebb gép beszerzé­sét. Mindehhez járul az is, hogy a szolgáltatások egy ré­sze — és elengedhetetlen ré­sze — nem nyereséges,1 tehát nem üzlet a szövetkezeteknek. Ennek ellenére kivétel nélkül jelentős fejlesztést terveznek e téren is. Ez elismerésre méltó törekvés. Ezért is fontos, hogy minden segítséget megadjanak a tanácsok és egyéb hivatalos szervek a szövetkezetek fej­lesztéséhez. — Próbáltam én, de pont rosszkor. ^ ___ ' — Kevés volt a pénz? "T — Annyira, hogy majdnem mi fizettünk. Akkor mondtam, veszek én inkább. így aztán a magam ura vagvok. Akkor jövök, amikor akarok. — Ma hánykor kelt? — Ma? Éppen négykor. Ha nem lett volna kedvem, nem jöttem vólna! Reszelős hangját emeli már. — Kellett jönnie. Eső után jön a gyom. — Kellett. Szép a kukorica,’ szépet ígér. Bár, hogy meg­mondjam, kellett volna egy kis trágya. De a pétivel is úgy van az ember, hogy mikor van a boltban, mikor nincs. Ha meghallom este, hogy van, mi­re reggel megyek, mármeg nincs. , •— Most is rossz a téesz? — Azt nem mondhatom. In­kább nagyon is jó. , — Visszamenne?-- Hiszen hívtak: De mond­tam: nekem a szabadság az fontosabb. Abból meg ott jég lesz — mondja másra váltva, s a másik föld végén levő akácok csúcsára mutat. Mint­ha az akácon gubbasztana, úgy gölyósodik sötétszürkén a felhő. , — Biztosítása van? — Volt. Aztán úgy gondol­tam, kár a pénzért. Néha gon­Az országban 1100 ipari szö­vetkezet működik, közülük 800 nyújt szolgáltatást. Helyes, ha igyekeznek közelebb jutni a lakossághoz. Figyelmet érde­mel például az a megoldás is, hogy a kisebb településeket menetrendszerűen körbejár­ják a szövetkezetek gépkocsi­jai és a javítandó; árut, gépet központi műhelybe szállítják. A nagyobb településeken vi­szont újabb szolgáltatóházak épülnek. A lényeg azonban mindenképpen a megrendelők, vagyis a lakosság jobb kiszol­gálása. A Központi Szolgáltatásfej­lesztési Bizottság irányelvei hangsúlyozzák, hogy a szol­gáltatásoknak, főként a tisz­títóipar és a lakástakarítás fejlesztésével, tovább kell könnyíteni a nők háztartási munkáját, ki kell elégíteni a lakások és a lakóépületek kar­bantartásával, korszerűsítésé­vel. javításával kapcsolatos igényeket. Korszerűsíteni kell a személyi szolgáltatások szín­vonalát és kulturáltságát. To­vább kell javítani a háztartási gépekkel és elektroakusztikai berendezésekkel kapcsolatos szolgáltatásokat, lépést kell tartani a motorizációval együttjáró karbantartási-javí­tási feladatok növekedésével, lehetővé kell tenni, hogy a kereskedelmi és szállítási-szol­gáltatások az áruforgalommal összhangban fejlődjenek. Közügy tehát minden egyes ipari szövetkezet munkája — ez az előbbi felsorolásból is nyilvánvaló. Munkájukra nem figyelni — nagyfokú mulasz­tás, segíteni tevékenységüket, céljaik valóra váltását — kö­telesség. dolok rá, kivált, ha ilyen idő alakul, de látja, azóta mit fi­zettem volna. Ez meg... csak nem veri el. — Milyen a megélhetése, így, egyedül? — Három családom van. Kettő már családos, a kiseb­bik gyerek meg még otthon. A feleségem szegény az nagyon beteg. Idegileg. Ha az egész­ség megvolna. Dehát az én szívem is. . . De amúgy nem panaszkodok. Szép házunk megvan. A gyerek is hazaad­ja a pénzt. Jó szakmája van: szerelő. Tolnán. — Egyedül műveli a földet? — Egyedül. Kivel csinál­nám? Mondtam most is nem­rég a gyereknek, hogy vasár­nap jöjjön, kaszáljunk egy kis lucernát, azt mondta, nem. Mondtam, jól van. Csak elbí­rom egyedül is. — S a világ? Mit tud a világról? — Tudom én, amit kell. Van kisrádió otthon. — Televízió? — Az nincs. Ha van valami jó. hát átmegyünk a szom­szédba, vagy az asszonylányo- mékhoz. Ott laknak ők is, új házban, Bogyiszlón, De meg mire hazaérek, addigra nekem már csak az ágy kell. Elhi- szik-e? Fáradok. — Pakson volt-e? Tudja mi lesz ott? — Munka sok népnek, azt tudom, mert tőlünk a falu­ból is sokan járnak oda. Vala­mi atom, vagy mi a szösz. Fontos, közérdekű , téma napjainkban az anyagtakaré­kosság. Ez a tény tökéletesen átment már a köztudatba. Bi­zonyság rá a 6-os út 137-es kilométerkövénél gazdátlanul heverő betoncsövek. Több mint fél éve fekszenek ott elárvultán. Tessék? Hogy ez nem éppen takarékosságra 'vall? Igaz. De a gondos kezet, amely rámá­Hőgyészen 3160-an élnek. Hogyan alakul a község áru­ellátása az alapvető élelmisze­rekből? Milyen a falu kereske­delmi ellátása? Vannak-e kis­iparosok a községben, milyen szolgáltatások állnak a lakos­ság rendelkezésére? Kérdé­sünkre Pál Imre vb-titkár vá­laszolt. •, li? — Engem annyira sem, hogy elmenjek. Meg fogattal nem is mehetnék az úton. Ha­nem itt, a Siónál van valami zsilip, hát az nagyon komoly dolog. Hajókat emel. Igaz, én azt se láttam, de egy ember mesélt róla. Hatalmas kamion robog el mellettünk. — Látják? A ló is meg­szokta. Meg se rebben az au­tóra. „j Elrámol komótosan a bőr­táskába. Előbb kenyérhéjon, az­tán a kezén letisztítja a kést, visszapattintja. Csomagolja papírba a maradék húst, ke­nyeret, állítva teszi a táská­ba a sót Patinás, zsíros a táska. Halász István készülődik, megy az ekéhez. — Jó régi. Engem azérti ki­szolgál, a hatvanhoz közele­dek már. Azt mondják, ritka már az ilyen fagerendelyes? Áll még egy picit, fogja az eke vékonyodó, tenyértől fé­nyes szarvát, aztán a lovát bíztatja, — Na, Csillag, iszunk még,' aztán kezdjük újból. Búcsúzni készül. — Hát. .. — felnéz a napra, aztán le a táskára — megy az idő. Nekem már letelt. Befogja a lovat, indul a ba­rázda után. Úgy fut szalag- nyi parcellája, éppen Paks irányába. .. S. BODA ANDRÁS zolta nagy betűkkel: VIDD EL! — biztosan e pazarlás bosszantja. Ám a „gazdi” ezt még nem látja, nem tudja. A „hűséges” csövek ott várják őt, ahol fél éve hagyta. Azért olyan jó lenne tudni,' ki fogad szót először a messze virító betűknek! — gyvgy — • Fotó: Komáromi ] A negyedik ötéves tervidő­szakban a, kereskedelmi háló­zat nem bővült A községben a korábban meglévő boltok koncentrálódtak, felszerelésük modernizálódott. Üj üzlethelyi­ségbe költözött a papír- és írószer, valamint a háztartási bolt. A harmadik ötéves terv­ben felépült az áruház, ami már ebben az ötéves tervben kezdeti el működni. Itt talál­ható bútorrészleg, és idősza­konként bútorbemutatót is rendeznek, ami általában je­lentős forgalomnövekedést eredményez. A község alapvető élelmi­szer-ellátása eddig is biztosí­tott volt. Sajnos, az élelmiszer- bolt kicsi, hűtőkapacitása messze elmarad az igények mögött. Különösen hétvége­ken okoz ez gondot. A tejivót 1972-ben adták át a lakosság­nak, de már ez is elmaradt a növekvő igények mögött. 1975 november végén a soron kö­vetkező vb-ülésen határozzák meg a következő ötéves terv feladatait, a kereskedelem és a vendéglátóipar terveit. A jövőben bővíteni kívánják az áruházat, élelmiszerboltot. Az új ABC-áruház kivitelezési tervei is rendelkezésre állnak. Sajnos, a Hangulat kisven­déglő üzemelésének körülmé­nyei rosszak. Többek között ezen is, javítani kell a jövőben. A lakosság rendelkezésére áll egy kölcsönző bolt. Megszer­vezték a tüzelőolaj házhoz szállítását. Gondoskodnak a nyúl-, csirke- és tyúktáp ház­hoz szállításáról! Harminc­három kisiparos lakik a köz- bégben. 250 személygépkocsi van, de javítására szerviz, kisiparos nincs. A Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet a je­lenlegi vasipari szolgáltatásán belül vállal ugyan kisebb gyorsjavít ásókat, de ez nem elegendő. Lakossági szolgálta­tást vállal a helyi állami gaz­daság asztalosrészlege, vala­mint a kötő- és szövőüzem sa­ját dolgozóin kívül a helybe­lieknek is vállal kötést. Cipő­javítás csak a társközségben nem megoldott, úgy mint a férfi- és női fodrászat sem.’ A beszélgetések során a la­kosság is Pál Imre vb-titkár szavait erősítette meg, s el­mondták, hogy végeredmény­ben különösebb panaszra nincs okuk. .. ____. ------------­N apfogyatkozás — Atomerőmű. Nem érdek­Hiúnyxik az autójavító Milyen az áruellátás Hőgyészen? E. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents