Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-13 / 163. szám
Megkérd eslük Mi újság Fürgédén? NÉMETH GYÖRGYNÉ HÁZIASSZONY: Helyettesítem Teri nénit, a postás kézbesítőnket. Ö szabadságát tölti és most néhány hétig én hordom a leveleket, a küldeményeket, az előfizetőknek az újságokat, a folyóiratokat. Kis község Fürgéd. mégis elég nagy a postaforgalma. Szinte minden házba jár valamilyen újság. Sokan olvassák, járatják a Tolna megyei Népújságot is. Mi úgy vagyunk, hogy inkább ..kívülről” várjuk a híreket. Különösebb esemény nálunk nincs. Mindenki a maga baját ismeri, a maga örömét tudja. Én is azt tartom, nem ránk tartozik, hogy hol mi van. Ez magánügy. Különben a községben sokan rossz néven vennék, ha valamivel kapcsolatKERSÁK FERENCNÉ TSZ- NÖVÉNYTERMESZTÖ: Második napja aratjuk a búzát. Ma reggel kezdtük a magtisztítást. Mi asszonyok is jól boldogulunk ezzel a munkával, hiszen szinte gombnyomásra megy minden, a gépesítés által. Én vagyok itt. aztán Máté Ságról tudunk az elvtársnak beszámolni. Velünk keveset törődnek? Gyakran ■ emlegetjük, hogy- mennyivel könnyebb lenne munka után: a tisztálkodás.' a mosás.: ha volna a községhek- vízmüve. Ugye fürdőszobákat- lehetne berendezni... Nálam- az - a ^-legnagyobb újság, hogy szerencsésen felgyógyultam. • Súlyos beteg voltam, három - hete ' -ismét: -dolgozom. Annyira szerettem volna.; ha betegségem ideje; alatt meglátogat. vaiaki.-'-de nem nézett felém senki. -Fürgéden ez rossz szokás. Egymással nemvúgy törődünk mint illene, Magamát se vonom ki ez- alól. hiszen én se ptegyek'beteglátogatóba 'így aztán .nem is'várhattam, hogy' hdzzám eljöjjenek. TiÉNDF.K ISTVÁN PÄRT- TtTKÁR: Fiatal, község Fürgéd, talán legfiatalabb a megyében:- A lakosság munkaképes -tagjai részben, az állami gazdaságban, részben a : termed Németh Györgyné háziasszony. ban név szerint emlegetné az embereket. Az újságban szerepelni kényelmetlen dolog, mert ilyenkor sok a szóbeszéd, a mendemonda. Vannak még szép számmal Fürgédén olyan asszonyok, akik jelenleg háztartási munkát végeznek, de szeretnének elhelyezkedni, állandó elfoglaltságot és biztos fizetést találni. Ez nem is olyan egyszerű, miként maguk gondolják.' Ebből a mi községünkből egy családos, gyerekes anyának körülményes és fárasztó bejárni Tamásiba, ahol van munkaalkalom. Az ÖRION-ban úgy tudom mindenkor lenne helyünk. Sajnos a közlekedési viszonyok — hogvan mondjam — kedvezőtlenek. Magam is kipróbáltam, egy ideig bejártam Tamásiba dolgozni ahogy mi mondjuk, az ORTON-ba. Reggel nyolckor kezdődik és délután négy óráig tart a műszak. Erre semmi panasz, semmi kifogás. Csakhogy nekem már hat óra előtt el kellett Fürgédről indulni és délután, illetőleg inkább este 6.10 órakor indult Tamásiból a vonatom vissza Fürgédre. Délután négv órától hat óráig tétlenül lődörögni, a vonatra várni, ez nagyon sok. Főleg, ha tudjuk, hogy otthon még mennvi munka vár egy családos anyára. Kén vMen voltam kimaradni az ORION-ból. Talán lesz majd valami változás három hete kihirdették a községben, hogy a tamási ORION kiszállítja ide Fürgeche az anyagot és lehet jelentkezni bedolgozónak. Ennek sokan örülünk, bárcsak igaz lenne. Huszonötén jelentkeztünk bedolgozónak egyelőre azonban a további tennivalókról még nem kaptunk értesítést. Kersák Ferencné téesz-növény- termesztő. Józsefné és Hadobás Gyulóné. Máté Józsefné ugyan most1, nincs közöttünk, elment a boltba. lesni a kenyeret. A kenyérbeszerzés állandó izgalommal és bosszúsággal jár minálunk. Elsősorban a dolgozó nőket sújtja az a rendetlenség, ami ezen a téren tapasztalható. Előfordul, hogy meghozzák reggel, az is megesik, hogy délben, vagy csak este. Kiszár míthatatlan. Elmúlt délelőtt 11, őrá és kenyér még .mindig nincs Baj. az iS; hogy 'nem Wápúnk’Töltet lékárut. ezért megvesszük az üres kiflit és azt rágjuk. Sajnos. hogy mi ilyen rossz- újI* .rá MV: Béndek Istváh párttitkár: lőszövetkezetben ’dolgoznak; h,uszan-huszonö,ten -eljáró munkások. Hpgy mi foglalkoztatja az embereket? Látjuk például, hogy növelni kell a termelőszövetkezetünkben is a szakmai- képzettség, az általános műveltség szintjét. Legutóbb a pártvezetőségi ülésen számba vettük, hogy 1976-ban és 1977- ben 14 szövetkezeti gazda megy nyugdíjba. Határozatban rögzítettük. hogy az utánpótlást szakmunkásokkal kell biztosítani, a tagfelvételnél a szakembereket részesítjük előnyben. Ä szaktudás megbecsülés^ jut kifejezésre abban is, hogy. a termelőszövetkezetben kiarakujt .az... a vélemény: a szerelőket az eddiginél jobban még kell .fizetni. Nápv . újság, nagy esemény községünkben, hogy néhány héttel ezelőtt 36-ah felnőttkorukban végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát.- Az .ünnepélyes évzárót a művelődési házban tartottuk. Wcekezdodött az aratás., és elárulhatom..'rosszabbra számí- tojjhnk?' Több kellemes meglepetés, .érte ezen a téren a termelőszövetkezeti tagokat. ArjTj.kor 1 éjira.ttuk ,az_ őszi árpát, marfás, 18—20. százalékos, víztartalomra sopdolva nyomban elszállítottuk a termést Ozorá- ra‘. á szántóba. Hát, onnét azonnal vissza is hozták az őszi; árpát, mivel kiderült hogy tárolható, nem kell szárítani. A tervezett termésátlagot is el- é-tök. A búzát a legrosszabb . táblában kezdtük betakarítani • és 02 ä tábla is megadta á tervezett 'termésátlagokat. KNA-REB JÁNOSNÉ HÁZI ■ ^ETEGÁPOLÖNÖ: Fürgédén állandóan téma. hogy esős időben csak óriási kerülővel'lehet Tamásiba eljutni. Ha a kecse- gei ’ ) kövesúttal összekötnék községünket, nálunk minden előffyöscrt megváltozna, öt-hat. kilométeres útszakaszról van mindössze sió. ígérték. ígérik, egyelőre mniTies '- feemmi.. A mi ‘ körzeti Orvosunk Felsőnyéken van és rossz időben, amikor a földutak járhatatlanok, óriási 1975. július 13. A nyereség a vállalaté - a veszteség az államé A problémát közgazdaság! találós kérdésként úgy fogalmazhatjuk meg: miképpen lehetséges, hogy a vállalatok és szövetkezetek nyeresége évről évre tekintélyes összeggel gyarapodik — az elmúlt évben például az 1073. ivi 123 mllliárdról 141 milliárdra — ugyanakkor a' költségvetés többnyire déficités, holott bevételeinek túlnyomó többség« a vállalatoktól származik: • - . J <5 - ' Ilyen körülmények között az lenne a logikus, hogy a vállalatok és a költségvetés pénzügyi helyzete azonos, de legalább is hasonló legyen. ; Alapjában véve - örvendetes, hogy a vállalati mérlegek nyereséggel zárulnak. Csakhogy a vállalati mérlegek ilyen ,— nyereség —• rovatában kimutatott összegek egyre nagyobb hányada táplálkozik „idegen” forrásokból. Nevezetesen a költségvetés termeléssel kapcsolatos közvetlen .kiadásaiból, a termelőiár-kiegészítésből, . az importár-kiegészítésből, az állami visszatérítésből, az egyéb termelői támogatásokból. Jó néhány esztendeje a vállalati nyereség több mint fele — az elmúlt évben pedig már'csak-'' nem 70 százaléka — az államkassza most részletezett juttatásaiból származik. Valamikor úgy fogalmaztuk, meg a- vállalati nyereség lényegét, hogy az a termelési kiadások és áz árbevétel különbsége; ez ma'már csak. másodlagos forrása a mérlegekben kimutatott nyereségnek." ; , .... ... Az ernyő mar nem nyitható szélesebbre A 'vállalati nyereség "tártál-' ' mának eltorzulásában , szerepe volt. és van, annak is, 'hogy a' . tőkés; világpiaci infláció .és. a nagymértékű áremelkedések káros, hatásait nem .engedtük' be a magyar gazdaságba* .árrendszerbe. Ilyen törekvéseihk és pénzügyi! áldozataink' eredményes,voltát' bizonyítja, hogy a vállalatok költségeit a világpiaci árváltozások, lényegében nem növelték..Ám eközben felerősödött az a vállalati: 'szemlélet,- hogy. a: külső piáéi változásokból, a hazai és a világpiaci, árak .különbségébő'l adódó előnyök a .vállalati gazdálkodás ^eredményei”;- míg a-terhek elhárításáról, viseléséről az államnak, a költségvetésnek kell gondoskodnia. Ezen az úton a jövőben nem haladhatunk tovább. Egyebek között azért sem, mert a költ- , ségvetés vállalatokat óvó, védelmező ernyője már nem nyitható szélesebbre. És azért .A: sem, mért mináez a népgazdaság belső egyensúlyi helyzetét rontja. Nem állítjuk azt, hogy a vállalatok mind gazdagok. Az viszont. tény, hogy az elmúlt évben a vállalatoknak volt pénzük, beruházásaik és készleteik tekintélyes mértékű növelésére, s a .vállalati kasszákból a tervezettnél több pénz áramlott; ki személyi jövedelmekre. Éhnek ' konzekvenciái akarva-akáratlanul is. csökken-, tették a népgazdaság exportteljesítményét, s egyidejűleg növelték, importszükségletét, végső soron hozzájárultak a külkereskedelmi mérleghiány létrejöttéhez. Ugyanezeket a .tüneteket észlelhettük az idei esztendő első felében is; miközben a költségvetés növekvő összegekkel támogatja a vállalatokat, azoktól a tervezettnél Knábel Jánosné házi betegápolónő. kerülővel és időveszteséggel Jut el a fürgedi betegekhez. Némelykor pedig valóban életkérdés a gyors beavatkozás. Három hete szaladtak hozzám; burgonyát permetezett egy idős néni, összeesett, rosszul van. Rohantam a beteghez, legjobb tudásom szerint elláttam, és mentőért telefonáltam. Sikerült idejében kórházba szállítani és meggyógyítani. De még elképzelni is rossz, mi történhetett volna ősszel, vagy tavasszal. amikor a földutak jár- hatatlanok. Örömteli újság, hogy Varga László téesz-tagnak ősztől már három lánya tanul tovább egyszerre. Klement Istvánék családjában két kislány után februárban egy kisfiú született, a fiút nagyon várták, szépen fejlődik egészséges. Üjság az is,' bár más előjellel, hogy minden évben elköltözik néhány család Fürgédről Siófokra. Tamásiba. Székesfehérvárra. Hozzánk viszont a községbe nem költöznek. — sz p — y , Fotó: Gottvald. T több vásárlóerő áramlott ki.’ Fogalmazhatunk oly módon is, hogy a vállalati gazdálkodás nem mindenben a tervcélok által kijelölt úton halad, veszélyezteti azok megvalósítását. • \ A termelés szférájában oldhatók men A Központi Bizottság július 2-i ülésének határozata a magyar népgazdaság jelenlegi helyzetét elemezve, a népgazdaság minden szintjén határozott és konkrét cselekvést sürget. Mit jelerit ez a követelmény e téma kapcsán? Mindenekelőtt azt, hogy valós köz- gazdasági gondok és feladatok kizárólag költségvetési módszerekkel, támogatásokkal nem oldhatók meg. Gondjaink, feladataink olyanok, amelyek főként a termelés szférájában, a vállalatok jobb munkájával oldhatók meg. A nagyon is időszerű vállalati tetteknek, cselekvésnek az is feltétele, hogy a gazdálkodó egységeket erre a körülmények rá is kényszerítsék. Érezzék a gazdálkodás mai realitásait, eddiginél nehezebb feltételeit, s boldogulásuk pénzügyi forrását, a nyereséget gazdálkodásuk erőteljes fejlesztésével, javításával hozzák létre. GARAMVÖLGY1 ISTVÁN ,
