Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-20 / 169. szám
Bemutatjuk az Oriont Izzólámpától a televízióig Bővítik a tamási gyárrészleget is Az Orionról mindenki tud valamit, hisz kevés olyan család él az országban, a megyében, I akinek ne lenne valami módon köze az Orionhoz. Csak akkor derül ki, hogy mennyi mindent kellene tudni erről a nagy vállalatról, amikor az ember Vankó Gyula vezérigáz- gató tájékoztatása alapján bejárja a gyár múltját, jelenét és bepillant a jövőjébe. A detektorossal kezdődött I A gyár története 1913. július elsejével kezdődik. Ekkor alapította meg az Orion jogelődjét a Wolframlámpa gyárat az orosz származású elektrotechnikus. Kremeneczky János. Izzólámpákat gyártottak kezdetben majd 1925 novemberében megkapták az engedélyt a rádiókészülékek gyártására. 1925 decemberében egy mérnök, hat technikus és negyvenkét munkás megkezdte a rádiócsövek gyártását, majd 1926-ban elkészült az első Orion rádió is, a detektoros, füíhallgatós készülék. 1930-ban már ötven készülék volt a napi termelés és ekkor már hatszáz ember dolgozott a gyárban. Ugyanebben az évben megindult a készülékek exportja is. Az első exnortnia- cok: Németország, Svédország,. Norvégia, , Finnország, Lengyelország és Svájc voltak. Elindult sikeres útjára az ismert Orion-márka és világmárkává tornászta fel magát... Harminchét éven keresztül gvártották a rádiót, összesen 223 konstrukció készült a gyárfejlesztő laboratóriumában és több mint kémillió rádiókészülék hagyta el a g^ár területét. E készülékek belföldön és külföldön egvaránt a magyar híradástechnikai ipar fejlettségét bizonyították. Utolsó készülékük a Pacsirta csúcsszuper 1963-ban abbahagyták a rádiókészülékek gyártását, mert már 1951-ben őket bízták meg az első hazai televízió-készülékek fejlesztésével. majd gyártásával. Televízió és számítógép Az Orion már a harmincas évek közepén-végén akart televíziót gyártani. Létre is jött 1935-ben a Magyar Televízió Rt, de tényleges tevékenységet nem fejtett ki. Nem is csoda, hisz a televíziót a korabeli újság így jellemezte: ,,Aki közelebbről kíváncsi a távolbalátó készülékre, mindezt a »gyönyört« már 2000 pengőnek megfelelő összegért beszerezheti magának — egyelőre Angliában — mert csak ott vannak élvezhető, jó előadások... Röviden: az egész mai távolbalátó rendszer alighanem halvaszületett idea.” Ma már a „halvaszületett ideából” csak Magyarországon több mint kétmillió „vevőszerkezet” van használatban. Az első magyar televíziót az AT 501 típusú kétnormás készüléket az Orionban gyártották. És azóta az Orion- készülékek ott vannak a szocialista országok lakásaiban csakúgy, mint a nyugateurópai, az egyiptomi lakásokban. A televíziógyártás ütemére jellemző. hogy míg a rádióból 37 éven keresztül több mint kétmilliót gyártottak, addig itt készült televízió-készülékek száma már 1973-ban több mint 1,6 millió volt.» ■ A gyár történetét tovább írják. Ez a történet összefügg a technika fejlődésével. Az Orion mindig lépést tartott a technikával. Ezt mutatja fejlődése is. amely a közönséges villany- kapcsolótól ma már a számítógépig ível. Az Orion gyártja ugyanis a számítógéprendszerhez a perifériális berendezéseket.- A számítógépek elterjedése és egyre szélesebb körű alkalmazása ugyanis szükségessé tett olyan közvetítő betender. zéseket, amelyek segítségével az ember közölni tudja gondolatát. elképzelését, kérdését a számítógéppel. Erre a célra szükségesek a megjelenítők. Ezeket gyártja az. Orion immár több mint négyezres kollektívája. amely kollektíva 1973-ban már egy év alatt egy- milliárd forint értéket termelt. Az Orion Tamásiban Az Orion történetében 1967 óta jegyzik Tamási nevét is. Ekkor létesült itt az Orion gyáregysége. Az indulás éveiben az itteni munkáslétszám a jelenleginek egyhatoda volt. Technológiai struktúrája is csuA vállalat szánűiúko ^»ií ja, sVát f jleszíésű perifériákkal kieg-'s/ílve. pán a legegyszerűbb sajtolt alkatrészek és szerelvények gyártását tette lehetővé. Ma már itt a tömeggyártás köve-' telményeinek megfelelő rendszerben állítják elő a sajtolt fém és bakelit alkatrészek sokféleségét. A legkorszerűbb fröccs-automata gépeken gyártják a televízió-készülékek különböző műanyag alkatrészeit. Készítenek transzformátorokat és különböző — kisebb és nagyobb — szerelvényeket. A tamási részlegben ma közel négyszáz ember dolgozik. Tamási ma a vállalat egyik fontos alkatrészgyártó bázisa. A gyáregység fejlesztésének iránya, hogy egyre bonyolultabb szerelvények kerüljenek a gyártmányai közé, s e szerelvényeknek minél több alkatrésze készüljön helyben. XE törekvés fontos állomása volt egy tv-kezelő szerelvény licencia gyártásának Tamásiba telepítése. Ma már a második licencia-szerelvény gyártásának beindításán dolgoznak. A következő lépésként bizonyos elektromos beállítási és mérép si műveletek letelepítését tervezik Tamásiba. A sajtolóműhely tervezett rekonstrukciójának keretében az üzem jelenlegi sajtológépeit még korszerűbbekkel váltják fel. Ezek első példányai már a présműhelyben vannak. Fokozatosan növekszik a gyáregység létszáma is. Ennek a folyamatnak a forrásai azonban erősen korlátozottak. A gyáregység munkaerővonzási körzete már évek óta messze túlterjedt Tamási határain. A munkaerő-viszonyok realitásával számolva más vállalatokhoz hasonlóan az Orion is a termelékenység fokozását tekinti a növekedés legfőbb forrásának. s mindig annyi létszámnövekedést tervez, ameny- nyire a helyi munkaerőforrás fedezetet biztosít. 15Q kilométer választja el Tamásit az anyagyártól. Ennek ellenére a gyár budapesti és tamási része között, ha nem is mindig zavarmentes jól szervezett az együttműkö- dés. A tamási gyár léte. dolgozó kollektívájának munkája mind az Orion gyár, mind Ta mási számára egyértelműen hasznos, eredményes és nélkülözhetetlen. A távlatok Már a bevezető részben em lítettük: az Orion már 1973 ban a „milliárdos” vállalatok sorába lépett. Ez a fejlődés nem áll meg. sőt folytatódik. A gyár vezetői ügy tervezik és ennek érdekében dolgoznak hogy az V. ötéves tervben elérik az évi másfél milliárdos termelési értéket. Termelőesz közeiket állandóan korszerűsítik. tovább fokozzák az automatizálást. Kibővített ülést tartott a szekszárdi járási pártbizottság, a járás valamennyi kommunista gazdasági vezetőjének meghívásával. Az egyik fő tárgyalási téma — Szakái László titkár előadásában — a Központi Bizottság 1974. décember 5-i határozata, az annak végrehajtására vonatkozó, 1975. július 2-i KB- határozat és megállapítás, és ezek alapján a szekszárdi járás gazdasági, politikai helyzetének értékelése. Az idézett A jelenleg érvényben lévő, 1971—75 évekre szóló kollektív szerződések az év végén lejárnak; a vállalatoknál napirendre került az 1976—1980. évi kollektív szerződések előkészítése. A korábbi évek gyakorlatának megfelelőén a munkaügyi miniszter és a SZOT közös irányelveket adott ki, amelyek segítik a gazdálkodó , szerveket, intézményeket a kollektív szerződések helyes tartalmának meghatározásában. A kollektív szerződéseket — amint* azt a Munkaügyi Minisztérium munkajogi főosztályán az MTI munkatársának elmondották — a vállalati 'középtávú tervekkel összhangban és azzal párhuzamosan kell előkészíteni, kidolgozni. Erre azért van szükség, mert a jó szerződésnek összhangban kell lennie az V. ötéves tervidőszak alapvető munkaügyi és szociálpolitikai célkitűzéseivel, s a 'vállalatok, intézmények tervfeladataival. A helyes gyakorlat az, ha a vállalatoknál előbb a célokról ,és a megvalósítás eszközeiről készítenek tervezetet, amit széles körben megvitatnak a dolgozókkal. Ily módon a szerződés az eddigieknél szorosabban kapcsolódhat a munkaerő-gazdáU kodási. bér- és jövedelempolitikai. szociálpolitikai és szakképzési tervekhez. továbbá erőteljesebben támogathatja a vállalatok termelési, és gazdasági céljainak megvalósítását. A kollektív szerződés előkészítésének második ütemében állítják össze a szövegtervezetet, amely a kollektív szerződés célkitűzéseit, a dolgozók észrevételeit és javaslatait tartalmazza. (A minisztérium munkaügyi főosztálya ennek elkészítéséhez később tájékoztatóval ad majd segítséget.) Az irányelvek a munkaviszonyt érintő legalapvetőbb kérdéseket is összegezik, így például kiemelten foglalkoznak a racionális létszámgazdálkodásra ható üzem- és munka- szervezéssel, a munka hatékonyságát növelő bérezéssel, a vállalaton belüli kereseti arányok fejlesztésével és azzal, hogy milyen módszerekkel lehet biztosítani a vállalati munkaerő-szükségletet. A szakképzési és továbbképzési feladatok körében az irányelv rámutatott a vállalat} lét-' számösszetétel. javításának szükségességére természetesen összefüggésben a kollektív I szerződéiben biztosítható lehe-' tőségekkel. Azt. hogy a kollektív szer-; ződés,eknek összhangban , kelt lenniök a vállalati középtávú tervekkel, már az év elején megjelent munkaügyi miniszteri rendelet is hangsúlyozza amikor kimondja; az öt évnél hosszabb, de legfeljebb hét évig tartó, vagy annál rö- videbb, de legalább egy évig terjedő időre csak akkor köthető kollektív szerződés,' - ha ezt a vállalat középtávú o- tervének időtartama indokolja. Hasonlóképpen foglalt állást az ajánlás is, kiemelve azt a tényt, hogy a dolgozóknak a kollektív szerződésben meghatározott jogaikat és kötelességeiket a tervidőszak egészére tudniok kell, ez ugyanis egyfajta biztonságot jelent számukra és elősegíti a munkaerő-vándorlás mérséklődését; a dolgozók helyhezkötődését. Ezért emeli ki az ajánlás, hogy a kollektív szerződés rendelkezéseinek hatálya csak a legszükségesebb esetben terjedjen öt évnél rövidebb időre. A kollektív szerződések célkitűzéseinek és szövegszerű kidolgozásának módszereit a korábbi évek tapasztalatai alapján az irányelvek ugyancsak összefoglalják. Leszögezik, hogy a kollektív szerződés megkötését megelőző előkészítő tevékenység megszervezése és az ellenőrzés a vállalati igazgató és a vállalati szak- szervezeti szerv titkárának közös feladata. Az irányelvek a kollektív szerződések előkészítésének és megkötésének helyes munka- módszereit is tartalmazzák. A szerződéstervezet főbb részeinek kidolgozására munka- bizottságokat célszerű létrehozni, ezekbe a kérdést legjobban ismerő vállalati szakembereket, gazdasági, szakszervezeti vezetőket és a fiatalok, valamint a hők képviselőit kell meghívni. Biztosítani kell. hogy az előkészítés során a szükséges információk a munkabizottságok rendelkezésére álljanak; az ajánlás külön is hangsúlyozza azt. hogy a kollektív szerződés előkészítésében részt vevő munkájához szükséges feltételeket minden lehetséges módon biztosítani kell. 1975. július 20. / fi szekszárdilárási pártbizottság illése párt-dokumentumokon kívül á megyei, járási intézkedési terv alapján határozta meg a járási pártbizottság a következő feladatokat. Tatár Lajosnak, a járási pártbizottság első titkárának; előterjesztésében a pártirányí-’ tás járási tapasztalataival, feladataival kapcsolatban foglalt állást a járási pártbizottság, majd jóváhagyta a pártbizottság, a végrehajtó bizottság és. a munkabizottságok második félévi munkatervét. Előkészületek az 1976—1980 évekre szóló vállalati kollektív szerződések megkötésére
