Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-23 / 171. szám
Levélcímünk: 7101 Szétszórd, Postafiők 71. Termelőszövetkezeti nyugdíjra várva Duba Lajos bonyhádi olvasónk szerkesztőségünkhöz intézett levelében előadta, hogy felesége 1959 óta tagja az aparhanti Búzavirág Tsz-nek. Az asszony 52 éves; egészségi állapota nem teszi ugyan indokolttá leszázalékolását, de csak olyan könnyebb munkát enged meg részére, amilyent a szövetkezet nem tud biztosítani. Duba Lajos az iránt érdeklődött, hogy ha felesége otthon maradna, és tovább fizetné, a nyugdíjkorhatár elérése után kaphatna-e háztáji földet Nagy Zoltán, a szekszárdi Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója válaszolt: „A termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabály 1975. december 31-ig kötelezően előírja a nyugdíjjárulék fizetését azok esetében,! is, akik a tsz-nél munkát nem végeznek. 1976. január elsejétől csak azoknak a tsz-tagoknak kell nyugdíjjárulékot fizetniük, akik ténylegesen munkát végeznek a tsz-ben. A hatályos jogszabály — 17/1975. MT. sz. R. 229. §. (1) — szerint a mezőgazda- sági szövetkezet tagja nyugdíjjárulékot köteles fizetni a közösben végzett munkájáért járó, a bérköltség, illetőleg a részesedési alap terhére bármilyen címen kifizetett vagy kiosztott pénz- beni és természetbeni járandóság után; a földterület családi vagy egyéni művelése címén a részére jóváírt munkanapokra eső jövedelem után; a háztáji gazdaságban végzett állattartás és zöldségtermelés címén a részére jóváírt munkanapokra eső jövedelem után. így tehát Duba Lajosné, amennyiben a jövő év januárjától nem dolgozik -a tsz- ben, nem fizethet nyugdíjjárulékot. A háztáji föld használatára vonatkozóan a döntés joga a termelőszövetkezeté.” , » Aíí Kártérítés beszennyezett ruháért Paoo Józsefné báiai (Fő utca 777.) olvasónk azt panaszolta szerkesztőségünknek levelében, hogy július 2-án délután az ő és még három más személy ruháját sárfreccsen- téssel szennyezte be az X I 34—46 forgalmi rendszámú jármű. Papp Józsefné kárigényt óhajt érvényesíteni; ezért először a gépjármű üzemben tartójának kilété iránt érdeklődött, másodszor arról, milyen törvényes úton téríttetheti meg kárát, Ä Tolna megyei Rendőr-7 főkapitányság közlekedés- rendészeti osztályának vezetője közölte, hogy a jármű üzemben tartója az ÁFOR, telephelye: Budapest, IX. Közraktár utca 30. Köszönjük a tájékoztatást; az anyagiakra vonatkozóan pedig a következőket tanácsolhatjuk. A károsultaknak asgépjármű üzemben tartójától ajánlott levélben célszerű kérniük igazolt káruk megtérítését. Az esetleges elutasítás esetén — a viTelefonszámairsk: szonylag csekély kárösszegre tekintettel — a legegyszerűbb fizetési meghagyással élni. fezt három példányban kell illetékbélyeggel felszerelve eljuttatni a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, Budapest, Markó utca 27. Nyomtatvány és bélyeg minden járásbíróságon kapható.” ■'•Ü Nem mulasztofí az autóbusz személyzete Czigler Józsefné fácánkerti (Kajmád-puszta) olvasónk azt sérelmezte levelében, ami június 24-én történt férjével, két gyermekével és vele Szedresen. A család vonaton érkezett a faluba. ítéletidő lévén, Cziglerék szerették volna megtakarítani azt a hozzávetőleg félórás várakozást, hogy a Szedres—Medina— Szekszárd vonalon közlekedő autóbuszra szánjanak. Igen megörültek tehát a 18.20-kor érkező székesfehérvári járatnak, amely — emlékezetük szerint — több ízben megállt Kajmád-pusztánál. A családot a busz személyzete nem vette fel. Olvasónk ebből arra következtetett, hogy az autóbuszok olykor nem a menetrend szerint, hanem egyes Volán-dolgozók szeszélye szerint járnak. Pech József, a Volán it számú Vállalat forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettese vizsgálta ki olvasónk panaszát, ugyanő válaszolt: „Czigler Józsefné azt kifogásolta, hogy a Komárom—Szekszárd viszonylatban közlekedő 1493/325 számú autóbuszjáratunk Szedresen nem vette fel, amikor Kajmád-pusztára akart utazni. Az érvényben lévő menetrendből egyértelműen' megállapítható, hogy a járatnak Kajmád-pusztánál nincs megállóhelye. Ezért utazószemélyzetünk a felszállásra nem adhatott engedélyt. A menetrend betartása kötelező, attól csak nagyon indokolt esetben' szabad eltérni. A járat a menetrendben fel nem tüntetett megállóhelyeknél nem áll meg. Kajmád-pusztára viszonylag rövid várakozás után a 4920 számú járattal lehet továbbutazní. Járatszemélyzetünk nem követett el szabálytalanságot, hanem — helyesen — a menetrend betartásával közlekedett.”' Hegkapják a kedvezményes tüzelőt Berta Péter dunaszent- györgyi (Nyár utca 13.) olvasónk azt panaszolta el szerkesztőségünknek, hogy tüzelőutalványát május végén adta le ugyan a helybeli TU- ZÉP-telepen — de a június 24-én megtörtént szállítást követően kedvezményben nem részesült. Amint irta, a telep vezetője szerint azért nem, mivel a kedvezmény ideje lejárt Berta Péter nem múlasz129—01, 123—61. tóttá el megemlíteni, hogy értesülése szerint másokat is ért hasonló csalódás Duna- szentgyörgyön. Sebestély Zsigmond, a Paks és Vidéke ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke így válaszolt: „Berta Péter bejelentése nyomán felülvizsgáltuk a tüzelőutalványok beváltását a dunaszeutgyör- gyi TÜZÉP-telepen. Megállapítottuk, hogy a panasz jogos. Ezért azoknak a vásárlóknak, akik tüzelőutalványukat a kedvezményes vásár ideje alatt — április elseje és június 14-e között — leadták a telepen, a brikettet engedményes áron biztosítjuk. Erről az érintett vásárlókat a telepvezető tájékoztatja, egyben értesíti őket, hogy milyen mennyiség kerül még részükre kiadásra.” Ki köteles villanyórát venni ? Kovács Mihályné szekszárdi (Baka utca 17.) olvasónk tavaly szeptemberben jutott házrészhez. A villanyszámlát a ház másik lakójával közösen fizetik. Kovács Mihályné kérdi; kötelezhető-e jogi úton a ház másik lakója orra, hogy saját részére árammérő órát szereltessen feL Dr. Deák Konrád fő- ügyészségi osztályvezető ügyész válaszolt: „Az ingatlan tulajdonosa a vele egy házban lakó bérlőjét nem kötelezheti a bérleti szerződés megkötése után külön villanyóra beszereltetésére. Annak nincs akadálya, hogy a tulajdonos saját házában ilyen munkát elvégeztessen, de ennek költségei — természetesen r— őt terhelik.” Rendőri jogok és törvényesség Meksz József faddi (Lenin út 87.) olvasónk azt sérelmezte a Népújsághoz írott levelében, hogy a rendőrség éjjel több alkalommal a kapu fölött ment be az ő őrzésére bízott telepre. Érdeklődött, jogosult-e a rendőr ilyen eljárásra. A Szekszárd Városi-Járási Rendőrkapitányság köz- rendvédelmi alosztályának vezetője válaszolt: „Meksz József portásként dolgozik Faddon, a Paksi Konzervgyár egyik fióktelepén. A társadalmi tulajdon védelmét célzó őrjáratán lévő rendőrt a panaszos azért nem engedte be a telepre, mivel szolgálata alatt aludt a portásfülkében, tehát nem hallhatta a kopogást. A portás mulasztására vonatkozó észrevételét a rendőr bejegyezte az ellenőrzési könyvbe, majd azt szóban is közölte a telep vezetőjével. Valószínűnek tartom, r hogy a mulasztásból az őrnek kellemetlensége származott A rendőr — egyébként —1 munkaköri kötelmeinek megfelelően járt el, törvénysértés nem terhelj lelkiismeretét” A szerkesztőség megjegyzése: Mint minden munkában, úgy a rendőri munkában is előfordulhat tévedés. A jogos panaszokat a felettes rendőri szervek minden esetben orvosolják; ugyanilyen — a szocialista törvényességtől elválaszthatatlan — törekvés tapasztalható az ügyészi szervek részéről is. N Személyi bérezés, tulajdonvédelem Hilcz Mihályné kakasdi (Vörösmarty utca 447.) olvo- sónk levelében két kérdéssel foglalkozik. Amint írja, előbb a bonyhádi ZIM-ben dolgozott 10.10 forintos órabérért; most a 6HG szekszárdi gyárában 9 forintos órabért kap. Tudomása szerint a Munka Törvénykönyvében nincs orról szó, hogy a munkahelyet változtató dolgozó alacsonyabb órabért kaphasson. A továbbiakban felhívta figyelmünket néhány olyan hiányosságra, amely — véleménye szerint — a dolgozók személyi tulajdonának biztonságát veszélyezteti o szekszárdi gyárban, ? • -- -t A szerkesztőség válaszát A Munka Törvénykönyve nem tilalmazza, hogy a dolgozó új munkahelyén alacsonyabb bérezésben részesüljön, mint az előzőn; természetesen ennek ellenkezője is megengedett. A munkavállaló nem tartozik alacsonyabb bérért dolgozni, mint amennyiért feladatai teljesítését elvállalta, — de a munkáltatót nem lehet csupán annak alapján jobb bér fizetésére kötelezni, hogy az új dolgozó korábban milyen bérezésben részesült. A bérnek mindig a végzett munkával, nem pedig a régebben kapott bérezéssel kell arányban állnia. Olvasónknak a személyi tulajdon fokozott védelmére vonatkozó észrevételeiről eszmecserét folytattunk a Szekszárd Városi-Járási Rendőfkapitányság illetékes tisztjével. A rendőrtiszt ez úton is köszöni Hilcz Mihályné közérdekű tájékoztatását; amint ígérte: lehetőséget nyújt munkatársaink egyikének arra, hogy részt vegyen a rendőrkapitányság tulajdonvédelmi őrjáratainak valamelyikén. I házastársi vagyonközösségről A házasság fennállása, alatf esetenként, házasság felbontását közvetlenül megelőzően pedig rendszerint felvetődik a Ikérdés ai hézastársak között, hogy vagyon-. | tárgyaik közül melyik, kinek a tulajdonát képezi, a közös vagyon megosztása során támasztott igények is gyakran tájékozatlanság- cc utalnak. Családjogi törvényünk kimondja: „A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak." A házastárs különvagyonához tertozik a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett, vagy ajándékba kapott vagyontárgy, továbbá a személyes használatra szolgáló és szó- é kásos mértékű, illetőleg mennyi- ségű vagyontárgy, valamint az a vagyontárgy, amelyet a fentebb f említett különvagyon értékén sze- % reztek. A házasságkötés előtt a vagyonközösséget sem egészben, sem részben nem lehet kizárni, a házasságkötés után azonban bármelyik házastárs kérheti, hogy a ; bíróság fontos okból — ilyen le- j hét például, hogy a másik házas- | társ elherdálja a közös vagyont, i szeszes italra költi — szüntesse meg a vagyonközösséget. Ki keli hangsúlyozni, hogy „vagyon” ; alatt az aktívák és passzívák, a jogok és kötelezettségek egyaránt értendők, a „közös vagyon"-ra vonatkozó szabályok tehát a közös adósságra is vonatkoznak. A vagyonközösség útján keletkezett közös tulajdon egyenlő —* fele-fele — arányban illeti meg a házastársakat, mindaz tehát, amit a házastársak az életközösség ideje alatt szereztek — még akkor is, ha csak az egyik házastárs vásárolta, vagy csak az ő nevére került az ingatlannyilván- tertásba — a megszerzéssel közössé válik, a másik házastárs pl. kívánhatja, hogy az ingatlan- nyilvántartásba az ő nevét is jegyezzék be tulajdonosként, vagy pl. az így vásárolt gépkocsi is — bármelyik házastárs nevén szerepel — osztatlan közös tulajdont képez. A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésüknek megfelelően mindegyik házastárs használhatja, ezeket a tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni, a fenntartással és kezeléssel járó költségeket elsősorban a közös vagyonból kell fedezni. A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat — addig, amíg a vegyonközösség fennáll, illetve egészen a vagyon felosztásáig — csak a házastársak közös egyet-, értésével lehet elidegeníteni. A közös vagyon megosztása egyenlő arányban történik, és a vagyontárgyakat lehetőleg természetben kell kiadni, a közös életvitel körében elhasznált vagy felélt külön vagyon megtérítésének csak (kivételesen indokolt esetben van helye, igényelni lehet a közös vagyonból a külön vagyonba, illetőleg a külön vagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá kezelési és fenntartási költségek meg-' térítését, „általában a vagyon- közösségi igények rendezésénél mindig arra kell törekedni, hogy egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz” — mondja ki a 10-es számú Irányelv 7. pontja, adott esetben tehát a bíróság az általános rendezési elvektől el is térhet. A közös laktes használatának eldöntésénél az idevonatkozó lakásügyi jogszabályok, illetőleg öiöklakás, szövetkezeti lakás stb. esetében a Polgári Törvénykönyv rendelkezései mellett a családvédelmi érdekeket is figyelembe kell venni. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész Ml VÁLASZOLUNK
