Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-30 / 177. szám

Elutazott Callaghan Kádár János, Losonczi Pál és Aczél György fogadta a brit külügyminisztert Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Központi Bizottság székházában fogadta a hivata­los látogatáson Budapesten tartózkodó James Callaghant, Nagy-Britannia és Észak­Irország Egyesült Királyság külügyminiszterét. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese az Országházban fogadta James Callaghant. A szívélyes légkörű találkozó­kon véleménycserét folytattak a magyar—angol kapcsolatok­ról, az európai biztonság kér­déseiről és más időszerű nem­zetközi témákról. James Callaghan, aki Púja Frigyes külügyminiszter meg­hívására kétnapos hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon, kedden délután Budapest­ről Helsinkibe utazott. Az angol külügyminiszter látogatásáról közleményt ad­tak ki. MOSZKVA A TASZSZ jelentése szerint a volgai gépkocsigyárban el­készült' a kétmilliomodik Zsi­guli személygépkocsi. Ezzel a gyár kollektívája sikeresen ol­dotta meg azt a fő feladatot, amelyet az SZKP 24. kong" resszusa tűzött ki eléje. Októ­ber óta az autógyár futószalag­jai a gyártási tervnek meg­felelően működnek — évente 660 000 darab gépkocsi gördül le róluk. A gyár kollektívájának ezt a jelentős munkagyőzelmét Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára táviratban tidvö-r gölte. KAIRÖ Á Szuezi csatorna igazgató-^ sága'és Japán nemzetközi gaz­dasági együttműködési hivata­la megállapodást írt alá a Szuezi csatorna mélyítésével és szélesítésével kapcsolatos mun­kálatok első szakaszának meg­kezdéséről. Az egyezmény ér­telmében a csatornát teljes hosszában 15—23 méterrel mé­lyítik. Ez lehetővé teszi, hogy a 150 ezer tonna vízkiszorítású teherhajók is közlekedhesse­nek a csatornán. ANKARA Török tisztek kedd reggelig az ország területén lévő ameri­kai támaszpontok közül tizen­kettőt vontak ellenőrzésük alá — közölték ankarai hivatalos forrásból. Hozzáfűzték: csak ezeknek a támaszpontoknak — közülük hat' eddig amerikai felderítő bázis volt — lesz tö­rök parancsnoka, a többiek, amelyeknek többsége igen ki­csi. a török hadsereg ellenőr­zése alatt fognak állni, de élükre nem neveznek ki török tisztet. ,_|; Államcsíny kérdőjelekkel Kedd esti kommentárurik. ... Nigériában államcsínyt hajtottak végre. A lagosi rádió bejelentette mindazt, amit ilyenkor be szokás jelenteni, a nemzetközi közvélemény pedig egyelőre a szokásos fenntartással fogad minden hírt. Szinte az egyetlen, amit biztosan lehet tudni: a puccs ve­zetői gondosan időzítették akciójukat. Jakubu Gowon tábornok, az eddigi nigériai elnök Kampalában, Ugan­da fővárosában, az afrikai egységszervezet ülésén ér­tesült a történtekről. A helyzet drámaisága jól érzé­kelteti, milyen rendkívüli nehézségekkel, a gyarmati örökség milyen koloncával küzdenek ma is a „fekete kontinens’’ országai. Az egyik legsúlyosabb, mind­máig jellemző tünet számos helyen éppen a politikai stabilitás hiánya. Afrikából mái*• sok hasonló eseményt jelentettek a múltban, de aligha túlzás az a megállapítás, hogy a nemzetközi figyelem most a szokásosnál is nagyobb. Nigéria ugyanis számos vonatkozásban Afrika egyik legjelentősebb országa, amelyet sok megfigyelő a tér­ség egyik jövőbeni vezető hatalmaként emleget. Ki­terjedése óriási, csaknem egymillió négyzetkilométer, lakosságának száma pedig a kontinensen a legnagyobb: teljesen megbízható adatok ugyan nincsenek, de a lé- lekszám hetven- és nyolcvanmillió között lehet. Az 1960 októberében függetlenné vált országot valaha nem véletlenül tüntették fel a térképeken „Rabszolga-partként” — ez a vidék volt a szégyen- teljes emberkereskedelem egyik legfőbb forrása. Eh­hez már akkor is hozzájárult a törzsi megosztottság, a számtalan nyelv és nyelvjárás. Nem utolsósorban ez az a közeg, amelyet sokáig jól kihasználhattak a belső és külső reakció erői. Egymást követték az államcsínyek, amíg 1966. augusztus elsején északi tisz­tek egy csoportja Gowon vezetésével átvette a veze­tést. A következő csapás a biafrai polgárháború volt. Az olajban gazdag tartomány vezetője, Ojukwu tábor­nok nyugati támogatással el akart szakadni, de a köz­ponti hatalom a szocialista országok és a „Harmadik világ” segítségével nehéz harcokban helyreállította az egységet: ...h, *• ^ Gowon a győzelem után a megbékélés és a gazda­ságfejlesztés politikáját folytatta — nem kis ered­ménnyel. Nem sikerült azonban kiirtani a gyarmati korból örökölt korrupciót. Komolyan foglalkozott az­zal a gondolattal, hogy 1976-ban visszaállítja a pol­gári közigazgatást, amit szakszervezeti és diákkörök­ben már régebben követeltek. Ugyanakkor a had­sereg — és nemcsak a hadsereg — egyes köreiben ko­rainak tartották ezt az időpontot. Nem lenne megle­petés, ha kiderülne: a mostani államcsínynek köze van ehhez a Nigériában legfontosabb belpolitikai kér­désnek tartott dilemmához. Ülést tartott a TOT elnöksége Á TOT elnöksége kedden Szabó István elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett dr. Szlameniczki István, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese. dr. Csendes Károly, a legfőbb ügyész helyettese, dr. Mátyás Miklós, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és Bu­da Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhe­lyettese. Az elnökség megtárgyalta a társadalmi tulajdon védelmé­nek helyzetét a mezőgazdasági tsz-ekben. További napirendi pontként összegezte a mező- gazdasági tsz-ek tervmunkájá­nak. tervkészítésének tapasz­talatait. Az elnökség elhatároz­ta. hogy a következő ötéves, valamint az éves terv elkészí­téséhez ajánlást ad ki, ezzel is segítve a gazdaságok munká­ját. Mára variált ez űj kormány megalakításét Portugáliában Nincs kizárva, hogy a7. új portugál kormányban olyan szocialista politikusok is részt vesznek majd, akik szembe­fordultak a Mario Soares-féle vezetőség antikommunista vo­nalával és hajlandók a népi erőkkel, a fegyveres erők moz­galmával (MFA) tovább lépni a portugál társadalom mélyre­ható átalakításának útján — vélik tudni lisszaboni politikai megfigyelők. A kabinetben az MFA meg- bízottain kívül részt vesznek a kommunista párt, a portugál demokratikus mozgalom (MDP—CDE) képviselői is. Lisszaboni lapok értesülése szerint tárcát kap Alvaro Cun- hal, a PKP főtitkára, valamint az ugyancsak kommunista Veiga de Oliveira, aki az elő­ző kormány távközlési és szál­lításügyi minisztere volt. Lisszabonban arra számíta­nak, hogy az új kormány név­sorát ma teszik közzé. KüípiitiM Fsmertstö (2.) A biztonság okmányának feleletei o ismerést és megértést kefl, hogf szolgálja. Természetesen az ob­jektív, a valósághű információié terjesztéséről van szó. Foglalko­zik; ez a fejezet a filmek és a rácfió útján közvetített informá­ció sűrítésével, a megfelelő szer­vezetek együttműködésével, a2 újságírók munkalehetőségeinek javításával. Ugyancsak e fejezet­be foglalták az emberi kapcsod latok szélesítéséről szóló passzu-i ' sokat. Szó van a különböző or­szágokban élő, de egy családhoa tartozók találkozásainak, való-' mint a különböző állampolgársá­gú személyek házasságának! megkönnyítéséről, a családegye­sítésről. Altatóban a személyes és a szakmai utazások lehető­ségeinek növeléséről, a turizmus­ról, a fiatalok találkozóiról, a sportkapcsolatokról. u o fiz értekezletet kővető lépések KüEcsösss megismerés, kölcsönös bízatom Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első két szakaszában kidolgozott és Helsinkiben aláírandó okmány « sÖÍTat. Yzó'vaiTa'’ különböző“^ harmadik fejezete az együttmű­ködés olyan -fajtáiról szól, ame­lyek szellemi síkon zajlanak és az emberi kapcsolatokban nyilat­koznak meg. Nyilvánvalóan en­nek az együttműködésnek is csak az lehet a célja, hogy erősítse a bizalmat, szilárdítsa az államok közötti kapcsolatokat, de semmi esetre sem válhat a szellemi hi­degháború eszközévé. Más szó­val: az első fejezetben említett alapelvek a harmadik fejezetre, a harmadik kosárra is teljes mértékben vonatkoznak. Az okmány arra ösztönzi az aláíró feleket, hogy erősítsék kulturális kapcsolataikat az álla­mi szervek, az egyéb szerveze­tek, a művészek, írók, a kultúra szolgálatában álló más szemé­lyek gyakoribb érintkezésével. Rendkívül fontos, hogy a népek jobban megismerjék 'egymás kultúráját, valódi szellemi érté­keit, akár irodalmi művekről, festményekről, tv-játékokról, akár filmekről van szó. E célból gya­koribbá kell tenni a cseréket, ja­vítani a kulturális értékek ter­jesztését, hozzáférhetőségét más országokban — fel lehet hasz­nálni az ismeretcsere legkülön­félébb formáit a kiállításoktól a vendégjátékokon át a műfordítá­sok szaporításáig és a koopro- dukciókig. A szocialista országok szép eredményeket értek el az okta­tás és a nevelés területén, de más államoknak is vannak érté­kes tapasztalataik. A ma és a jövő nemzedéke szempontjából egyaránt fölbecsülhetetlen értékű szellemi beruházás tehát az ok­tatási tapasztalatok cseréje. Az okmány szól az oktatással fog­lalkozó állami szervek és szemé­lyek, pedagógusok és diákok kapcsolatainak kiszélesítéséről, az ösztöndíjak' szaporításáról, csereutazásokról. Foglalkozik az idegen nyelvek tanulásának ösz­tönzésével. Ugyanebben a pont­ban szerepel a tudományos is­meretek cseréje, a tudományos intézmények és a tudósok kap­csolatainak fejlesztése, a tudo­mányos kutatások összehangolá­sa, a természet- és orvostudomá­nyok (nevezetesen a civilizációs betegségek, a rák) a szív- és az érmegbetegedések, a foglalkozá­si ártalmak kutatása), valamint a társadalomtudományok terüle­tén. A harmadik kosár foglalkozik az írott és a sugárzott informá­ciók cseréjének kiszélesítésével, amely ugyancsak a jobb meg­Az európai biztonsági esi együttműködési értekezleten ki* dolgozott okmány negyedik feje­zete az értekezletet követő lépé­sekről intézkedik. Egyetlen ta­nácskozás nem oldhatja meg Európa valamennyi problémáját, ehhez még sok idő és valószínű­leg még több értekezlet is kell, más intézkedésekkel és lépések­kel együtt. A cél: az európai kollektív biztonság megteremtése, tehát mindenféle nemzetköz! konfliktus lehetőségének kikü­szöbölésé és a stabil együttmű­ködési rendszer megteremtése. Ehhez még sokat kell tenni. Az okmány leszögezi, hogy ai helsinki csúcstalálkozó után leg­közelebb 1977 júniusában ülnek össze Belgrádban ugyanazoknak az államoknak a kormárjyszak- értői, amelyeknek képviselői most találkoznak. Feladatuk, hogy elő­készítsék a következő tanácsko­zást, s hogy milyen jellegűt, ezt valószínűleg akkor döntik majd el, a szükségleteknek és az adott nemzetközi helyzetnek megfele­lően. A lényeg az, hogy folytat­ják a ynost megkezdett munkát. Még néhány adat e nagysza­bású és földrészünk történetében példa nélkül ólló tanácskozásról. Az első szakasza harmincöt kül­ügyminiszter részvételével zajlott le öt nap alatt, Helsinkiben. A második szakasz munkájában mintegy hatszáz diplomata és szakértő vett részt, s két eszten­deig dolgozott Genfben. Az ok­mány hat hivatalos nyelven készült el: angolul, franciául, né­metül, olaszul, oroszul és spanyo­lul. Július 30-án pedig a 'három- naposra tervezőit ünnepélyes záró szakasz lebonyolítására, az okmány aláírására, a harmincöt ország legmagasabb rangú veze­tőinek találkozójára kerül sor. TATAR IMRE Megnyílt a KGST villamos energia állandó bizottságának 44. ülésszaka Ä Nehézipari Minisztérium­ban kedden megkezdte mun­káját a KGST villamos ener­gia állandó bizottságának 44. üléfszaka. Áttekintik többek között az ukrajnai Vinyica és Albertirsa között létesülő 750 kilovoltos távvezeték tervezé­si és építési munkáinak hely­zetét, elemzik az 1980. után építendő még nagyobb fe­szültségű nemzetközi távveze- ték-gerinchálóeat különböző változatait, s értékelik a tag­országok egyesített energia­rendszerének múlt évi ered-, ményeit. Az ülésszakot dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese nyitotta meg. Utalt arra, hogy a villamos energia állandó bizottság ké­szítette elő a KGST-országok egyesített víllamosenergia- rendszerét, a prágai központi teherelosztó megszervezését, s a 750 kilovoltos távvezeték lé­tesítésére és üzemeltetésére kötött sokoldalú általános egyezményt. Tájékoztatta az ülésszak résztvevőit arról, ülésszak résztvevőit arról, hogy Magyarország teljes mérték­ben teljesíti ebből az egyez­ményből ráháruló integrációs kötelezettségét. A tervezés és az építés előkészületei __ szo­r os együttműködésben a szov* jet tervezőkkel és villamos- energia-ipari szakemberekkel — megfelelő ütemben halad­na# és biztosítják azokat a feltételeket, amelyeket a táv­vezeték 1978. októberi üzembe helyezése érdekében kell meg­teremteni. (MTI).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents