Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

7 laiss szinti tasiáeslsezás Falséi Az erőműépítésnél is takarékoskodnak Sokba kerül az atomerőmű felépítése, de itt is lehet taka­rékoskodni, mégpedig száz­milliókban számolva. Tegnap1 Pakson ez volt az egyik fő té­mája annak a tanácskozásnak, amelyen részt vett dr. Ábra­hám Kálmán, a KPM állam­titkára, Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes, Szabó Ben­jamin, a NIM atomerőmű be­ruházási titkárságának veze­tője, Somi Benjamin, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Gyugyi János, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Rigóczky István, a paksi járási pártbi­zottság első titkára, Halasi Zoltán, az ERBE igazgatója és több közlekedési szakember Budapestről, Szekszárdról, va­lamint tervező- és beruházási szakemberek népes csoportja. Az erőmű építésében az egyik legnagyobb .és sok gon­dot okozó munka a szállítás. Rengeteg anyagot kell Paksra juttatni vasúton, közúton é# vízen, egyaránt. Már most ne­hézségeket okoz például a be­járó dolgozók mindennapi utaztatása, mert a körzet Bonvhádtól és Simontornyától Dunaújvárosig és Kalocsán túlig terjed, és egyidejűleg' mind több dolgozót kell szál­lítani a paksi atomváros mun­kásszállásairól is a 4—5 kilo­méterre levő építkezésekhez. A KPM illetékesei most ígé­retet tettek arra, hogy a 1. sz. Volán kocsiparkját nagyobb ütemben fejlesztik. Nagy a hiány Pakson anyagkirakodó darukból. A minisztérium szakemberei ebben is segítsé­get nyújtanak. Jelenleg a du- naföldvári, a paksi és a tolna- mözsi vasútállomáson óriási erőfeszítéssel rakodnak, mert a Volán nincs felkészülve erre a munkára. Az erőmű legnagyobb szer­kezeti berendezéseit, például a reaktorokat vízi úton fogják ideszállítani. Fogadásukra ko­rábban állandó kikötő megépí­tését tervezik, de mivel túlsá­gosan sokba kerülne, úgy dön­töttek tegnap, hogy mozgó­darus megoldást kell kidolgoz­ni. A módosítás egymaga 200 millió forint megtakarítást je­lent. Ugyancsak sok pénze meg­marad a népgazdaságnak a hírközlő-berendezés ésszerű kiválasztásával. Nem szüksé­ges olyan, valutakiadást is igénylő telefonközpont, ami­lyent a posta akart az erőmű­be. A keddi döntés alapján ía KPM és a BHG közösen intézi az erőmű telefonközpontjának megépítését (Gemenci) ^ 1 Árvízvédelem a Donén és a Sión Hadiállapot. ' Katonai szó- használattal élve ez a foga­lom jut az ember eszébe a Dél-Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság szekszárdi szakasz- mérnökségének . épületében járva-kelve. Csengenek a tele­fonok, az emeletről a földszin­tig hallatszik a géptávíró kat­togása. A nyüzsgés gócpontja Goóts Kálmán szakaszmérnök­ség-vezető szobája. Itt beszél­getünk, s gyakran szakítja fél­be a megkezdett mondatokat telefonhívás, telexüzenetek. Mi a helyzet a Dunán? Erre kértünk választ Goóts elvtárstól. A szakaszmérnök­ség végzi — egyebek mellett — á Duna megyehatártól’megye­határig terjedő szakaszának árvízvédelmi munkálatait. A közel 107 kilométer hosszúsá­gú partszakaszon a helyzet ki­elégítő, különösebb aggoda­lomra nincs ok. Egyetlen kri­tikus pontja a védekezésnek a Duna Bölcske és Dunakömlőd közötti szakasza, itt a szakasz- mérnökség jelentős erőket ve­tett be a parterősítés meggyor­sítására. Különben az egész megyei Duna-szakaszon har­madfokú árvízvédelmi készült­séget rendelt el a Közép- Dunántúli Vízügyi Igazgató­ság. Sűrített őrjáratokkal figye­lik. vigyázzák a töltéseket, s a legkisebb veszélyhelyzet ese­tén készek a megfelelő intéz­kedések megtételére. Mint em­lítettük, a kritikus partszaka­szon. Bölcske térségében gépi és emberi erőket vetettek be a gátak erősítésére és tegnap délelőtt óta a mostani part­szakasszal párhuzamosan egy újabb, közei 100 folyóméter hosszúságú töltés kialakítását is végzik. Tegnap délben Paksnál 780 centiméteres vízállást mértek. Az árhullámot július 10—11 Cikk 2 Liabadságban ✓ fi Tolna rnsgyei párí-víi larolsáps vizsgálatáról Bizonyosak lehetünk benne, hogy tegnap az ország vala­mennyi üzemében téma volt Tolna megye, pontosabban az a cikk, amely a Népszabadság 3. oldalán a megyei párt-vb. ta­nulságos vizsgálatát foglalta össze. A rádió reggeli sajtófigyelője teljes joggal hívta fel rá a közvélemény figyelmét, hiszen a té­ma csakugyan közérdekű, és igazán sokakat foglalkoztat. Sólyom József, a cikk írója az előzményekről szólva megállapítja: „A Tolna megyei párt végrehajtó bizottság abból indult ki, hogy a következő évek egyik legjelentősebb feladata lesz a pártkong­resszus e döntéseinek érvényt szerelni, és ezért a munkaprogram­jában az első között rangsorolta a hatékonyabb gazdálkodást segítő politikai tennivalókat." A politikai tennivalókra helyeződik ezúttal a hangsúly, és a szóban forgó megyei vizsgálat szemléltetően bizonyítja, a párt­irányítás telítődhet konkrét tartalommal, ha kellő felkészültség­gel és tárgyismerettel „nyúlnak” a kommunisták a gazdasági .kérdésekhez. Ezúttal is ez történt, s ezzel a lényeges tartalmi ismereteken túl a megyei párt-vb. a pártellenőrzés módjairól, lehetőségeiről módszert adott az üzemekben dolgozó kommunis­táknak. A megye húsz jelentősebb termelőegységére kiterjedő vizs­gálat megállapította: 1974-ben 2 millió 901 ezer óra veszett kár­ba a munkaidőből. Ez egy 1170-és létszámú termelőegység egész évi munkaidejével egyenlő. A Népszabadság cikkírója a vizsgálat anyagáig támaszkodva részletezi a munkaidő-kiesés okait. Meg­állapítja: vitathatatlanul a legsűrűbben tapasztalható kiesési ok az anyag- és szerszáme’látás akadozása, ez üzemen belüli szer­vezetlenség és fegyelmezetlenség. Igaz ugyan, hogy a tapasztalatok szerint. helyenként félre­értve a párt végrehajtó bizottság hatékonyabb gazdálkodást se­gítő szándékát, az üzemekben a helyzetet szépíteni igyekeztek, de a feltárt tényanyag mégis ázt bizonyítja, a tenni akarás szán­dékával áthatva a helyi kommunisták nagy segítséget nyújtottak a valóságos helyzet megismeréséhez, áttekintéséhez. Nyilvánvaló tehát, hogy a munkaidő-kiesés felszámolásának is aktív harcosai lesznek. Országos érvényű tennivalókra, feladatokra hívja fel’a Tolna megyei párt végrehajtó bizottság vizsgálata a figyelmet. Arra is például, hogy sajnos elég gyakran, főleg a szolgáltató ágazatok úgy kezelik az állampolgárt, mintha magánzó lenne. A szóban forgó 20 vállalat dolgozói a múlt évben 134 ezer munkaórát vesztegettek el, mert a hivatalok ügyintéző rendje és időbeosztása olyan, hocjy problémájukat csak úgy oldhatják meg az ügyfelek, ha legalább két-három éra mentesítést kérnek a munkahelyüktől. Sólyom József feltételezi, hogy a Tolna megyei vizsgálat, mint példa, az ország más vidékein is követőkre talál. ______­k özött várják megyénkbe. A’z árhullám Paksnál várhatóan 815 centiméteres vízszintma­gasságot fog eredményezni, ami legalább 80—100 centimé­terrel lesz alacsonyabb az 1965-ös rekordnál. A szakaszmérnökségnek nemcsak a Duna, de a Sió és a megye más folyóvizei is sok gondot okoznak. A magas víz­állás miatt napok óta tart a Balaton vízének eregztése a Sión, ami Nemcsak a Sió, de a környező csatornák, medrek vízszintjének jelentős növeke­dését is okozta. A Sió alsó, — a zsiliptől Kölesdig tartó — szakaszán ugyancsak harmad­fokú árvízvédelmi készültsé­get rendeltek el. Mikor várható az apadás? Goóts Kálmán szerint leg­alább 4—5 nap múlva, ami a jelek-szerint lassúbbnak ígér­kezik az 1365-ösnél.- vj ­A dombóvári Város! lenses V. 0. ülése Vidóczy László tanácselnök vezetésével ülésezett a városi tanács végrehajtó bizottsága. A ✓ napirendek között szere­pelt az igazgatási osztály te­vékenysége a kisajátítási fel­adatok ellátásában, valamint az, hogy a X-árosi tanács költ­ségvetési üzeme 1975-ben mi­lyen feladatokat végzett el. A v. b. megállapította, hogy a kisajátítási feladatok ellá­tásánál a jövőben törekedni kell a szakigazgatási szervek jobb koordinációjára, a fej­lesztési tervek ismeretében 2 —3 évre helyes tájékoztatni a majdan kisajátításra kerülő ingatlanok tulajdonosait. Az eljárások az utóbbi időben' gyorsultak, tehát javult az ez­zel kapcsolatos hatóságDmun­ka. A városi tanács végrehajtó bizottsága költségvetési üze­me az 1975. évi feladatait idő­arányosan 60 százalékra telje­sítette eddig. Az üzem 255 000 négyzetméter parkterületet kezel, 151 000 négyzetméter út , és járdaterület tisztán tartásá­ról gondoskodik. A feladatok egy részét jelölő gyűl&si feladatok képezik. Er­re á munkára különös figyel­met fordítottak. 1975-ben a személyi feltételek is javultak. ■ A végrehajtó bizottság töb­bek között határozatban utasí­totta az üzem igazgatóját, hogy a városkörnyéki települé­sek célcsoportos munkáit is, végezzék el, Tervtelfesítés Bonyhádon Teljesítette félévi tervét a Bonyhádi Cipőgyár. E szűkszavú tájékoztatás mögött sok minden rejlik. Mindazok az összetevők, amelyek a tervteljesítés fontos tényezői voltak. Műszaki fejlesz­tés, munkatervezés — és nem utolsó sorban a dolgozók helyt­állása. Az elmúlt időszak egyik lénye­ges feladata volt, hogy műszaki beruházások segítségével csök­kentsék a nehéz fizikai munkát, s egyúttal fokozzák a termelé­kenységet. így került sor négy nyugatnémet automata gép — kéregformázó, Schön-Domina —- vásárlására, mintegy négymillió forintért. Gyorsan megtérülő be­ruházásnak bizonyult a gépvá­sárlás, ahogy ezt az elmúlt fél« év eredményei bizonyították —• hisz a felszabaduló munkaerőt más területen lehetett alkalmaz­ni. Ez pedig lehetővé tette egyes üzemrészekben az eddigiektől el­térően a kétmüszakos termelést. „Cipőre" lefordítva, ez napi 600 párral többet jelent. Űj sportcipők gyártását kezd-j ték el, amely a második félév­ben kapható lesz a kereskede­lemben. A gyár termékeinek jó minőségét bizonyítja, hogy gyárt­mányaikból kétszer annyi kerül exportra, mint a belföldi piacra. A gyár most készül a július végi iparági börzére, ahol már a jövő évi megrendelésre válogat termékei között a kereskedelem. í . i « i •. , » v.i j i » i U J t.l.LLi.i t > i ■ í v.! * - . Az új kéregformázó gép kiszorította a nehéz fizikai munkát. Fotó: Komáromi A tűzök szalagán készül a férficipő, a hazai piacra. A szabászaton vágják a szovjet exportra kerülő cipők formáit.

Next

/
Thumbnails
Contents