Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

Csodálatos szemmütét Az APN stockholmi különb tudósítójának jelentése sze­rint az egyik svéd vegyipari üzem dolgozója, Gustawsson szerencsétlenül járt: egy lég­tartály felrobbant és elvesz­tette szemevilágát. 14 év után látása részlegesen visszatért. . Amikor először meglátta fe­leségét, így kiáltott fel: „Mi- • lyen szép asszonyom van!”, majd így folytatta: „Mennyi- - re megváltozott a világ, ami- , óta nem láttam!" , , , A műtétet Torsiéin Bér tel- sen norvég professzor végez­te, aki Gustawsson combjá- l ból kivett izomszövetbe mik­roszkopikus optikai rendszert épített, majd a szemébe he­lyezte. A műtétet abszolút pontos­sággal kellett elvégezni, ezért a norvég professzor ultrahan­gos tájolóműszert alkalmazott Az optikai rendszer lencséje időnként elhomályosul. A tisz­títása megkönnyítése érdeké­ben kicsavarozható. ...... „ Bertelsen professzor mái* több ilyen műtétet végzett, amikor a teljesen látóképtel'en embereknek adta vissza sze­mevilágát. Bár nem minden műtété sikerült, de a sebész tántoríthatatlanul hiszi, hogy a technika fejlődésével to­vábbi jelentős eredményeket érhet el. _. » ,_ A SMOG ÉS AZ ÖREGEK Az öregek csontja könnyen, törik. Ha szennyezett levegő­jű városban élnek, helyzetük még rosszabbá válik. Erre a megállapításra jutott a lon­doni T. P. Eddy, aki kimu­tatta, hogy a smog hatására az idős ember szervezete nem képes ]D-vitarnin szintetizálá­sára. ' Ritka, mint a földikutya »Hazai99 különlegességek as állatkertben Az ’ állatkert legfőbb érde­kességei azok' a nálunk is­meretlen állatfajok, amelyek Ázsig, Afrika, Dél-Amerika távoli világát idézik a láto­gató, elé. Figyelmet érdemel­nek .'azonban azok a hazai faj­ták is, amelyeknek immár az utolsó pár száz, vagy pár ezer példányát .őrzik, védik a ki­pusztulástól a természetbará­tok. A hortobágyi rackajuhok- ból — amelynek „ősei” va­lószínűleg még a honfoglalók­kal kerültek ide — már csak a Hortobágyon található egy védett tenyésztörzs, az állatkerti példányokon kívül. Rendkívül ritka a cigája juh is, továbbá a régebben Tol­nában—Baranyában német tájfajtából kitenyésztett du­nántúli különlegésség, a te­nyésztésből újabban kiszorult cikta juh. Külföldi állatker­tek szívesen adnának érte cse­reállatokat, ha egy-egy te­nyésztésben nélkülözhető példány átutalását engedélyez­né a Természetvédelmi Hiva­tal. Hasonló a helyzet a közép­korban egész Európában kere­sett' "exportállatünk, az alföldi magyar szürke marhával, ' amely a XIX. századtól adta át a helyét a magyar tarka marhának, s mg már elsősor­ban szintén csak a Hortobá­gyi Állami Gazdaságban lel­hető fel belőle 200—300 darab. Ezeket biológiai és történeti értékük miatt féltve őrzik. Az állatkerti példányok viszont a fővárosból — helyszűke miatt —; a veszprémi állat­kertbe kerültek. A mangalica sertés is jel­legzetesen hazai tenyészfajta volt, amíg a mai igényeknek jobban megfelelő típusok ki nem szorították. Keverékpél­dányai megtalálhatók ugyan most is a háztáji gazdaságok­ban, de tiszta mangalica te­nyészet immár csak az állat­kertjeinkben van. Külön fejezet a csak ná­lunk honos emlősök sorában a magyar földikutya, az Al­földön őshonos Spalax hunga- ricus Nehring. Ez az arasznyi rágcsáló nálunk kialakult fajtának tekinthető Erdély­ben fellelhető rokonával együtt. Ma már rendkívül ke­vés él belőle; ha valaki el­pusztít egyet, az — a termé­szetvédelmi szabálysértés bír­ságösszegén kívül — az új rendelkezés szerint 50 000 fo­rint kártérítést is köteles fi­zetni! Földikutyája pillanat­nyilag az állatkertnek sincs... Cs. B. ANTIBÉBI TABLETTA -* OROSZLÁNOKNAK Az amerikaiak nagyon sze­retik az olyan parkokat, ame­lyekben a vadállatok szabadon mozognak, s a látogatók jól becsukott ablakú gépkocsiból gyönyörködhetnek az állatok­ban. Az egyik ilyen állat­paradicsom alig több mint 100 km-re van Washington­tól, s általában csak „orosz­lán-paradicsomnak”. szokták nevezni. Az állatok királya itt tel­jesen másként viselkedik, mint az állatkertek rácsai mögött. Sőt, nyilván jobban érzi magát, mint az őserdő­ben, hiszen az ember rend­szeres élelmet biztosít a szá­mára. A kedvező körülmények között azonban rendkívül gyorsan elszaporodtak az oroszlánok: üzleti nyelven szólva az „oroszlán-piacon” a kínálat messze meghaladja a keresletet. így most elhatá­rozták, hogy olyan hormon- készítményeket adagolnak a nőstényeknek, amelyek gátol­ják a további gyors szaporo­dást. ÓRIÁS CSIGA A müncheni állatkertben a látogatók megcsodálhatják az állatkert legújabb szerzemé­nyét, a nyugat-afrikai óriás csigát. Hossza elérheti a 30 centimétert, súlya pedig az 1 kilogrammot. A rekord nagy­ságú csiga étvágya sem kö­zönséges: naponta több fej sa­látát fogyaszt. Á panda-mackó reggelije (Fotó — NBK—MTI—KS) Az' egerek sem bírják a te­levíziót. Egy angol mérnök felfedezte,' hogy az egerek irtóznak a rádióhullámoktól. Megfigyelte, hogy egy londoni lakásból, amelyben korábban számos egér tanyázott, anélkül, hogy bármiféle rágcsálók elleni szert használtak volna, a szomszédban felállított televí­ziós" erősítő-állomás bekapcso­lásával egyidejűleg pániksze­rűen" elmenekülték az egerek. Sőt mi több. az egész környék pár napon belül „egérmentes övezetté” vált. . A fehér ember szórakozot­tabb. Hja egy per folyamán a fe­hér embernek kell „felismer­nie” egy négert, vallomását meglehetős fenntartással kell fogadnunk. A New York-i State University professzora. Roy Malpass számos kísérlet során bebizonyította. Hogy a fehér ember objektíve „rosz- szabb megfigyelő”, vagyis szó- rakozottabb, mint a négerek. t *** Nagyanyáink kábítószere az abszint. Az abszint. ez a zöldes szí­nű szeszes ital. amely a múlt században oly sok embert jut­tatott nyomorba, köztük költő­ket és festőket, nagyon sok hasonló vonást mutat a mari­huánával. Erre a felfedezésre jutottak a Puerto Rico-i és az idahoi egyetem kutatói. *** i Fogyasztó bab w Miami egyetemének munka­társa, John Marshall olyan anyagot különített el a zöld­babból. amely minden valószí­nűség szerint fogyasztó hatású. Ez az anyag ugyanis megaka­dályozza. hogy az amidok cuk­rokká alakuljanak. Ä halak szaglásáról Itt a nyár leteken alakulnak ki az esős évszakban. . .... ___ E mlítésre méltó a halak bo­nyolult társas élete is. Jó pél­da erre — mondja Todd— a harcsa. Kapcsolatainak kiala­kításában döntő szerepe van rendkívül kifinomult szaglásá­nak. Szagról azonnal felismeri barátját vagy ellenségét. Egy akváriumban, amelyben több törpeharcsa él. olyan hie­rarchikus rend alakul ki, amely a majmok és más magasabb rendű állatok „társadalmára” jellemző. A vezető hal nagyobb területet birtokol mint a töb­biek és ő szabályozza a közös­ség életét. Ha a medencébe például idegen hal kerül, a ve­zér törpeharcsa beengedi saját területére a csoport többi tag­jait is, föléjük úszik, hogy védje őket. majd szembe for­dul a betolakodóval, hogy meg­küzdjön vele. 1 -a* Todd kísérleti úton bebizo­nyította. hogy a halak társas kapcsolatait szaglásuk irányít­ja. Kísérleti alanyainak egy csoportját megfosztotta szaglá­sától. Azt tapasztalta hogy a „haltársadalomban” kaotikus állapotok alakultak ki. meg­szűnt közöttük mindenfajta hierarchikus rend, „testvérhar­cokra” került sor. KIHULLOTT FOGAK VISSZAÜLTETÉSE A stockholmi Karolinska Institute orvosa, P. Söder ki- kísérletezté, hogyan lehet a kihullott fogat visszaültetni a foghúsba. A beültetés esz­köze : gyökérhártya-sej tkultú- ra. Ha minden jól megy, az új eljárást műfogak beülteté­sére is alkalmazzák. A gerincesek között minden bizonnyal a halak képesek leg­inkább alkalmazkodni a leg­kedvezőtlenebb körülmények­hez. „A halak — olvashatjuk John H. Todd „Állatpszicholó­gia” című művében — behatol­nak és meg is maradnak a le­hető legkevésbé barátságos és kényelmes környezetben is. Dél-Amerikában és a Himalá­ján élnek olyan harcsafajták, amelyek egész életüket a helyi patakok szikláin függve töltik. A Perce scandens időről idő­re elhagyja a tengert, „sétál” egy kicsit a szárazföldön. leve­gőt lélegzik be, és olykor az is előfordul, hogy felugrik a fák alsó ágaira. Az „egyéves” hal. amely Afrikában és Dél- Amerikában él. onnan kapta nevét .hogy csupán egy évig él. Általában azokban a pocso­lyákban szokott elszaporodni, amelyek a félig sivatagos terü­(Fotó U Pl— Ívni —Kei) magazin ^magazin * magazin Orvosi hírmozaik

Next

/
Thumbnails
Contents