Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-13 / 163. szám
I Kombájnról először tón huszonöt éve ha Motto m, amikor az önjáró arató-cséplő gépeknek a híre eljutott hozzánk, sőt hazánkban is gyártottak ilyeneket. Az első kombájn, amely a Dőry- Uradalomban nagyapám keze alatt ,,működött", még terepmeghajtásos volt, és nyolc ökör vontatta. Ez a gép — nagyanyám meséjéből tudom — inkább csoda volt, mintsem hasznos munkaeszköz, de gép volt. Az AC-kombájnok, a Balatonok, meg az első szovjet gépek lassan mező- gazdasági gépmúzeumba kerülnek — ha lesz majd valahol ilyen. Most azonban a kombájno- sokra, a gabonabetakarítókra figyeL az ország. Egy-egy községben tizenöt-húsz kombójnos dolgozik a ringó gabonatáblákon, maguk után tüskés felületet, szalmacsíkot hagyva — és teli magtárakat a közös gazdaságokban. Tolna megyében közel ezer kombójnos dolgozik. Egy-egy gépen általában két ember van. Pongrác István, a dunakömlődi termelőszövetkezet kombájnosa huszonkét éve minden nyáron kombájnnal arat. Tavaly kapott egy Nyeva típusút, az SZK—5-öst. Egy hétig javítgatták az új gépet, mire úgy ment, „ahogy a nagykönyvben le van írva”. Ez a gép a munkaeszköze, kiváló segítője Pongrác Istvánnak idén is. Tulajdonképpen úgy kell felfogni egy ilyen nagy arató-cséplő gépet, mint egy valamikori cséplő- csapatot Azonban itt egy ember dolgozik, míg egy hasonló dobteljesítményű cséplőgépen 25— 30 embernek kellett izzadni látástól valutásig. Az SZK—5-ös kombájnt tavaly uorsócsépléskor adták a kiváló mesternek. Amíg a borsóval dolgoztak, addig a szomszédságban javítgatta a Nyevát. S az aratás végére beugorhatott dolgozni, idén pedig már „saját gép”-ként ült a vezetőfülkébe Pongrác István kombájnos. A motor a lelke a kombájnnak. Nagyon gondos karbantartást, ellenőrzést kíván. Bár ezt a gépet í felke'üíeifék a nagy munkára, Pongrác mégis naponta t " bsiör megéli, és hallgatja alapjáraton, miként dohog a gép. fí'.gy napid do'gomak már fokozott igénybevétellel, nehezebb 1 rs.'-nyelt között, mint inas években, ez az erős gén azonban ezt u megerőltetést is elbírja. Ilyen magas, derékon felül érő gabonát szeretne aratni Pongrác István, sajnos az Idei éréskor csak akkor éri el ezt a magasságot, ha a vezető felállítja a megdőlt búzát. Pongrác István a vezetőfülkében. Itt már védve van a portól, a tűző naptól. Ez a gép nemcsak munkaeszközeivel korszerű, hanem az embert kiszolgáló felszerelésével is. A gépen legjobban igénybe vett alkatrész az ékszíj. Tucatnyi csattog-sivalkodik munka közben, gyakran kell ellenőrizni, ép-e mindegyik, melyik tágult, melyiket kell kicserélni. Hiába volt gondosan elsimítva vetés előtt a talaj, a mostan! sáros, laza talajban gyakran elakad a gép végószerkezeíe, olyannyira, hogy azonnal meg kell clhv, és kitépni a „megkövesedett” sárt-szalmát. Pálkovács Jenő * ' Fotó; Gottvald K. . Pongráe üsiván kombájnos
