Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

w BUDAPEST Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke kedden fogadta , Vladimír Videnov rendkívüli 1 és meghatalmazott nagyköve­tet, a Bolgár Népköztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen í volt Rácz Pál külügyminisz­ter-helyettes. GENF Kedden megérkezett Genf- : be a szovjet küldöttség, amely a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról tárgyal az ame­rikai féllel. Vlagyimir Szemjonov. a Szovjetunió külügyminiszter, helyettese, a szovjet küldött­ség vezetője megérkezésekor a sajtó képviselői előtt kijelen­tette; „A szovjet küldöttség azért érkezett Genfbe, hogy folytas­sa a tárgyalásokat az Egyesült ' Államok küldöttségével a ha­dászati fegyverzet korlátozásá­ról a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kormányai kö­zött létrejött megállapodásnak megfelelően. Azzal bíztak meg bennün­ket, hogy folytassuk r. munkát az Egyesült Államok küldött­ségével a vlagyivosztoki meg­állapodás tételein alapuló új egyezménytervezet szövegének előkészítése érdekében. Mint eddig is, mi konstruktív mó­don és tárgyszerűen közelítjük meg az előttünk álló feladat megoldását— Mi abból indulunk ki, hogy a-z Egyesült Államok küldött­sége ugyanilyen magatartást tanúsít majd”. PRÁGA A Szakszervezeti Világszö­vetség nyilatkozatot tett köz­zé, s ebben határozottan el­ítélte az Egyesült Államokat, mert atom- és más korszerű fegyvereket juttatott Dél-Ko- reába. Mint a dokumentum emlékeztet rá James Schlesin­ger amerikai hadügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy atomfegyvert vetnek be a ko­reai nép ellen. Mindez nagy aggodalomra ad okot. Ezek a katonai tervek súlyosan élezik a helyzetet a koreai félszigeten, s ugyan­akkor fenyegetik a békét Ázsiában és az egész világon —, hangsúlyozza a nyilatko­zat. Áz alkotás romantikái Szép hfrt kopogtak világgá a távírógépeli Moszkvából. Tud­juk, a jelző szokatlan. Hiszen egy hír lehet érdekes, tanul­ságos. Esetleg unalmas — de szép? Pedig ezúttal jogosnak érezzük "ezt a rendhagyó mi­nősítést. Arról van szó, hogy háromszáz tagú nemzetközi if­júsági brigád utazott a Szov­jet Távol-Keletre, hogy részt vegyen egy világviszonylatban számon tartott, hatalmas épít­kezésben, a Bajkál—Amúr vasútvonal megalkotásának munkálataiban. A hír több szempontból is szép. Nem utolsósorban azért, mert a brigád tagjai egyete­misták, főiskolások, akik így akarják tölteni nyári szünide­jüket, A szovjet fiatalok mel­lett vannak Moszkvában és más városokban tanuló ma­gyar ösztöndíjasok, csehszlo­vák, lengyel, bolgár, mongol, NDK-beli, kubai és vietnami fiatalok. A KGST nemrég véget ért budapesti ülésszakán csúcs­szinten esett szó a szocialista országok mindenoldalú együtt­működéséről. A Bajkál és az Amúr mellé indult nemzetkö­zi brigád tagjai feledhetetlen nyár elé néznek. Nem azért, mert útjuk rózsákkal lesz ki­rakva. Meg kell küzdeniök a szokatlan körülményekkel, a természet őket sem részesíti valamiféle külön „ifjúsági kedvezményb n’t. >-! merik á ke nAiS Inj összeforrott, foton. eu-l szívű kozoss jj. 3 i j «We I munka, az alkotás ö. nttét és' — mondjuk ki — romantikád-, ját. Megismerkednek h«M más ország távoli,, fsoclákjifss tájaival és — mérnök'-,‘köz­gazdászhallgatókról lévén sző — szakmailag is tapasztala­toktól duzzadó iszákkal térhet­nek haza. De a legfontosabb talán mégis az imént oly ne­hezen kimondott, szó, az építés sajátos romantikája. Ami nélkül vasútvonalat építeni talán lehet, de való­ban új, valóban emberi tár­sadalmat semmiképpen. Brandt nyilatkozata moszkvai látogatása előtt Bonn, Bochkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti; Az enyhülési politika folyta­tódik és új eredményekkel gazdagodik — fejezte ki meg­győződését Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke a bonni General­A Pravda a budapesti tanácskozásról A KGST Budapesten meg­tartott XXIX. ülésszaka jelentős mérföldkő né­peink általános előreha­ladásában, minden egyes KGST-tagország és az egész közösség felvirágzása felé, ír­ja keddi vezércikkében a moszkvai Pravda, az SZKP Központi Bizottságának lapja. Különleges jelentőségűnek hevezi a lap a sokoldalú integ­rációs vállalkozások egyezte­tett tervének elfogadását, és emlékeztet arra, hogy rendkí­vüli méretű vállalkozásokról van szó, amelyek értéke eléri a 9 milliárd transzferábilis ru­belt. A mostani időszakban; ami- ftor a tőkés gazdaság súlyos válságokkal küzd, különösen plasztikusan mutatkozik meg a szocialista gazdálkodás dina­mizmusa. A testvérnépek meg­bonthatatlan egysége lehetővé teszi nemcsak a növekedés ne­hézségeinek leküzdését, hanem a nyugati gazdasági megráz­kódtatások negatív hatásának kiküszöbölését is. A KGST- tagországok gazdasági és vé­delmi képessége, nemzetközi befolyása állandóan növekszik — állapítja meg a Pravda, majd így folytatja; Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a szovjet kormány gon­doskodik a testvéri országok­kal való együttműködés követ­kezetes fejlesztéséről, a szocia­lista gazdasági integráció szüntelen bővítéséről. A bará­ti együttműködés lehetővé te­szi minden nép számára a tu­dományos-műszaki haladás csúcsainak elérését. A Szovjet­unió tevékenyen hozzájárulva a KGST-tagországok népgaz­daságának energetikai és nyersanyágtartalékokkal való ellátásához, biztosítja fontos nyersanyagfajták többletszál­lításait is hosszú lejáratú meg­egyezések alapján, s ennek ér­dekében bizonyos változtatások végrehajtását is vállalja saját gazdásági struktúrájában. Az integrációs intézkedések most helyet kapnak a szovjet ter­vekben, visszatükröződnek a tervezőtevékenység minden szintjén, egészen az üzemekig. A szovjet nép nem kíméli ere­jét, hogy teljesítse internacio­nalista kötelességét”. A Pravda végezetül kifejti azt a meggyőződését, hogy a szocialista testvárországoknak a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus alapján való szoros együttmű­ködése és testvéri egysége biz­tosítékot jelent a KGST min­den egyes tagországa számára az időszerű feladatok — az öt­éves tervek befejezése, s több testvérországban a küszöbön- álló pártkongresszusok előké­szítése — sikeres megoldására, a kitűzött nemes célok eléré­sére. •, , Anzeiger keddi számában meg­jelent interjúban. Brandt szerdán utazik egy­hetes látogatásra a Szovjet­unióba. A megbeszélések központi kérdése az lesz, hogy miként folytatódjék a nemzetközi eny­hülési politika. Meghallgatom a szovjet fél véleményét és is­mertetem a nyugatnémet vé­leményt — jelentette ki az SPD elnöke a lap munkatársá­nak. _ Brandt szerint a szövetségi kormányt nem terheli felelős­ség azért, hogy lelassult a ke­leti politika és Bonn cseké­lyebb elkötelezettséget tanúsít. Á szövetségi kormányt most különösen erős mértékben kö­tik le a gazdasági kérdések és ennek így kell lennie — hang­zott a szociáldemokrata politi­kus indoklása. A keleti politi­kának azonban nem tulajdo­nít más értéket, mint azt amit az 1989-es. kormányalakításkor közösen alakítottak ki. Az utóbbi években azonban olyan problémák jelentkeztek, ame­lyekkel valamennyi jelentő­sebb ország kormányának fog-, lalkoznia kell, olyan problé­mák, amilyenek 1970 nyarán még nem léteztek... Gondolok a világgazdaságban kialakult új adottságokra, azokra a vál­tozásokra, amelyek a délkelet­ázsiai háború befejeződése nyomán következtek be, a még ma is megoldatlan közel- keleti konfliktusra, a Földközi­tenger térségének problemati­kájára. Ez az egyik dolog. Más­részt gyakran hajlamosak va­gyunk az elhúzódó, vagy el- , lentmondásosan fejlődő dol­goknak, nagyobb figyelmet szentelni, miközben magától értetődőnek tekintjük a tény- leges haladást. De sokaknak nem jut el a tudatáig, milyen í jelentékenyen fejlődött keres- 1 kedelmünk a Szovjetunióval kötött szerződéseink nyomán. Ez ma és a jövőben is a mun­kahelyek biztosítását is jelen­ti. A kétoldalú kapcsolatokban jelentkeztek itt-ott félreérté­sek is — ismerte el Brandt „Remélem, hogy (Moszkvá­ban) egy és más tisztázódni fog, vagy magam is világosab­ban látok.” Az európai biztonsági érte­kezletről az SPD elnöke ki jer lentette, hogy benyomása sze­rint adottak a feltételeké kon­ferencia nyári befejezéséhez. „A lezárás ez esetben nem je­lenti számomra az értekezlet végét, hanem valami újnak a kezdetét.” Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, Brandt hangot adott meggyőződésének, hogy azok tovább fejlődnek mind az NSZK és a Szovjet­unió, mind pedig az NSZK és a többi szocialista ország kö­zött. —- ­Dél-Vietnam felszabadult, meg­kezdődött Vietnam egységének Helyreállítási folyamata. Ennek a folyamatnak a gyorsaságát ma már nem külső tényezők, hanem csakis a forradalmi mozgalom vezetőinek érett, átgondolt poli­tikája szabja meg. Nem hosszú történelmi távlatban azonban nyilvánvaló, hogy a 40 milliós, egységes Vietnam Délkelet- Ázsia és általában a Távol-Kelet rendkívül fontos tényezőjévé vá­lik. Kedvező fordulat Lényegesen kevésbé tisztázott a helyzet Kambodzsában és Laoszban. Mindkét helyen döntő és kedvező változás, hogy az amerikai pozíciók összeomlottak. E nagy és jótékony fordulaton belül még kétséges a további politikai fejlődés iránya, különös tekintettel arra, hogy Peking eze­ket az országokat hatalmi és be­folyási politikája egyik célpont­jának tekinti. Más vonatkozásban ugyan­csak bizonytalan a helyzet Thai- földön, amely egészen a közeli múltig az amerikaiak legfonto­sabb támaszpontja volt a térség­ben, s amely az eseményekből okulva gyökeres külpolitikai for­dulatot hajtott végre: napirend­re tűzte az, amerikai támasz­pontok teljes felszámolásának követelését. A katonai-stratégia! változá­sok közvetlen következményeit Wi Továbbra is fegyveres harcok Bejrutban Hétfőn éjjel és kedden reg­gel változatlan erővel folytak a fegyveres harcok Bejrút ut­cáin. Az új kormány első ülé­sének megtartását is el kellett halasztani biztonsági okokra való tekintettel. A miniszterek a golyózáporban nem merész­kedtek az utcára, csak telefo­non tartották egymással a kapcsolatot. A kormány körül más ne­hézség is támadt: miután Ka­rami kijelölt miniszterelnök hétfőn délután bejelentette a hattagú kabinet megalakítását, a bejrúti rádióban közleményt olvastak be és eszerint az utol­só pillanatban nézeteltérések merültek fel a tárcák elosztá­sával kapcsolatban. 1 A rádió kedden reggel újabb felhívást sugárzott, valameny- nyi párt híveihez, az utcákon cirkáló fegyveresekhez, ez­úttal azzal a kéréssel, hogy te­gyék lehetővé a mentők és tűzoltók eljutását a különösen veszélyeztetett helyszínekre. Szemtanúk beszámolója sze­rint a keleti külvárosi körze­tekben az utcákon holttestek hevernek, számos épület lán­gokban áll. Ellentmondó je­lentétek érkeznek a sebesültek és a halottak számáról. Peking és Délkeíef-Ázsía Kinai töltésű vákuumelmélet abban lehetne összefoglalni, hogy a térségben óriási pozitív fordulat zajlott le és kialakultak a következetesen szocialista po­litikát folytató egységes Vietnam jótékony hatásának lehetőségei. Ugyanakkor a bizonytalanságok és kérdőjelek valamilyen formá­ban mind a kínai politikával függenek össze. . Kétágú stratégia Szovjet hírmagyarázók felhív­ják a figyelmet arra, hogy Pe­king részéről az új magatartás „ideológiai" alapja az úgyneve­zett „légüres tér elve”, amelyet annak idején az amerikaiak hangoztattak előszeretettel. Pe­kingi átfogalmazásban ez az elv azt jelenti, hogy Délkelet-Ázsia országai, s köztük az Indokínai­félsziget államai nem képesek szilárd katonai-politikai rendszer létrehozására, tehát az ameri­kaiak távozásával légüres tér keletkezik. Ebből a hamis, és a harmadik világ népeinek alkotó­erejét lebecsülő magatartásból egyenesen következik egy két­ágú pekingi stratégia» -< E magatartás egyik ága az, hogy Peking az amerikai katonai jelenlét fenntartásának hive a térségben. Az amerikaiak egy­kori feltétlen katonai túlsúlya, amely az egész körzetre rátele­pedett, természetesen nem felelt meg a kínai vezetőknek, hiszen az ö terjeszkedési céljaikat aka- , dályozta. Az amerikai hadigépe­zet vereségei után azonban Pe­king úgy látja, hogy most „opti­mális szinten" van az amerikai katonai jelenlét. Magyarán: olyan szinten, amely a földraj­zilag közeli Kína hatalmi befo­lyásának fokozatos növelését nem akadályozhatja, Marcos átértékel ? Miután a térség legdöntőbb változásai az Indokínai-félsziget országaiban történtek, a kínai hatalmi törekvések ott figyelhe­tők meg a legélesebben. Nem korlátozódnak azonban csupán erre a területre. Ennek leglátvá­nyosabb példája Marcos Fülöp- szigeti elnök nemrég lezajlott pekingi látogatása. Morcos évti­zedekig az amerikai politika csatlósa volt, s a Fülöp-szigetek ma is az amerikai támaszpont- rendszer része. Nyílt kérdés ter­mészetesen, hogy Marcos utazá­sát mennyiben egyeztette az amerikai diplomáciával. Látoga­tása mindenesetre a kínai stra­tégia „második ágára" hívja fel a figyelmet Délkelei-Ázsiában. Nevezetesen arra, hogy a Kíná­val nem közvetlenül szomszédos országokkal Peking „normalizál- ni" akarja diplomáciai kapcsola­tait és feladja a fegyveres pa­rasztfelkelések támogatásának azt a taktikáját, amelyet más területeken továbbra is alkalmaz. E stratégiai elgondolás mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy az amerikaiak vereségei következtében az olyan országok, mint a Fülöp-szigetek, Malájföld, sőt a katonai uralom alatt lévő Indonézia fokozatosan kénytele­nek átértékelni külpolitikájukat és figyelembe venni: az amerikaiak távozása Kína viszonylagos sú­lyának növekedését jelenti a délkelet-ázsiai térségben. A módszerek a helyi adottsá­goktól függően eltérnek egymás­tól. A lényeg azonban azonos. Élesen szovjetellenes bázison és az amerikaiak „jóindulatú sem. legességében" reménykedvén az új helyzetet a kínai vezetés arra használja fel, hogy Délkelet- Ázsióban megvesse a kínai be­folyási övezet alapjait. *- ~ «.J

Next

/
Thumbnails
Contents