Tolna Megyei Népújság, 1975. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-02 / 153. szám
ä ***** «•* A MAGYAR SZOCIALISTA KUNKASPArT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZERDA 1975. júl. 2. XXV. évf. 153. sióm. ARA: 0,80 Ft Ülést tartott a megyei párt-vb Kedden délelőtt a megyei pártbizottság épületében, Horváth Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen János Jeromosnak, az MSZMP Tamási járási Bizottsága első titkárának jelentése alapján megtárgyalták a Politikai Bizottság 1972. december 20-\i, alapszervezeti munkára hozott határozata végrehajtásának tapasztalatait és a további feladatokat a tamási járásban. A végrehajtó bizottság hosz- szú és elemző vita után megállapította: a tamási járásban jelentős eredményeket értek el az alapszervezetek munkájában. Az Itt szerzett tapasztalatok a többi járás ilyen irányú munkáját is segítik majd. Van mit megőriznünk ! Némileg értetlenkedve — olykor talán hitetlenül — hallgatja, olvassa legtöbb hazánkfia a nemzetközi gazdasági élet gyorsan változó arculatáról szóló híradásokat. Hiszen leginkább csak hallott ennek kedvezőtlen hatásáról népgazdaságunkban, mintsem saját bőrén, pénztárcáján érezte meg a tőkés inflációt, a cserearányok romlását. Elismeri ugyan, hogy lehet takarékosabban bánni anyaggal, energiával, eszközzel, idővel, de nyugtatja is magát: nincs nagy baj, az ötéves tervben előirányzott életszínvonal-emelkedést elérjük. Igaz. Csakhogy közben több • tucat milliárd forintra növekedett az az összeg, melyet dotáció és termelői ártámogatás formájában az állam- háztartás a folyamatos termelésbe visszairányít, s ez a befizetett nyereségadónák egy- harmada! Súlyosbodó terhek az állami költségvetésben, s a kívánatosnál, szükségesnél sokkal lassúbb változás, igazodás a rhegnövekedett követelményekhez a termelésben, a külkereskedelmi forgalomban, a nemzetközi munkamegosztásban. rgy fogalmazhatjuk meg a mai helyzetet. Hajiunk a végletekre. Vagy cselekvést bénító pesszimizmus, vagy a gondokat lekicsinylő felületi optimizmus lelhető napjainkban jó néhány termelői közösségben. „Mi lesz így, hogyan tervezzünk?” Avagy.: „Dinamikus fejlődésre számítunk a következő években”. Természetes, hogy a munkahelyek közérzete, vélekedése — mert hisz ötmilliónál több ember dolgozik az országban; — befolyásolja, esetleg torzítja is a közvéleményt, találgatásokat szül, és eközben a legfontosabbra borul félhomály. _ A mai körülmények, feltételek közepette legfőbb feladatunkat a már elért szint tartása, az eredmények csorbítatlan megőrzése alkotja. Mert van mit megvédenünk a kedvezőtlen hatásoktól! A szociálpolitika tekintélyes arányát a családi jövedelmek változásában, a tömeges lakásépítést, az ipar némely ágának gyors fejlődését, a mező- gazdaságban a zárt termesztési rendszerek — idén 900 ezer hektáron alkalmazzák — térhódítását, mindazt, amit a negyedik ötéves terv esztendeiben írhattunk fel országos és egyéni sikereinek, gyarapodásunk gazdag listájára. , Elkerülhetetlen a kérdés: ha ez a legfőbb gondunk, képesek vagyunk-e rá? Csakis határozott igennel felelhetünk. A gyakorlatbani igen persze sokkal bonyolultabb, nehezebben kimondható, érvényesíthető, mert hiszen nem csupán szándékokon múlik, hanem... E hanem kell, hogy rányomja bélyegét jövőbeni — már mai! — cselekedeteinkre. Mindenütt lehet és kell tenni azért, hogy amit elértünk, azt megőrizzük, s amiben Iqhet. ott szilárd alapot teremtsünk a társadalom további gyarapodására. Nyíltan szólt erről a tiszteletre méltó alapelvről Kádár János, a párt Központi Bizottsága első titkára a Dunaújvárosban június 12-én tartott választási nagygyűlésen, amikor azt mondotta: ..Pártunk és kormányunk rendkívül következetes abban is, hogy a fogyasztás növekedése nem haladhatja meg a termelés növekedését. A névleges bért lehet növelni, de ha annak nincs valódi árufedezete, akkor az nem reális életszínvonal-növekedés. Mi tehát feltétlenül a szerényebb, de biztosított fejlődés hívei vagyunk”. Egy társadalom erejét elsősorban az mutatja meg, mennyire képes szembenézni problémáival, reális lehetőségeivel. Ez ay önismeret napjainkban azt követeli meg, hogy a gazdasági élet valamennyi részterepe igazodjék a megváltozott — nehe-. zebb — körülményekhez. Ebben az igazodásban — ne féljünk leírni — egyéneknek, csoportoknak, — a társadalomnak — áldozatokat is kel! hozniuk, s nem beletörődő lemondással, hanem a ma és holnap összefüggéseinek föl- és elismerésével. Kellemesebb nyári foglalatosságok kínálkoznak, mint gyártmánvrangsorok felállítása, értékelemzés, a termelő berendezések szervezettebb működtetésének biztosítása, a nehéznek ígérkező aratás lebonyolítása. úi piacok felkutatása külföldön, az import mérséklése. S mégis, bár ilyenkor — mint mondják — „szabadságra megy az ország”, mindez, s a seregnyi hasonló feladat nem tűr halogatást, nem ér rá őszig...! Mindennap veszteség, minden hét lehetőségeink pazarlása. Keményebben, céltudatosabban, az össztársadalmi érdekeket mindenben, mindenkor elismerve, érvényesítve kell dolgoznunk. Ez ay egyetlen út ahhoz, hogy megteremtődjék a kedvezőtlen hatások ellensúlya, megőrizzük azt, amit elértünk. S ezt az utat szükséges szilárdítanunk, bővítenünk ahhoz is, hogy előbbre juthassunk. mészáros ottö «7* ■ ' 1 ,mrT Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Kiyáló és érdemes oryosok, gyógyszerészek kitüntetése Kedden az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Szentkirályi utcai Semmelweis termében ünnepséget rendeztek a nagy magyar orvostudós, Semmelweis Ignác születésének évfordulója alkalmából. A hagyományoknak megfelelően itt adták át a kiváló orvos, érdemes orvos, illetve a kiváló gyógyszerész, érdemes gyógyszerész, valamint az egészségügy kiváló dolgozója kitüntetéseket. Az ünnepélyes eseményen az elnökségben foglalt helyet Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság . titkára is. Dr. Schul- theisz Emil egészségügyi miniszter mondott beszédet, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Az egészségügy területén végzett kimagasló munkájáért kiváló orvos kitüntetést kapott: dr. Balia Anna, a dombóvári Városi Tanács állami közegészségügy i-j árvány ügyi felügyelője. Megyénk egészségügyi dolgozói közül az „Egészségügy Kiváló Dolgozója” kitüntetést 4 orvos és 25 egészségügyi dolgozó nyerte el. > Belecskán, az egészségügyi gyermekotthon pia ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az ünnepség során az intézmény 5 dolgozója kapja meg az „Egészségügy Kiváló Dolgozója” címet A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését július 2-ára összehívták. A Politikai Bizottság az országgyűlési választások taTegnap délelőtt Bátaszéken, a takarékszövetkezet székházában értekezletet tartottak, amelyen az Országos Takarék- pénztár, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa között a közelmúltban megkötött együttműködési megállapodásról tanácskoztak. A résztvevőket, köztük dr. Molnár Frigyest, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a SZÖVOSZ elnökét, Szirmai Jenőt, az OTP vezérigazgatóját Pólyák László, a Bátaszék- és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezető elnöke köszöntötte. Dr. Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke a megye takarékszövetkezeti mozgalmának helyzetéről adott tájékoztatót, s elmondotta többek között, pasztalatairól, a KB 1974. december 5-i határozat végrehajtásának helyzetéről szóló előterjesztések megvitatását, valamint más időszerű kérdések tárgyalását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI). hogy a pénzintézeteknél a lakosság közel félmilliárd forintot helyezett betétbe. Dudás Antal, az OTP Tolna megyei Igazgatóságának vezetője, a takarékpénztár-hálózat helyzetéről számolt be, s megemlítette, hogy a megye OTP- fiókjaiban a lakosság jóval több, mint egymilliárd forint megtakarított pénzt helyezett el. ■Ezt követően dr. Horváth István, a SZÖVOSZ főosztály- vezetője tartott előadást a két pénzintézeti . szervezet között létrejött együttműködési megállapodás eddigi tapasztalatairól, eredményeiről, valamint a kapcsolatok kibővítésének további lehetőségeiről. A beszámolót követő vitá-' ban felszólalt dr. Molnár Frigyes és Szirmai Jenő is. Pénzintézeli szervezetek tanácskozása Bátaszéken Genfi jelentés Az államok közötti kapcsolatokat szabályozó elvek az „európai chartában” Oltványi Ottó, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet genfi szakaszában az 1. számú bizottság egyik albizottsága a készülő európai politikai dokumentum legjelentősebb részét, az államok közötti kapcsolatokat szabályozó elveket önti formába. A genfi zárás időszakában az „elvek albizottsága” mindennap rendez üléseket. Kedden délelőtt is ennek a munkaszervnek diplomatái ültek le elsőnek, hogy folytassák a politikai dokumentum bevezetőjének szövegezését, miután a tíz alapelvet már megfogalmazták és elkészült az okmány záradéka is. Bár egyes nyugati sajtószervek igyekeznek e politikai dokumentum jelentőséget lej- kicsinyelni, más genfi eredményeket fölébe helyezni, józan megfigyelők szerint nyilvánvaló, hogy az alapelvek gyűjteménye legjelentősebb része lesz a helsinki befejező tanácskozáson aláírandó „európai chartának*’. A megszövegezett tíz alapelv: 1. Szuverén egyenlőség, a szuverénitásból fakadó jogok tiszteletben tartása; 2. Az erőszakról és az erőszakkal történő fenyegetésről való lemondás; 3. A határok sérthetetlensége; 4. Az államok területi épsége; 5. A viták békés rendezése; 6. A belügyekbe való be nem avatkozás; 7. Az embdri jogok és alapvető szabadságjogok — beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy a meggyőződés szabadságát — tiszteletben tartása; 8. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; 9. Az államok közötti együttműködés; 10. A nemzetközi joggal összhangban vállalt kötelezettségek jóhiszemű végrehajtása. Az alapelvek közül az első hat pont szocialista, a többi pedig nyugati javaslat alapján került be az elfogadott szövegbe. Csaknem két évi,' alapos diplomáciai tárgyalás eredménye volt a szöveg megfogalmazása, azok elfogadtatása és regisztrálása, hisz a felsorolt alapelveket az elfogadott okmány természetesen részletesen kifejti. Az alapelvek albizottsága munkájának befejező szakaszában sincs könnyű dolguk a szocialista országok diplomatáinak. Tapasztalhatók ugyanis olyan nyugati kísérletek a most készülő bevezetőrész megszövegezésével kapcsolatban, hogy az olyan kitételeket, amelyeket az alapelvek megfogalmazása során nem sikerült szövegbe erőltetniük, most fogadtassák el a résztvevő államokkal. Szeretnék a burzsoá konvergenciaelméletet vissza- tükröztetni a dokumentumokban, olyan megfogalmazásban, hogy az Európában fennálló két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kaptitalizmus közötti különbségek fokozatosan elmosódnak és a két rendszer „egymásba olvad”. A tárgyalásokon a szocialista országok egyértelmű és világos álláspontot képviselnek. Szilárd magatartásuk folytán egyre több nyugati tárgyaló partner veszj 'tudomásul, hogy Genfben nem ideológiai kérdésekről, hanem az államok közötti politikai kapcsolatok javításáról,1 a békés egymás mellett élés lehetőségéről, az enyhülés továbbfejlesztéséről készül dokumentum. Ennek a felismerésnek a jele. hogy a francia delegáció hétfőn benyújtott újabb javaslata már más, józanabb nézőpontból közelítette meg az egymás mellett élés körülményeinek kérdését.
