Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-29 / 176. szám
> \ fl miniszterelnök és a PKP a portugál kelpolitikai helyzetről Clsszabon Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: A portugáliai feszült politikai légkörben vasárnap két fontos helyzetelemzés látott napvilágot Lisszabonban: az egyik Vasco Goncalves miniszterelnöktől származik aki az Intersindical szakszervezeti szövetség első kongresszusán szólalt fel. a másik pedig a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottságától. Goncalves tábornok — a fegyveres erők mozgalma legfelsőbb forradalmi tanácsa újonnan létrehozott háromtagú vezetőségének tagja — egyórás beszédében leszögezte: „Ahhoz, hogy előrelépjünk forradalmunkban, meg kell szilárdítanunk eddigi vívmányait és ki kell szélesítenünk híveinek táborát. A munkás- mozgalorrrErőteljes fellendítése. az osztályöntudat elmélyítése nélkül nem tudunk eleget tenni a portugál nép szép re- tnényeinek.” „A forradalom élcsapata nem szigetelődhet el a szocializmus építésében, szövetségesekre van szüksége. Nem léphetünk tovább a szocializmus felé vezető úton anélkül, hogy a dolgozók ne kapcsolódnának be szervesen az élcsapat harcába — hangsúlyozta Goncalves, majd rámutatott: A fő ellenség az állami 'monopolkapitalizmusnak azok a csoportjai, amelyeknek hatalmi helyzetét még. nem rombolták szét. azok az erők, amelyek meg akarják bontani az MFA egységét, hiszen az MFA .,nagy szálka” mind a portugál, mind a nemzetközi tőkés körök szemében. Ugyandkek az erők arra törekszenek, hogy • megosz- szák a munkásosztályt, „szembeállítsák velünk a kispolgárságot és a középrétegeket, kihasználva azokat a tényleges társadalmi-gazdasági nehézségeket, amelyeken keresztül megyünk”. Goncalves tábornok kijelentette, hogy azonnal olyan gazdasági intézkedéseket kell hozni. amelyekkel felkarolhatják azoknak a rétegeknek a törekvéseit. amelyeket a forradalmi erőknek meg kell nyemiök szövetségesüknek. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának vasárnap kiadott nyilatkozata — G.on- calves beszédéhez hasonlóan — kiemelten foglalkozik a demokratikus. népi erők egysége megszilárdításának szükségességével. „Sürgetően fontos, hogy megerősítsük a munkás- osztály és a dolgozó tömegek egységét, minden igazi demokrata. mindenekelőtt a kommunisták és a szocialisták, a katolikus és a nem katolikus emberek együttműködését. Sürgősén meg kell teremteni a forradalmi erők egységét, meg kell erősíteni a, fegyveres erők forradalmi összetartását.” A párt vezetői úgy látják, hogy a politikai válságot az eddigi vívmányok alátámasztásával. nem pedig feladásukkal lehet megoldani. Sürgetik az állami szektor kibővítését, és azt, hogy osszák szét a földbirtokokat azok között, akik a földet megművelik. A PKP nyilatkozatában náci típusú akcióknak nevezik a kommunisták és más demokraták ellen sorozatosan intézett támadásokat, fizikai terrort, a pártházak felgyújtását, tönkre- t evés ét. A párt szerint a július 18-a óta végbemenő reakciós oífenzívát „illegálisan működő ellenforradalmi központ irányítja”. A március 11-i puccshoz hasonló helyzetet akarnak teremteni és „újabb fasiszta diktatúrába akarják taszítani az országot”. A PB felhívja a figyelmet arra hogy a reakció támadásának meghiúsításában nemcsak a dolgozó osztályok, hanem a monopóliumokkal szembenálló középrétegek is érdekeltek. Pokolgépes merényletek Argentínában Szélsőséges elemek több pokolgépes merényletet követtek el szombaton és vasárnap az Etrgentinai Bahia Blanca-ban és La Platában, Bahia Blanca kikötővárosban a Fiat és a Mercedes Benz művek kirendeltségének épületében robbantak bombák. La Platában szintén az olasz Fiat, valamint a francia Peugeot-konszern léányvállalata volt a terrormerényletek célpontja. Bombák robbantak egy jobboldali nézeteiről ismert Buenos Alres-i egyetemi tanár, továbbá egy szenátor lakása és egy Lá Plata-i klinikai épülete előtt is. Rendőrségi közlés szerint a merényletekért az önmagát „peronista milíciának” nevező szélsőbaloldali illegális mozgalom vállalta a felelősséget. A Noticias Argentinas hír- ügynökség arról adott hírt, hogy Mar del Platában tengerészeti alakulatok több lakosztályt készítettek elő Isabel Perón elnökasszony számára, aki orvosai tanácsára ott fog pihenni, A fegyveres erők parancsnokai a válság kirobbanása óta vasárnap foglaltak első alkalommal állást. Hector Luis Fautario tábornok, a légierő parancsnoka a parancsnoksága alatt álló összes egységekhez intézett üzenetében hangoztatta a három fegyvernem közötti összetartást, s azt, hogy az argentin légierő „nem fog olyan ügyekbe avatkozni, amelyek nem tartoznak rá”. Kijelentette még, hogy a hadsereg nem fog tűrni semmilyen, az intézményes rend megbontására irányuló, kísérletet. A szárazföldi hadsereg vezérkara az összes gyalogsági alakulatokhoz intézett táviratban a terrorista elemek rendbontó kísérleteinek veszélyére figyelmeztetett. NEW YORK Hivatali teendőinek átvételére New York-ba érkezett Dinh Ba Thi nagykövet, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának a világszervezet mellé akkreditált állandó megfigyelői missziójának vezetője és Huynh Huu Ngiep, a DIFK másik képviselője. SAINT RAPHAEL Saint Raphaelben, a Francia- Rivierán letartóztatták vasárnap az olasz és a francia rendőrség által január óta körözött Mario Tuti 29 éves olasz újfasisztát. A férfi részt vett a Firenze és Róma közötti vasútvonalon elkövetett pokolgépes merényletben. Január 24-én rendőrök jelentek meg Firenze közelében lévő lakásán, hogy őrizetbe vegyék. Ám a terrorista a rendőrök közül kettőt agyonlőtt. Egyet súlyosan megsebesített, majd kereket oldott. Távollétében egy bíróság életfogytiglani börtönre ítélte. <-------------------H óhérok a bírák előtt Hétfő esti kommentárunk • A görög belpolitikában esztendők .óta elmarad a nyíri uborkaszezon. 1967 tavaszától hét teljes esztendőn át azért volt ez így, mert a vakáció idején ugyanazok a sorsterhes kéMések foglalkoztatták a közvéleményt, mint az esztendő többi napjaiban: kit tartóztattak le, ki került valamelyik kopár börtönszigetre, milyen újabb elnyomó intézkedést tervez a gyűlölt junta. Tavaly azért maradt el a holtszezon, mert Hellasz, a fekete ezredesek uralmának megdöntését ünnepelte boldog örömmel, az idén pedig azért, mert megkezdődött a bűnösök felelősségre vonása. A perek egész nyáron át tartanak. Az első tárgyalásra a múlt héten került sor. Akkor viszonylag ismeretlen tisztek álltak bíróság elé. A vád az volt ellenük, hogy összeesküvést szerveztek — már a junta uralmának megdöntése után — az ezredesi rezsim visszaállításáért. A második, az igazi és a legnagyobb per, amelyet — és ez már most bizonyosság — feljegyez a történelem is — a legfőbb felelősöket állítja bíróság elé, most kezdődött. Ezúttal Georgiosz Papadopulosz, a főhóhér, loannidesz tábornok, a legbrutálisabb intézkedések gyakorlati végrehajtója, a katonai rendőrség vezetője és társaik ülnek a vádlottak padján. Nevükhöz rengeteg vér és szenvedés tapad. Egyedül 1967. április 21-én, az általuk végrehajtott puccs napján 8270 személyt tartóztattak le — nemcsak kommunistákat, nemcsak baloldaliakat — és hamarosan kiderült, hogy ez csak a kezdet. Az ítélethozatal természetesen a görög nép, a görög bíróság dolga. De politikai perről lévén szó, a görög határokon messze túl terjedő politikai tanulságokat is le kell vonni, 1967 áprilisában azért került sor a puccsra, mert a közelgő választások olyan kormányt ígértek, amely el akart távolodni a hidegháborús atlanti politikától és a belpolitikában is balra akart nyitni. Hét év véres diktatúra ellenére bebizonyosodott, hogy fasiszta módszerekkel legfeljebb elodázni lehet napjaink kérlelhetetlen folyamatait, megállítani nem. Jó lenne, ha ezt végre megértenék azok a körök, amelyek akkor szinte tapsoltak a fe iste ezredesek akciójához. Bármi legyen is majd a személyekre szóló verdikt, a történelem már kimondta az ítéletet. Július 30-án harminchárom európai és a két észak-amerikai állam legmagasabb rangú vezetői ülnek össze a finn fővárosban. Aláírják azt a több mint százoldalas okmányt, amelynek elkészítésében 1973 júliusában, a harmincöt külügyminiszter megegyezett a helsinki találkozóján. (Ez volt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza.) Mintegy hatszáz diplomata és szakértő készítette el kétesztendei munkával Genfben az okmányt (ez volt a második szakasz), és most a vezetők aláírásukkal szentesítik, ez az európai konferencia harmadik, záró szakasza. Az okmány négy fő fejezetből áll, az értekezlet négy napirendi pontjának — Helsinki és Genf nemhivatalos diplomáciai nyelvén a négy kosárnak — megfelelően. A következőkben összefoglaljuk a négy fejezet tartalmát. © Az európai biztonság 3Í3plvei Az első fejezet az európai biztonság lényegének meghatározásával foglalkozik. Ez az okmány magja, ez önti szavakba az államok együttélését szabályozó tíz alapelvet. Azért alapvetőek ezek az elvek, mert ha mindenki hozzájuk igazodik, úgy valamennyi állam biztonságban érezheti magát, nő az egymás iránti bizalom, és ezzel létrejönnek az együttműködés kiterjesztésének feltételei. Az első aiapelv az államok önállóságát szögezi le. Kimondja, hogy minden ország szuverén — tehát független —, határain belül maga dönt ügyeiről, és ezt a szuverenitást mások kötelesek tiszteletben tartani. A második alapelv voltaképpen ezt a tiszte- letbentartást fejezi ki, amikor kimondja, hogy az okmány aláírói vállalják: nem alkalmaznak erőszakot más államokkal szemben és nem is fenyegetnek erőszak alkalmazásával. A biztonság érzetéhez döntő mértékben hozzátartozik a határok sérthetetlensége. Ez a tétel már azért is fontos, mert a hatórrevíziós igények szolgáltattak ürügyet a második világháború kirobbantásához, s a háború utáni helyzet stabilitásához elengedhetetlenül hozzátartozik, hogy mindenki tiszteletben tartsa — a részben új — európai határokat. Hasonló tartalma van a negyedik elvnek, amely az államok területi egységének tiszteletéről szól. Mindezekből logikusan következik az ötödik elv, amelyben azt vállalják a résztvevők, hogy vitáikat csak békés eszközökkel oldják meg. Erőszakkal, nyomással, vagy más közvetett eszközökkel időnként megkísérelheti egy állam, hogy rákényszerítse akaratát a másikra, ez azonban összeegyeztethetetlen a békés egymás mellett éléssel; a következő elv tehát kimondja a mások belügyeibe való beavatkozás tilalmát. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását is leszögezték. Ebbe beleértendő a gondolat, a lelkiismeret, a vallásgyakorlás és a meggyőződés szabadsága. Miután az alá- és fölérende- lés a nemzetközi kapcsolatokban megengedhetetlen, az elvek kimondják a népek egyenjogúságát és azt az elidegeníthetetlen jogukat, hogy rendelkezzenek sorsukkal. A nemzetközi sajtó által „tízparancsolatnak" is nevezett tételsor azonban nemcsak azt sorolja fel, amit nem teszünk, vagy amit tiszteletben kell tartani, hanem cselekvésre késztet és ezzel már előre mutat a következő fejezetekre: ösztönzi az államok közötti együttműködést. A tizedik alapelv végül azt húzza alá; hogy a résztvevők jóhiszeműen teljesítik nemzetközi kötelezettségeiket, egyebek közöli tehát az eddig aláírt megállapodásaikat. Az első napirendi pont részed ként tárgyalták a bizalomnövelő katonai jellegű intézkedéseket is. Úgy döntöttek, hogy önkéntes alapon előre értesítik egymást nagy hadgyakorlataikról, nehogy ezek a csapatmozgások alaptalan félelmet, aggodalmat okoz~ zanak másokban. © " Együttélés és együttműködés A második fejezet az együttműködés igen fontos területét fogja át: a gazdaságot, a műszaki tudományokat és a környezetvédelmet. Nyilvánvaló, hogy e területeken a nemzetközi csere akkor szélesedhet, akkor válhat tartóssá, gördülékennyé, ha az államok között megvan a kellő bizalom, az a biztonságérzet, amelyet az első fejezetben ol- . vasható elvek megtartása hoz létre. (A nemzetközi feszültség viszont szükségszerűen csökkenti a kereskedelmi forgalmat és korlátozza a gazdasági együttműködést.) Az e fejezetben foglaltak tehát arra sarkallják az aláírókat, hogy szélesítsék, lendítsék fel .együttműködésüket az említett vonatkozásokban. A kereskedelemről szóló bekezdések legfontosabb része az, amely a hátrányos megkülönböztetések, a diszkriminációk kiküszöbölésének lehetőségeiről és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvének alkalmazásáról szól. Enélkül kölcsönösen előnyös hosszabb távú gazdasági együttműködés elképzelhetetlen. Az ipari kooperációról szóló passzus e viszonylag új együttműködési forma alkalmazására ösztönöz. Az ipari vállalatok közös tevékenysége igen sok előnynyel jár: növeli a kereskedelmi lehetőségéket, csökkenti a költségeket, segíti a műszaki haladást, lehetővé teszi a termékekben való fizetést és kölcsönös érdekeltségeket teremt a termelésben. Jellegzetesen földrészméretű feladatokat foglalnak magukban a közös érdekeltségre számot tartó terveknek nevezett elgondolások. Néhány példát említünk. Ha Európa összefog, megoldható az ésszerű áramelosztás már csak azért ős, mert az időeltolódás miatt a földrész különböző részén, más-más időben van a csúcsfogyasztás, s így az egyes országok energiarendszerei kiegészíthetik egymást. A nemzetközi kereskedelem nagyarányú növekedése szükségessé teszi qz összefüggő, korszerű szárazföldi és vízi úthálózat kiépítését, nagy, közös terveket dolgozhatunk ki — ezt is ajánlja a biztonsági értekezlet okmánya — az energia- és nyersanyag-kutatásban, ami különösen a kis és csekély anyagi eszközökkel rendelkező országok számára létfontosságú. Ebbe a körbe tartozik a környezet- védelem is. Ha arra gondolunk például, hogy Magyarország folyóvizeinek 95 százaléka más országok területén ered, saját példánkon is megérthetjük, mennyire fontos e területen a nemzetközi együttműködés. A különböző társadalmi rendszerű államok különböző területeken kialakított közös tevékenysége kölcsönhatásban van egymással. A nemzetközi gazdasági és tudományos együttműködés tovább erősíti a politikai bizalmat, közös érdekeltséget teremt a béke fenntartására. (Folytatjuk) TATÁR IMRE 1975. július 29, Siilpnliiikai ismertető (1.) fl biztonság okmányának fejezetei
