Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-18 / 167. szám
A kombájn után bálázógép, eke Másodvetésehkel kell pótolni a taharniányvessteséget A várdombi termelőszövetkezetben a kombájnokat nyomon követik a bálázógépek. Tűzvédelmi meggondolásból először a vasút melletti táblákról takarítják le a szalmát. A közérdeklődés most az aratásra irányul, arra, hogy az időjárás-teremtette nehéz körülmények között hogyan dolgoznak a kombájnók, miként működik az aratás előre szervezett gépezete. Idegeskedésre, kapkodásra nincs szükség, hiszen a megye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban közel hatszáz kombájn arat, kétezer-nyolc- száznál több teherautó és vontató szállítja a termést. Tavalyhoz képest száz kombájnnal, kétszáznál több traktorral, hatvan tehergépkocsival több van a gazdaságokban, csaknem teljes az összhang az arató-, a szállítógépek, a szárítóberendezések teljesítménye között. Viszont az aratás nem fejeződik be azzal, hogy a szemtermés a raktárakba bekerül; folytatódik a szalma letakarításával, egészen a tarlóhántásig. A megyei mező- gazdasági operatív bizottság már az aratás előtti, de legutóbbi ülésén is foglalkozott ezeknek a munkáknak a fontosságával, szükségességével, több okból is. Egyrészt, a késedelem nélkül elvégzett szalmaletakarítás, tarlóhántás, nyári mélyszántás részben az őszi vetéselőkészítéseket szolgálja,' azonkívül kihat az őszi mélyszántásra, tehát, hogy sikerül-e időben befejezni az őszi betakarítást követően. Másrészt, * a szalma minél nagyobb mennyiségben történő betakarítása nagyon fontos az állattartó, elsősorban a szarvasmarhatartó gazdaságok számára. A szalmának nem csak a mennyisége, a minősége is lényeges. A tarlón, renden többször megázott szalma lehúzása, bálázása egyaránt ne- héá, tárolni és felhasználni hasonlóan nehéz. Harmadsorban, a gyors szal- maletakarításon múlik a másodvetések elvégzése is. * A másodvetésekre — akár közvetlen etetésű zöldtakarmányként, akár silóként — szinte kivétoj nélkül minden üzemnek szüksége van, és ismételten nagy szüksége a szarvasmarha-tenyésztő gazdaságoknak. Nem titok, az év elején kevesebb tejet termeltek a gazdaságok a vártnál, v mert a múlt évben gyengébb minőségű takarmányt tudtak betakarítani. Az időjárás az idén sem kedvezett a szálas és pillangós takarmányok betakarításának; kevesebb és kisebb tápértékű termett A kiesést csak másodvetésekkel lehet pótolni, és kell is, mivel a másodvetések fejlődéséhez kedvez az időjárás. A mé- sodvetéseket Szorgalmazta a megyei operatív bizottság is. (Dr. Katona János, a vetőmagvállalat dombóvári alközpontjának igazgatója elmondotta, a másodvetésekhez milyen vetőmagot és mennyit tudnak szállítani az üzemeknek.) Ezért nagyon fontos a gyors szalmaletakarítás. Ehhez a megyében háromszáz bálázó- gép áll rendelkezésre. Az AGROKER ezekhez biztosította a kötözőanyagot — de ezeknek a gépeknek a teljesítménye már elmarad a követelményektől. A hagyományos szalmalehúzás mellett egyre több gazdaságban használják a szalmaletakarításhoz a rendfelszedős Hamster-pót- kocsikat. A megyét járva, sok helyütt látni, hogy a bálázógépek, a szalma-letakarító gépek ott járnak' a kombájnok nyomában, és az aratást követő negyedik-ötödik napon már friss szántást, tárcsázást kapott a gabonatábla. B. I. Fotó: Gottvald Gazdasági jegyzett Cserepes utcák Négy évvel ezelőtt egy riportomban említettem. hogy amint elkészül s termelni kezd a Bátaszéki Vázkerámia Gyár, a selejtet, a hulladékot hasznosítani fogják. Riportom után egy évvel a községi tanácselnökkel beszélgettem, miként hasznosítják majd a felkínált hulladékot? „kikövezzük az utcákat’’ — volt a válasz. A napokban Alsónyék és Bá- taszék községekben járva, már meggyőződhettem magam is róla, hogy a vázkerámia hulladéka jól hasznosul. Nem bányagödörbe, nem szakadékba zúdítják a termelés során keletkező cserép- és téglatöredéket, hanem útburkolásra használják. Bátaszék községben három utcát már járhatóvá tettek. Alsónyéken egy utcában most kezdték teríteni a naponta keletkező és szállított hulladékot. A téglagyártás során, sőt a porceláncsészék gyártásakor is keletkezik selejt, hulladék. Egyszer az anyaggal, máskor az időjárással van probléma, s emiatt az áru nem jelel meg a szabványnak, le kell értékelni, vagy egyszerűen megsemmisíteni. A kerámiát még egyszer nem lehet hasznosítani, nem lehet újból a törőgépekre küldeni és formázás után égetni. Érthető tehát, ha az égetett téglatörmelékkel, cserépdarabokkal utat építenek. Természetes az is. hogy a gyártás során nem keletkezhet túlságosan sok hulladék — a normán belül lenni azonban mindenképpen dicséretes dolog. Báta- széken már jó vázkerámiát, cserepet gyártanak. Messze a Duna—Tisza közé. Zalába is szállítanak — de itt marad a törmelék, jó, hogy itt marad! Így lesz Bátaszélcnek egyre több utcája járható, és „köves”. Évente több mint kétszáz vagon törmelékkel tölthetik a község utcáiban a gödröket, a lakosság nagy megelégedésére. — Pi — A Hazafias Népfront megyei elnökségének ülése Szekszárdon, dr. Kolumbusz Lászlóné elnökletével ülést tartott csütörtökön a Hazafias Népfront Tolna megyei elnöksége. Az ülésen megtárgyalták azt a ciklusprogramjavaslatot. miszerint hogyan nyújthatnak segítséget a megválasztott országgyűlési képviselőknek munkájukhoz az elkövetkező években. Megbeszélték az alkotmánynapi ünnepségek előkészítésével kapcsolatos népfrontfeladatokat. Az elnökség tagjait Csajbók Kálmán. a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára tájékoztatta a megyei népfronttitkárok országos tanácskozásának témájáról, a népfrontbizottságok gazdaság- politikai feladatairól. Napirendre került a szülői munka- közösségeknek a Hazafias Népfront általi irányító segítése is. Az elnökség jóváhagyta a Karl-Marx-Stadt testvérmegye Nemzeti Frontjának meghívott küldöttsége Tolna megyei látogatásának programját. A testvéri küldöttség látogatására a közeli jövőben kerül sor. Nemcsak a bíróságok dolga Figyelemre méltó adót: 1973 óta 150 millió forint gazdasági bírságot szabott ki a Legfelsőbb Bíróság vállalatokra, szövetkezetekre, intézményekre. Csupán g legutolsó esztendőt vettük szemügyre, azt az időszakot, amelyben a döntőbizottságok Helyett a bíróságok vették át a vállalatok, intézmények közötti gazdasági jogvitákban az igazságtevést, s bíróságokra hárul a feladat, hogy az illetékesek kezdeményezésére pénzbírsággal sújtsák a törvényes előírások megszegőit. Vajon mennyi ez a 150 millió? Sok-e, vagy kevés? — alighanem nehéz erre a kérdésre felelni. Mert hiszen jól tudjuk; bár- > milyen precízen i$ működik a jogszolgáltatás, az eseteknek egy része el sem jut a bírói pulpitusig. Ám nem is az összeg mértéke ad okot meditációra, inkább létezése. Az tudniillik, hogy rendre ismétlődnek olyan szabálytalanságok, amelyeknek kiiktatásáért „lentről'' és „föntről" egyaránt küzdenek. Közhely emlegetni, hogy — példánknál maradva — ez a 150 millió az egész társadalom érdekében rovatott ki. Ha alaposabban megnézzük az is kiderül, hogy a bíróságnak legtöbb esetben őzért kellett elmarasztaló határozatot hozni, mert egy vállalat, szövetkezet jogtalan anyagi előnyhöz jutott, tisztességtelen haszonra tett szert, „ügyes” fogással, vagy éppen a vásárlók megkárosításával: az ügyek többnyire — erről egyébként az országos Anyag- és Árhivatal időszakonként elvégzett ellenőrzései győznek meg— az prak kialakításával, a számlázással kapcsolatos fondorlatokat rejtenek. Kezdve attól, hogy a piacon a zöldséges valótlan árat tüntet fel a gyümölcsön, vagy kevesebbet mér a serpenyőbe, egészen addig, hogy a vállalat vagy szövetkezet a jogosnál nagyobbra méretezi a haszonkulcsot kalkulációihoz. S még abban sincs különbség, hogy kik az „elkövetők": patinás nagy cég neve éppen úgy megtalálható a szabálysértők lajstromán, mint nagy, vagy apró szövetkezeté. Az emlegetett 150 milliós bírsc^g megfizetésével ugyan nem térült meg hiánytalanul a népgazdaságnak okozott kár, de az kétségtelen, hogy a vállalatoknál ma már szigorúbban ellenőrzik a számlákat: az igazgatónak, főkönyvelőnek, a szövetkezeti elnöknek mind többször akad még egy kérdése az aláírás előtt: megengedhető haszonnal számoltunk? Persze ettől függetlenül aligha bízhatjuk a dolgot kizárólag a jogszabályra, s a még oly lelkiismeretes bíróságra. A jogtalan ár, a megengedetnél nagyobb haszon — mindannyiunkat károsít. Ezt akkor sem szabad elfelejteni, ha történetesen nem vásárlóként járunk a boltokban — hanem a termékek, s természetesen a számlák elkészítésén dolgozunk. v«* M. I. Gy. Népfront-segítség a fiatalok pályaválasztásához Évenként több mint százezer azoknak a fiataloknak a száma, akiknek — tanulmányaik befejeztével — életpályát kell választaniuk. Kormányhatározat írja elő, hogy a pályairányítás, a pályaválasztási tanácsadás és az ezzel kapcsolatos propagandamunka terén törekedni kell a társadalmi és az egyéni érdekek minél tervszerűbb összehangolására. Kiveszi ebből a részét a Hazafias Népfront is, azért, hogy — mint a HNF Országos Tanácsánál elmondták — minél eredményesebben érvényesüljön a „megfelelő embert a megfelelő helyre" elv. A tanácsadórpunka szervezett irányítását az 1971-ben kormányhatározattal létrehozott és a Munkaügyi Minisztérium»- felügyelete alatt működő Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, illetőleg az irányítása alá tartozó országos hálózat végzi. Ezekben, a megyeszékhelyeken és a fővárosban működő, jól Jelszereit intézetekben szakemberek — köztük pszichológusok, orvosok, szociológusok — irányításával ingyenes pályaválasztási szaktanácsadás és pályaalkalmassági vizsgálat történik. szakemberek a szülőket tájé-' koztassák gyermekeik adottságairól, képességeiről, tehetségéről, érdeklődéséről, egyúttal felhívják a figyelmet a társadalmi szükségletekre, az ország szakember-ellátottságára és a választási lehetőségekre. Egy-egy ilyen értekezletet rendszerint a témához kapcsolódó film- vagy diavetítéssel szoktak színessé, változatossá tenni. Igen hasznos az a segítség is, amelyet a szülői munkaközösségek nyújtanak az iskola, a KISZ által szervezett nyári szünidei gyakorlatok, munka- vállalások, építőtáborok előkészítéséhez, sikeres lebonyolításához. A szülői munkaközösségek sok helyen igen aktívan bekapcsolódnak azoknak — a tanulók és szüleik számára egyaránt rendkívül hasznos —, üzemlátogatásoknak és kiállításoknak a megszervezésébe, amelyek módot adnak arra. hogy a helyszínen közvetlenül is megismerkedjenek a-z érdeklődők, érdekeltek az iparitechnikai forradalom eredményeivel'. a szakmák változásaival, fejlődéseivel, az új pályák széles skálájával. Ä helyi népfront-bizottságok keretében működő szülőj munkaközösségek programjában nagv súllyal szerepelnek a fiatalok (megfelelő) pályára irányításának. hivatásra felkészítésének feladatai. A szülői munlcaközösségek részére rendezett értekezletek, pályaismertető előadások keretében igen jó lehetőség van arra, hogy pedagógusok és egyéb A népfrontbizottságok, a szülői munkaközösségek a he- Ivi körülményekhez igazodva számos lehetőséget találnak arra. hogy a maguk sajátos eszközeivel eredményesen hozzájáruljanak a nálvavá- lasztás igen fontos feladatának a segítéséhez, ami nagyszerűen beillik a népfrontmozgalom színes, sokrétű tevékenységébe. i
