Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-08 / 133. szám
I SZÜLETÉSÉNEK PONTOS IDŐPONTJÁT a legutóbbi idők részletekbe menő kutatásai sem tudták kideríteni. Amit tudunk, részben Bethlen Miklós naplója, részben saját megjegyzése alapján állíthatjuk: 1625-ben született az Olt menti Apácza községben, szegény sorsú parasztszülőktől. Tanulóévei — kolozsvári, majd gyulafehérvári diákosko- dása — arra az időszakra esnek, amikor X. Rákóczi György fejedelemségének idején, erőteljes feudalizmus- és egyház- ellenes mozgalom van kialakulóban egész Erdélyben: a puritanizmus. A puritánmozgalom azt tűzte ki célul, hogy a papi rend sok kiváltságát megszüntesse és á református egyház megmerevedett hierachiáját lerombolja. A mozgalom Hollandiában és Angliában hódít; Erdélyben a mozgalom Apáczai fiatal évei alatt bontakozott és szerveződött. Később Apáczai a hollandiai tltrechtben folytatja tanulmányait, ott, ahol a szabadabban fejlődő polgárság mozgalma korának legmagasabb szeryezeti formáját teremti meg. Utrecht városát ekkor már régen szabad polgári választott szenátus irányítja és kapcsolataik vannak az angliai puritánok szervezeteivel. Apáczai 1653 tavaszán nyeri el az utrechti egyetem teológiai doktorátusát és élete főművének kétharmad részben kész nyomtatott köteteivel: a Magyar Enciklopédiával tér haza ugyanez év nyarán. .... ' , E RDÉLYBEN az 1650-es évek elején már nemcsak a puritánmozgalom erősödött meg és vált politikai reform- mozgalommá, hanem az ellen- 7.ék is magára talált. Megkezdődött a puritánok és presbi- teriánusok, és főleg a mozgalom radikális szárnya, az úgynevezett indenendensek — a te'ies elszakadást akarók — üldözése. Apáczai 1653-ban tér haza családjával: holland feleségével és kisfiával együtt és a gyulafehérvári kollégium —- mai középiskolának megfelelő — alsó tagozatán lesz tanár. ^ Képzettsége és tudományos híre ennél többre tenné alkalmassá, de az itthoni egyházi szervek gyanakodva figyelik újító elgondolásait. Gyulafehérvári székfoglaló beszédében a kor legmagasabb szintű pedagógiai elgondolását fejti ki és ez megerősíti a vele szemben támadt gyanakvást. 1655- ben nyílt összeütközésre kerül sor egy ünnepélyes vizsgán, melyen II. Rákóczi György fejedelem is részt vesz. A kollégium vezetője, Pasirius Izsák püspök, az 1649-ben kivégzett angol király Erdélybe menekült udvari káplánja, nyíltan megvádolja Apáczait és a vérszegény vád alapján a fejedelem felfüggeszti állásából. Különböző egyházi állásokat kínálnak neki — nem elismerés, inkább félreállítás és megvesztegetés okából, de egyiket sem fogadja el. Lórúntffy Zsuzsanna fejedelemasszony a sárospataki rektorságot is szóba hozza, de Apáczai pártfogóinak közbenjárására II. Rákóczi György a nemrégiben leégett kolozsvári kollégium élére nevezi ki. Tanítványai, akik az 1975. június 8. alsóbb osztályokban maguk is pedagógusok már, utánaszöknek szeretett mesterüknek Kolozsvárra. A fehérvári kollégiumban, a professzor távozása után felborul a rend, az el- szökdöső diákokat fejedelmi rendelettel igyekeznek visszatartani. KOLOZSVÁROTT TOVÁBB DOLGOZIK. Elkészíti az Akadémia tervezetét és új tudományos művet ír, a — Természetfilozófiát. Kolozsvári beköszöntő beszédében az akkori oktatási rendszer reformját hirdeti. A kollégiumban három ember helyett dolgozik és megfeszített tudományos munkát végez. Ebben a szinte emberfeletti erőfeszítésben felőrlődik egészsége és 1659 szilveszterének éjszakájául, életének 35. évében — meghal. Apáczai Csere János szellemi hagyatékának értékelése körül sok vita és félreértés volt az elmúlt évszázadokban. Már már tudjuk, milyen, hatalmas kulturális értékeket teremtett és hagyott az utókorra. A pedagógiában ma is érvényes legszebb gondolatát Gyulafehérváron elmondott székfoglaló beszédének címében fogalmazta meg, mely így hangzik; A bölcsesség tanulásáról. A Magyar Enciklopédia a korabeli leghaladóbb humán és természettudományokat rendezi egységes ismeretté. Fehérvári beszédében azt fejtette ki, hogy a tudományoknak a bölcsességét kell tanítani és megtanulni. Ma ezt a modern pedagógiai koncepciót úgy fogalmazhatnánk, hogy a tudományos gondolkodást és szemléletmódot kell elsajátítani. AZ ENCIKLOPÉDIA előszavában ay anyanyelvi tanítás fontosságét fejtegetve a nemzeti művelődés és kultúra alapjait veti meg. Iskolareform-javaslatai annak ellenébe, hogy kedvezőtlen politikai és társadalmi viszonyok következtében nem tudták áttörni a feudális érdekek gátját, mégis reálisak; a kor haladó polgári irányú fejlődéséből fakadó célokat fogalmaznak meg. A puritánok, a haladó polgári törekvések ösz- szeomlása Apáczai életművét is eltemetéssel fenyegette. Tanítványai, barátai és tisztelői ápolták tovább gondolatait, de széles körű iskolarendszert ém'tő mozgalommá nem vált később sem életműve. Több munkájának nyoma veszett. Apáczai mindössze hat évig dolgozott mint pedagógus, és kilenc-tíz évig alkotott tudósként. de ez a néhány esztendő elég volt ahhoz, hogy olyan értéket hagyjon az utókorra, amely feltétlen rokonszenvet és csodálatot vált ki a későbbi századok magyar pedagógusaiban is. Az Enciklopédia előszavában így fogalmazza munkásságának célját: „Arra törekedtem ugyanis, hogy erőmhöz képest enyhítsek azon a hatalmas hiányon, amely hazai nyelven írt könyvekben mutatkozik és tanulóifjúságunknak legyen legalább egyetlen olyan könyve amelyből az egész műveltség szövedékes szálait legombolyíthatja, mégpedig anya- nyelvén..,” „Ezért erősen föltettem magamban, hogy ha a jóságos és hatalmas Isten néhány esztendő elteltéig megnyújtja és meghosszabbítja életem fonalát, nem halok meg addig, míg magyar nyelven nem közlöm a magyarokkal az összes tudományokat”. SARKAD! LÁSZLÓ TAKÁTS GYULA VERSEI: BÁLLÁQ NYOLC LÁBON Két angyali tehén szuszog s a galagonyák fahéjillata őröl két rózsás állkapocs ... Ballag nyolc lábon a világ s a május biztosan napos ... Egy pillangó szarvára száll: az évszak fején a koszorúra, s együti ballag és biztosan őröl 1 velük a nem is látható ... A lomb közül kis borjú bőg. Fölissza hangját... Szopni hagyja. És szárnnyal, galagonyával ballag tovább a kék idő. CSAK ANNYIT TÉQY Már el nem adhatod soha! S ha csillaga már nem lehetsz, csak annyit tégy, a vak enyészet fölé néhány szót szegezz! Az okos öntudat és akarat szavát, hogy nyelvünk és testünk szerint nőve, mint makk csónakjából a tölgy bontsunk vitorlát a zord időbe..! EQYRE SÜRÍTŐBB Ügy élek, mint a tuskógomba, vadonban, kiszáradt tönk ölén. Barnán szikrázó magányomban ' egyre sürítőbb messze élek én. Nem itt.,. És ott sem az ragyog! A tér.,. Az izzik, merre gyorsul napjából kitépett csillagom. Áll a régi ház még... Vendel-Mohay Lajosné Babits-kalausa Kifejezett örömmel fogadtuk azt a szemre is tetszetős kiadványt, amelyet Vendel- Mohay Lajosné állított egybe, s melynek az a rendeltetése, hogy az idei látogatóknak útmutatóul szolgáljon a Babits- házban, s egy kicsit a Babits- életműben is. Nagyon sok kép, versidézet hozza közelebb Babits világát, s aki kezében e könyvvel indul el az emlékházban, mindenképpen gazdagodik. Vendel-Mohayné nagy lelkesedéssel, a léngész iránti feltétlen hódolattal mutatja be a házat, s lehetőleg BÍabits szavaival hitelesíti mindazt, amit elmond. Ami_ megjegyzésünk lehet, az inkább arra vonatkozik, ami kimaradt ebből a könyvből. Ugyanis nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy Vendel- Mohayné lemond alapvető forrásokról, s ez az önkéntes szegénységi fogadalom gyengíti a képet, nemegyszer üres általánosításokra készteti. A Babits-kép az elmúlt egy-két évtizedben jelentősen módosult, s egyre inkább az igazi Babits áll előttünk, a maga valóságában. Vendel-Mohayné „Babits verseinek sajátos lírai hitelét” említi, nos éppen ezt hiányoljuk, pedig már Török Sophie figyelmeztetett erre egy szép tanulmányában. A Babits- életmű ugyanis nem önmagába zárt világ, hanem nagyon is a valósághoz tapad, annyira, hogy például a Halálfiai több szereplőjének még a nevét sem változtatta meg. Sajnos erről mit sem olvashatunk, pedig ez a roppant regény központi helyet foglal el Babits életművében,/ s azt is érzékelteti, hogy mily erővel kötődött a vele bizony nem sokat törődő szülővároshoz. A források elégtelenségét illetően csak néhány megjegyzés. Egyetlen utalás sem történik arra az igen jelentős munkásságra, amit Gál István folytatott és folytat, jóllehet a Babits-könyvtár egy része is az ő közreműködésével került Szekszárdra. A Tolna megyei Népújsággal kapcsolatban a szerző beéri egyetlen utalással, akkor is saját cikkét idézi, pedig egyebek között kiadatlan Babits-művek sora jelent meg itt, többek között a hajdani nőegylet felkérésére írott verse, játékos olasz fordítása. Egy helyen ezt olvassuk: „Édesanyja látogatására mindig szívesen tértek haza” — ami bizony nincs így, s amióta a Szabó Lőrincnek lediktált önéletrajzot ismerjük, magától Babitstól tudjuk („Amennyire rokonszenves volt az apám, annyira nem tudtam kijönni az anyámmal. Ma sem igen tudok.”) A könyv végén található válogatás a Szekszárdon keletkezett versekből, elég önkényes. Számos fontos vers kimaradt belőle, mint az Uj leoninusok, amit „vihar előtti hangulatban” írt, az Őszi tücsök, az Ima, amelynek keletkezéséről nagyon részletesen szól, a Merceria viszont Velencében keletkezett, amit szintén Babitstól tudunk. Mindezek ellenére hasznos kalauzról van szó, a kérdés , azonban az, hogy a ma már rendelkezésre álló források alapján (Kardos Pál hihetetlen szorgalommal állította össze) sokkal árnyaltabb, gazdagabb és hitelesebb képet lehetett volna rajzolni Babitsról és szekszárdi kapcsolatairól. CSÁNYI LÁSZLÓ Üj könyvek Ä Kossuth Könyvkiadó újdonságai között táláljuk Elekes Lajos tanulmánykötetét, melynek címe; A történelem felfogása korunk polgári tudományában. Mihályfi Ernő, Emlékirat helyett című kötete a néhány éve elhunyt kiváló publicista és közéleti személyiség cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Az összeurópai gazdasági együttműködés távlatairól szól Szita János összefoglaló tanulmánya. Megjelentette a kiadó a neves angol marxista történész, George Thomson már sok nyelvre lefordított tanulmányát az ókori görög társadalomról, Az első filozófusok címmel. Gömöri Endrének a spanyolországi fejleményeket friss szemmel elemző könyve a Franco bomló öröksége. A Kossuth hagyományos könyvheti kiadványa a népszerű, riportokat, szociográfiai írásokat tartalmazó antológia, az Irószemmei, amely az 1974. évi riportter- més jayát foglalta kötetbe. A Gondolat Könyvkiadó adta ki Berényi AndráSné visszaemlékezéseinek kötetét, Nagy ■ Rozália a nevem címmel. Ä magyar história sorozat két első kötete látott napvilágot a könyvhétre, az egyik Péter Katalin; A magyar romlásnak századában, a másik Tóth István; a rómaiak Magyarországon. A Szépirodalmi Könyvkiadó könyvheti újdonságai között találjuk Gyárfás Miklós három regényét tartalmazó kötetet. A Magyar remekírók sorozatban jelent meg Kosztolányi Dezső négy regénye (Nero, a vérei költő; Pacsirta; Aranysárkányt Édes Anna) egy könyvben; a másik kötet Kölcsey Ferenc válogatott művelt tartalmazza. Lajta Kálmán történelmi regénye a Budai tüzek. Mészöly Miklós kisregényeinél?,1 elbeszéléseinek, karcolatainak foglalata Az alakulások. Az Európa Könyvkiadó ig sok érdekes könyvvel jelentkezett. Az Égszínű fátyol szov- jet írók új elbeszéléseit adja* az Európa zsebkönyvek sorozatban. Ennek a népszerű sorozatnak egy másik kötete Bemard Malamud regénye, az Uj élet. A szovjet irodalom könyvtárában látott napvilágot a Téli tölgy. Az antológia szovjet-orosz írók elbeszéléseit tartalmazza, az 1940 és 1970 közötti időszakból, a lengyel. Tadeusz Nowak regénye az ördögfiak, a francia Róbert Merle új könyve pedig a Ma- levil című fantasztikus regény,' A már nálunk is jól ismert. R. P. Warren Vízözön című regénye is megjelent, valamint a hazánkban különösen az 1930- as években nagy népszerűséget szerzett John Priestley regénye, a Jópajtások. ízléses kis kötetben látott napvilágot Seneca Erkölcsi levelei. A Helikon szerkesztőség gondozásában jelent meg Gogol; Az őrült naplója, amely több elbeszélést is tartalmaz, továbbá a klasszikus szépségű híres pásztorregény — Longosz tollából —, a Daphnis és Chloé, sok szép illusztrációval. A Zeneműkiadó könyvheti újdonsága az fAdy Endre Zenei témájú cikkeit, tanulmányait tartalmazó Péntek esti levelek; a rendkívül érdekes anyagot Varga József válogatta. Ismét kézbe vehetik a zene barátai Kroó György Bartók- kalauzát, amely a népszerű Orfeusz-könyyek sorozatában is megjelent. Ugyancsak ebben a sorozatban látott (második kiadásban) napvilágot Bartha Dénes könyve, a Beethoven és kilenc szimfó-; niája. j Apáczai Csere János öröksége
