Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-19 / 168. szám
ORVOSI: Szekszórdon, a Hunyadi u. 2. szám alatti gyermekkörzeti orvosi rendelőben állandó orvosi ügyelet van, naponta este 7-től regi gél 7-ig. Az ügyelet ünnepnapokon napközben is tart. Kiterjed Szekszárd városon kívül Szálka községre is. Telefon: 12—122. Dombóvárott a központi orvosi ügyelet látja el a felnőtt és gyermek betegeket szombaton 13 órától hétfőn reggel 7-ig. A felnőttkörzeti orvosi ügyelet helye: a kórház bőrgyógyászati szakrendelési, o gyermekorvosi ügyelet helye: a kórház gyermekszak- rendelési helyisége. A városi ban körzeti orvos, illetve körzeti gyermekszakorvos csak az ügyeleti helyeken található, Házhoz hívás is ott jelenthető be. Telefon: 13—67, vagy a 14—52-es telefon 188, illetve 194-es mellékén. Medina, Kötesd, Sióagárd, Szedres, Tengelic körzetében a hét végén dr. Trebits Rudolf Medina, telefon: 2 az ügyeletes. Bátaszék, Báta, Alsónyék körzetében a hét végi ügyeletes dr. Muráti Katalin Bátaszék, Lajvér u. 34. Tolna, Mözs, Fácánkert, Bo- gyiszló részére Tolnán, a Garay u. 6. szám alatt (telefon: 130) tartanak ügyeletet. Bonyhád, Kakasd, Aparhant, Hidas, Mecseknádasd ügyeletét dr. Csullag József látja el. Az ügyeleti szolgálat szombat déltől hétfő reggel 7 óráig tart Bonyhádon, a Perczel M. u. 49. alatt. Telefon: 80. A 30. évfordulóra megjelent kötet a felszabadulás első heteitől egészen a két munkáspárt egyesüléséig vezeti az olvasót. A benne közölt visszaemlékezések mintegy felét A szabadság hajnalán és a Szabadság, te szülj nekem rendét kötetekből emelték át az ösz- szeállítók. Jóllehet, a vallomássorozat szükségszerűen nem alkot szervesen összefüggő körképet, a szerencsés válogatás következtében mégis kitűnő keresztmetszetet ad a sorsforduló néhány évének mozgalmas eseménytörténetéből a párt és az ország legérdekesebb és legnehezebb Hőgyész, Tevel, Kisdorog, Kéty, Zomba ügyeletes orvosa dr. Dömötör Dániel Kéty. Telefon: 4. Nagymányok és Győré orvosi ügyeletese dr. Csimma Miklós, Győré. Paks nagyközségben a rendelőintézetben hétköznap 19.30-tól másnap reggel 8-ig központi ügyelet látja el a betegeket. Nagydorog, Kajdacs, Sárszentiorinc, Győrköny, Pálfo orvosi ügyeletese a hét végén dr. Rom Rudolf Nagydorog, telefon: 41. ÁLLATORVOSI: Szekszárd, Őcsény, Szálka, Harc, Sióagárd részére az állatorvosi ügyeletes dr. Rappai József, Szekszárd, Ady E. u. 18. Telefon: 12—373. Bonyhádon és körzetében dr. Fodor László, Bonyhád, Pannónia Tsz. Telefon: 113 — az' ügyeletes. Zomba, Hőgyész, Tevel és a Hőgyészi Állami Gazdaság területén dr. Huszár Elek Hőgyész. Telefon: 22 — az ügyeletes. GYÓGYSZERTÁRI: Székszárdon az 1-es számú (Széchenyi u. 49.) gyógyszertárad ügyeletet. Bonyhádon, Dombóvárott, Pakson, Tolnán a helyi két gyógyszertár heti váltásban látja el az éjszakai és az ünnepi ügyeletet. Bátaszék, Tamási gyógyszer- tára szintén állandó ünnepi és éjszakai ügyeletet tart. Állandó ünnepi és éjjeli ügyeletet tart még Bátaszék, Nagydorog és Tamási gyógyszertára. feladatainak megoldásáról. A kevés kivétellel ma is élő kof® társ vallomást tevők visszaemlékezései többek között felvillantják a fegyveres ellenállás és a partizánharc jelentősebb mozzanatait (Padányi Mihály, Garasin Rudolf, Nonn György), a felszabadulást követő első nopok örömeit és gondjait (Komócsin Mihály, Győri Imre, Kállai Gyula, Major Tamás), a párt és a szak- szervezet újjászületésének emlékezetes pillanatait (Sárközi Sándor, Gáspár Sándor, Kossá István), a gazdasági stabilizáció és az államosítás előkészítésének, megvalósításának körülményeit (Apró Antal, Háy László, Csendes Károly, Orosz Dezső), a párizsi béketárgyalások hátterét (Péter János). A könyv izgalmas és tanulságos olvasmány. Nemcsak a fiataloknak, (akik számára elevenebbé, kézzelfoghatóbbá teszi a felszabadulást megelőző és követő időszak történelmi eseményeit), hanem azoknak is számos fontos, kevéssé ismert vagy új ismeretet nyújt, akik végigélték az 1944—1948 közötti éveket. Értékét fokozza a terjedelmes — tanulmányszerű — előszó és a kötet végén közölt, a visszaemlékezésekben említett személyek pályáját, fontosabb életrajzi adatait Ismertető névmutató. t Handke Péter: i KASPAR 1828 május 26-án egy tizenhat éves fiú tűnik fel Nürn- bergben. Caspar Hauser, aki nyilvánvalóan hosszú fogságból szabadult, s csak kenyeret és vizet fogad el az emberektől, egyetlen mondatot őrzött meg az emlékezetében: „Szeretnék olyan lovas lenni, mint az apám." A fiatal drámaírót azonban nem az érdekli, mi történt ott és akkor Caspar Hauserral. A történetet kivonja valóságos közegéből, elvont térben és időben, a színpadi játéktéren eleveníti meg azt, ami e különös esetben időtlen, általános — és a modern ember létélményeként is értelmezhető. Kaspar, a dráma főszereplője a „sugalmazókkal" küzd abszt- rahált mondata védelmében: „Olyan szeretnék lenni, amilyen volt már valaki más." Egyénisége az individuum korlátlan lehetőségeinek korában paradox antiegyéniség. A hatalmi manipuláció áhított embertípusa ő, a „sugalmazók- nak” mégis át kell formálniuk, hiszen elővigyázatlanul életcéljaként fecsegi ki önnön lényegét. A sugalmazok — pontosabban: szólamaik, a kommunikáció leggyakoribb szintaktikai képletei — először ön- tudatlanul is veszélyes mondatától fosztják meg Kaspart, majd elsajátíttatják vele egy elvont társadalmi modell nyelvi eszközrendszerét. Igazi ellenfele tehát, — mivel a sugalmazok nem lépnek a színre —, a nyelvi kényszer, a rendet szimbolizáló műviség. Az egyenlőtlen küzdelemben természetesen Kaspar marad alul; az egyezményes nyelvi jelekkel és azok eszmei-bölcseleti közhelyeivel „felvértezve” végül valóban mintaszerű alattvalóvá, a sugalmazókhoz hasonlóvá vájik: „tag" a társadalomban, csavar a mechanizmusban. De most már azzal a különbséggel, hogy eredeti mondata igazságtartalmát tökéletesen szétzilálta a „beszédkínvallatás”: eszménye feloldódott a valóságban. Lázadásának utolsó, tehetetlen gesztusaként mégis megtöri a tökéletesen elsajátított nyelv szabályait: „Én: nem vagyok: csak: kecskék és majmok: kecskék és majmok? — mondja kétségbeesetten, miközben ráomlik a függöny. A különös atmoszférájú, erős intellektuális töltésű dráma minden bizonnyal nagy sikerre* számíthat a modem világirodalom értő olvasóinak körében. Péchy Blanka: BESZÉLNI NEHÉZ! « A szerző könyvét nemcsak az élőszó művészeinek — a színészeknek — ajánlja, hanem mindazoknak, akik a nyilvánosság előtt, a rádióban, televízióban, kongresszusokon és értekezleteken megszólalnak. A szabatos, helyes magyar beszéd, az általános beszédkultúra megteremtését, évtizedek óta sürgeti írásban és szóban, tanító-nevelő munkájával és a színpadon. E tevékenységének állomásairól, sikereiről és kudarcairól vall a könyv első részében. Azt az utat vázolja fel, amely 1960- ban a Kazinczy-díj megalapításához vezetett. Az anyanyelvűket féltőén védelmező „önkéntes nyelvművelők"-nek, a köznyelv torzulásai ellen tiltakozóknak is szól a következő fejezet, melyben a leggyakrabban előforduló problémák — az ikes igék elsorvadása, különböző kifejezések helytelen használata, a ger- manizmusok elterjedése, a kiejtés romlása — körül kialakult vitákban foglal állást. A Gyakorlati tapasztalatokban bőséges példaanyaggal a beszéd eszközeinek helyes használatára tanít. A magánhangzók időtartama, az idegen szók és idegen nevek helyes kiejtése, a helyes hang- súlyozás szerepe az élőbeszédben és a hanglejtés tudatos használatának fontossága e fejezet legfontosabb témái. A szépirodalmi igényességgel megírt, szenvedélyes hangú könyv nemcsak a szakembereknek, hanem az érdeklődő olvasóknak is hasz-, nos, élvezetes olvasmány. TANÚSÁGTEVŐK A Tolna megyei Népség olvasószolgálata Szekszárd, megyei levéltár: Tolna megye 1686—1849. Szekszárd, Balogh Adóm Múzeum: Rippl-Rónai grafikái. (20-ig bezárólag.) Szekszárd, TIT-klub: Vőrös- tnarty-emlékkiállítás. Tamási, művelődési közSimontornya, bőrgyóri művelődési ház: 19-én 20-kor táncest a Pannofix együttes felléptével. Szekszárd, 19-én 20-kor: The consort of music. Művészeti vezető: Anthony Rooley. A Szekszárdi zenélő nyár '75 Egy egész és egy tized évtizede — 1964-ben — a velencei filmfesztiválon nagydíjjal tüntették ki Michelangelo Antonioni színes olasz— francia filmjét, a Vörös sivatagot. Sem a rendezőt, sem a három főszereplőt, Monica Vittit, Richard Harríst és Carlo Chionettit — nem kell bemutatni azoknak, akik „otthon vannak" a művészfilmek világában. Chionetti elektromérnököt alakít ebben a filmben, Vitti a mérnök feleségét, Harris bányamérnököt. Már a történet elején megtudjuk, hogy az asszonyt korábban olyan Súlyos autóbaleset érte, hogy sakkjából nem sikerült teljesen meggyógyítani. A sokkot nem egyedül a karambol idézte elő; az asszony idegállapotának instabil voltához hozzájárult élete értelmének hiánya, az őt körülvevő világ el- gépiesedettsége. ^ Antonioni évekkel a premier titán mondotta művéről, hogy pont: Lantos Miklós fotóművész néprajzi fotókiállítása; Würtz Adóm grafikái. Simontornya, vármúzeum: állandó kiállítás, kőtár. Simontornya, bőrgyári művelődési ház: a bőrgyári MSZBT-tagcsoport kiállítása. Kölesd, művelődési ház: 22- én 20-kor Feleky Kamill Kos- suth-díjas és más fővárosi művészek felléptével operett-est. előadása. Jó idő esetén a levéltár (régi megyeháza) udvarán; rossz idő esetén a megyei művelődési központban. az nem egyszerűen az érzelmek filmje. Az író-rendezőt ez alkalommal különösen érdekelte a szereplők egymáshoz való viszonya. A sztori középpontjában álló szereplő társadalmi környezetével kerül szembe. Antonioni számára visszalépés lett volna a pályáján, ha a Vörös sivatagból nem alkot többet, mint vádiratot az embertelen, túliparosított világ ellen, amely az egyéni szétzúzásával sodorja azt neurózisba. Antonioni ennél sokkal tárgyilagosabb. Meglátja, és megláttatja az Iparosodás — a gyárak, a gépek —» szépségeit. Vallja, hogy az ember irányította ipar tevékenysége pozitív, hiszen napról napra teremt..Korunk e teremtő világában azonban vannak, — ugyan, hányán? — akik túlságosan kötődnek még a múlt ritmusához, formáihoz. Ilyen ember az elektromérnök felesége is. Az asszony érzékenysége, intelligenciája és a reá erőszakolt életritmus között, amelyhez alkalmazkodni képtelen, szükségszerűen disszonancia támad. Válsága nem szorítkozik csupán a világgal való érintkezés felületére, hanem kiterjed a neveltetéséből, hitéből, erkölcsi értékrendszeréből magának alkotott világképre is. Ügy tűnik, az a legnagyobb tragédiája ennek a karakterfigurának, hogy tisztában van önön tehetetlenségével, s világosan látja, hogy depressziójába egyre mélyebben süllyed. NAGYVÁROSI FÉNYEK Chariot, a klasszikus Chap- lin-figura a hőse az ismét felújított Nagyvárosi fényeknek. A filmet a némafilm végnapjaiban, a huszas évek végén, egy esztendővel a világválság kirobbanását ágyúdörejként jelző New York-i tőzsdekrach előtt forgatta Chaplin. Korunk éles szemű nézője felfedezheti benne azokat a momentumokat, amelyek sejteni engedték, hogy a történelem órájával mérve, Wilde-dal szólva: „Még ma éjjel valami rettenetes történik." (A palotaőr mondja ezt a Salome első felvonásában.) A világméretű válság megsejtéséért Chaplint inkább prófétának. mint közgazdásznak mondhat^ nánk; esetleg utalhatnánk ar^ ra, hogy a rómaiak a „vates'j szón jóst is, költőt is értettek; A felújítás óta a Nagyváros) fények osztatlan siker. A pre«f miért követően nem volt a*; Részben technikai okok miatt nem. A hangosfilm technikád jónak berobbanásakor némái filmként készült Nagyváros) fényekhez Chaplin utólag szer-j zett aláfestő zenét, utólag ját^ szőtték alá a zörejeket. La<j pozzunk bele Chaplin közis^ mert önéletrajzába, s olvas-j suk, mit ír a premierről: „Mi» kor végre hangosították c* Nagyvárosi fényeket, izgatott szorongással vártam a hatást; Ezért minden előzetes hírverés nélkül rendeztünk valamiféle főpróbát egy belvárosi színházban. Rémes élmény volt, d film ugyanis félig üres nézői tér előtt pergett. A közönség! tragédiára jött be, nem koméi diára, — s meglepetéséből d film közepéig nem tudott fe|4 ocsúdni. Fel-felnevetett valaki; de hamar elhallgatott..." Csaknem fél évszázad ket( lett hozzá, hogy minden moi zibarát „felnőjön" a Nagyvár rosi fényekhez. A film korhad tár nélkül megtekinthető, éS ami ennél ezerszer fontosabb; korhatár, nélkül nyújt emléke^ zetes élményt. j VÖRÖS SIVATAG
