Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

CSALÁD - OTTHON

Kitol tanulta ?

Egy gyerrhek sem születik úgy, hogy „hazudós”. A hazu- dozásra a példát rendszerint a környezetében élő felnőttektől kapja, akik maguk sem tudják, hogy milyen rosszra tanítják a gyermeket. amikor valamit letagadnak előtte, másképpen mondanak el, mint ahogyan történt, vagy hazudnak.

De nézzünk csak néhány példát.

Vasárnap van. A család a konyhában ebédel. Az ablak előtt elhalad a szomszédasz- szony új. nagy mintás ruhájában. Az édesanya megjegyzi: „Már megint ízléstelen rongy van ezen a Füredinén!” A gyermek hallja, de hallja a folytatást is. Később ugyanis átjön az asszony és kérdezve lép be a konyhába: „Mit szóltok az új ruhámhoz?” — „Csői dás, ízléses minta, nagyon jól áll neked!” Zsuzsi közbevág: „Anyu. te most hazudsz!” És máris csattan a pofon, ami elhallgattatja a gyermeket, csorbát ejt az igazságérzetén és gondolkozóba ejti: igazat kell-e egyáltalán mondani az embernek, ha más a véleménye, vagy jobb hazudni, hiszen az édesanyja is. ezt tette.

Máskor meg ott vét hibát a szülő, hogy cinkosává teszi a gyermeket ,'elhallgatás” ügyben. A kicsi látta, hogy eltört a szép vizeskancsó, anyuka ejtette ki a kezéből. „Nem mondjuk meg apunak!” — így az anya. „Ugye, te okos kislány vagy, nem árulod él? Veszünk majd helyette titokban másikat”. Jóllehet a tapintat, a munkából fáradtan hazaérkező férj kímélése vezeti az édesanyát, mégsem bocsátható meg. amit tesz. Legközelebb igazságtalanul ad szidást, esetleg verést is a gyermeknek, ha nem mondja meg. hogy eltört.

vagy elvesztett valamit, hiszen az elhallgatásra az édesanyjától kapott példát.

Az I—II. osztályosok az első keresztkérdésre elárulják szüleiket. Túl szép a rajz. Először megkísérli határozottan állítani, hogy önálló munkája. A tanító néni kételkedésére megtörik és bevallja: „Apukám segített, de azt mondta tagadjam le!” Még’ elgondolni is rossz, hogy milyen súlyos hibát követett el áz édesapa.

Gyakran kap tanácsot egy- egy gyermek a szülőtől radírozás, Japkitépés letagadására. Rendszerint hazugsággal „felvértezve” érkeznek a későn- jövők. Nagyon, nagyon kevés gyermek állított be azzal hozzám. hogy: „Ne tessék haragudni elaludtunk. „Nem hallottuk meg az ébresztőórát!” — ami rendszerint a késés valódi oka. A legkülönfélébb dolgokkal mentették magukat, amelyekről többször kiderült, hogy „Anyukám Vnondta. hogy ezt mondjam”. Ilyenek: vérzett az orrom, hánytam, tejért kellett menni, szálka ment a kezembe stb, stb. Természetesen előfordul valóban egy orrvérzés, hányás, de a tanítónő gyakorlott szeme észreveszi. hogy mikor áll hamis gyermekkel szemben. Ezekben az esetekben az édesanya a hibáját. hogy pontatlanul indította gyermekét az iskolába, tetézi azzal, hogy hazudozni tanítja.

Sokszor találkozunk nagyokat mondó gyermekekkel. Volt többek között egy olyan kis tanítványom, aki azt állította, hogy neki ezer mesekönyve van és ő, azt mind elolvasta. Hiába mondtam a 8 éves fiúcskának, hogy ezer az nagyon sok (100-ig tanultunk akkor számolni!), ő csak állította hogy márpedig neki any- nyi könyve van.

Áz elsők között látogattam meg ezt a családot. Andris tudta, hogy jövök. Elém szaladt az előszobába, először utamat akarta állni, azután két karjával a nyakamba csimpaszkodott és a fülembe

• súgta: „Nem igaz. hogy ezer

mesekönyvem van. Csak kilenc van, de azokat mind elolvastam!” Eimondtam neki ott mindjárt, hogy én tudtam, hogy neki nincs ezer me- sekönyve, csak nem akartam megszégyeníteni a társai előtt. Megmagyaráztam neki. hogy ha a társai rájönnek, hogy nagyokat mond, akkor azt sem hiszik majd el, ha . igazat állít. Hosszasan beszélgettem az édesanyjával is. Sajnos, ő is nagyokat mondogatott. Ilyeneket: „Mi mindig a legdrágább ruhát és játékot vesz- szük Andrisnak! Megtehetjük. Igazán jól keres az apja .. stb-stb.

Megbeszéltük ugyan,’ hogy közös erővel leszoktatjuk a gyermeket a nagyokat mondásról, mégis úgy éreztem, nem a legjobb szövetségessel társulok. hiszen a gyermek rossz példát kap az édesanyjától.

— Kitől tanulta? —: teszik fel a szülők méltatlankodva mégis a kérdést. Gyakran kétségbeesve és önmaguknak. Ki* tői? Kérdezhetjük valóban

' gyakran önmagunktól.

Írásomban zömmel negatív példákat mondtam el, — olyanokat, hogy mit és hogyan ne tegyünk. Gondoljunk ezekre is. amikor arról esik szó. hogyan és milyen módszerekkel nevelhetjük őszinteségre a gyermeket.

DR. GERGELY KÁROLYNÉ

ECét őzzelKlőigs

r

3

4

5

s

7

8

a

\

M

ina

10

11

1213

'

14

i

a5

|Sg8

i7

te

w

19

mi

fü

10

21

r.VÍ

12

mm

23

27

•25

26

za

•

29

30

31

32

33

_1

__

t

e

36

3«

:0

*

fv*‘M

p

'+3

ggp

ssi

pp

'|5

!É

*

47

0S,

$$

^9

m

50

51

1

52i

bú

54

55

>■

Vízszintes: 1. Arany János egyik verséből vált szállóigévé (zárt betűk: K., S.). 10. Ebből a földből alumínium lesz. 13. Bizonyos orvosi vizsgálathoz szükséges. 14. Amivel ruhát simítunk. 16. . . . poetica. 17. város és terület a Belorusz SZSZK-ban. 18. Ritka férfinév. 19. Tüzel. 20. Nagyobb helyiség. 21. Selyemcsomózású keleti szőnyeg. 22. Zöldséges, mustáros, savanykás mártás. 23. Szovjet hegedűművész (Leonyid). 25. Arany ismert hőse. 26. Sok lapból

áll. 27. Ételízesítő. 28. A VDK fővárosa. 29. Kiváló úszónőnk (Magda). 30. Borókapálinka. 31. Szarvasfélék dísze. 33. Játék. 35. Amerigo ... 36. A házastárs fivére. 38. Cseh építész, egyik műve a prágai Nemzeti. Színház. 39. Hamis. 40. Takarmány- és gabona- növény. 41. Hordókészítő iparos. 42. Ismert mali politikus (Modi- bo). 43. Kétszeres Kossuth-díjas színművész (Tamás). 45. Törpe jelzője lehet. 46. Állam Közép- Ázsiában. 47. Príma. 48. Int. 49.

Szovjet politikus. 50. Sereg. 51.

Kossuth-díjas történész (Lajos). 53. Hírhedt chicagói gengszter volt. 55. Takar.

Függőleges: 1. Belgrád hegye.

2. Vőlegényjelölt. 3. Úttörőegység.

4. Római 55-ös. 5. Berzsenyi Dánieltől származó szállóige; hiú, öntelt, beképzelt emberek kicsúfolására használatos (zárt betűk: N., T.). 6. Tea jelzője lehet. 7. \ Erkölcsileg kiváló. 8. Zseblámpához kell. 9. Római 105-ös. 10. Esetleg. 11. Női név • rövidített változata. 12. Ruhát tisztít. 15. A háztartásban is használatos maró anyag. 20. Félretett kártyalapok. 21. Makacs. 22. Mozdony van az. elején. 23. Kézimunkázik. 24. A szerb királyok palotája Belgrádiban. 25. Nagyobb részekre oszt. 26. Kedvelt/komikus (László). 27. Taps is jelzi. 28. Országokat választ el. 30. Divatos hangszer. 32. Kossuth-díjas színész (Bertalan). 34. Fájdalomcsillapító. 37. GEA. 40. Gömbölyű. 41. Sebészeti eszköz is. 42. Átfordulás a nyújtón. 43. Közelébe. 44. Folyami kavics. 45. Pontyféle hal. 46. Noé idegen változata (NOAH). 47. Becézett

János. 48. Megkülönböztetésre szolgál. 50. Értékes prémű víziállat. 52. Téli sport. 54. A Protaktinium vegvjele.

Beküldendő a vízsz. 1. és a függ. 5. sz. sorok megfejtése 1975. július 2t-ig levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ} 7101 Szekszárd, Pf. 15. címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: ..REJTVÉN V”. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1975. június 29-i rejtvény helyes megfejtése: Zsen- dül már a tavasz — Ünnep — Dante — A régi kert — Zeng a nád a tó fölött — Július — Uj leoninusok.

Könyvjutalmat nyertek: dr.

Gáts Attiláné 7030 Paks. .Dózsa 'György u. 77. m. 9. — Horváth Istvánná 7200 Dombóvár. Rét u. 15. — Läufer Marianna 7150 Konyhád, Mikes u. 15. — Maros János 7100 Szekszárd. Tartsay lto. 10. — Vörös László 7101 Szekszárd. Pf. ion D.

A könyveket postán küldjük el.

Különleges pulóver

Anyaga szürke Edina félgyapjú és fehér bükié fonal. 3 és feles és 4-es tűvel dolgozunk. Munkánkat a pontos szabásminta elkészítésével, kezdjük, igen pontosan kiszabjuk a szürke fonal bekötésének formáját, mely elől 14 és háti^ Ö cm mélyen kezdődik és a nyakkerekítését is kirajzoljuk, mely elöl mélyebb mint hátul.

Hátát a szürke fonallal 88 szemmel 3 és feles tűvel T sima, 1 fordítottal kezdjük.

10 cm után 4-es tűvel a fehér fonallal dolgozunk u színén simán és a bal oldalán fordítottan kötünk a karöltőig azonos bőséggel. A karöltőt a szabásminta szerint fogyasztjuk és kb. 49 cm összmagas- ságnál kezdjük (a középső 28 szemmel) a nyakkerekítést. Innen kezdve két gombolyag fehér fonallal kéll kötnünk. A fehér fonallal mindkét szélén 4—4 szemet hagyunk a vállrészre.-Elejét azzal az eltéréssel kötjük, hogy 14 cm mélységgel kezdjük' a nyak kerekítését. A szürke betétet 43 szemmel 1 sima, 1 fordítottal kezdjük, és a szabásmintának megfelelően szaporítjuk a szürke szemek számát. An- nak megfelelően szaporítjuk a

sima és fordított szemeket^ ahogy a szabásminta mutatja. Ujjat fehérfonallal 136 szemmel kezdjük a 4-es tűvelj színén simán, bal oldalán fordítottan. 9 cm után kezdjük 3 kerekítést és ezt 32 cm össz- magasságnál 40 szemmel fejezzük be. A szürke színnel kötött ujjakat 3 és feles /tűvel sima, 1 fordítottal egészen szorosan a kerekítés kezdéséig onnan 4-es tűvel simán kötve 'dolgozunk kb. a fehér ujjak bőségével kell befejeznünk munkánkat. Ha készen vagyunk, akkor az egyes dara-; bokát összevarrjuk.

Népművészét az öltözködésben

. L

A sok évszázados népi kultúrák napjainkban reneszánszukat élik. Világszerte divatosak a népművészeti elemekből kölcsönzött díszítések, hímzések, festések, faragások. Nemcsak a régi minták „ko- pírozott” másait kedveljük a lakásban és az öltözködésben egyaránt, szívesen vásárolupk eredeti népművészeti j termékeket is. Vidékenként ugyanis — világszerte — ma is akadnak követői a szép hagyománynak: blúzt, ruhát hímeznek, mázos kancsót. faragott asztalokat készítenek, szűrrátétes mellényt varrnak, szádát szőnek. Persze a termékek felhasználásának, okai, körülményei időközben megváltoztak ..;

Bizonyára kevesen tudják: a népviseletek iránti érdeklődés hazánkban, s egész Euró- pa-szerte a XIX. század "elején kezdődött. Ez az jdőszak egybeesett a • kulturális életben az idő tájt helyet követelő népköltészettel, s a paraszti kultúrával. Az érdeklődés tulajdonképpen romantikus izgalom volt. A divatban jelentkező, paraszti ősi egyszerűséget vagy a hivalkodó színeket, a dús redőzést- aligha tekintette úgy a divatos ruhákra vágyó, tehetősebb városi polgár, mint a szegénység vagy a gazdagság jelképét. Eredetileg ugyanis erről volt szó. A nehéz fizikai munkát végző, többnyire igen kevés szabad idővel rendelkező parasztság igen szerény ruhatárát úgy igyekezett gazdagítani, hogy blúzait, szoknyáit, ruháit kihímezte. Körükben a ritkás díszítés a- szegénység, a dúsan kitöltött felület a gazdagság fogalmával volt rokon.

A valódi, hagyományos népviseletbe nálunk már kevesen — s csupán egyes vidékekén,, főként ünnepnapokon — öltöznek. Vitrintárgyakká, múJ zeumi darabokká váltak a színpompás ruhaköltemények. A népviseletek reneszánsza azonban sosem* volt olyan élénk, mint éppen napjainkban. Nagyon divatos1 a kékfestőből (persze ez már nagy- üzemileg előállított, olcsó karton) varrt Carmen-szoknya.' A népművészeti boltokban kapható, viszonylag olcsó kékfestő ruhák, kosztümök szintén igen divatosak. ... i

Ami a hímzéseket illeti: elsősorban batisztra, vászonraj kékfestőre, filcre hímeznek. De újabban seregnyi szintetikus kelme iratkozott fel a hímkésekhez alkalmas anya- / gok sorába: többi közt a poliészter batiszt, a terilén, a gyapjúszövet, sőt a farmeranyag is. Á tizenévesek, húszon-, sőt harmincévesek idei divatjában a pálmát a nép- művészeti elemek, virágok, tu- lipámok ■ stilizált változataival díszített farmer nadrágok, dzsekik, blézerek és öltönyök viszik el. Nagy divat a szűrrátétes mellény is. A matyó, a sárközi, a sárbogárdi, a palóc, a Sió menti és más vidékek hagyományos motívumaival díszített blúzokat, ruhákat, textíliákat a népművészeti boltok készen kínálják. E motívumok felhasználásával

újabban-mind több fiatal színesíti ruháit.

(cs. b. j.)

1975. július 13.

A népviseletek reneszánsza