Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-17 / 166. szám
/ \ Tartós fogyasztási cikkek — tartós problémákkal Különösebb panaszra nem lehet okunk. Hiszen — becslések szerint — 26—26.5 millió háztartási gépet és híradástechnikai készüléket birtokol a lakosság. Ma száz háztartásban ötször annyi személygépkocsi, hét és félszer több villamos hűtőszekrény található, mint tíz esztendővel ezelőtt. Minden száz családból mosógéppel hetven, televíziókészülékkel 68 rendelkezik. S akkor még nem említettük a bútorokat, kerékoá- rokat, gáztűzhelyeket, olaj- kályhákat, forróvíztárolókat, az újdonságok közül például a konyhai páraelszívókat, mindazt, ami a tartós fogyasztási cikkek sorába, tartozik, s aminek dolga, hogy könnyebbé, kényelmesebbé tegye mindennapjainkat. Nagyobb mennyiség, jobb minőség, mi gond lenne tehát? Akad. Megváltozót! a sorrend Érthető, hogy a tartós fogyasztási cikkek . tömegesebb elterjedésének kezdeti időszakában a mennyiségi igények kielégítése állt az első helyen. Szinte mindenből kevés volt. tv-készülékből éppúgy, mint bútorból, hűtő- szekrényből. A minőségi, műszaki jellemzők, a készülékek ún. szolgáltatási képességei háttérben maradtak. Ma azonban — amikor bizonyos árukból majdnem telített a piac — ezek kerültek előtérbe. A gyártók némelyike azonban késve ismerte fel e változást; lépéshátrányban van. A hetvenes években esztendőnként 10—12 százalékkal nőtt. a bútorok vásárlása, s az iparban végrehajtott rekonstrukció eredményeként a mennyiségi igényeket maradéktalanul kielégíthetik. Csakhogy, — mint azt a Minisztertanács 1974. november 8-i ülésén megállapította — ez ma már nem elég. Hiány mutatkozik kiegészítő- és kisbútorokból, a lehetségesnél szerényebb a választék s annak is csupán egy részét ismerheti meg a vevő, s bár a fővárosban és nyolc megye- székhelyen Domus áruházak épültek, épülnek, a bútorkereskedelem raktározási és hálózati gondokkal küzd. Úgy jellemezhetjük a mai helyzetet, hogy még nem zárult be a kör, s a résen elillan az öröm, a felelősség, olykor maga az áru is. Hiszen egy T-dugó hiánya megakadályozhatja a rádió és a magnetofon közös használatát, ha nincs magnókazetta, néma a készülék, elem híján szobadísz a táskarádió, s hiába a vidéki házban a vízvezeték, ha a fürdőszobába nem vehetik meg a 80, 120 vagy 200 literes forróvíztárolót, mert hónapokon át reménytelenül keresik az üzletekben. Folytathatjuk azzal, hogy bizonyos árukból ismétlődő hiány mutatkozik — így kerékpárokból, asztali rádiókból, fürdőszobai felszerelésekből, főként fajansz-mosdókból —, szegényes a választék. Összhang, rugalmasabb igazodás Ne pöröljük el azt az ipartól, a kereskedelemtől, amit joggal sorolnak eredményeik közé. A növekvő árumennyiséget, a részletvásárlás lehetőségét, a javuló minőséget a jótállási idő hosszabbodását, az ingyenes házhoz szállítás és üzembe helyezés bevezetését. Azt, hogy 1970 és 1974 között évi átlagban 23 százalékkal bővült a fogyasztási cikkek behozatala a szocialista országokból; s ennek 60 százaléka tartós fogyasztási cikk. Ám amint arra a tavaly, a második félévben lezajlott országos népi ellenőri vizsgálat rámutatott, az ipar és a kereskedelem együttműködése mind az új áruk, mind a javítás, az alkatrészellátás területén nem kellően összehangolt, hiányzik a rugalmas igazodás képessége, s mindennek kárát a vevő látja. Tavaly 278 ezer villamos hűtőszekrényt, 320 ezer kerékpárt, 217 ezer tv-készüléket adott el a kereskedelem, negyedévente 120—130 ezer rádió talál vevőre. Rohamosan emelkedik a bútorok forgalma — havonta 170—190 ezer darab kárpitozott ülőbútort bocsát ki az ipar! —, növekszik a kereslet az egyéb lakásfelszerelési tárgyak iránt. Mégis, az érzékenyebb hallású szakemberek azt állítják: új szelek fújnak, bármit már nem lehet eladni. Megnőtt a vevő igénye, választékot követel, s azt is, hogy garanciában és azután is kellően karbantartsák különböző, nagy értékű tárgyait. A tartós fogyasztási cikkek tartós problémái sok tekintetben most már az ipar, a kereskedelem körmére égtek s a megoldatlan gondok egyre nagyobb teherként nehezednek a szolgáltatóhálózatra is. A legutóbbi időkben kormány- szinten és a tárcák között jó néhány határozat, megállapodás született a gyorsabb haladás érdekében. Ez kedvező feltétel ahhoz, hogy az új szelek ereje növekedjék, eltisztítsák az útból mindazt, ami miatt, amin a vevő bosz- szankodik. MÉSZÁROS OTTÖ Nincs hóit szezon a pártmunkában! Előbb a XI. kongresszus előkészítésével összefüggő politikai és szervezeti feladatoknak, majd a kongresszus határozatainak a feldolgozása és végrehajtásuknak megszervezése során a pártszervezetek munkájában jelentősen nőtt a politikai aktivitás, mozgalmasabbá vált a szervezeti élet. A pártmunkának ez a „kongresszusi lendülete" tulajdonképpen napjainkban sem hagyott alább, hiszen a közelmúltban lezajlott országgyűlési képviselő-választások, a még zajló szakszervezeti választások, ifjúsági szerveze- . tünk taggyűlései pártszervezeteinktől ugyancsak igényelték és serkentették a szervező, mozgósító és politizáló tevékenységet. Az elkövetkező hetekben, hónapokban a dolgozók jelentőd része tölti jól megérdemelt évi szabadságát.. Kétségtelen, hogy a pártmunkában — ugyanúgy, mint az élet más területén — ezt sem lehet teljesen figyelmen kivül hagyni. De az is nyilvánvaló, hogy a pártmunkát az időszerű politikai feladatokat erre az időszakra sem lehet „felfüggeszteni”. Hiszen éppen ennek a periódusnak a feladata az éves tervek félévi teljesítésének elemzése és ahol szükséges, a további intézkedések kidolgozása. A mezőgazdaságban a „munkacsúcsok" következnek. Fontos népgazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a terményeket időben és a legkevesebb veszteséggel betakarítsuk. Mindezek a pártszervezetek hatékony politikai irányító, szervező és mozgósító munkáját, a kommunisták személyes helytállását igénylik. A Központi Bizottság július 2-i ülése a pártszervek és a pártszervezetek mindennapi folyamatos munkájának a szempontjából is fontos feladatokat szabott meg. A helyzet megköveteli, hogy az arra hivatott szervek a területi — üzemi pártszervek irányításával kellő átgondoltsággal, konkrétan jelöljék ki a helyi feladatokat, valamint késle-, kedés nélkül minden szinten dolgozzák ki a végrehajtás irányításának, segítésépek és ellenőrzésének politikai tennivalóit. Ennek a munkának, csakúgy, mint más egyéb napirenden lévő politikai tevékenységnek párosulnia kell a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásával, hiszen az irányító pártszervek terveinek elkészítésével a közeljövőben- teremtődnek meg annak feltételei, hogy most már az alapszervezetekben is pontosan megfogalmazzuk, konkrét intézkedésekbe foglaljuk a szükséges helyi tennivalókat. Az elodázhatatlan feladatok sorába tartoznak olyan fontos-és az egész pártot érintő kérdések is, mint a kongresszusi határozatok feldolgozásának megszervezése a szervezett pártoktatásban; az oktatási, iskoláztatási tervek elkészítése; a pártépítő munka félévi eredményeinek áttekintése — hogy csak néhány aktuális politikai feladatot említsünk a sok közül. Miután a második félévi munkatervek készítésének időszakában is vagyunk, egyrészt az a feladat vár párt- szervezeteinkre, hogy mindezek a célkitűzések szerepeljenek a saját munkatervekben, másrészt, hogy megfelelő i, koordináló munkával biztosítsuk: az állami, tömegszervezeti és mozgalmi szervek helyi szervezetei is kellő alapossággal és körültekintéssel dolgozzák ki saját tennivalói- kat. & :aáf Dr. Latos István Növekvő tűzbiztonság Szekszárdi, a virágos város •• _ Ülésezett a városi tanács vb Domboriban ülésezett a megyei KISZ-vü Domboriban, a KlSZ-vezető- képző táborban tartotta tegnap délelőtti ülését a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen Varias .Tá- nos, a KISZ megyei bizottságának első titkára elnökölt és részt vett rajta — a vb-tago- kon kivin — Havasi Ottó, a KISZ .KB munkatársa és Deli György, a megyei pártbizottság munkatársa is. • Varjas János megnyitója után -a vb-ülás Péti Irpre MB- t'tkár előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a KISZ Tolna megyei Bizottsága és a végrehaitó bizottság 1975. július—1976. május közötti üléstervét. Ez az ülésterv egyébként az eddigi gyakorlattól eltérően már az új mozgalmi „időbeosztásnak” megfelelően készült. Ezt követően a végrehajtó bizottság a KTSZ KB három- hónapos iskolájára történő beiskolázásról és egyéb ügyekről tárgyalt. Az ülés befejeztével a vb-tagok — eleget téve a szíves invitálásnak — megtekintették azokat a foglalkozásokat, melyeknek résztvevői a Domboriban táborozó ifivezetők voltak. • Szekszárd Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén — többek között — a megyeszékhely tűzbiztonságának helyzetével .foglalkozott. E fontos napirendi ponthoz Szűcs János tűzoltó őrnagy, járásivárosi tűzrendészeti parancsnok és Péterfi Kálmán igazgatási osztályvezető készített előterjesztést. Amint az előbbi vezető jelentéséből kitűnik, a megyeszékhely tűzbiztonsága 1973-ról 1974-re jelentősen nőtt. 1973-ban a járás és á város területén háromszor annyi tűz keletkezett, mint amennyi, tavaly. A kárér'ték. — leszámítva, a TITAN emlékezetes füzét —. ötödére csökkent egy év. alatt. A tüzek keletkezési oka sokféle: közöttük a felügyelet nélkül hagyott gyermekek játéka és a sugárzó hő dominál. Központi intézkedések eredményeként a tűzoltói, pálya vonzóbb lett;' ígv a parancsnokká ; gondos válogatás után Vehette fel állományába a legalkalmasabbnak mutatkozó jelentkezőket. A tűzoltóság technikai fejlődésére jellemző az az ew év leforgása alatt kanott két modern gépjármű- fecskendő, amelyek re pz állam ötmillió forintot áldozott. Minden gazdasági vezető számára tanulságos, amit Szűcs János őrnagy nyomatékosan hangsúlyozott a végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentésében: a fejlődés érdekében mellőzhetetlen még inkább támaszkodni a tűzvédelem társadalmi dolgozóira, A tűzvédelem társadalmi biztosításában kiváló eredményeket ért el a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi gyára. úgyszintén az MMG szekszárdi gyára. Nem kevésbé méltó az ' elismerésre a Szekszárdi Nyomda, a Bútoripari Vállalat a TOTÉV. Anyagi okok miatt lassúbb a fejlődés a szövetkezeti iparban, valamirít a kis- és nagykereskedelemben. Az igazgatási osztály vezetőiének jelentéséből megtudjuk, hogy rövidesen lényegesen javulnak a tűzoltók munkakörülményei. mivel a jelenlegi szolgálati rendről áttérhetlek a 24 óra szolgálat. 48 óra szabad idő beosztásra. Péterfi Kálmán véleménye szerint kívánatos a lakosság tűzvédelmi ismereteinek gyarapítása. természetesen a tűző'topára ncspokság. j rán y ításával. SztárCsevity Ervin osztályvezető főmérnök a parkosítási feladatok teljesítéséről tájékoztatta jelentésében a végrehajtó bizottságot. Napjainkban Szekszárd összes parkterülete meghaladja a 200 ezer négyzetmétert; ebből több mint 120 ezer négyzetméter bel-, a többi külterjesen gondozott. Néhány esztendő alatt huszonhétre növekedett a játszóterek száma. A korábbi évekhez képest lényegesen több díszfával, díszcserjével szépült Szekszárd. A fák lombja nem csupán a levegőt tisztítja, de csökkenti a dinamikusan. fejlődő forgalom zaját is. A legnagyobb volumenű parképítési munkák színhelye ebben az évben a Kölcsey-la- kótelep. a Hunyadi utca és a Kadarka-lakótelep. A végrehajtó bizottság őszintén reméli, hogy a megyeszékhely lakossága ez év második felében is kész szőkébb pátriája szépítésére, parkosítására. Azoknak a vállalatoknak, intézményeknek sorában, amelyeknek dolgozói fáradhatatlanul társadalmi munkában tevékenykedtek ezért, úgyszólván csak tallóznunk lehet; ilyen — például — a Mező- gazdasági Ellátó Vállalat és a Szakmunkásképző iskola. K Városi Tanács VB. Költségvetési Üzeme biztos kézzel koordinálja a társadalmi aktivistái: munkáját. A szervezésben leleményesnek bizonyult mind a KISZ, mind a népfront. Az új kertészeti telep — az eddigi tapasztalatok szerint — már a közeli jövőben figyelemre méltó mértékben javítja az ellátást szegfűből, a későbbiekben pedig díszfákból. A jövő feladataiból — mintegy ízelítőül — annyit, hogy Szek- szárdon parképítésre évente másfél—két millió forintot fordítanak majd, A feladatok nagyságából adódik. hogy előbb utóbb speciális parképítő részleget kell majd létrehoznia a költségvetési üzem. nek. Szekszárd egészséges, sőt mondhatjuk: pédamutató lokálpatriotizmusára jellemző, hogy egyedül a parkosításban a megyeszékhely valamennyi lakójára átlagosan évi kétszáz forint társadalmi munka jutott; — s jut majd remélhetőleg a jövőben is. Császár József tanácselnök a végrehajtó bizottság nevében mondott szívből jövő köszönetét azoknak, akik hozzájárultak Szekszárd szépítéséhez és mindazoknak, akik okos tapintattal, kedves szóval * segítették a szemet gyönyörködtető mindannyiunk egészségét szolgáló parkjaink, növényeink megóvását. B. 2V.„
