Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

fi természeti kincsek ésszerű kiaknázásának kérdése a Szovjetunió Legfelsőim Tanácsának ülésszaka eleit

Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti:

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka kedden délben a Nagy Kreml-palotá- ban a két kamara — a szövet- \ ségi tanács és a nemzetiségi ' tanács [ — együttes ülésével : folytatta munkáját. Az elnökségben^ foglalt helyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyi- kolaj Podgornij, államfő, Alek- j szej Koszigin miniszterelnök, valamint az SZKP és a szovjet kormány több más vezetője.

Az ülésszak központi napirendi témája — a természeti kincsek ésszerű kiaknázása — iránti érdeklődést jelezte, hogy a parlamenti ülésterem karzatán nagyszámú külföldi diplomata és újságíró foglalt helyet, s ott vpltak a szocialista országok KGST-képviseleteinek vezetői is.

Az ülésen Nyikolaj Tyiho- • nov, a minisztertanács elnökhelyettese mintegy egyórás be- . számolót tartott a Szovjetunió természeti kincseinek hatékony kiaknázásáról, az ezzel kapcsolatos kormányintézkedésekről és a képviselők elé terjesztett alaptörvényről.

Tyihonov megállapította, hogy a Szovjetunió jelenleg a bányászati ipar világtermelésének egynegyedét adja és világviszonylatban az első helyen áll a kőolaj, a szén, a

mangán és több más nyersanyag és ásványkincs fel- - színre hozatalában.

A szovjet ipar mai fejlettségi szintjén lehetővé vált a , kurszki mágneses ano- : mália körzete . érckincsei- * nek feldolgozása ' is. Ezek- f ről a készletekről Lenin már 1922-ben megjósolta, hogy } feltárásuk fordulópontot je- | lent majd a kohászati ipar- fi ban. S

A Bajkál—Amur vasútv»- 4, nal — mondotta Tyihonov a r legjelentékenyebb új építke- § zések egyikéről — utat nyit Kelet-Szibária, a Távol-Kelet, t Dél-Jakutföld eddig nehezen hozzáférhető kincseihez.

A természeti kincsek kiaknázásáról a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elé terjesztett új össz-szövetségi és köz- társasági kerettörvények mindenekelőtt az ásványkincsek kizárólagos állami tulajdonának védelmét húzzák alá — mondotta Tyihonov. Szabá- ' lyozzák a felhasználók jogait és kötelezettségeit, a feltárás és kiaknázás módját, intézkedéseket tartalmaznak a bányaipari dolgozók munkavédelmére, a környezetvédelmi érdekek szem előtt tartására és biztosítják az állami ásványkincs- és nyersanyagtartalékok egységes nyilvántartását. i

Tyihonov megállapította, hogy a szovjet bányákban a készletek kihasználása jelenleg még nem teljes és az új törvények egyik fontos ren- deltetése, hogy a vállalatokat af legkorszerűbb, leggazdaságo-1 sabb technika alkalmazására t

ösztönözze. Előnyben részesítik? például az ásványkincsek 5 nyíltszíni kiaknázását. Jelen- * leg a bányászati. ipar mintegy ^ felerészben ezzel a módszerrel! dolgozik. Távlatilag, a cél az,| hogy a szénlelőhelyek hoza- í mának. 50—55 százalékát, a'■ színesfémek 75—80 százalékát, j a va?érc, 80 százalékát nyílt- ; színi fejtéssel nyerjék.

Az új törvénykezés egyik fontos célja a bányászati iparban végzett munka biztonságának növelése.

Végezetül Tyihonov miniszterelnök-helyettes kifejezte- azt a meggyőződését, hogy a föld kincseinek ésszerűbb, hatékonyabb és gazdaságosabb ki-1 használásával kapcsolatos tör-, vénytervezetek elfogadása jelentékeny hozzájárulást jelent majd a szovjet népgazdaság fejlődéséhez, a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak lerakásához.

Kedden délután háromkor a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának ülésén megkezdődött a természeti kincsek kiaknázásával foglalkozó parlamenti vita.

fi Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése

" (Folytatás az 1. oldalról)

bi romlás megállítását tű/le ki célul azzal, hogy biztosítsa a lakosság életszínvonalának, valamint a beruházások további — bár az 1974. évinél valamivel mérsékeltebb — növekedését. A fő figyelmet a gazdaság belső tartalékainak feltárására kell fordítanunk.

Az év első öt hónapjának eredményei 'még nem eléggé kedvezőek, folytatódtak az elmúlt év negatív tendenciái. Az egyensúly helyreállítására hozott állami intézkedéseket a szakszervezeti szerveknek is támogatniuk kell annak érdekében, hogy megvalósuljanak a gazdasági és életszínvonalpolitikai tervek. A SZOT titkára hangsúlyozta a belső tartalékok jobb kihasználásának, a termelési szerkezet korszerűsítésének, az élő és holt munkával való jobb gazdálkodásnak és az ésszerű takarékosságnak a jelentőségét.

— Pártunk politikájának alapelve — és ezt a szakszervezetek is messzemenően vallják és támogatják — hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók, a lakosság jólétének rendszeres emelésével, anyagi és kulturális igényeinek mind magasabb szintű kielégítésével. Az életszínvonal emelésének anyagi alapját a gazdaság növekedése, a dolgozók alkotó munkája teremti .meg. Ennek megfelelően a szakszervezetek alapvető funkciójuknak tartják az anyagi alapok létrehozásában való részvételt éppen úgy, mint azt, hogy érdekképviseleti szerepük érvényesüljön a javak elosztásánál.

A továbbiakban a munka szerinti elosztás elvének jelentőségét hangsúlyozta, s arról is szólt, hogy növekszik a társadalmi juttatások aránya,

Részletesen szólt a szakszervezeti demokrácia fejlesztéséről, a többi között arról a

tervről, hogy erőteljesén növelik majd a szakszervezeti bizalmiak munkájának jelentőségét. Ha a szakszervezetek kongresszusa ehhez hozzájárul. úgy a jövőben a bizalmiak testületként is működni fognak. A szakszervezeti bizottságok és a vállalati szak- szervezeti tanácsok minden lényeges döntés előtt ki kell, hogy kérjék majd e tanácsadó testület véleményét, s a bizalmiak útján kell majd tájékoztatniuk a tagságot a szak- szervezeti élet valamennyi mozzanatáról. Ezzel tovább nő a szakszervezeti tagság részvétele a vezetésben, a vezetők közelebb kerülnek a tagsághoz. i

A beszámolót vita követte; az elnökség beszámolóját a tanácsülés egyhangúlag jóváhagyta.

A tanácsülés ugyancsak jóváhagyta a SZOT 1975. évi második . félévi munkatervét.

(MTI)

Szerdán nyílik Budapesten a bolgár nemzeti kiállítás

Sajtótájékoztató a bemutatóról

Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója ! alkalmából nagyszabású bolgár riemzeti kiállítás nyílik szerdán a budapesti nemzetközi vásár , pavilonjában. A bemutatóról kedden sajtótájékoztatót tartott Vladimir Videnov, Bulgária budapesti nagykövete és Penko Penkov, a Bolgár Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A kiállítás átfogó képet ad Bulgária szocialista fejlődésének három évtizedes útjáról. 500-nál több színes • fotótabló, makett, összesen kilenc témakörre osztva demonstrálja Bulgária gazdasági növekedésének főbb állomásait, műszakitudományos fejlődését, az élet- színvonal emelkedésének jellemző adatait, valamint a szocialista . gazdasági integráció eredményeit.

A kiállítás területének legnagyobb részét a bolgár gépipar, az elektrotechnika és az elektronika legújabb termékei alkotják, közöttük az a komplett elektronikus számítóközpont, amelyből a magyar ipar már vásárolt néhányat, s lehetőség nyílik a további rendelésekre is. Felsorakoznak - az anyagmozgatás automatizálását megkönnyítő különböző gépek, targoncák, emelők is.

Bulgáriában az idegenfórga- lom is lendületes fejlődésnek indult, hiszen — mint a kiállítási tablók is bemutatják — az elmúlt évben csaknem négymillió külföldi üdült a Fekete-tenger partján, közöttük 78 ezer magyar turista.

A magyar és a bolgár nép barátságáról is felvillant jellemző mozzanatokat a kiállítás, egyebek mellett a két ország kereskedelmi kapcsolatai bővülésének adatait is, azt, hogy az 1971 és 75-ös időszakra kötött.hosszú.lejáratú kereskedelmi , egyezmény a ko- . rábbi ötéves időszakhoz .képest í az árucsere-forgalom' 65 száza-1 lékos emelkedését írja elő. Az árucsere-forgalom 'f, az idei év ,. végéig- várhatóan meghaladja * a 410 millió rubelt.' Magyar- , ország . főként anyagmozgató ’. gépeket,«: vagonokat, .műszere- két a- és elektronikus számító--% berendezéseket vásárol Bulgá-?; riától — mint azt szemléletes '1 grafikonok ábrázolják —, cse-£ rében gépipari és vegyipari.5 termékeket, * Ikarust/ autóbuszokat, orvosi és más műszere- ji két szállít, de eredményes együttműködés alakulttki a* kohászati termékek kölcsönös' cseréjében is. j:

V

Mint a sajtótájékoztató al-n4- kaiméval a Bolgár Kereskedelmi . - . és Iparkamara elnöke1- ' elmondotta, a két ország íkö-f zött lehetőség nyílik a kér es-j kedelmi * kapcsolatok tovább?/ bővítésére és az integrációra,* főként • a kohászatban, ' a*| gyógyszeriparban, a háztartási-^! gép-gvártásban. ■ Az Intransz-f más és az Agromas magyar—4 bolgár közös - társaságokhoz^ hasonló új együttműködési-? formákat is célszerű lenne ke- \ resni.

A kiállítás szerdán délutáríJ 2 órakor nyitja meg kapuit af\ nagyközönség előtt, s július ‘

23-ig, naponta délelőtt 10 órát és délután 6 óra között várja . az érdeklődőket. (MTI).

Általános sztrájk Argentínában

Argentínában folytatódik az Általános Munkásszövetség által hétfőn meghirdetett 48 órás általános sztrájk. Az ipari üzemek nem termelnek, a közlekedés megbénult, az állami intézmények, a kereskedelmi hálózat és az iskolák dől- ? gozói távol maradtak munka- 1 helyüktől.

E válságos helyzetben Isabel Perón, az ország elnöke folytatja tanácskozásait a minisztertanáccsal. A kormány továbbra is gyakorolja funkcióit, annak ellenére, hogy a sztrájk kezdete előtt néhány

órával testületileg ber,,r 'Hottd lemondását.

Az Általános Munkásszövet-i ség közleménye szerint a kor-' mány hajlandó teljesíteni a> dolgozóknak azt a kérését, hogy ■ tekintettel az inflációra és az állandó áremelkedésekre,;, emeljék a fizetéseket. Ugyanakkor hivatalosan még nem nyilatkoztak a dolgozók másila követelésének teljesítéséről — Jósé Lopez Rega népjóléti és Celestiono Rodrigo gazdaság-* ügyi miniszternek a kormány ból történő eltávolításáról. i

Íléstíartoit a KISZ KB

i' ’ 4 V»*.*5?-' • ••

r A KISZ Központi Bizottsága kedden dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. ;

c Az ülésen Deák Gábornak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megvitatták a KISZ Központi Bizottsága tavaly áprilisi határozata végrehajtásának kezdeti tapasztalatait, valamint a felszabadulási akcióprogram teljesítésének eredményeit.. /

A

ITinT® 1

1975. július 9.

Magyar—‘bolgár kulturális kapcsolatok

A Bulgária és Magyarország közötti kulturális együttműködés az 1948-ban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítési egyezmény szellemében 'fejlődik. A kulturális együttműködés nagyobb része kétéves terveken és a bolgár •—magyar kulturális intézmények, — alkotó szövetségek, felsőoktatási szervek — között közvetlen szerződésein belül bonyolódnak le.

Együttműködésünket gazdagítják a két ország Szófiában és Budapesten megnyitott kulturális intézetei. Ezek a központok nemcsak a fővárosokban fejtenek ki széles körű munkásságot, hanem az ország más városaiban és falvaiban is.

Az egyezmények alapján évente kerül sor szakemberek cseréjére, kulturális rendezvények szervezésére. Lényegesen tágulnak és gyarapszanak a két ország rádiói, a filmgyártás, az alkotó szövetségek és más kulturális intézmények kapcsolatai.

A könyvek rendszeres fordítása és kiadása révén a bolgár olvasók megismerkedhetnek Petőfi Sándor, József Attila, Madách Imre és mai magyar alkotók műveivel. A bolgár irodalom alkotásai olyan jeles fordítók, mint Nagy László és Juhász Ferenc közvetítésével a magyar olvasók ezreit nyerték'meg.

A bolgár zeneművészet nagy népszerűségnek örvend Magyarországon. Emlékezetes a Szófiai Állami Operaház 1957- es budapesti vendégszereplése. Nagy sikerrel vendégszerepeitek Magyarországon a „Szvetoszláv Obretenov” énekkar, a „Bodra Szmjána” gyermekkórus és a szófiai kamarazenekar.

Az igényes bolgár közönség lelkesen tapsolt a Magyar Állami Opera balettegyüttesének és a .Rajkó” népi együttesnek. A Várnában szervezett nemzetközi táncversenyeken részt vevő magyar szereplők mindig nagy népszerűségnek örvendenek. Felejthetetlen marad a zenekedvelőiz. számára Ee- rencsik János vendégszereplése Bulgáriában, a Magyar Rádió és Tv Szimfonikus Zenekarának vendégszereplése, a „Márciusi napok/ ’’ elnevezésű nemzetközi fesztiválon, Buszéban.

Kapcsolataink jelentősek a képzőművészet területén is: a gyakori kölcsönös kiállítások a két ország klasszikus és modern művészete képviselőinek alkotásait mutatják be. Magyarországon viszont különleges érdeklődést váltott ki a Műcsarnokban rendezett Vladimir Dimitrov-Majsztora festőművész műveinek kiállítása, a budapesti Bolgár Kulturális Központban gyakran találkoznak magyar és bolgár grafikusok, festőművészek.

Siklóson 1957-ben nyílt meg az 1. bolgár hadsereg múzeuma. Bulgáriában két múzeuma van a bolgár—magyar barátságnak. Az egyik Várna közelében — az 1444-ben vívott történelmi harc helyén, ahol magyar, lengyel, bolgár és Európa más népeiből összetevődő hadsereg harcolt Hunyadi János vezetésével a törökök ellen, a másik pedig Sumenben az a ház, amelyben Kossuth Lajos bulgáriai száműzetése idején élt.

Mindez csak egy kis része a bolgár—magyar kulturális

együttműködés sokoldalú megnyilvánulásának, amely a jövőben bizonyára még terebélyesedik a két nép barátságának további elmélyítésére.

BOJKO PANGELOV