Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-19 / 168. szám
Amit jó tudni a társadalombiztosítási törvényről Holnap kezdjük a sorozatot — A Társadalombiztosítási Igazgatóság és a Népújság közös vállalkozása Fő szempont: a nevelés A társadalmi bíróságokról A Népújság 1975. május 11-í Számában már jeleztük, hogy az új társadalombiztosítási törvény végrehajtási rendeletének megjelenése után tájékoztatjuk megyénk lakosságát A Magyar Közlöny 1975. július 14-i száma teljes terjedelmében a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról intézkedik. Most induló cikksorozatunk célja, hogy biztosítási áganként „népi" nyelven bemutassuk a törvény újszerűségeit. Mielőtt azonban a szakanyag ismertetését megkezdjük, szükségesnek tartjuk e nagy horderejű rendelet előzményeit is bemutatni. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának beszámolója és több dokumentuma sokoldalúan foglalkozott társadalombiztosításunk értékelésével, megjelölve azt az utat is, melyen tovább kell fejlődnie. Közvetlenül a kongresszus után társadalombiztosításunkat jelentős mértékben továbbfejlesztő intézkedések történtek. Az országgyűlés 1975. április 10—11-i ülésszakán megalkotta a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt, és ezzel új fejezetet nyitott a magyar társadalombiztosítás történetében. Társadalombiztosításunk a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlődésével összhangban, a felszabadulás után vált valóban társadalmi méretű gondoskodássá. A társadalombiztosítási gondoskodás fokozatos kiterjesztésével elértük, hogy a munkaviszonyban álló dolgozók, az ipari szövetkezeti tagok, a bedolgozók; valamint a megbízás alapján rendszeresen munkát végző dolgozók és családtagjaik azonos elvek szerint, illetve egyenlő feltételek mellett szerezhetnek jogot a társadalombiztosítás ellátásaira: betegségi és anyasági ellátásra, családi pótlékra, nyugellátásra és baleseti ellátásra. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik — táppénz és terhességi-gyermekágyi segély kivételével — a társadalombiztosítás keretében ugyanazokra az ellátásokra jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók és családtagjaik. A táppénzt és a terhességigyermekágyi segélyt helyettesítő betegségi, illetőleg szülési segélyt a tagok a szövetkezettől kapják. Társadalmunk két alapvető osztálya ily módon gyakorlatilag azonos társadalombiztosítási jogokat élvez. Elértük tehát a gondoskodásnak azt a fokát, amelyen a szocialista szektorban dolgozók teljes körének társadalombiztosítási ellátása megközelítően azonossá vált. A még meglévő különbségek nem alapvetőek, vagy pedig * — mint pl. az 5 évvel magasabb öregségi nyugdíj- korhatár — tovább csökkenthetők. Az alapvető jogszabályok megalkotására az 1955— 1970 évek között különböző időpontokban került sor. A rendelkezéseket a társadalmi és gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások hatására — a gondoskodás.fokozott kiterjesztése és az alapvető ellátási formák színvonalának javítása érdekében — több ízben kellett módosítani, illetve kiegészíteni. ____. A jpganyag változása a nyugdíjbiztosításban volt a legnagyobb. Ezen a területen a hatályban lévő jogszabályoknak számos, a felszabadulás előtti időből származó, rendelkezését is át kellett venni. A társadalombiztosítási jogi szabályozás ágazatok és nyugdíjrendszerek szerinti elkülönülése, a végrehajtási szabályok igen nagy száma, az idők folyamán szükségessé vált módosítások és kiegészítések folytán, a társadalom- biztosítási joganyag rendkívül terjedelmessé, és szinte áttekinthetetlenné vált. Az alkalmazott jogszabályok száma mintegy félezer volt. A jogszabályokban sok volt az átfedés és ellentmondás, ami akadályozta a bürokráciamentes és egységes végrehajtást. Megnehezítette a társadalombiztosításba vont széles rétegek, és az ügyintézésben közreműködő aktivisták számára a szabályokban való eligazodást, a jogok és kötelességek megismerését, valamint az igények .érvényesítését. Ehhez járult még, hogy a nyugdíjrendszerek egyes alapvető kérdéseket eltérően rendeztek. A különböző dolgozó rétegek társadalombiztosítási jogainak érvényesítése terén elért eredményeket és az ellátások színvonalának nagyarányú fejlődését a széttagolt szabályozás nem tükrözte megfelelően. Szükségessé vált ezért a társadalombiztosítás egységes elveken alapuló átfogó újraszabályozása. NAGY ZOLTÁN igazgató Milyen ügyek elbírálása tartozik a társadalmi bíróságokra — erről érdeklődött az illetékes igazságügyi szerveknél az MTI tudósítója. Röviden a válasz: a társadalmi bíróság olyan ügyekben jár el, amelyeknek társadalmi elbírálása különösen alkalmas a felelősségre vont személy és a többi dolgozó nevelésére. A társadalmi bíróságok hatáskörébe tartozik: a munka- fegyelmet és a szocialista együttélés szabályait sértő cselekmény, magatartás, valamint a munkahelyen elkövetett tulajdon elleni szabálysértés; az ügyész vagy a bíróság által elbírálásra a társadalmi bíróság fórumára áttett kisebb jelentőségű bűncselekmény; a vállalat dolgozói közötti becsületsértés, rágalmazás és a könnyű testi sértés; valamint a vállalat dolgozóinak egyes anyagi természetű vitás ügyei. Nem járhat el a társadalmi bíróság olyan ügyben, amelyet bírósági, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás során érdemben már elbíráltak. Ez azt jelenti, ha az ügyben más hatóság első fokon már döntött, akkor a társadalmi bíróság az esetben sem járhat el, ha az ügyet a társadalmi bíróság is eldönthette volna. Ez a rendelkezés — helyesen — kizárja azt, hogy ugyanazon cselekményért az elkövetővel szemben kétszer induljon eljárás. Ami azt a kérdést illeti, hogy kik utalhatják a különféle ügyeket a társadalmi bíróság elé — a válasz: a társadalmi bíróság a hozzá tartozó ügyekben is csak akkor járhat el, ha eldöntés végett az arra jogosultak a társadalmi bíróság elé terjesztik. Következésképpen, arról van szó, hogy a társadalmi bíróság hivatalból nem járhat el! Az ügyeket elbírálás végett a társadalmi bíróság elé utalhatja a szak- szervezeti bizottság, az ügyész vagy a bíróság, illetőleg a vállalat akármelyik dolgozója. A szakszervezeti bizottság elsősorban azoknak az ügyét utalja a társadalmi bíróság elé elbírálás végett, akik iszákos, züllött életmódot folytatnak, családjukkal nem törődnek, gyermekeik neveléséről, eltartásáról kellően nem gondoskodnak, támogatásra szoruló szüleik segítését megtagadják. Ugyancsak a társadalmi bíróság elé kerülhetnek, akik a munkafegyelmet megsértették, a munkaidőre előírt szabályokat többször megszegték, munkájukat hanyagul vagy az anyagot pazarolva végezték, a dolgozók egészségét és testi épségét védő szabályokat nem tartották meg, Gyakorta felmerülő kérdési milyen ügyeket és mikor vihetnek a vállalat dolgozói at társadalmi bíróság elé? Ha a vállalat dolgozója a vállalat másik dolgozója ellen a munkahelyen vagy másutt becsületsértést, rágalmazást vagy könnyű testi sértést követ el, ennek az elbírálása társadalmi bíróságra tartozik. Az egy munkahelyen dolgozók között előfordult ilyen jellegű ügyek elbírálása kizárólag a társadalmi bíróságtól kérhető, vagyis nem vihető az állami bíróé ság elé. , A társadalmi bíróság a sértett dolgozó panasza alapján jár el ezekben az esetekben. A panaszt a cselekmény elkövetésétől, illetőleg az elkövető személyének tudomásra jutásától számított 30 napon belül kell előterjeszteni. Kizárólagos hatáskörébe tartozik a társadalmi bíróságnak a vállalat dolgozói közötti — 1000 forintot meg nem haladó — anyagi természetű vitás ügyek elbírálása is (például 1 pénz, ingóság visszakövetelése). (MTI) j Pásztor Ferenc t Fiúk a Leshegyen .- — Ls te fiam, honnan jöttél. — Jelentem, én is drehus voltam. Illetve esztergályos. A Csepel Autógyárban szabadultam, aztán hazamentem a falumba. A termelőszövetkezetben alakult egy forgácsoló- üzem. Tetszik tudni, mi ez, melléküzemág, ipari tevékenység, amivel besegítettünk az iparnak. Az egészet az elnökünk, Takács László találta ki. Tiszteljük is érte az eszét, mert a fél falu felnőtt lakosságának munkát tud adni. Ebben az évben legalább 60 millió termelési értéket könyvelhetünk el, a nyereség lesz olyan 13 millió. Ez annyit jelent, hogy az egy főre eső átlagkereset meghaladja a négyezer forintot — Ilyen pontosan tudja? — Hogyne tudnám. Nem sokkal a bevonulásom előtt volt a közgyűlés. Ott mindent világosan jelentett a vezetőség a tagságnak. Azt megmondom, hogy egy kicsit fájó szívvel jöttem el. Már majdnem készen áll a szövetkezet új majorja. Valódi központosított nagyüzem. Műhelyek, szerelőcsarnokok, gépszínek, betonelemgvárak, öltözők, szauna, park, szökőkút, sportpálya, minden. Aki ránéz, azt hiszi, hogy valami kutatóintézet. Megmutassam a fényképét? Amikor eljöttem, az elnök elvtárs adott egy színes képet róla. Azt mondta, Gyula fiam, vidd magaddal, néha nézzél rá, nehogy elfeledd, honnan jöttél, és1 hová várnak téged vissza. Ha valaki azt hinné rólad, hogy nagyszájú, dicsekvő vagy, csak mutasd meg neki, hadd irigykedjen! — Mutassa már azt a képet — mosolygott az őrnagy. — Nehogy még én is dicsekvő nagyszájúnak tartsam. Igazán nem szeretném rosszul megítélni. — Tessék, itt van — húzta elő a színes képeslapot a zubbonya zsebébőL Kis műanyag tok védi a képet ' — 70 — ^ — Innen, ebből a sarokból még hiányzik az irodaház. Tetszik tudni, a mi elnökünk egy borzasztó makacs ember. Azt mondta, hogy addig nem építik fel az irodaházat, amíg minden műhely készen nem áll. Igaza van. Legalább nem mondhatják neki, hogv minden szentnek maga felé hajlik a keze. Mondta az elnök elvtárs, hogy majd érdeklődik, figyelemmel kíséri, jó katona lett belőlem, vagy sem. Megígérte, hogyha szégyent hozok a fejére, feldarabol, mint a húsvéti bárányt. — No, nem kell attól félni. Ha nagy baj kezdődik, előbb úgyis az én kezemben lenne az a daraboló kés. Igaz, én ettől nyúlszívűbb vagyok. Szeretem a katonáimat, s még soha nem hagytak cserben, nem éltek vissza ezzel. — A mi elnökünk sem olyan emberevő. de annyi biztos, hogv a lustákat, meg a rendetlen embereket nem kedveli. • ■—Várják vissza, igaz? — Azt hiszem, igen. Kicsit nehéz lesz kivárni, mert tetszik tudni, tervezgettem. Mióta a szövetkezetben vagyok, minden fillért félretettem. A megélhetésre nem kellett pénz, a szüleim eltartottak. Csak egy nővérem van, de már férjhez ment. Arra nincs gond, jól keresnek. van pénzük, házuk. Apám növénytermelő, anyám borász. Szépen gyarapodunk. Azért gyűjtögettem, hogyha meggondolom és megnősülök, építhessek apámék háza mellé. Ha nem nősülök, akkor veszek egy autót. — Vagy asszony, vagy az autó? — Valahogy így — húzta el a száját a katona. Sajnos! Udvaroltam egy lánynak. Már a családok is összejöttek, komoly volt a dolog. Mikor megkaptam a behívót, összevitatkoztunk. Arra gondoltam, megnősülök, talán gyorsabban elmegy az idő, ha arra gondol az ember, hogy otthon várják. A lány azt mondta, nem akarja, mert nem lehet tudni, lesz-e türelme várni rám. Apám azt vallotta, nem kell ennyire megkötni magunkat, ha a lány szeret engem, akkor megvár, ha nem, akkor legalább vízválasztó lesz a katonaság. — Most aztán válik a víz, vagy összefut? — 71 — — kérdezte az őrnagy és kicsit szomorúbb lett a tekintete. Tapasztalatai körött már sok ilyen családi „ügy” szerepelt. — Nagyon úgy fest a dolog, hogy válik, őrnagy elvtárs. En azt hittem, igazán szeret engem a lány. Mondtam neki, Kati, én kitartok akkor is, ha öt évre visznek. <3 nem bízik magában? Akkor vegye el őt a nehézség. Nem akárki vagyok én, hogy nekem azt lehessen mondani: majd meglátom, Bálint, lehet, hogy várok! Majdra, lehetre, a zsidó se ad, így mondják nálunk az öregek. Én is azt mondom. Csonka Bálint. Derék, jóképű fiú. Komoly, szorgalmas embernek látszik, józanul, okosan gondolkodik. Ejnye Kati, nem tudod te, te buta kis liba, hogy mit eresztesz ki a kezedből! ■— Oda se neki, Csonka elvtárs — nevet rá az őrnagy. Ilyen ember, mint maga, tízet is kap minden ujjára, válogathat a lányok között. Aki egy katonára csak úgy vár, hogy lehet, meg talán, az nem érdemli meg, hogy egyet is sóhajtsanak utána. Igazam van? — kérdi az őrnagy a következő katonától, aki eddig csak mosolygott, és mindenre helyeselt. — Ezt én nem tudom eldönteni, — tápász- kodott fel a katona, de Péter őrnagy visszatartotta. — Én még soha nem estem be any- nyira egy csajnak, hogy sóhajtani kellett volna. Lehet, hogy csak linkekkel találkoztam eddig, de egy sem volt olyan, hogy kinéztem volna belőle egy rendesebb feleséget. — Mit jelent a maga szótárában, az, hogy link csaj. ___ — Elnézést, így szoktam meg. — Nem baj, csak mit jelent ez? Milyen az a link csaj? (Folytatjuk) — 72 —
