Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-18 / 167. szám

I Összekapcsolták a Szojuzt és az Apollót T (Folytatás az 1. oldalról) 1 helyzetben az Apollo anten* náit rá lehessen irányítani a Földdel kapcsolatot tartó mű­holdra. Ennek segítségével közvetítik ugyanis a Földre a két űrhajó összekapcsolását Engedély a dokkolásra Csütörtökön magyar idő sze­rint 15 óra 50 perckor, a Moszkva környéki földi irá­nyítóközpontból Alekszej Jeli- szejev, az irányítószolgálat vezetője megadta az engedélyt Leonovnak és Kubászovnak a dokkolás végrehajtására. Ezt az utasítást — szokás szerint — mindkét űrhajón ellenőrző műveletek sorozata előzte meg. Ismételten kontrollálták a kapcsolószerkezetek üzemké­pességét. a térbeli orientálás kézi működtetését, a sebességi adatokat. Ebben az időpontban az Apollo már mintegy 250 ki­lométerre megközelítette a szovjet űrhajót. A Szojuz—19 pályaadatai az előzetes számi* fásoknak megfelelően alakul­tak, ideértve, hogy a pálya magassága minden egyes Föld körüli fordulatnál valamelyest csökken. Az Inturiszt-sajtóközpont- ban ugyanebben az időben Pa­vel Popovics szovjet űrhajós, ismertette a dokkolással kap­csolatos technikai tudnivaló­kat. Popovics mindenekelőtt ki­jelentette, hogy . Leonov, Ku- bászov, valamint az amerikai legénység személyes képessé­geinek és űrhajósmúltjának ismeretében nem kételkedik a nemzetközi dokkolás sikeré­ben. Ehhez a művelethez el­sősorban az szükséges, hogy piivel itt minden az űrpilóták ügyességén múlik, megfelelő hozzáértéssel és a lehető leg­nagyobb nyugalommal végez­zék a közvetlen megközelítést és a kapcsolást. Technikailag két követelménynek kell eleget tenni. Az egyik a két űrhajó sebességének rendkívül óva­tos, fokozatos egyeztetése, hi­szen a legnagyobb veszély- forrást a rosszul kiszámított sebességből vagy kapkodásból eredő ütközés jelenti. Nagyon fontos ezenkívül hogy a találkozás előtt az űr­hajók megfelelően helyezked­jenek el a térben, hogy a k’apcsolóberendezés aktív és passzív része azonos szögben közelíthesse meg egymást. Minthogy a Szojuz az első összekapcsolásnál passzív sze­repet játszik, Donald Slay­tonra vár a felelősségteljes feladat, hogy pontosan rá­vezesse űrhajóját a Szojuzra. Ennek a műveletnek a meg­könnyítése végett a Szojuz­ig kapcsolószerkezetére rá­festették a „célpontot”. Pável Popovics megjegyezte; Slay- tonnak már a második világ­háború idején volt alkalma bizonyítani, hogy kitűnő cél­lövő. Hz összekapcsolás Az összekapcsolást megelő­ző órában az Apollo másod-- percenként 30 méteres sebes­séggel közeledett a Szojuz— 19-hez, majd fokozatosan to­vább csökkentette sebességét, egészen másodpercenkénti 3 méterig, a Szojuz—19 eközben passzív készültségbe helyezte a kapcsolóberendezést, Leonov és Kubászov lezárta a pilóta­fülke és az orbitális fülke kö­zötti átjárót és periszkópon fi­gyelte az Apollót, amely lal- san közeledett a szovjet űr­hajó felé. Staffordék először azt je­lentették a Földnek, hogy sza­bad szemmel is látják már a Szojúzt: „még csak egy pon­tot látunk, amelyet nehéz megkülönböztetni a csillagok­tól”. A pont egyre fényeseb­ben ragyogott, és az Aoollo külső tévékameráján látható volt, amint lassan kiemelke­dett a világűr sötétkékjéből. A két űrherendezés — mint Va- lerij Kubászov, a Szojuz fe­délzeti mérnöke a kapcsolást követő percekben Moszkván át közvetített Kozmovízió- adásban elmondta — ezután ötszáz, kétszáz, ötven méter­re közelítette meg egvmást, és pontosan 17 óra 9 nerckor a Szojuz—19 kabinjában kigyul­ladt a piros lámna. amely az.t jelezte, hogv a két kancsoló- szerkezet először érintkezett egymással. „Nagyszerű munka volt Tom” — kiáltotta angolul Alekszej Leonov, amikor a szovjet kozmonauták a lám- pajelzésből és a könnvű ütő- jiésből megbizonvosodtak ró­la. hogv az Apollo pontosan Célhoz érkezett. Az összekapcsolás végezté­vel a Szojuz—19 legénysége hozzákezdett az űrhaió her- metfzálásának úiabb ellenőr­zéséhez, amire már az átszál­lás előkészítéséhez van szük­ség. Csütörtökön délután közén- eurónai idő szerint 17 óra ?0 perckor a szovjet és az ameri­kai űrhaiósok megkezdték a felkészülést az egymás űr­hajóiba történő átkelés elvég­zésére. Az átkelési előkészítő műveletek körülbelül három órát vettek igénybe. MONTEVIDEO Az uruguavi kormány szer­dán bezáratta a Pueblos Uni- dos kiadót és könyvesboltot, amely 30 éve foglalkozott a szocialista országok folyóira­tainak, napilapjainak terjesz­tésével és a marxista iroda­lom népszerűsítésével. A Bor- daberry-rezsim tavalyi kom­munistaellenes kampánya so­rán már betiltotta a marxista irodalom terjesztését és szer­kesztését és akkor a politikai rendőrség ellenőrzése alá he­lyezték a Pueblos Unidost. Merényletet kíséreltek meg Akihito japán trónörökös el­len. aki' csütörtökön jérkezett az Okinawa-szigeten lévő Na- hába, hogv ott részt vegyen egy nemzetközi kiállítás meg­nyitásán. Ismeretlen tettes robbanópalackot hajított a trónörököst és kíséretét szál­lító gépkocsioszlopra. Akihito sértetlen maradt, egyik kísérő­je könnyebben megsebesült A merénylőt letartóztatták. BUDAPEST Dr. Trautmann Rezső, a Ma-> gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke csütörtökön fogadta Kim Ze Szűk rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság új magyarországi nagy­követét, aki átadta megbízó- levelét. A megbízólevél át­adásánál jelen volt Rácz Pál külügyminiszter-helyettes. Cuba si! Csütörtök esti kommentárunkí Theodore Roosevelt, aki a századfordulón volt az Egyesült Államok elnöke, két szóban határozta meg országa latin-amerikai politikáját: big stick, azaz fur- kósbot, a „nagy északi szomszéd” közép- és dél-ame- rikával szemben folytatott politikájának volt még egy alapvonása, a Monroe-elv: „Amerika az amerikaiaké” — a maga korábaji haladó mondat egykor a volt gyar­matosítók, angolok, spanyolok és portugálok ellen Szólt. Később a szavak maradtak, csak a tartalom változott: Amerika (északtól a Tűzföldig) az észak­amerikaiaké. Akíhek a Monroe-elv nem tetszett, az megismerkedhetett a big stick-kel... Az Amerikai Államok Szervezetének Costa Ricá­ban folyó külügyminiszteri értekezlete ezt a furkós- bot-politikát kívánja elvetni s egyben kinyilvánítja azt is, hogy az amerikai kontinensen megváltoztak az erőviszonyok. Egy évtizeddel ezelőtt az AÁSZ — ahogyan Fidel Castro nevezte — „az amerikai gyar­matügyi minisztérium” Washington szolgálatkész sza­vazógépezete volt; ma már nyíltan szembeszegül az USA politikájával. A latin-amerikai országok és az Egyesült Államok közti erőpróba leglátványosabb meg­nyilvánulása az úgynevezett „kubai kérdés”. Kubát 1964-ben zárták ki — amerikai nyomás­ra, Venezuela vádjai alapján — a regionális szervezet­ből. Az évek során a blokád megtört: 1971-ben Ál­lende kormánya vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Havannával, majd öt követte Buenos Aires és Lima. Ma már tizenegy latin-amerikai állam állította hely­re kapcsolatait Kubával a formálisan még mindig életben lévő embargó ellenére. A sors iróniája, hogy az a Venezuela, amely egykor az ürügyet szolgáltatta Kuba kizárásához, ma a kontinens antiimperialista harcának egyik vezetője, Kuba partnere számos olyan szervezetben, amelyből az Egyesült Államok kima­radt. „Cuba si, USA no ...” Az ecuadori fővárosban, majd Washingtonban ren­dezett AÁSZ-konferenciákon bebizonyosodott, hogy az amerikai politika, ha már vezető szerepét megőrizni nem képes is a szervezeten belül, de ügyrendi akadé- * koskodásával megbéníthatja munkáját. A Costa Rica-i San Jóséban ezért változtatják meg majd a tagálla­mok Washington utolsó zsarolási eszközét: a dönté­sekhez szükséges hétharmados többséget egyszerű többséggé. Ez a döntés bizonyára megkapja majd a kétharmadot. .. A várható kudarc láttán az amerikai diplomácia kijelentette: nem ragaszkodik a kubai blokád fenn­tartásához. Kicsit hamarabb sokkal hatásosabb lett volna... 1 » Tudományos hírmagyarázat Megtörtént az űrrandevú! Tudományos kommentátorunk írja: Hosszú út vezetett idáig, nemcsak a műszaki megoldás kidolgozása miatt, hanem elsősorban azért, mert a program­ban részt vevő két nagyhatalomnak először az emberiség jövője iránt érzett felelősség jegyében a földi tárgyaló- asztalok mellett kellett jobb megértésre jutniok. A megegyezés a két fél között már az enyhülés korsza­kának abban a szakaszában megszületett a. mostani kísér­letre, amikor az elért eredmények alapján jogosan lehet további reményeket táplálni az előrehaladás irányába. Ek­kor léptek sorompóba a műszaki szakemberek, akikre az a feladat hárult, hogy ennek az új korszakot nyitó kísérletnek a technikai alapjait vessék meg. Talán meglepően hangzik, hogy ehhez évek munkája kellett. Sokan vélekednek úgy, hogy mindkét fél éppen ele­gendően sok űrhajót indított már ahhoz, hogy legyen kellő tapasztalata ilyen bonyolult program teljesítéséhez is. Ez saját űrkutatásukra vonatkozóan teljes mértékben igaz. Azonban a két fél más-más utat járva dolgozta ki saját űr­hajóin mind az emberi létfenntartás módozatait, mind pedig a külön-külön felbocsátott űreszközök összekapcsolását. Ah­hoz, hogy a közös találkozó létrejöhessen, át kellett hidalni ezeket a különbségeket. Ennek legfontosabb eszköze az újon­nan kifejlesztett, és most a kozmikus gyakorlatban is si­kerrel vizsgázó dokkoló modul — összekapcsoló egység. Az újfajta dokkolóegység legjellegzetesebb tulajdon­ságai : — légmentes zárást, úgynevezett hermetikus kapcsolatot létesít a két, különböző összetételű levegőt tartalmazó űr­hajó között, úgy, hogy azok levegője nem keveredhet, s hogy az egyik űrhajóból a másikba történő átszállás során az űrhajósok alkalmazkodhatnak a számukra új levegő­összetételhez és nyomáshoz, — a dokkolóegység szimmetrikus, azaz egyszerre játsz­hatna az aktív vagy a passzív elem szerepét is. Világítsuk meg ezeket a tulajdonságokat közelebb­ről is. Szinte közismert, hogy az Apollo-űrhajókban csakúgy, mint más amerikai elődeikben mintegy egyharmad atmosz­féra nyomású, igen kevés héliumadalékot tartalmazó, majd­nem kizárólag oxigénből álló atmoszférát alkalmaznak. Ugyanakkor a szovjet űrhajókban gyakorlatilag a talajszin­ten megszokott normál összetételű — nitrogén—oxigén — atmoszférát alkalmaznak. Ezért egyrészt a nyomáskülönb­ség miatt sem lehet a két űrhajó légköre között közvetlen kapcsolatot teremteni, mert a magasabb nyomású helyen tartózkodók a hirtelen nyomáscsökkenés miatt keszonbeteg­séget kapnának, amely könnyen végződhet halállal is. De a kétfajta légkör összetételének erősen eltérő jellege is ki­zárja az atmoszférák keveredését. Ezért a dokkológyűrű belsejében olyan zsilipkamrát alakítottak ki, amely lehe­tővé teszi a fokozatos alkalmazkodást, s ezt követően a má­sik kabinba történő beszállást. Az aktív—passzív szerepre egyaránt alkalmas kivitel je­lentősége pedig abban áll, hogy bármelyik űrhajó játszhat- ja a két szerep bármelyikét. Az űrrandevúban ugyanis pasz- szívnak nevezik azt az űreszközt, amely anélkül kapcsoló­dik a másikhoz, hogy a megközelítés és az összekapcsolás műveletében manőverezéssel, vagy más cselekvéssel — ak­tivitással — részt vállalna. Az aktív partner végzi el eze­ket a műveleteket. Az eddigi űrkutatási gyakorlatban a dokkolóegységnek a passzív, ill. az aktiv résztvevőn talál­ható része nem volt egyforma, azaz nem voltak szimmetri­kusak. Az új, szimmetrikus kialakítás jelentőségét az adja meg, hogy egy dokkoló két eleme egyenértékű. Ennek jelentősége pedig egy bajba jutott űrhajó legénységének mentése alkal­mával óriási, hiszen lehetséges, hogy a segítségre szorulók cselekvőképtelenek. Ebben az esetben pedig a mentő űrhajó­val való találkozásnak csakis passzív részesei lehetnek. Ha dokkolóegységük nem szimmetrikus, tegyük fel, hogy csak aktív szerepre képes, lehetetlen a megmentésük. Ez a jelentősége az új, közösen kialakított dokkolórendszernek: minden körülmények között csatlakozásra alkalmas. Reméljük, hogy az elkövetkező időszak űrkutatásában nem kell mentőexpedíciókat szervezni, hanem a csatlako­zás új eszköze és módszere arra szolgál majd» hogy egy sok nemzetiségű űrlaboratórium fogadni tudja a fedélzetére munkába érkező, különböző országokból indított űrhajókat és személyzetüket. SINKA JÓZSEF Genf Európai biztonsági konferencia Az EBK koordinációs bizott­sága szerdai ülésén véglegesí­tette az EBK harmadik napi­rendi pontjának okmányát, amely a humanitárius és egyéb természetű együttmű­ködésről szól, valamint a ne­gyedik. napirendi pont szöve­gét, amely a konferencia utáni további lépéseket tar­talmazza: Az EBK munkaszerveiben folytatódnak az intenzív tár­gyalások a még hátralévő kérdések egyeztetésének befe­jezésére. Véget ért a közös piaci csúcstalálkozó Határozatok elfogadásával ért véget Brüsszelben az euró­pai gazdasági közösség ta­nácsának ülése, a közös piaci állam- és kormányfők két­napos találkozója. A határoza­tok túlnyomórészt az EGK belső problémáival foglalkoz­nak, a kormányfők azonban nemzetközi problémákat ille­tően is állást foglaltak. *

Next

/
Thumbnails
Contents