Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-11 / 135. szám
LI azánkbah 1958-ban ala‘ * kultak meg az első brigádok, melyek azóta is folyamatosan szaporodnak, fejlődnek. Sokan közülük kivívják maguknak a szocialista címet, nemcsak gazdasági eredményeik járulnak ehhez hozzá, hanem emberi fejlődésük, tudati változásuk. A szocialista brigádmozgalom a munkaverseny-mozgalom egyik ága, ami elképzelhetetlen az újítómozgalom nélkül. A vállalati újítók anyagi, erkölcsi elismerése ismét felfelé ívelőben van. Megyénkben 1974-ben 30 százalékkal több újítást nyújtottak be, mint 1973-ban. 1365 újító közül 71 nő. A benyújtott újításokból 668-at elfogadtak és 654 újítást már be is vezettek. o Magas, barna fiatalember, fején kalap. Kusmiczki Miklós a Mezőgép gépszerelője. Nincs újítói múltja, első újítását tudja csak maga mögött. — Hogyan lesz valaki újító? — Az alkalom szüli az újítót — mondja mosolyogva. — Nyitott szemmel járok-kelek a munkahelyen. Dolgozom és közben figyelek, apró hiba elég ahhoz, hogy elkezdjek azon gondolkozni: mi is most a teendő? A tolózár megmunkálás sán dolgozom, láttam, hogy á munka teljes elvégzése hosszú időt igényel és a teljesítmény alacsony. Elkezdtem gondolkozni, mi legyen? Az ötletemet először magam akartam kivitelezni, de teljesítménybérben dolgozom, így egyedül nem valósíthattam meg, szóltam a főművezetőnek. Segítettek. Ha bevezetik a hatorsós tolófejet, ötszázötven-hatszáz darab tolózárat készíthetünk el óránként az eddigi 350 darab helyett. — Mit szól ehhez a brigád? — 1973-ban végeztem, mint gépszerelő és ebben az évben kerültem a Mezőgéphez. A Lendület szocialista brigád tagja lettem. Az idősebbek körében volt egy-két ellenvetés a tervemmel kapcsolatban, de alapjában véve drukkoltak nekem, hogy sikerüljön. Most, hogy megvalósult, együtt örülünk. Igaz, ha már az én gépemmel dolgozunk, akkor lesz egy kis változás a normában is, de lényeges eltérést nem várunk. Most tanulok, a napokban érettségizem a Rózsa Ferenc szakközépiskolában. A brigád ismét velem éiíez, részben az ő érdemük is lesz, ha jól sikerül, mert nagyon sok segítséget kaptam tőlük egész évben. — És azután? — Még nem gondolkoztam ezen, úgy vagyok, hogy először mindig azt akarom befejezni, amit elkezdtem. Hosszú távra előre nem szeretek tervezni, mert akkor csalódás is érhet. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem gépész szakán szeretnék továbbtanulni. — Újítani fog még? — Nem tudom, de meggyőződésem, hogy a magasabb fokú újításokhoz magas fokú iskolai végzettség szükséges. o 1975-ben az újítók munkájának segítésére megjelent az újítási törvény, elsősorban érdekképviseleti céllal. A vállalatoknál, üzemeknél megtalálhatók az újítási felelősök. Az újítási szabályzat a Mezőgép Vállalatnál a kollektív szerződés melléklete. A vállalat ilyen vonatkozásban jelentős múltra tekinthet vissza. 1973- ban 53 dolgozó foglalkozott újítással. Legeredményesebben közülük Schweitzer Mátyás tmk-lakatos, akinek öt újításából hármat fogadtak el. 1974-ben 107 dolgozó 98 újításából 61 -et fogadtak el. 49 ezer forint pénzjutalmat osztottak szét közöttük. Az újítások eredményt növelő hatása 1974-ben 612 ezer forint volt. Ez az érték az évek során hatványozottan fog jelentkezni. o Schmidt József lakatos az éjszaka dolgozott. Rövid életútjáról beszél: 1965 nyarán kapta kézhez szakmunkásbizonyítványát. 1966-ban Mohácson dolgozott, 1967-től 1969- ig katona volt. Ezekben az években komolyodott meg. 1970- ben megnősült, ez év áprilisától a Mezőgép dolgozója. Volt idő, amikor búcsút akart mondani vállalatának, de nem tette. A brigádjában 23 év az átlagéletkor. Egyébként a November 7. brigád vezetője is. — Mikor határozta el, hogy újítani fog? — Ez nem elhatározás kérdése és úgy nem is sikerülne senkinek. Mondhatnám, a szükség hozta. A munka köny- nyítése érdekében a hibát gyorsan fel kell ismerni és á megoldást is meg kell rá találni, — Mi ösztönzi az újítót? — A vállalat munkánkat anyagilag is elismeri. De maga a sikerélmény értéke szóban nem fejezhető ki. A legtöbb, amit kapunk — és ez forinttal nem helyettesíthető — az, ha egy kézszorítás elismeri: szép munka volt. Számomra az erkölcsi elismerés ér nagyon sokat. A múlt nyáron jutalomüdülésen voltam a Jugoszláv tengerpartom Igaz,« három műszak nem kellemes, de azért sok mindenre jut is, marad is időm, — Mire? — Hát például az újításokra. Négy-öt éves újítói múl- , tam van, sok munkával jár egy-egy megoldásra rátalálni. Szeretek olvasni, szépirodalmi és történelmi könyveket. Legjobban a második világháború érdekel. A brigáddal is akadnak gondok, nehéz helyettesíteni azokat, akik katonának mennek. Ha visszatérnek, akkor nagyon jó brigádkollektíva leszünk. — Tanulni? 'riT; — Sokat gondolkoztam már azon, hogy tovább kellene tanulni, de nagyon nehezen lenne megoldható a három műszak miatt. Azért szeretnék újítani a jövőben is. A szükséges segédanyagot megtalálom a vállalat szakkönyvtárában és ha tudnak, szívesen segítenek a többiek. — Sok újítását fogadták el, végleg letett arról a szándékáról, hogy elmenjen? ^ — Nem mennék el a vállalattól még három-négy forinttal több órabérért sem. Jó a kollektívánk és nem panasz- kodhatom a vállalati vezetőségre semj .Al-ijjfti j; — veress — Ítélt a megyei bíróság Pécs felé haladt az elmúlt nyáron Bonyhád határában édesapja Polski Fiatjával ifjabb D. F. A fiatalember . előtt vezette Wartburgját Sz, J. Az utóbbi a Budapesti Vegyiművek hidasi gyárához balra kanyarodott. A már előzésben lévő D. F. csak hirtelen kormánymozdulattal tudta kivédeni az összeütközést. Kocsija felborult, és abban 17 000 forintot meghaladó kár keletkezett. A személyi sérülést szerencsére nem okozó baleset után D. F. a helyszínen elismerte felelősségét, — Sz. J. pedig az Állami Biztosítóhoz benyújtott kárjelentésével ismerte el a magáét. Ilyen előzmények után követelte a Polski Fiat tulajdonosa, dr. -D. F. a kár megtérítését a Szekszárdi Járás- bíróságon. A járásbíróság 50 százalék erejéig adott helyt a keresetnek. Az első fokon eljáró bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy Sz. J. a kanyarodás megkezdése előtt behúzott a felelzővonalhoz, és fényjelzést adott, — de azt sem, hogy ifjú D. F. hangjelzést adott volna az előzés megkezdése előtt. így — a járásbíróság megítélése szerint — Sz. J. megszegte a KRESZ 53. § (2)-ben, D. F. pedig a KRESZ 60. § (5) bek. a) pontban foglaltakat. A két szabályszegés súlyát a járásbíróság azonosnak értékelte. A Szekszárdi Megyei Bíróság polgári fellebviteli tanácsa részben megváltoztatta a járásbíróság ítéletét. Erre főként annak a tanúnak vallomása adott alapot, aki látta, hogy Sz. J. a kanyarodás előtt indexelt. Az viszont, hogy a kanyarodás megkezdése előtt nem győződött meg arról, megkezdte-e más jármű a Wartburg előzését, — magából a balesetből következik. A polgári fellebviteli tanács úgy találta, hogy a karambolért a Polski Fiat vezetője nagyobb mértékben volt felelős, mint a Wartburgé. Ezért csupán az eredetileg követelt összeg negyed részében marasztalta el a Biztosítót a Polski Fiat tulajdonosa, dr. D. F. javára. Az ítélet jogerős. A csecsemőotthon madártávlatból A szekszárdi rsecsemőitthon hatalmas létesítménye a látogató számára csak részleteiben érzékeltethető. Madártávlatból keveseknek van módjuk érzékelni az épület együttes arányait. Ezek köze tartoznak a szomszédos Outinord ház lakói is, akiknek egyike engedte meg, hogy erkélyéről fénykép ónkét elkészíthessük. Kétezer könyvecske Hasznos útmutatót állítottak össze a Chinoin nagytétényi gyáregységében. A kiadvány az üzemi demokrácia fórumainak működését, a jogok és kötelességek rendszerének általános és helyi sajátosságait ismerteti. A világos csoportosítás, a közérthető, jogi szakkifejezések labirintusaitól mentes fogalmazás egyértelműen arról a szándékról vall: fontosnak tartják, hogy mindenki tisztában legyen a lehetőségekkel. A könyvecske kétezer példányban készült, minden dolgozó kézhez kapta, hazavitték, tanulmányozzák. Ez égy másik távolabbi cél eléréséhez is hozzásegít. A kiadvány összeállítói — a társadalmi és gazdasági vezetők — ugyanis nem rejtik véka alá ■ véleményüket, hogy a jelenlegi helyzetet átmenetinek tekintik, mert korántsem használták még ki az üzemi demokrácia lehetőségeit, bőven van rejtett tartalék, a dolgozók javaslatait várják, számítanak kezdeményezésükre, hogy az eddigi tapasztalatokra építve, változatosabb formák között bontakozhasson ki munkahelyük demokratizmusa. Kezdeményezésük mindösz- sze egy a sok közül. Sokan és sok helyen keresik az üzemi demokrácia lényegét még jobban érvényre juttató, új módszereket. Elsősorban nem a változtatás vágya, hanem az élet szigorú kényszerűsége diktálja az útkeresést. A közös célok, feladatok csakis a közös érdekeltség alapján valósíthatók meg eredményesen. Egyaránt szükség van a munkások termelési tapasztalatára és a vezetők elméleti felkészültségére. Ezért került az utóbbi időben egyre több munkás a vállalatok igazgató tanácsaiba. ...ezért tartják szükségesnek a szocialista brigádok vezetőinek gyakoribb összehívását. Lassan általános gyakorlattá válik az is, hogy egy-egy műhely vagy részleg minden fontosabb ügyében a brigádvezetőkkel folytatott előzetes tanácskozás után döntenek. Ma már nem vita tárgya, hogy, dolgozni is, vezetni is köny- nyebb így. A több szem többet lát igazsága a munkahelyre is érvényes, reálisabb -döntések , születnek, az emberek tudják, mit, rriiért csinálnak, nem utasításokat hajtanak végre, hanem a saját részfeladatukat teljesítik. ' Az új módszerek/keresése közben azonban nem egy he- lyen mintha megfeledkeznének a régi, jól bevált módszerekről. Uj formákkal próbálkoznak, pedig a régieket sem tudták tartalmassá tenni. Állíthatjuk-e például, hogy megszűntek az unalmas, közömbösségbe fulladó termelési tanácskozások? Az, üzemi demokráciának ezt a leghagyományosabb fórumát, sajnos; sokszor még a legnagyobb Jóindulattal sem lehet tanácskozásnak nevezni. Kimarad belőle a tanácskozás lényege, a vélemények cseréje. Ahol évek hosszú során át nem sikerült partnerré tennj a dolgozókat saját, legközvetlenebb ügyeik megvitatásában, hiába keresnek bármiféle új módszert, amíg az alapok hiányoznak, ; Uj eszközöket és módszereket csak ott lehet keresni, ahol. a demokrácia ábécéjét már mindenki jól ismeri. Kimondhatjuk azt is: csak így van létjogosultságuk az újításoknak. Mert a forma — legyen régi vagy új — mégiscsak keret. A lényeg mindig a tartalom. A munkahelyi demokrácia érvényesülése is attól függ, hogy a formákat milyen tartalommal töltik meg. VICZIÁN ERZSÉBET 1975. Június 11, Fotó; Gottvald Károly U j ifó k
