Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-29 / 176. szám

Népfront-bizottságaink a közművelődési határozatok megvalósításáért „Kórkép" a magyarországi bűnözésről A Legfőbb Ügyészség jelentése a bűnözőkről, bűncselekményeikről SZAMOS PARTHATÁRO­ZAT, KORMÁNYRENDELET jelent meg az utóbbi időben a közművelődés színvonalát, ha­tékonyságát elősegítő szándék­kal. A határozatok, rendeletek jó célt szolgáltak és szolgál­nak, megvalósításukért az egész társadalom munkába kezdett. A különböző szervek és mozgalmak munkája máris érezhető. Erről beszélgettünk Popovics Györggyel, a megyei népfrontbizottság művelődés- ügyi előadójával, elsősorban az iránt érdeklődve, mit tettek a népfrontbizottságok a művelő- désoolitikai határozat és a vo­natkozó rendeletek megvalósí­tásáért. * A tömegpropaganda-munka, az ismeretterjesztés a párt- és kormányhatározatok ismerte­tésére, megértetésére, elfogad­tatására. és természetesen azok népszerűsítésére irányult. Éppen a népfront mozgalmi jellegénél fogva és a korábbi évek gyakorlatát figyelembe véve — a jó és rossz tapaszta­latokat egyaránt — a legtöbb helyen az előadássorozatokat részesítették előnyben. A kö­tetlen tematika és a kötetlen időbeosztás helyesnek bizo­nyult. fi. ■ ( — Arra törekedtünk, és si­kerrel — mondja Popovics György —, hogy a tematika összeállításába, az időpontok megszabásába is beleszólhat­tak az érdekeltek. 1 Az előadások címeit felso­rolni — s ezzel a tematikát ismertetni — itt részleteiben nincs lehetőség, ellenben né­hány cím is rámutathat, mi­lyen sokrétű, mennyire átfogó munkát igyekeztek végezni a népfrontbizottságok a politi­kai ismeretterjesztésben. Egy előadás: Az erkölcsi nevelés szerepe a szocializmus építése során, másik: Gyermekeink jövőjének formálása, a szülők felelőssége a családi nevelés­ben, s“'egy harmadik: Belépés csak nőknek — orvos válaszol a kérdésekre. A három cím ki- ragadótt és merőben önkényes, a sorozat átfogta úgyszólván egész életünket, munkánkat. ELŐADÁS, KONZULTÁ­CIÓ, VITA formájában min­den községben,1 illetve a nép­frontbizottság hatókörében megtárgyalták a XI. kongresz- szus irányelveit, majd a hozott határozatokat és a kongresz- szus anyagát. — A megyében huszonöt he­lyen szerveztek négy-hat elő­adásból álló sorozatot. A járá­si bizottságok felmérése alap­ján mintegy két és fél ezer ér­deklődő jelent meg az előadá­sokon. Ezzel kiegészítettük a pártszervezetek és az egvéb szervezetek oktató-felvilágo- sító munkáját. A RÉSZTVEVŐK TÖBBSÉ­GE termelőszövetkezeti tag, mezőgazdasági dolgozó voH. Szekszárdon úgynevezett ré­tegtalálkozókat szerveztek, s a téli politikai ismeretterjesztés keretében itt tanácskoztak a legfontosabb, napirenden sze­replő kérdésekről. A temati­kát a sajátosságoknak megfe­lelően állították össze. Nagyon jól sikerültek a város lakó­területein és a termelőszövet­kezeti üzemegységekben szer­vezett kiscsoportos beszélge­tések. Ugyanezt mondhatjuk el a járási bizottságok által szervezett előadásokról, ame­lyeket ott szerveztek, ahol más tömegszervezeti oktatás nem volt. Popovics György a további­akban elmondta, hogy politi-' kai vitaköröket is szervezett a népfront, s ha nem is elégedet­tek az eredménnyel, ez sem volt haszontalan. 1 — Országos titkárságunk ál- ' lásfoglalása szerint — mondja Popovics György — a nép­front politikai ismeretterjesz­tő munkája az alábbi hármas fő célt szolgálja: A szocialista nemzeti egység erősítése, a szocialista hazafiság és nem­zetköziség gondolatának meg­értetése, elfogadtatása, a szo­cialista állampolgári magatar­tás minél szélesebb körű meg­valósítása. A beszélgetés — befejezőben — a szülői munkaközösségekre terelődött. Lehet, hogy első szóra furcsán hangzik, de most ez a népfront egyik legfonto­sabb feladatává lépett elő. A tartalmi munkát kell erősíte­ni, mondja Popovics György. A szervezeti keretek adottak, noha azok finomítása is kívá­natos. Azt akarjuk elérni, hogy a szülői munkaközösség való­ságos partpere legyen a tan­testületnek és az igazgatónak. Eddig ugyanis nem az. A sok­sok összefüggést és kölcsön­hatást nem érdemes felsorolni, de tovább szeretnének lépni. El kell érni azt, hogy a szülői munkaközösségeket a Hazafi­as Népfront-bizottságok irá­nyítsák. Tehát úgv függetle­nedjenek az iskolától, hogy éooen a függetlenség követ­keztéin javulhasson tartalmi munkájuk. A NÉPFRONT MUNKA­TÁRSAI nagyon komolyan ve­szik a rájuk háruló munkát, amely a különböző párt- és kormányhatározatokból követ­kezik. A sikerek, amelyekről beszámolhatnak, éppen a ha­tározott hozzáállás, tenni aka­rás következményei. Egy fo­lyamatról van szó, amely nem csupán részsikereket akar el­könyvelni magának, hanem a nagy egész sikerében, kíván osztozni. LETFNYET GYÖRGY Mi van a IS százalék mögött ? Fiatalok véleménye — és pénze Aki hajlamos közhelyszerű illúziókra, az ismét regisztrál­hatja magában, hogy eggyel szegényebb lett. Furcsa dolog, de Magyarországon a takaré­kossággal nem szokás hival­kodni. Könnyen a fejéhez vág­hatják valakinek, hogy zsugo­ri, a fogához veri a garast, vagy a németben egészen mást jelentő szó szerint egyszerűen „smucig”. Tény, hogy fiatal­jainkról nem él ilyesfajta vé­lemény a meglettebbek köztu­datában. Inkább az; hogy pré­dák. ugyanakkor igényesek és szeretnek a készből, a mások — szüleik — által megszerzett összegből költeni. Számokkal is mérni lehet, f hogy ez a vélemény így meny- íj nyire nem igaz. ». • ■*,. .»$. Az Országos Takarékpénztár fél évtizeddel ezelőtt új taka- f rékoskodási formát kezdemé- í nyezett. Ez volt az az ifjúsági | takarékbetét, amelynél a „fia- á talság” (sok vitára okot adha- $ tó) határát először 26, majd fj 30 évben határozták meg. Tol- If na megye fiataljai a vártnál j sokkal nagyobb érdeklődést ta- Jt núsítottak. Az OTP külön- fi böző fiókjaiban kereken 10 és $ fél ezer ifjúsági betétszámlát vezetnek, melyeknél a befize- % tés összege havi 100 és 400 fo­rint között mozgott. Az előbbi korhatárhoz tartozóknak mint­egy 15 százaiéira kezdett el ta­karékoskodni. ami mindenho­gyan figyelmet érdemlő. Öt évre szólt az eredetileg terve­zett időszak, ez most lejárt. Az idén mintegy 210C-an kap­ják vissza pénzüket, amivel.; elsősorban is azt csinálnak, amit akarnak. másodszor, tartalékolják és még kiegészítik, harmadszor — és ez a legel­terjedtebb — felhasználják lakásgondjaik enyhítésére. Ebben az utóbbi esetben a megtakarított összeg, teljes joggal, „saját erőnek” minősül és az egyébként is adhatón fe­lül még további 7—14—16 vagy 22 ezer külön kölcsön felvéte­lére jogosít. Ha történetesen ketten takarékoskodtak ilyen formában, ez már nagyon je­lentős összeg. Szekszárdon pél­dául a Hermann Ottó út 5. je­lű épülete A. lépcsőházának földszintjén él egy fiatal há­zaspár akiknek lakásgondjai így (és vállalati támogatás) ré­vén oldódtak meg. A Wesselé­nyi utca 75. A. és D. épületé­ben úgyszintén. A nevek azért nem szerepelnek feljebb, mert a bank (az OTP is ide sorol­ható) titoktartó és nem adja ki ügyfelei nevét. ^ ’* Még akkor sem. ha messze a pénzintézeti tevékenységen túl­terjedő hatósugarú munkát vé­gez. Esetünkben • ezt a szek­szárdi OTP, tette meg, amikor nagyon udvarias hangú körle­vélben fordult azokhoz a fia­talokhoz, akik most visszakap­ják megtakarított pénzüket és terveiket, véleményüket tuda­kolva. Szabályos és jól sike­rült közvélemény-kutatás ez és Szigetvári Ernő OTP-igazgató- helyettes asztalán vaskos cso­magban halmozódnak a visz- szaérkezett válaszok. A négy fojtott kérdés közül az utolsó í"y hangzik: „Van-e észrevéte­le ezen népszerű takarékossági formával kapcsolatban? Kér­jük leírni.” Sokan leírták, idé­zünk néhányat — ismét név nélkül — az elolvasott vála­szokból: „Fiatalok számára a legjobb takarékossági formának tar­tom. Nekem nagy segítséget nyújt lakásproblémám megol­dásában.” . szinte észre se veszem a beteendő összeget.” „Kár, hogy 30 éven túliak nem vehetik igénybe.” „Tovább kamatoztatom, újabb ifjúsági megállapodást . kötnék.” ,, ... most fogok leszerelni. nagyon jó volt ez a takarékos- sági módszer.” „Jó lenne, ha azok jutnának előbb lakáshoz, ha megnősül­nek, akik takarékoskodnak.” k Ez az utóbbi kívánság már részben megvalósult. Az egyébként is lakásra jogosult fiatalok közül a szekszárdi vá­rosi tanács 10 százalékos ,| arányban azokat részesíti * előnyben, akik a szükséges in- ; dúló tőke egy részét ebben a fc formában gyűjtötték össze. Ez % összhangban van a KISZ Köz- ponti Bizottsága és az OTP jfc vezetői -■ között az idén feb- % ruár 19-én folytatott tárgya­id lás egyik határozatával. A be­érkezett kérdőívek tanúbizony­sága szerint nagyon sokan újabb megállapodást óhajta­nak kötni, bizonyságául annak. £ hogy ez a takarékoskodási for- i ma (melynek terén egyébként Tolna megye országos első) minden túlzott hírverés, pro­paganda nélkül, közkedveltté vált. , , v ORDAS IVÁN A kriminálstatisztika korsze­rű módszereinek és eszközei­nek alkalmazásával is több ■ hónapig tart az a munka, hogy feldolgozzák — részleteiben is elemezzék — egy-egy eszten­dő megannyi adatát, összeha­sonlítható számszerűségeit a a magyarországi bűnözésről. Évről évre a Legfőbb Ügyész­ség összeállításában jelenik meg ez a vaskos statisztikai jelentés; most adták közre — a Belügyminisztérium infor­mációfeldolgozó csoportfőnök­ségének közreműködésével — az 1974. évi bűnözés alakulá­sáról készített terjedelmes je­lentést, mondhatni, a bőnözők és elkövetett bűncselekmé­nyeik „kórképét”. , A hátteréhez tartozik ennek a statisztikának, hogy Ma­gyarországon a legutóbbi tíz esztendőben — 1965—1974-ben — az összes ismertté vált bűn- cselekményekkel, tehát a bűn­tettekkel és a vétségekkel együtt mért összbűnözés ten­denciája — ha kicsiny mér­tékben is — csökken. Ebben az időszakban évi átlagban mintegy 120 000 közvádas bűn- cselekményt derítettek fel, ennyi esetben indítottak bün­tetőeljárást. A legterjedelme­sebb kategóriában, vagyon el­leni bűnözés területén 1974- ben a megelőző esztendőhöz képest 15,7 százalékkal csök­kent a bűncselekmények szá­ma, annak ellenére figyelmez­tető adat, hogy 287 esetben követtek el a társadalmi tu­lajdon ellen 100 000 forintnál nagyobb kárt okozó bűncse­lekményt. Az összbűnözésen belül *- vagyon elleni bűncselekmé­nyek után — legnagyobb há­nyadban (15,7 százalék!) a közlekedési bűncselekmények fordulnak elő. Különösen nagy veszélyt jelentenek a közleke­désben az ittasan történő jár­művezetések. 1973-hoz képest 0,4 százalékkal nőtt a közle­kedési bűncselekmények szá­ma, ami még ahhoz képest sem megnyugtató, hogy 1973- ban több mint 10 százalékos volt a növekedés 1972-höz mérten. Az erőszakos és ga­rázda jellegű bűnözés 1974«: ben az összbűnözés 11,8 szá­zalékát jelentette. A nemi er­kölcs elleni erőszakos bűn- cselekmények száma csökkent* a rablásoké — sajnos — nőtt, a szándékosan elkövetett sú-; lyos testi sértéseké is. Az ismertté vált bűnelköve­tők száma az utóbbi tíz évben 1965-ben volt a legmagasabb (90 713) és 1974-ben a legala­csonyabb (76 308). A fiatalkorú bűnelkövetők aránya az ország fiatalkorú lakosságának szám­arányához képest tavaly 1,1 százalék volt, azaz csökkent a megelőző esztendőhöz képest.1 A visszaeső bűnözés tekinteté­ben is némiképp javult a helyzet tavaly; s ehhez hozzá i tartozik, hogy a visszaesők és a veszélyes bűnözők (más szó­val a korábban már jogerő­sen elítéltek) száma évek óta csökkenőben van. Szakembe­rek véleménye szerint ebben kétségtelenül közrejátszik e bűnözőkategória szigorúbb el­marasztalása és az olyan új jogintézmény (súlyos szank­ció) bevezetése is, mint a szi­gorított őrizet. Ami a bűnözés területi meg­oszlását illeti; tavaly a bűn- cselekmények 62 százalékát a városokban (25,4 százalékát a fővárosban és 36,6 százalékát a 82 vidéki városban) követ­ték el. Világvárosi viszonylat­ban rendelkezésünkre állnak összehasonlítható adatok, s ebbőr levonhatók bizonyos kö­vetkeztetések: Párizsban 881, Amszterdamban 768, Ham­burgban 685, Münchenben 647, Bécsben 491, Londonban 451, Varsóban 206, Budapesten 175, Stockholmban 144 bűncselek­mény jutott 10 000 lakosra az utóbbi öt év átlagában. (MTI) Befejeződött a középyezető-képző tanfolyam A MTESZ oktatási bizottsá­ga által kialakított oktatási bázisokon befejeződtek az MSZMP Tolna megyei Bizott­sága állásfoglalása alapján szervezett középvezető-képző tanfolyamok. 1973 óta közel 700-an fejez­ték be sikeresen ezeket a tan­folyamokat. Ez év tavaszán újabb 120 órás oktatás kez­dődött, melyre 139-en jelent­keztek és a múlt héten közü­lük 129-en tettek záróvizsgát. A záróvizsgák sikerét bizo­nyítja, hogy 27-en kiváló, 8-an jó, 93-an megfelelt minő­sítést kaptak. E számadatok is bizonyít­ják, hogy a tanfolyam alap­vető célját elérte. A hallgatók lelkiismeretesen készültek a vizsgákra, amelyek színvonala valamennyi bázison lényege­sen magasabb volt, mint az előző években. A tanfolyam során a legér­dekesebb témakör az üzemi . demokrácia kérdéscsoportja volt. A másik nagy érdeklő­dést és vitát kiváltó témaként a vállalatok folyamatosan ja­vuló anyaggazdálkodása szere­pelt. A hallgatók a kialakult vitákban azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy az anyagmegtakarítás jelentős mértékben csak a gyártmány és a gyártás korszerűsítésének eredményeként jelentkezhet, mely a műszaki fejlesztés és beruházási tevékenység meg­gyorsítását teszi szükségessé. A hallgatók elmondták, hogy az anyaggazdálkodási tevé­kenység hatékonyságát alap­vetően befolyásolja az anyag- beszerzési, ellátási lehetőség. Nagy érdeklődést váltottak ki a hallgatók körében a dön­téselmélet témakörei. Annak ellenére, hogy e témakörök feldolgozásával kapcsolatban jelentős eredményekről adha­tunk számot, szükséges meg­jegyezni, hogy a hallgatók nem minden esetben értették, hogy adott kérdésben való véle­ménynyilvánításuk esetén is tulajdonképpen döntenek. Az oktatási bizottság felada­ta, hogy az őszi tanfolyam so­rán e kérdéscsoporttal az elő­adók többet foglalkozzanak. Különösen a szervezésben je­lentkező vezetői döntésekkel. A XI. pártkongresszus után szükségessé válik a politikai és gazdaságpolitikai témakö­rök módosítása. Ezek átdolgo­zásával az oktatási bizottság már foglalkozik. Az oktatási bizottság úgy látja, hogy az elméleti ismere­tek elsajátítása után az üze­mek vezetőinek az eddiginél fokozottabb mértékben kell el­lenőrizniük, hogy a középveze­tők az üzemi élet gyakorlatá­ban mennyire hasznosítják el­méleti ismereteiket. König István, MTESZ oktatási bizottság i titkára =é \

Next

/
Thumbnails
Contents