Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-11 / 135. szám
I A császár kémje és a többiek... Amikor ezeket a sorokat írom, még sejtelmem sincs, hogy milyen fordulatos kalandok hőse lesz ma délután Schulmeister, a császár kémje. Egy biztos — a végén megmarad, a Schulmeister-fé- le hősök mindig megmaradnak, Sosem aggódtam például Omer pasa sorsáért, nem voltam ellendrukkere se Maigret felügyelőnek, se rokonszenves nyugatnémet társának. Ilyen érzésekre meddő igyekezet lett volna energiát pocsékolni. Ezek a filmek elsősorban a szórakoztatást szolgálják és sietek biztosítani az olvasót, hogy eszembe se jut finomkodni, jó részük valóban szórakoztatott is. Szórakozás volt mindig a célom, valahányszor sokszázezredmagammal bekapcsoltam a készüléket és csak utóbb támadt a gondolat, hogy írjak is a látottakról. Azzal szemben, aki bevallottan szórakoztatni akar, elnéző vagyok. Megbocsátom azt is, ha egy magándetektívet elhunyt társa támogat „szellemes” nyomozásai közben. A sorozatban jelentkező tv-játékoknak is vannak azonban szabályai. Ha ezeket áthágják, megbocsátó kedvem már eltűnik. Próbálkozzunk egy kis csoportosítással, a teljesség szándéka nélkül, csak emlékeimre támaszkodva. Legkönnyebb az első kategóriába tartozók dolga. Maigret-é, kollégájáé, a derék Schulmeistere, a győzhetetlen Omer pasáé. Tőlük csak annyit kívánok, hogy a heppiendig feszültségben tartsanak, ami történik velük, az fordulatos, de mégis valószerű legyen, a társaságukban megjelenő nők pedig lehetőleg szépek. Schulmeister ebben a — nevezzük így — csak szórakoztató kategóriában kielégíti az igényeimet. Hat alkalommal óhajtja igénybe venni az időmet, de azt viszont rendszeresen. Eny- nyi belőle elég is. Az arany - rablók 22 része elé már némi gyanúperrel nézek. A kezdet angol hidegvérű folytatást ígér. tehát nem valami pergő ritmust — ne ítéljünk azonban előre. A rendszerességet nem véletlenül említem. A néző már azt se szereti, ha egy ma 20 óra 5 perckor látott film legközelebbi folytatását 21.15-re jelzi a műsor. A már említett két detektívfelügyelő ezen a téren nem kényeztetett el, és a Híres szökések változatos életű (színvonalú) hősei épp oly kevéssé. Az első kategóriába tartozó filmek erkölcsi mondanivalója, hogy a rosszal szemben győz a jó, ez a világ rendje — a tv-ben. Az ellenfél persze sosem hülye, egy jó sorozatban nem is lehet az. Infantilis ellenfelekkel szemben Omer pasának nem lett volna lóra, pisztolyra, szablvára szüksége, megtette volna egy seprűnyél is. Stirlitz éppen azért „kategórián kívüli” (és osztályon felüli) példa, mert a történelem legerőszakosabb gonosztevői ellen küzd. Nem tudjuk, hogy ő személyesen túléli-e harcát, azt viszont az életünkön mérjük, hogy az eszme, melyért életét kockáztatta, túlélte. Ezt a sorozatot csak azért nem lehet a dokumentum értékűek közé sorolni, mert játékfilm. Ezek között viszont a leginkább maradandó értékűek egyike. Láng Vince — bármilyen pompás színész is Harsá- nyi Gábor — a műfaj zagyva- sága, meghatározatlansága, burleszk-, krimi-, partizán- film-keverék jellegé és a sorozat elnyújtott szerkezete miatt a nyomába se léphet. Az ismeretterjesztő kategóriába is sok minden belefér. A csak szép állatfelvételekkel (de bárgyú cselekménnyel) természetrajzi ismereteimet bővítő Daktari éppúgy, mint emlékezetes sorozatunk „A napsugár nyomában”. Eddigi tapasztalataim szerint a történelem, művészettörténelem kategóriában lényegesen többet kaptunk angol és olasz kezekből. VIII. Henrikre, Erzsébet királynőre, Leonardóra és a valamivel színtelenebb Michelangelóra gondolok. Nem kevésbé egy száraz modorú angol úriemberre, aki az év első felében színesen és nagyon hatásosan középfokú művészetelméleti ismereteket okított. Esetükben mór jól mérhető a köz- művelődési hatás, ennek a könyvtárosok a megmondhatói. Ugyanez vonatkozik az irodalmi művek tv-adaptációi- ra is. Devecseri Gábor Odüszszeusz-fordítása a kitűnő sorozat után nyomban kapós lett, a Forsyte-sagát érdemes volt újra kiadni és ... — a Thibault~ család kötetei való színűleg sokáig a könyvtárak polcain maradnak, du Gard művének unalmas és épp a lényegből semmit nem tükröző tv-változata után. Az ifjúsági sorozatokról csak módjával tudok nyilatkozni, azokat elsősorban a gyerekeim nézik. „A flúgos futam” meg „Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki” ameri- kánus gyermekdedségeire, ami szellemi pelenkázás után kiált — bármilyen sikerük volt és van — most ne vesztegessük az időt. A dokumentum értékűek közül, túl- hangsúlyozottan francia látásmódja ellenére, toronymagasan emelkednek ki „A második világháború nagy csatái”- nak képsorai. Valamennyi kategóriához tartozó sorozatnak csak akkor látom értelmét, értékét, ha rendszeres, hasznos időtöltést biztosít. Mindkét tényező fontos és összefügg. Sokan éppen eléggé rabjai a televíziónak ahhoz, hogy ne kelljen örülni, ha valamilyen sok részes bárgyúság kedvéért további órákig a képernyő előtt rontják a szemüket. Hasznos a kellemes kikapcsolódást nyújtó szórakozás is. ami — például egy jó krimi esetében — szerény agytomá- val párosul. De még hasznosabb az ismeretszerzés, ami szintén pihentető körülmények között jut osztályrészéül a nézőnek. A sorozatokról nem vezetek statisztikát, csak az emlékezetemre hagyatkozha- tom. Talán (?) éppen ezért eddig még nem sikerült valamiféle műsorszerkesztési elvre bukkannom, mely megszabná, hogy mi, mikor, miért kerül a nézők szeme elé. Ebben, gyanítom, sok az esetlenség. Magyar sorozatokkal — tisztelet a világjáró természetfilm kivételének — idáig nem nagyon kényeztette^ el bennünket. Pedig téma javaslatokkal nem lenne nehéz szolgálni.... ORDAS IVÁN Új jogszabályokról — röviden A közlekedés- és postaügyi miniszter 6 1975. (V. 31.) KPM. számú rendelete a Közlekedési Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály, a kohó- és gépipari miniszter 2/1975. (V. 31.) KGM. számú rendelete pedig a Vas-, Fém- és Acélipari Kohászati Balesetelhárító és Egészség- védő Óvórendszabály egy-egy fejezetének kiadásáról, illetőleg közzétételéről rendelkezik. Mindkét jogszabály kötelezően előírja, hogy: „Az ellen, aki iaz óvó rendszabály előírásait nem tartja meg, a mulasztás, illetőleg a cselekmény súlyától és jellegétől függően — a vonatkozó rendelkezések szerint — büntető, szabálysértési, illetőleg fegyelmi eljárást kell indítani.” A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 7/1975. (V. 31.) MÉM. számú rendeletéből, — amely a szarvasmarha-keresztezésekről szól —, itt csupán any- nyit idézünk, hogy: „A mező- gazdasági nagyüzem szarvasmarha-keresztezést engedély alapján végezhet.” A pénzügyminiszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a munkaügyi miniszter 19 1975. szóm alatt együttes rendeletet adott ki a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló korábbi jogszabály kiegészítéséről, s az Építésügyi Értesítő ez évi 16. számában megjelent e jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt szövege. Utalunk itt arra, hogy támogatásban részesíteni csak új lakás építését (vásáflá- sát) lehet, nem támogatható épület átalakítása és a lakások műszaki megosztása, és — a jogszabályban megjelölt kivételtől eltekintve — nem nyújtható támogatás hétvégi ház, (nyaraló, üdülő) építésére sem. A támogatósra kijelölésnél a dolgozó munkáját, lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét kell figyelembe venni. A Kereskedelmi Értesítő ez évi 18. számában 6,1975. szám alatt körrendelkezés jelent meg a gyümölcsök előrecsomagolásóról, mely körrendelkezés szerint „az ellenőrzések alkalmával gyakran találkozni éretlen, különböző fajtájú és nagyságú gyümölcsökkel egy fogyasztói csomagoláson belül." Kimondja ezért a rendelkezés, hogy mind a tálcás, mind a hálós csomagoláshoz azonos fajtájú, érettségű és nagyságú gyümölcsöket szabad felhasználni, csak jó minőségű és megfelelően válogatott almát, citromot, narancsot, stb. szabad előre csomagolni, a csomagoláson a fogyasztók által jól látható helyen fel kell tüntetni a termék .megnevezését, az áru nettó súlyát, fogyasztói árát, valamint a csomagoló vállalat nevét, stb. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Művelődésügyi Közlöny ez évi 11. számában 116 1975. OM. szám alatt megjelent oktatási miniszteri utasításra, amely az 1975/76. tanév feladatairól és munkarendjéről szól, s amelyből az alábbiakat idézzük: „Az iskolai szünetben is gondoskodni kell oz arra igényt tartó szülők gyermekeinek stervezett foglalkoztatásáról. A SZÖVOSZ Tájékoztató ez évi 22. számában közlemény jelent meg a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről. A közlemény hangsúlyozza: „Ha a tanulmányi kedvezmény (szabadság) jogszabályi rendelkezés alapján illeti meg a dolgozót, a vállalat a kedvezmény biztosítására tanulmányi szerződést nem köthet, illetve a jogszabály alapján biztosított kedvezményeket nem —, illetőleg csak a jogszabályban meghatározott esetekben — vonhatja vissza." Végül felhívjuk a figyelmet ugyancsak a. SZÖVOSZ Tájékoztató ez évi 22. számában megjelent, a lakásszövetkezetek bérleti díjbevételének elszámolásáról szóló közleményre. Dr. Deák Konrád, osztályvezető ügyész Clifford D. Simák i A pénstermő fa APOSTOL ANDRÁS FORDÍTÁSA ALAPJÁN RAJZOLTA M. ÉRDI JUDIT 3. — Azt mondod, nincs pénz- termő fa? — kezdte Mabei meggyőzését Doyle. — Szerintem van. Az egyik éppen Metcalfe kertjében nő. Ez a kivénhedt gengszter biztosan így szedte meg magát Ma reggel aztán elfelejtette leszedni az érett bankókat, és a szél kifújta őket az utcára. A fa éppen a kerítés mellett nő. Légy szíves hozz a raktárból egy zsákot, meg kötelet. Meglátogatom Metcalfe villáját. — Még ha lenne is pénzfa — ellenkezett Mabei —, nem tudnák titokban tartani. Valaki elköpné. Hiszen minden gazdag embernek vannak szolgái és a szolgák... Meg mindenféle fogadásokat rendeznek otthon. Mindig olvasni erről a pletykarovatban. És különben is mi közünk nekünk ehhez! Chuck, eszedbe ne jusson! Elkaphatnak. Rádfogják, hogy hamis pénzt gyártasz. Aztán — olyan váratlanul, hogy Doyle teljesen meglepődött — felkiáltott: — Chuck, ez fantasztikus. Valóban teremhet pénz a fán? No jó, megyek és keresek egy zsákot — mondta végül Mabel. A mellékutcában Doyle felmászott a falra. Benézett a kertbe, és látta, hogy minden rendben, csak a villa emeleti ablakaiból szűrődik ki némi fény. Néhány perc múlva, amikor a felhő egy kicsit eltakarta a Holdat, beugrott. A fához futott, amelynek levelei zizegtek, és nagyságuk, formájuk pontosan olyan volt, mint a bankjegyeké. Övéről leakasztotta a zsákot és belegyömöszölt egy maréknyi levelet. „Milyen egyszerű — gondolta. — Mintha szilvát szednék. Csak le kell szakítanom. Hirtelen valami viharos fer- geteg zúdult rá a sötétségből. Neki rontott a lábának, bele- döfődött a bordái közé, és széttépte az ingét. A felhő éppen elvonult a Hold elől, amikor Doyle-nak sikerült megragadnia az őrt. Az élőlény egyik vége csupa száj volt, a másik vége lapos és négyszögű. Olyan nagy, mint egy terrier, de nem az. Kurta, erős a lába, a karjai pedig hosszúak, karcsúak, s erős karmokban végződtek. Színe fehér volt, teste szőrtelen és meztelen. Nagy, kemény mellén nyomtatott betűkkel a következő szavak jelentek meg: ENGEDJ EL! — Nem engedlek —'mondta önkéntelenül Doyle. — MAJD SAJNÁLNI FOGOD! — jelentek meg az újabb betűk az élőlény mellén. Ekkor a ház földszintjén kigyulladt egy lámpa. Doylet felfedezték. A különös lényt gyorsan bedugta a zsákba, átlódította a falon és maga is utánaugrott. Annyit még hallott, hogy Metcalfe sűrű káromkodás közepette a rollát hívta. így nevezték tehát a hűséges házőrzőt. Romai kori «II 1/ rr r r rr| rr villa Kovagoszoloson A Mecsekalján egy római birtokközpont, úgynevezett villa maradványai kerültek napvilágra. Kővágószöllős határában föld- munkák során rendkívül masszív falakra bukkantak a munkások. Bejelentésükre a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészei ásatásokat kezdtek a területen, s ennek nyomán egy hatalmas, gazdag római villa maradványai tárultak fel. A lakóháztól körülbelül ötven méter távolságban egy másik épület maradványai tűntek elő, feltehetően itt laktak a rabszolgák. Itt voltak a hombárok és az istállók. További ötven méterre újabb épület maradványait rejti a föld, ennek rendeltetése még ismeretlen. _
