Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-27 / 175. szám
Májiisjárás Szegeden Idén tizenhetedik alkalommal kerül sor a szegedi ünnepi i. . . re. A rendkívül dús nyári program koronája ismét a szabadtéri játékok, amely már sok élményszerű előadást ajándékozott az ország távoli pontjairól összesereglett nézőknek. Idén Erkel Bánk bánja, Beethoven Fideliója. Kodály Háry Jánosa, Ibsen Peer Gynt- je szerepel a „szabadtéri” műsorán, és a már hagyományossá vált nemzetközi szövetkezeti néptáncfesztivál gálaestje. A szegedi nemzetközi fesztiválon a szocialista országokat képviselő folklóregyüttssek mutatkoztak be, a gálaesten, valamennyi csoport — az idén tizenhat együttes — közremű- kö ’ 'k «* célra komponált. táncjáték előadásában. A Hegyen völgyön lakodalom — az előző produkció — nagy sikere után kíváncsian várta a közönség a Májusjárást, a Daróci—Kormos—Novak szerzőhármas új művét, amely a különböző népek tavaszi szokásait dolgozta fel, ám költői áttétellel a harminc év előtti „népek tavaszáról” is szól. A hatalmas színpadon a keretjátékban a magyar együttesek táncolták el a mi tavaszváron- kat, majd pedig hét baráti ország képviselői következtek, a nagy színpadon elhelyezett kisebb színpadokon. Közreműködött Jobba Gabi és Helyei László színművész is. A látványos, szép előadás nagy sikert aratott. Kezdődik a kisze-járás, viszik a telet jelképező h íbot. Lángra lobbant a tél jelképe, kezdődhet a tavasz ünneplése. A Májusjárás egyik lendületes pillanata. Bonyhád a XVÍII—XX. században ■ Ifjabb, s joggal mondhat1 Juk, értékes kötettel gyarapodott a Tolna megyei hely- történeti irodalom. Bonyhád nagyközségi Tanácsa a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére megjelentette a ..Bonyhád a XVIII—XX. században” című 11 tanulmányt tartalmazó kötetet. A könyvet haszonnal forgathatja történész, közgazdász, irodalmár, de az is, aki csak általában érdeklődik a község múltja iránt. A község tanácselnökének bevezető sorai után Egyed An. talnak „Bonyhád mezővárosának rövid története” című írásával kezdődik a tanulmányok sora. Ennek az írásnak'Tcnzzé- tételével a kiadó és a szerkesztő a múlt században élő megyei szociológus emlékének áldoz. Egyed Antal a múlt század első harmadában 22 kérdésből álló listát küldött szét a megyében a hivatalos szervekhez, s azbkra kért. s kanott választ. E válaszok a Tolna megyei Levéltár féltve őrzött iratai közé tartoznak. Rendkívül érdekes történeti, néprajzi. szociológiai adatokat őriz. nek. Egyed Antal megkezdte e válaszok feldolgozását. Ebből való a kötetben közölt tanulmány is. Egved tanulmánya után a község neves embereiről olvashatunk (Vörösmarty és Perczel Etelka; Porozol Mór; Illyés Gyula bonyhádi diákéveit. Sokoldalúan mutatja be a kötet a község gazdaságtörténetének több epizódját amelyek meghatározói lettek a település f dődésének, (A bonyhádi tóifajfa B.zarvasmarha kialakulása; A zománcgyár története; A cipőgyár története; A bonyhádi kereskedők). M ep,ismerkedhetünk a köz1,1 ség középiskoláinak történetével, az utcanevek váltó- zásaival. A kötet a község fel- szabadulása történetének és a demokratikus kibontakozás kezdeteinek bemutatásával zárul. (Az élet megindul). Elismeréssel kell szólnunk a szerzői kollektíváról (Egyed Antal, Hajas Béla, Kolta László. Király István, Szilágyi Mihály. Steib György. Tarcsay István. Gyurkovics Lajos. Solymár Imre. Gál István), — igényes munkát végeztek. A szerkesztő, dr. Kolta László hozzáértésével irányította a szerzők munkáját, illetve a már korábban megjelent ijiű- vekből jó érzékkel végezte el a válogatást. Az illusztrációkat M. Érdi Judit készítette. A tartalomnak csak címszerű felsorolása is érdeklődést kelthet. Mindenki aki a történelemben csak kicsit is jártas, szívesen olvassa pl. Perczel Mórnak az 1848—49- es szabadságharc híres tábornokának életrajzát. A szerző az életpálya nagyszerű felfelé ívelésének éppúgy hű krónikása. mint a kiegyezést követő visszaesésnek. |j onvhád hírnevét a kereskedelmén, ió nevű iskoláján túl a bonyhádi tájfajta szarvasmarha alapozta meg. Hol és hogyan alakult ki ez a világhírnévre szert tett fajta, milyen gazdasági körülmények voltak kifejlődésének okai? A szerző al.aons elemző és kutató munka eredményeként felel a feltett kérdésekre. Bonyhád történetéhez szorosan hozzátartozik a török kiűzését követő betelepülés. A szinte teljesén élhagyott vidékre több hullámban érkeztek a telepesek. A XVIII. század 30-as, 40-es éveiben idetelepülő zsidó kereskedők megváltoztatják a község gazdasági arculatát, átalakítják a község és környezetének egymáshoz való viszonyát. A kereskedelem egyik központja lesz. A szerző úgy jellemzi a helyzetet hogy kaput nyitottak Baranya irányába. A szerző szinte évről évre. évtizedről évtizedre teszi vizsgálódás tárgyává a kereskedelem alakulását és hatását a község társadalmára. Rendkívül gazdag levéltári forrással dolgozik. de a korábbi feldolgozásokra is épített. amikor tanulmányát elkészítette. Örvendetes, hogy a kötetben helyet kapott a két üzem története is. A zománcgyárról szóló tanulmány erőssége a technika-technológia története, a cipőgyárról olvasható tanulmányban a* munkásmozgalmi részt tátijuk kidolgozottabb- nak. Színes, érdekes színfoltja a kötetnek a község utcaneveinek változásairól írott tanulmány. Külön kiemeljük azt a táblázatot, amely összeveti az utcák népi elnevezését. az 1892. évi hivatalos nevekkel és a ma használt nevekkel. Hogyan lett a Sörház tér Széchenyi tér. a Fruskau utcából Székely Mózes utca? Hol volt a Paraszt utca? A szerző a községi képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveinek felhasználásával bepillantást enged az elnevezések körüli csatározásokba. Sajnálattal állapítja meg hogy a hivatalos névadások szinte feledésre juttatták a régi néni elnevezéseket. Javasolja: ..Érdemes volna végiggondolni a ma még élő régi népi neveket. Nem egy város, község büszkélkedik patinás, hangulatos népi utcanevekkel.^ Folytathatnánk hosszan.;: Figyelemkeltőnek sportban eny- nyi elég. Az ismertető nem helyettesítheti úgysem a kötet végigolvasását. 4 kötet megérdemli, hogy a könyvespolcon helvet szorítson számára mindert; helytörténetet kedvelő olvasó. 'K. BALOG JÁNOS fFCilep Lajos emlekezete Á kilencven esztendővel ezelőtt, 1885-ben' született és öt esztendővel ezelőtt: 1970-ben elhunyt Fülep Lajos művészetfilozófus és esztéta a XX. századnak azoic közé a magyar tudósai közé tartozik, akiknek életműve, gondolatvilága napjainkban válik szellemi életünk közkincsévé ... Fülep legfontosabb munkát évtizedekig szinte hozzáférhetetlenek voltsak. 1971-ben azonban — egy kötetbe 'foglalva — megjelent két főműve, a ..Magyar művészet” és a ..Művészet és világnézet”. 1974-ben pedig ezerötszáz oldalas tanulmány- és cikkgyűjteménye látott napvilágot, ..A művészet forradalmától a nagy forradalomig” * címmel. E kötetekkel párhuzamosan tartalmas tanulmányok és visszaemlékezések születtek a kiváló tudósról; elsősorban Illyés Gyula, Németh Lajos. Gál István. Tőkei Ferenc, Takáts Gyula és Major Máté írásaira gondolunk. * Fülep Lajos munkássága á század első évtizedében kezdődött: a Lyka Károly szerkesztette „Művészet”-ben. Kiss József „A Hét”-jében s más folyóiratokban sorra jelentek meg esszéi, cikkei, interjúi, riportjai. vitairatai, amelyek feltárták az akadé- tnizmus meddőségét, taimisá- gát. s hitet tettek az új művészeti törekvések létjogosultsága. igaza mellett. Fülen fiatal korában sokáig élt Párizsban és Itáliában; 19Ó7 és 1913 között Firenze. 1913—14-ben Róma volt a lakóhelye. Az 1906-os párizsi Salon d’Automné*t>an találkozott először Paul Cézanne festményeivel. amelyek a fiatal — mindössze huszonegy esztendős* —y művészeti írót arról győzték meg, hogy a Provence-i tájképek, „A kártyázok”. a „Fürdoző aktok” és a Vollard-portré alkotója egy új korszakot nyitott meg az európai művészet történetében. 1910-ben barátja. Lukács György társaságában megindította „A Szellem” című rövid életű bölcseleti folyóiratot, s ugyanebben az esztendőben lefordította és nagylélegzetű bevezető tanulmánnyal közreadta Nietzsche ,.A tragédia születése” című munkáját. 1914-ben, az első világháború kitörésekor Fülep Lajos hazaköltözött Magyarországra, s rendszeresen részt vett a híres ..Vasárnapi Társaság” ösz- szejövetelein. (A Vasárnapi Társaság tagjai közé tartozott Lukács György. Lesznai Annj. Balázs Béla Mannheim Károly. Hauser Arnold és Foga- rasi Béla is.) E kör alkotta a magját a Szellemi Tudományok Szabadiskolájának, amelv 1917-ben alakult meg; az előadásokat — többek között — Antal Frigyes művészettörténész. Balázs Béla, Kodály Zoltán. Fülep. Lukács, Ritoók Emma és Bolgár Elek tartotta. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején Fülepet a budapesti egyetem professzorává, ne- veztélc ki s tagja lett az írói direktóriumnak is. Az ellen- forradalom győzelme után megfosztották katedrájától; a két' háború közötti időszakban Baján maid a dél-dunántúli ZengŐvárlconyban működött református lelkészként. Á 39-as évek elején megjelent írásaiban hangos szóval figyelmeztetett a magyar parasztság földtelenségére. nyomorára, az .,egvké”-re ... A zengő várkori ví kálvinista pap így lett barátja Bajcsy-Zsilinszky Endrének. fegyvertársa a néni íróknak. munkatársa a „Válasz” című folyóiratnak. Á felszabadulás után Fülepi Lajos újból elfoglalta a magyar tudományos életben az őt megillető helyet. Ismét tanár lett a budapesti egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választotta, a kormányzat Kossuth-díjban részesítette. Nagy — és megérdemelt — tekintélyt élvezett művészettörténészeink és legjobb íróink, költőink körében* Fülep Lajos minden bizonynyal legjelentősebb műve, a „Magyar művészet” 1916-ban íródott (a „Nyugat” közölte folytatásokban). de könyv alakban csak 1923-ban jelent meg. Művészetünk nemzeti vonásaival. Izsó Miklós szobrász és Lechner Ödön építész munkásságával, az impresszionizmusnak a művészéttörténetben elfoglalt helyével foglalkoznak a könyv leglényegesebb passzusai. Á kötet nagy vihart kavart; sokakat megbotránkoztatott az a kemény kritika, amelyet Fülep néhány múlt századi festőnk fölött gyakorolt. A könyvnek azok a sorai amelyek Székely'Bertalanról. Munkácsy Mihályról és Szinyeí Merse öregkori tevékenységéről szólanák, a kelleténél talán valóban érde- sebb hangúak, de az bizonyos; hogy Fülen munkája sok provinciális előítélettől irreális értékeléstől segített megszabadítani művészetszemléletünket. * Fülep Lajos hatalmas értékű örökséget hagyott az utókorra. A kilencven év előtt.született és körünkből öt éve eltávozott teoretikus tette % legtöbbet — Lukács Györsry mellett — a magyar filozófiai és esztétikai gondolkodás magas szintre való emelésért... DÉVÉNYI IVÁN /
