Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-13 / 163. szám

t magazin * magazin “ magazin etrolt „lasst halála” 99 „Először kénytelenek vol­tunk lemondani új alkalma­zottak felvételéről. Aztán el­kezdtük csökkenteni a városi tanács dolgozóinak létszámát. De ez is elégtelennek bizo­nyult. Be kellett zárnunk egy sor kulturális-népművelő in­tézményt, történelmi és művé­szeti múzeumot. Végül a kör­kórházak kerültek sorra — el­bocsátottuk az orvosi személy­zet egy részét...” Ezzel kezdte beszámolóját az amerikai kongresszus egyesí­tett gazdasági bizottságának K. Younk. Detroit polgármes­tere, amikor azokról a pénz-, ügyi nehézségekről szólt, ame­lyekkel most találkozik az amerikai autóipar egykor oly virágzó központja. A gazdasági recesszió és az infláció súlyosan érintette Detroitot. A városban gyorsan nőtt a munkanélküliség, je­lenleg eléri a 25 százalékot, ami az. orsz.ágos átlagnak több mint két és félszerese. Az adóbevételek csökkené­se és a megélhetési lehetősé­gek nélkül maradt lakosság számára való segítségnyújtás kimerítette a város pénzkész­leteit, és Detroitot, ahogy Young mondta, „lassú pénz­ügyi halálra ítélte”. A szociá­lis nehézségek kiéleződése ugyanakkor a bűnözés újabb hullámát idézte elő. Detroit, amely sohasem' járt élen a törvénysértéssel vívott harc­ban, most megerősítette elne­vezését: „a bűnözés amerikai fővárosa”. A Detroitban kialakult hely­zet — állapította meg Humphrey szenátor, a szená­tus már említett bizottságának elnöke — jellemzi Amerika összes olyan városát, amely a pénzügyi válság harapófogójá­ba került. „Városaink — mon­dotta a szenátor — a hatósá­gok az irányú tehetetlenségé­nek váltak áldozataivá, hogy felvegyék a harcot a munka- nélküliséggel ' és a többi gaz­dasági bajjal”. Hajátiiftetés kopaszság ellen A legújabb becslések szerint az Egyesült Államokban több mint egymillió férfi végeztet ha­jas bőrátültetést sikeresen. A New Vork-i egyetem dermatoló- gusának módszere szinte 100 százalékosan biztosnak látszik. A zavaró kopaszság elfedését szol­gáló hajat magától a páciens­től veszik. Helyi érzéstelenítéssel hátul tarkón 0,3 centiméter át­mérőjű kicsiny kerek hajas bőr­részeket vágnak ki, s átültetik a fejtetőn, vagy a .homlok fölött lévő kopasz részekre. Az átülte­tés előtt a befedendő részről azonos átmérőjű kicsiny kerek bőrrészt távolítanak el. A hajas bőrt az ily módon keletkezett résbe illesztik. -V­Az egyszeri ülés, amelyben 10 —100 bőrrész ültethető át, egy­két órát vesz igénybe. Egy ko­pasz fej kozmetikailag kielégítő befedéséhez mintegy 10 ülésre van szükség. Az átültetéseket legkedvezőbb gyors egymásután­ban elvégezni. Az átültetett he­lyen kéreg keletkezik, amely két­három hét múlva lelökődik. Az átültetés helyét tiszta, rószaszínű kör mutatja. Az átültetett bőr részben lévő hajtöveket az ötül tetés utáni hetekben a bőr ki véti. Az átültetés felületén álta Iában az átültetés utáni tizen kettedik héten új haj jelenik meg. Az új haj ugyanolyan se­bességgel növekszik, mint az eredeti helyen. A fejbőrnek azok a részei, amelyekről az átültetett szövetet vették, továbbra is ko­paszok maradnak. Begyógyulnak, de már nem növesztenek hajat. Egészen kicsiny, gombostű nagyságú hegekké zsugorodnak, amelyeket a környező természe­tes haj teljes mértékben befed. Egy páciens koponyájának hát­só részéről mintegy 500 szövet­részt távolítható el anélkül, hogy kozmetikailag zavaró hatású len­ne. Összesen mintegy 3000 haj­szálat ültetnek át egy olyan helyről, ahol kozmetikai szem­pontból nem fontos, a fej szem­betűnőbb részeire. n Tánc — 74 érán át Az angliai Sussexben 1970. június 9. és 12. között megrendezett maratoni tíncversenyt Juliet Reece és Vic Jones nyerte. A kél fiatal 74 órán át ropta a különböző táncokat. Órán­ként 10 perc szünetet tar­tottak. Hogyan él a százlábú? Hamburgban szokatlan kong­resszust tartottak: az NSZK- ból és külföldről kereken 70 kutató gyűlt össze, és foglal­kozott egy hétig a myriapodo- lógiával, a százlábúak életét tanulmányozó tudománnyal. A kongresszus anyaga sok érde­kességet fed fel. Mint dr. Ottó Kraus, a hamburgi egyetem tanára, a kongresszus elnöke közölte, a tudomány a százlábúaknak törzsfejlődéstani szempontból tulajdonít nagy fontosságot. A százlábúak már több száz millió éve élnek a Földön. Nálunk arról ismeretesek, hogy a földiepret pusztítják. Tíz—kétszázhatvan lábuk van, és az ellenség elleni vé­dekezés céljából sajátos bio­kémiai anyagot választanak ki. A százlábúak szerelmi éle­te is érdekes. Egyes fajtájuk­nál a hímek lábán tapadó­talpak vannak, amelyekkel párzás közben megkapaszkod­hatnak a nőstény csúszós tes­tén. Más százlábúak viszont olyan váladékot bocsátanak ki, amelytől a „hölgyek” any- nyira elkábulnak, hogy a hí­meknek továbbiakban már könnyű a dolguk. Ä fáraó-hangyák inváziója Kellemetlen betolakodók okoznak bosszúságot a lakók­nak Tatabánya-Újváros né­hány épülettömbjében. Egyes körzetekben oly mértékben el­szaporodtak a hangyák, hogy már az egészségügyi hatósá­gok kényszerülnek irtóháborút kezdeni a „rovarállamok” pa­rányái ellen. A bányászváros­ban úgynevezett fáraó-han­gyák veszélyeztetik a lakások éléskamráit, a környezet hi­giéniáját. A forró égövi, trópusi terü­letekről származó hangyákat még a múlt században hurcol­ták be Európába, bizonyára a különféle áruszállítmányok­kal. Megjelenésük, megtele­pedésük más országokban — Angliában. Lengyelországban, a Német Demokratikus Köz­társaságban már évek óta gondot okoz, nálunk azonban tömeges elszaporodásuk Tata­bányán vált először ismertté. A mi éghajlatunk alatt ezek a rovarok a szabadban nem élnek meg, trópusi klímát ked­velő tulajdonságuk miatt ki­zárólag a központi fűtéses, té­len is egyenletesen meleg épü­letekben szaporodnak. Rend­szerint a falon belül, a fűtő­csövek hézagai mentén ver­nek tanyát, építik fel boly­államukat. Miután elsősorban éjszaka járnak táplálék után, hosszabb ideig észrevétlenek maradnak, apró, mindössze egy-két milliméteres termetük miatt általában csak akkor tűnnek fel, amikor már egész épületek, épülettömbök el­árasztásával komoly ártalmat okoznak. Életmódjukból adódik, hogy a védekezés nem könnyű elle­nük, a hagyományos rovar­irtási eljárások többnyire nem vezetnek eredményre. Ennek okát a fáraó-hangyák rejtett életmódjában és biológiai szo­kásaiban kell keresni, mert a falak repedéseiben rejlő bo­lyokban több tucat, néha több száz anya is él, s ezek táp­lálásáról a lakásban is látható dolgozó hangyák gondoskod­nak. így csupán ezek érint­keznek az elpusztításukra szánt irtószerekkel. Azok vi­szont, amelyek vándorlásuk során nem érintkeznek a kü­lönféle mérgekkel, vagy eze­ket elkerülik, tovább táplálják a védett bolyok mélyén élő anyákat. Ez a körfolyamát biztosítja a hangyaállam, to­vábbi fennmaradását, a la­kások hívatlan vendégekkel való folyamatos elárasztását. A parazitológusok most ha­tásosnak ígérkező védekezési módszert dolgoztak ki ellenük. Olyan speciális mérgezett csal­étket alkalmaznak, amelyet a kijáró dolgozó hangyák az anyák táplálására bevisznek magukkal‘a bolyba. így zöm­mel az anyák pusztulnak el, megszűnik a peterakás és fo­lyamatosan a hangyakolónia is elnéptelenedik. A szakembe­rek remélik, hogy az általuk kidolgozott stratégiával a bá­nyászváros lakói előbb-utdbb megszabadulnak kellemetlen - * társbérlőiktől”, .-v-tnet»« RAB ERZSSBET ' Halak szálka nélkül Krakkó környékén, a Mydlnikben működő kísérleti hal- tenyésztő telepen a lengyel ichtiológusoknak sikerült egy olyan nemespontyfajtát ki tenyészteni, amelyek úgyszólván teljesen szálkamentesek. A háziasszonyoknak a hal felbon­tása után csak a gerincet kell eltávolítani. A „szálkátlan ponty” kitenyésztése sok évi kutató- és szelektáló munka eredménye. A tudósok megfigyelték, hogy a ponty húsá­ban szétszórtan előforduló szálkák száma szoros összefüg­gésben áll pikkelyeinek számával. A kísérletek során ke­vés pikkelyű halakat válogattak össze. szálkásságukat röntgennel vizsgálták, majd keresztezésük útján újabb, nemes halfajta jött létre. I t I ! ! ( ' m : . U , r '■ . f A TENGERI SÜNDISZNÓK . SZERETIK A VASAT -í Mint ismeretes,- bizonyos fajtájú tengeri sündisznók sok homokot nyelnek. Kanadai tu­dósok arra a következtetésre jutottak; hogy eíek az aprócs­ka állatok a homokot ballaszt­ként használják fel, hogy lent maradjanak a tenger fenekén. Valamilyen, eddig ismeretlen módon a legnagyobb súlyú homokszemcséket válogatják ki- "**■ " .. &, Megállapították, hogy a sün- disznók által lenyelt homok 73 százalékban vasoxid van hol­ott a tengerfenék ásványi ho­mokjában a vasoxid a 10 szá­zalékot sem éri el. „ Elővigyázatosság Moritz von*Sachsen hadve­zér nyitott ablaka kocsiban olyan útvonalon haladt ke­reszti, amelyet az ellenség ágyúkkal-vett célba. A hadve­zér kezelőorvosa, Sénac fel­hívta a figyelmet erre a könnyelműségre. — Tökéletesen igaza van doktor — válaszolta Moritz von. Sachsen. — Csukjuk be az ablakot, , j . Mint a mesében Pusztul a rinoeértsft-é - .'<ie ' Kipusztulás fenyegeti I let- - kisebb rinocéroszfajtát, » ttm - ' mátrai orrszarvút—Az ­eddig igen nagy mennyiség« * ben vadászták, mert úgy vél­ték. hogy szarva afrodiziáku'—- mot tartalmaz. Mint a World " Wildlife Alapítványt t ma már csupán 30—50 pfliUnr ’ él a szumátrai orrszarvúból!: Továbbszaporításukra, csupán Szúrnátra északi részén Gunung 4 Leaser rezervá__ ban vamlehetőség. 5<A2eWtt * » szumátrai orrszarvú «»gém jte- let-Indiában és tr Délkelet- Ázsiában volt található. A Gu-* nung Leuser rezervátumban egyébként lehetőség nyűik az ugyancsak pusztulófélben levő szumátrai tigris és az orangu­tán szaporítására is. A DOHÁNYOSOK a lk álmatlanok A VÉRADÁSRA? ! Bricsanszk közelében (Moldvai SZSZK) népi iparművészek alkotásai díszítik a ,.Fet Erű­in ősz” motel parkját, a képen f*ból faragott óriás gombák. Azoknak a dohányosoknak a vére, akik naponta rendsze­resen két csomag cigarettát szívnak el, súlyos szívbeteg­nek adott transzfúziónál életve­szélyt okozhat, állapította meg a madisoni (amerikai Wiscon­sin állam) egyetem egyik ta­nára. A tanár 29 000 önkéntes véradóval végzett háromévi kísérletezés után jutott erre az eredményre. A véradóknak körülbelül fele dohányos volt. Vérük hemoglobinja 0,5—20 százalékos koncentrációban tartalmazott szénoxidvegyüle- teket. Éppen ezért a tudós ja­vasolja, hogy a véradókat elő­zetesen ne csak májgyulladás­ra és eg£éb fertőző betegsé­gekre vizsgálják meg, hanem állapítsák meg vérük szánd!- oxidtartalmát is. ^ — jj-r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents