Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

X \ A bányavíz jövője Tíz Velencei-tavat vagy egy­negyed-egyötöd Balaton nagyságú mesterséges tavat le­hetne feltölteni azzal a víz- mennyiséggel, amit a Magyar Középhegység hauxit- és szén­bányáiból ebben az évben fel­színre sziváttyúznak, 4C0 mil­lió köbméter ez a roppant víztömeg! Az ország kiakná­zásra váró bauxit- és szén­vagyonának jelentős része a karsztvizet tároló rétegek alatt rejlik, s ez ánnyit jelent, hogy „szárazon” nem lehet ki­termelni e fontos nyersanya­gokat. A' bányászat elkerülhetetlen „mellékterméke” a víz. s a föld 'alatti bányatérségek víz­telenítése tetemes költségeket ró az iparágra. A karsztvíz gyakran súlyos természeti csa­pást is jelent a föld alatt. Vá- rátián megjelenése egy-’más- fél évtizeddel ezelőtt rendsze­rint; a bánya ideiglenes vagy végleges bezárását jelentette. E természeti csapás ellen ma mái; egyre eredményesebben védekeznek. Az órszág . több szén- és' bauxitmedencéjében megkezdődött az úgynevezett aktív vízvédelem, amellyel eredményesen veszik fel a harcot a váratlan vízbetörések' ellen. Ezzel a korszerű mód­szerrel tulajdonképpen mes­terségesen előidézik a vízbetö­rést, amikor a csapolóvágato­kon' befogott karsztvizet a több' száz méter mélységű víz­aknákon keresztül a felszínre szivattyúzzák. A felszín alatti terűjét 'álíándá és, tervszerű mégtSápöláSaVdl nemcsak a meglepetéssé erű ^vízbetörések­nek. veszik--elejét, hanem a tervszerű vízbányászat” alap- jait is mégvetik. A vízaknákon keresztül a föld mélyéből ,a felszínre ke­rülő karsztvíz hasznosítására ugyanis egyre, több medencé­ben építenek regionális víz­műveket. A Rák-hegyi bánya­vízhasznosítási centrum pél­dául naponként 130 000 köb­méter vizet ad közfogyasztás­ra. A tatabányai medencében mélyített vízaknákból percen­ként. 40 köbméter vizet szállí­tanak a lakosságnak, illetve az ipari üzemeknek. Székesfehér­vár. Inota, Ajka. Sümeg. Pápa Oroszlány, Mór és más telepü­lések ellátását javítják már karsztvízzel. Bányavíz . táplál­ja a nyugat-balatoni regionális rendszert is. Hazánkban a ne­gyedik ötéves terv végéig több mint 200 kilométer regionális hálózat épül ki a bányavíz- bázisra^ s ez európai viszony­latban is figyelemre méltó eredmény. Az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság kezde­ményezésére megvizsgálják annak lehetőségét is. hogy a jövőben Budapest vízellátási gondját is bányavízzel enyhít­sék. Á külszínre kerülő évi 400 millió köbméter vízből — amelynek körülbelül fele ivó­víz minőségű 58 millió köbmé­tert használnak fel. A többi még elvesz a Duna és a Ti­sza vízgyűjtő területén. A kö­vetkező években az ország vízellátásában fokozódik a karsztvíz szerepe. A tervek szerint 1985-ben 1Ó0 millió köbméter bányabeli karsztvíz kerül a települések vízveze­ték-hálózatába. ’ """" Xí ■=! ■■■><%, RAB ERZSÉBET . iV'” .........• Ö rökösen fagyott talaj ! .^Szovjet kutatók érdekes ada­tokat tettek közzé arról, hogy az egyes* északi országok területé­nek.. hányadrésze tartozik az örökké fagyott talajok zónájába, ' az . ún. permafroszt zónába. Eszerint Alaszka területének 75 százaléka, Kanada területének pedig 63 százaléka esik ebbe az övezetbe. A-Szovjetunióban az „összterületnek 47 százalékán van pérmáfrószt, ami 10 millió négy­zetkilométer, vagyis hazánk te­rületének több, mint százszorosa. Az. egész földkerekségen pedig összesen 34 és fél millió négy­zetki Ibméter permafroszt-terület található. •-*,«*»*;**.. Az örökösen fagyott réteg vastagsága a Szovjetunió nagy részén 500—700 méter között változik, egyes területeken azon­ban az 1000 métert is eléri. Újabban a permafroszt-terüle- tek felé nagy érdeklődés fordult azért, mert abban az övezetben igen gyakran találhatók földgáz- hidrát-lelőhelyek, vagyis olyan területek, ahol a szilárd halmaz- állapotú földgázhidrátból föld­gázt lehet kitermelni. A szovjet szerzők véleménye szerint a vi­lág földgázkészleteinek igen nagy része- (talán a többsége is) földgázhidrát alakjában, tehát szilárd halmazállapotban van. Tréfák — Ha nekem úgy fájna a fogam, mint neked. azonnal kihúzatnám. — Én is kihúzatnám azt a fogat, ha neked fájna! _ * __ — Miért vagy ilyen rossz­kedvű? — Ne is kérdezd! Tegnap a kávéházban eltűnt a felöltőm, pedig mennyire vigyáztam. Még egy cédulát is rátűztem, amire az volt írva: „Figyelem! A kabát tulajdonosa ragályos beteg.” — És ez sem segített? •— Nem. A felöltő helyett egy cédulát találtam: „A ka­bátot fertőtlenítőbe vittük!” _ * __ K ét férfi beszélget. — Hallom, megházasodsz . 7 7 És ki a szerencsés? — Egy nő. — Persze, hogy egy nő, de.?. — Semmiféle de! És egyál­talán nem olyan természetes! Van például egy nővérem, az is megházasodott de őt egy férfi vette feleségül.- * - y’* — Ante, mi az apád? * — Beteg. — Jó. jó. de mit csinál? ■ — Köhög. — Nem azt kérdeztem, hogy mit csinál amikor beteg, ha­nem azt. hogy mit csinál, ami­kor egészséges. — Akkor nem köhög. — * — l — Hogyan törted el a lába- 7 dat? — Megmondom. Látod azt a ' lépcsőt? — Látom7 — Én nem láttami _ * __ E gy hiú férfi: — Szeretnék egy szép nyak- ’ kendőt. — Milyen színűre gondol? \ ;— Kéket, mert az jól illik a i szememhez. — Sajnos uram. kék nyak- , kendőnk még a raktárban sincs. \ — Milyet tudna adni? ;— Emi pirosat javasolnék, \ az jól illik az ön orrához. _ « _ " ’T |, Búfelejtő. K' | Miért vettél ilyen szűk cipőt? \ ' — Hogy elfeledkezzem min­den más bajomról! .ly-' Rajzoló számítógép Rajzoló automatát állítottak munkába a Tervfejlesztési és Típustervező Intézet számítóközpontjában. A különleges se­gédeszköz, egy R 10-es számítógéppel együttműködve, rövid idő alatt bármilyen műszaki rajzot elkészít.' Például hely­színi adatok alapján geodéziai térképet rajzol, vagy ház­gyárak adatainak felhasználásával megrajzolja a gyártható lakások változatait. A rajzoló automata jelentős szerepet játszhat a beruházások meggyorsításában. (MTI Fotó — Csikós Gábor felvétele — KS) Mesés kincsek a tengerfenéken A floridai Key West partjai­nál több évszázaddal ezelőtt elsüllyedt spanyol gálya ma­radványai közül, a kagylók és algák birodalmából ezüsttöm­böket. aranyrudakat, régi spa­nyol pénzeket, ékkövekkel ki­rakott karpereceket. gyűrűket és brilliáns nyakékeket hoztak felszínre. A mintegy 4 mil­liárd líra értékű kincs felfede­zője a California! Mel Fisher, aki hosszú éveken át tanul­mányozta a korabeli térképe­Nyakék az, V. századból Dél-Kazahsztánban ásatások során gyöngysorszerű nyak­éket találtak az archeológus sok. Az ékszert tizenöt évszá­Egyedülálló szállítás r • ■. ­öt férőhelyes, a világ legnagyobb, 70 ezer lóerő teljesítményű szivattyúja által működte­tett úszó olajfúrótarony Inladt óránként egy csomós sebességgel az Északi-tengeren: a nor­végjai Siavangcrból a rkécini Beryll kontinentális talapzat irányába. A 350 ezer tonnás beton- cs acélszerkezetű mii, iramot 5 hajó vontatta, és a napokban ért rendeltetési "jfieíyéré. (Telefotó—AP—MTI—KS) zaddal ezelőtt viselte egy pásztornép divathölgye,, , j 1 Az egyik — i centiméternél kisebb átmérőjű — kőgólyócs- kán, csak nagyítóval olvasha­tó. runaírással készült felira­tot találtak, amely a lánykérés szokásaival kapcsolatos, A feltételezések szerint a kőgolyó kemény ' felületébe gyémááttűvel vésték a betű­ket. A leletet átadták a geoló­gusoknak, hogy ; állapítsák meg a kőzet fajtáját és ennek alapján a nyakék elkészítésé­nek valószínű helyét. , ■. „ ÉLŐ MŰANYAGi Amerikai orvos kutatók olyan új műanyagot dolgoztak ki, amely egyrészt biológiai­lag összefér szövetekkel, más­részt porózus szerkezete követ­keztében a beültetés után né­hány héttel a szövetek , bele is nőnek. így alkalmasabb plaszti­kai sebészi célokra mint a je­lenleg használatos szilikongu­mik. Az új anyag kémiailag szénszálakkal erősített poró­zus teflon és négyévi klini­kai kipróbálás után most fog­ják Propast néven forgalomba hozni. .. két és az emlékezetes hajó­törésekről szóló irodalmat. A most felszínre került kincs fe­le az amerikai kormányt, fele pedig a Fisher vezette kutató­csoportot illeti. A vállalkozó szellemű amerikai most azon fáradozik, hogy felhozza a tengerfenékről az elsüllyedt gálya teljes rakományát; amelynek értéke a szakértők véleménye szerint meghalad­ja az 50 milliárd lírát is. jSfUal A BEFALAZOTT TANÁR Angelo Molinári, Tivoli ta­nítóképzőjének tanára reggel fél nyolckor szokása szerint elindult otthonról munkahelyé­re. A kapuba érve azonban azt tapasztalta, hogy teljesen befalazták. A fal kibontásá­hoz a rendőrséget kellett igénybe vennie. Feltételezik, hogy a feleltetéstől „drukkoló” diákok egy csoportja * falazta be a tanárt, aki azonban meg­hiúsította a tervüket, mert is­kolakezdéskor pontosan meg-* jelent az osztályban. v* FELEDÉKENYSÉG ■* Egy napon Mark Twain éppen barátjának háza előtt haladt el. amikor felpattant az ajtó és barátja vérvörös arccal rohant ki a házból. — Nézd csak — szólalt meg az író —, hát veled mi történt? ü — Semmi különös. Kis nézeteltérésem volt a fele­ségemmel, mire ő kesztyűt vágott az arcomba. — Rettenetes, milyen fe­ledékenyek az asszonyok — jegyezte meg fejcsóválva Mark Twain. — Hogyhogy feledéke­nyek? — Nos, feleséged őnagy- sága szemmel láthatólag el­felejtette lehúzni a kesztyű­jét. . mielőtt az arcodba vágta volna.

Next

/
Thumbnails
Contents