Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

Milyen változásokat hozott a társadalombiztosítási törvény a nyugdíj-jogszabályokban ? X társadalombiztosítási jog" anyag legszerteágazóbb és leg­bonyolultabb részét a nyugdíj­jogszabályok alkotják. 1975. június 30-ig három különálló nyugdíjrendszer tartalmazta ezeket a szabályokat, köztük a baleseti nyugellátásra vonat­kozó szabályokat is. A kodifikáció keretében megvalósuló legnagyobb jelen­tőségű fejlesztési intézkedések és reformok a nyugdíjrend­szerben történtek­Az új társadalombiztosítási törvény tovább bővíti a nyug­ellátásra jogosultak körét, ja­vítja a nyugellátások színvo­nalát. / A törvény nagy jelentőségű intézkedése, hogy az eddigi há­rom különálló nyugdíjrend­szert (munkaviszonyban állók, tsz-tagok, kisiparos és magán- kereskedők) egységes rend­szerbe foglalja. KINEK JÄR AZ ÜJ TÖR­VÉNY ALAPJÄN ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ÉS MILYEN MÉR­TÉKBEN? A bérből és fizetésből élő dolgozók öregségi nyugdíj- jogosultságának feltételei nem változtak. Az új törvény alap­ján is az kaphat öregségi nyug­díjat, aki 60., (nő 55.) életévét betöltötte és legalább 10- évi szolgálati ideje van. A törvény átveszi a korked­vezménynek az 1973. január 1- től korszerűsített szabályait is. Alapvető változás, hogy a mezőgazdasági tsz-tagok öreg­ségi nyugdíjra jogosító korha­tárát 1976. január 1-től kezdő­dően évente 1—1 évvel leszál­lítja és a korhatáruk 1980. ja­nuár 1-től azonossá válik a munkások és alkalmazottak öregségi korhatárával'. Az a 63. életévét betöltött férfi dolgozó, aki termelőszövetkezetben szerzett nyugdíjévéinek a be­számításával kéri öregségi nyugdíjának megállapítását 1976-ban 64. életévének a be­töltésétől jogosult öregségi nyugdíjra. Vagy pl. az a nő, aki ez évben betöltötte 57. élet­évét 1977. január 1-től válhat öregségi nyugdíjra jogosulttá. Az átmeneti időszak alatt is a férfi 60, nő 55 éves kortól jogosult öregségi'nyugdíjra, ha" a termelőszövetkezeti tagsága X után 10 év munkaviszonnyal szerzett szolgálati ideje van. A társadalombiztosítási tör­vény 1975. július 1-én lépett hatályba. Rendelkezéseit 1975. június 30. után bejelentett nyugdíjigényekre kell alkal­mazni. Ha valaki nyugdíj­igényét július 1. előtt bejelen­tette, de a nyugdíjat július 1- tŐl szeretné igénybe venni, annak ellenére, hogy a nyug­díj, már korábbi időponttól megilletné, ennek nincs aka­dálya, ha igényét a nyugdíj­megállapító határozat kézhez­vételét követő 15 napon belül visszavonja. Aki igényét nem vonia vissza, részére a ko­rábbi jogszabályok alapján ke­rül nyugdíja megállapításra. Az igénybejelentés visszavoná­sa csak akkor'érvény es, ha az igénylő még nem vett fel öreg­ségi nyugdíjat, illetve az em­lített 15 napon belül azt visz- szafizeti. Előfordulhat; hogy valaki­nek a nyugdíjra' jogosultsága már július 1. előtt megnyílt, de nyugdíjat június 30-ig nem igényelt, az kérheti 1975. jú­lius 31-ig nyugdíjának július 1. előtt érvénybe volt jogsza­bályok alapján történő meg­állapítását. Az egységes nyugdíjrendsze­ren belül a nyugdíj új egysé­ges mérték szabálya érvénye­sül. 10 évi szolgálati idő alap­ján az öregségi nyugdíj a ha­vi átlagkereset 33 százalékra. A 25 év megszerzéséig'minden további év után 2 százalékkal, 26—32 évig 1 százalékkal, 33— 42 évig pedig 0,5 százalékkal emelkedik a nyugdíj mértéke. A nvugdíj legmagasabb mérté­ke 75 százalék, ami 42 évi szol­gálati idővel érhető el. A NYUGDÍJELLÁTÁS ALAPJÄT KÉPEZŐ JÖVEDE­LEM. A nyugdíj alapját képező átlagkeresetbe a főfoglalkozá­sú munkaviszony keretében kapott olyan pénzbeni és ter­mészetbeni juttatások vehetők figyelembe, amelyek után a dolgozónak nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Nem számíta­nak az átlagkeresetbe a nem munkabér- és munkadíj- jellegű juttatások. Nem kéoez nyugdíjalapot a másodállás­ból kaDott bér és a nyugdíja­zást követően kifizetett juta­lom sem. A nyugdíjazást kö­vetően 1 éven belül kifizetett kitüntetés alapján kapott, va­lamint a bányászati hűség­jutalom viszont nyugdíjalapot kéoez. Továbbra sincs lehetőség öregségi nyugdíj megállapítá­sára, ha valaki rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. Lehetővé teszi viszont a tör­vény a nyugdíjak újbóli meg­állapítását, abban az esetben, ha valaki a nyugdíj megálla­pítása után legalább 36 havi munkaviszonyt szerzett és er­re munkabért kapott. A nyugdíj alapját képező irányadó béridőszak változat­lan. Az öregségi nyugdíj ösz- szegét a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, vala­mint a nyugdíiazás évét köz­vetlenül megelőző 5 év közül az ieénvlőre legkedvezőbb 3 naptári év alatt főfoglalkozása keretében elért kereset havi átlaga alapján kell megállapí­tani. Kérelemre meg lehet álla­pítani az öregségi nyugdíjra jogosító, vagy ennél 5 évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért kereset havi átlaga alapján is, ha az igény­lő az említett életkor betölté­séig legalább io évi szolgálati időt szerzett Az említett 5 naptári év kö­zül azt a 3 naptári évet lehet figyelembe venni, amelyben az igénylőnek legalább 180 napra, összesen legalább 730 napra keresete volt, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezeti tag naptári évenként legalább 150, nő 100 munkanapot teljesített. A nyugdíj alapját képező át­lagjövedelem összege nem le­het több havi 10 000,— Ft-nál. ÖSZTÖNZŐ NYUGDÍJPÓT­LÉKRA JOGOSULTSÁG. Azok számára, akik az öreg­ségi nyugdíj jogosultság meg­szerzése után a nyugdü igény- bevétele nélkül tovább dol­goznak, a továbbdolgozás ará­nyában nyugdíjpótlék jár. ösztönző nyugdíjpótlékkal ki­egészített nyugdíj felső határa, fizikai munkakörben történő továbbdolgozás esetén az át­lagkereset 95 százalékát, egyéb esetekben a 90 százalékát is elérheti. Július 1-től legalább 1 évi továbbdolgozás esetén az 1 évnél rövidebb időre is jár nyugdíjpótlék, a pótlék mérté­ke a korábbival azonos, vagy­is fizikai munkakörben 7 szá­zalék. egyéb munkakörben 3 százalék. A tsz-tagok és a tsz-nél munkaviszonyban állók június 30-ig nem kaphattak ösztönző nyugdíjpótlékot. 1976. január 1-től a termelőszövetkezetben munkával szerzett évekre, ré­szükre is jár. ÖREGSÉGI NYUGDÍJ LEG­KISEBB ÖSSZEGE. Az öregségi nyugdíj legki­sebb összegét is meghatározza a jogszabály. E szerint július 1-től'az’ öregségi nyugdíj leg­kisebb összege 910,— Ft. Ha a szükséges 10 évet, tsz-tagsági idő beszámításával szerezte meg, úgy a legkisebb összeg 810,— Ft. Ha tsz-tagsági idő beszámí­tása nélkül, de kisipari, ma­gánkereskedői szolgálati idő­vel vagy munkaviszonyban nem álló előadóművészként, il­letőleg művészeti oktatóként szerzett idővel van meg a 10 éve, úgy a legkisebb összeg} 860,— Ft. Azonban e szabá­lyok alkalmazása folytán sem lehet több nyugdíjalapját ké­pező átlagkeresetnél. Az átlagkereset fél százalé­kával több nyugdíjat kap az igénylő minden olyan év után, amelyre nyomdászsegélyező­egyesület vagy nyugdíjpénztár tagjaként 1946. aug. 1. és 1951. dec. 31. közötti időben járulé­kot fizetett. Ez a szabály al­kalmazandó az Országos Ügy­védi, Gyám- és Nyugdíj In­tézetnél 1946. aug. 1.—1951. dec. 31. közötti időben fenn­állott tagsági időnek arra a tartamára is, amikor a tag egyidej űleg munkaviszonyban állott. Ilyen esetekben sem ha­ladhatja meg a nyugdíj ösz- szege az átlagkereset 75 száza- lékát \ SZAKMUNKÁS- ÉS BÄ- NYÄS ZKEDVEZMÉNY. A törvény továbbfejleszti a szakmunkások nyugdíjked­vezményét. Ha az igénylő leg­alább 15 évet dolgozott szak­munkás-munkakörben, de a nyugdíjazását közvetlenül megelőző 1 éven át már nem képesítésének megfelelő mun­kát végzett, kérelmére a tény­leges keresete helyett szak- képzettségének megfelelő mun­kakörben foglalkoztatottak át­lagos keresete alapján lehet öregségi nyugdíjat megállapí­tani. (Korábban a szakmunkás besorolási bér volt a nyugdíj alapja.) A bányászok részére a ren­delet kedvezményt biztosít az általános szabállyal szemben. A bányászatban föld alatt leg­alább 15 éven át korkedvez­ményes munkakörben dolgozó kérelmére az öregségi nyugdí­jat annak a keresetnek aá alapulvételével lehet megálla­pítani, amit a nyugdíj meg­állapítását megelőző 'naptári évben a vele azonos munka­körben a foglalkoztatottak át­lagosan elértek annál a mun­káltatónál, ahol az igénylő eb­ben a munkakörben utol j árai dolgozott. Ezen kedvezmény­nek nem feltétele a szakképe­sítés és azokat is megilleti,' akik a nyugdíj megállapítását megelőző utolsó 1 éven át is változatlanul ugyanabban a munkakörben dolgoztak. (Folytatjuk). Pásxtor Ferenc * Fiúk a Lesliegyen Ä szőlők elcsendesedtek, ebben a kókadt melegben kinek marad még arra is szuflája, hogy nagyokat kurjantson, ha meglátja, hogy a szomszédot is veresre aszalta már a nap. A szőlőlevelek tarkállanak a permettől, a fel­kapált, megtisztogatott tövek között repede­zett, szomjas a föld. A cseresznyefákon már, csak a rigónak való maradt. Leszedték, lebön­gészték a gyerekek, a teteje pedig hadd ma­radjon, ébresztő fütty lesz belőle úgyis. A borházak ajtaja nyitva áll. Szellőzik, szárad, most távoznak el a tél nyirkos gőzei, a haszontalan penészek, a pipafüst maradékai, a behordott sár pora, kenyérmorzsák, szalon­navégek. Megannyi egértápláló, bogárhívogató maradék. A hordók őrzik még az őszi áldást, itt-ott tompán böffen egy-egy megkoppantott donga, de kinek van kedve a mélyére nézni, nagyot szippantani a lopóval. Ebben a nagy melegben inkább csak a forrásból merítenek, akkor is inkább a fakupába, hogy sokáig frissen, hidegen maradjon. A bánya felől inkább a por jelzi, hogy dol­goznak. Ebben a fülledt, lomha melegben még a hangok is nehezebben terjednek, mint a friss, szikrázó levegőjű tavaszban. Egy-egy megkésett gazda poroszkál kifelé. Halasztha­tatlan dolga lehetett, hogy déli időben szedte a tarisznyáját és nekiindult a hegynek. Ide hajnalban illik érkezni, harmatot kell szedni a csatos szandálnak. Meg azért jönnek szíve­sebben napfelkeltekor, mert a bíborszínben előbukkanó nap szebbnek mutatja az óbor sárga aranyát. A jó gazda ilyen hajnalokon nem keres ivócimborát, egyedül áldoz a nap­nak, egyedül kóstolja a hegy levét. Titkon, méricskélve tüzét, ízét, illatát. Olyan ez, mint a legény, aki csendben figyeli, hogy a kisze­melt lány érik-e már a szerelemre. i — 79 — • Dél van. A templomtoronyban megszólal a harang. A bánya felől idehallani a gőzdudát. A hegyen tüzek gyulladnak, keskeny, kék füstcsíkok jelzik, hogy nyársra került egy- egy kövér sonkaszelet, sózott szalonna, vagy jó arasznyi kolbász. Itt így dukál, ez járja. Mi dolog lenne az, hogy az asszony csak azért kapaszkodjan fel ide a hegy fokára, hogy me­leg ételt hozzon. A beosztó gazda kipótolja ezt télen. Akkor még reggelire is levest eszik, estére is pörköltet melegíttet, ebédre pedig legalább két fogást kér. Már télen előre tud­ja, hogy a forró nyárban inkább a nyárson sült szalonna járja majd. Milyen jót lehet ar­ra inni a pincehideg, savanvkásabb borból, vagy a forrás kristálytiszta vizéből. Ezért jó ez a hegy. 1 •Lovasok jönnek a hegy felé. Lassan, lépés­ben haladnak. A hajtószárat sem fogják, rá­dobták a lovak nyakára. Sem embernek, sem állatnak nem nagy passzió ilyenkor a lovag­lás. Felülről a nap tüzel, alulról a ló melegít, a nyereg tör. Nem lehet mindig a lombsátor alatt, a gumiszőnyegnek is beillő erdei pázsi­ton lépdelni. Ki-ki kell ugratni a kövesút- ra, a poros gyalogcsapásra is, a keményre száradt taligaútra. Ellenőrző körútját járja Máté Károly főhadnagy. Társa, Csik^András őrvezető. — Egy kicsit neheztelek magára, Csík elv­társ — szólal meg a fiatal tiszt, aki alig két esztendeje éli legényéletét, szinte minden per­cét a katonákkal osztja meg. — Tudja, hogy mennyire érdekelnek a történelmi kérdések, mennyire közel állnak hozzám azok a kuta­tási feladatok, amiket maga is folytat. Szíve­sen segítettem volna eddig is, szívesen segí­tek ezután is, ha egyáltalán szüksége van erre. — Hogyne lenne szükségem erre, főhad­nagy elvtárs — kezdett magyarázkodni Csík. * ■— Lassú, bizonytalan, nehezen Induló fo­lyamat volt ez. Tetszik tudni ugye, hogy a — 80 — menyasszonyom, Maróti Zsuzsa, történésznek készül, ősszel már Pesten lesz, felvették az egyetemre. Az természetes, hogy a lehető leg­többet igyekeztem neki elmondani a mi csa­ládunkról, körülményeinkről, életünkről, min­denféléről. Egyszer, egy ilyen beszélgetés köz­ben szóba került, hogy édesapám mennyire nagy tisztelettel őrzi az én nagyapám emlé­két. Makacsul keresi hosszú évek óta halá­lának, meghurcoltatásának hiteles történetét, temetési helyét. Mindent, ami vele kapcsolat­ban van. Nem tudom, főhadnagy elvtársnak említettem már? — Nekem még nem beszélt erről. Ki volt a maga nagyapja? — Egyszerű munkásember. Egy vidéki gyár­ban dolgozott. Vasmunkás volt. Apámék öten voltak testvérek. Nehezen éltek, keservesen nevelkedtek. Sok mindent elmesélt nekem er­ről az időről. Aztán jött a háború, jöttek a németek. A nagyapámat is raptakapták, hogy együttműködik azokkal, akik eldugdossák a németek elől a Nyugatra irányított gépeket, kiszedik a robbanóanyagot a felrobbantásra ítélt üzemek csatornái alól. Egy napon, 1944. őszén, összeszedték a gestapósok .ezeket az embereket, elhajtották a városból, munka- szolgálatra vitték őket, aztán több mint felét megölték. Közöttük volt a nagyapám is. Apám régen készül arra, hogy utánajárjon, keressen egykori tanúkat, társakat. Sajnos, eddig nem volt ideje, mindig tele volt munkával. Tanár egy iparitanuló-intézetben. Csak a vágy, csak az apja iránti nosztalgia él benne. — Tudja, hogy melyik napon, melyik bsz- tag, merre vitte el őket? — Sokat tudunk már. Zsuzsa rendkívüli szorgalommal dolgozott, gyűjtögetett. A sza­badságom nagy részét magam is azzal töltöt­tem, hogy felkerestem néhány túlélőt, nagy­apa régi munkatársait. , — Mit tudnak eddig? .— kérdezte a főhad­nagy. , ; (Folytatjuk) , I — 81 —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents