Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

* Dalos és táncos madarak A rekordok könyvéből Az állatok viselkedésének objektív vizsgálatával egy vi­szonylag fiatal tudomány, az etológia foglalkozik. Ezen be­lül jelentős szerepet kap az állatok kommunikációs képes­ségeinek vizsgálata, így azok a kutatások, amelyek az egyes állatfajok „dalaival” és táncai­val foglalkoznak. Á madárhangkutatásban a nagy ugrás a magnetofonok tökéletesítése után következett be. Telepes magnók, erősítők segítségével veszik fel a tere­pen a madarak énekét, majd a szonográfok segítségével vizs­gálják, analizálják a hango­kat az akusztikai laborató­riumokban. Ithacában (USA) nemrégiben hatalmas appará­tussal felszerelt madárhang- kutató intézet létesült, amely­nek fő célja a Föld. madarai­nak hangját összegyűjteni, Az etológián és az ornitoló­gia tudományán belül, a ma­dárkutatás körülbelül 10 év óta egyre . nagyobb szerepet ját­szik. Egy francia ornitológus, Jean-Claude Roché, másfél évtized óta járja a világot, és hangyaszorgalommal gyűjti különböző országokban a „ter­mészet melódiáit”. Nemrégi­ben jelent meg a századik ma­dárhanglemeze. Első lemezén a franciaországi Camargue tar­tomány madárvilágának hangjait gyűjtötte össze. Már ennek a lemeznek akkora si­kere volt, hogy a Tudományos Akadémia rangos „Charles Cros” nagydíjával jutalmaz­ták. A méhek életének kuriózumai Bőr o méhkirólynő ugyanolyan tojásból kel ki, mint a dolgozó méh, kétszer olyan nagyra nő és 61-szer hosszabb idáig él. 24 óra leforgása alatt 2000 tojást rak le, s ezek súlya meghaladja o méhkirólynő testsúlyát. Mind­ez állítólag annak tulajdonít­ható, hogy a méhkirólynő egész életében kizárólag méhpempőt eszik. A téli hideg ellen a méhek úgy védekeznek, hogy összeka­paszkodnak. így — 50 foknál nagyobb hideget is elviselnek, holott az egyedülálló méh +8 foknál is megdermed és moz­gásképtelenné válik. Ha egy méh össze akarna gyűjteni egy kiló mézet, 2—3 millió virágot kellene felkeres­nie, ehhez pedig az Egyenlítőnél nagyobb távolságot kelláne be­repülnie. Ehhez viszont arra len­ne szükség, hogy százszor any- nyi ideig éljen, mint amennyi a méhek átlagos életkora. A méh erősebb, mint a ló, mivel saját testsúlyának húsz­szorosát képes magával von­szolni sima területen. A méh maximális repülési se­bessége óránként 70 km. A vi­rágporral megrakott méh azon­ban csak óránként 20 km-es sebességgel tud repülni, amihez másodpercenként 440 szárnycsa- pásra van szüksége. Általában őzt hisszük,, hogy a méh azzal teszi a legnagyobb szolgálatot, hogy merzet termel. Ezzel szemben sokkal értékesebb munkát végez a növények be­porzásával. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyeznünk, hogy a méheket be is lehet idomítani bizonyos növényfélék beporzásá­ra, ____ ____ M IÉRT DALOL A MADÄR? A madár dalával gyönyör­ködteti az embert, faján belül azonban kommunikációs esz­közt jelentenek a madárhan­gok. A nagyobb testű emlős­állatok azt a térséget, amely­ben élnek és amelyet a magu­kénak tekintenek, apró gallyak letördelésével jelzik. A mada­rak életterüket hangokkal, füttyökkel határolják be. Roché például Camargue tar­tomány madárvilágában meg­figyelte, hogy a madarak sa­játnak tekintett területüket végigugrálják. Az ugrálás köz­ben megállnak, ilyenkor dal­ra zendítenek. Ez a határki­jelölés defenzív jellegű tevé­kenység, ily módon igyekeznek megakadályozni, hogy terüle­tükre egy-egy idegen madár tolakodjék fészkelés céljából. Á madarak hangadásával, illetve hallgatásával kapcsolat­ban a kutató ember számára ma még elég sok a kérdőjel. A Skandinávia különböző szige­tein élő pintyek pL más és más „dialektusban” énekelnek. Vannak olyan költöző mada­rak. amelyek utazás közben .nem dalolnak, ilyenkor né­mák. A pacsirta azonban a váhdorúton is megtartja da­lolókészségét. Állatok TÁNCA Áz emberi társadalomban a tánc a társas érintkezés egyik formáját jelenti. Az állatok­nál a tánckészség évmilliók evolúciós folyamatának a kö­ISMERETLEN HALFAJTÁK Amerikai tudósokból álló ex­pedíció az Indiai-óceánbán ed­dig ismeretlen halfajtákra buk­kant. John McCoker. a San Francisco-i Steinhart akvárium igazgatója elmondotta, hogy a legérdekesebb, élve befogott példány egy aprócska Volks­wagen autóbuszra emlékeztet. vetkezménye. Az állatoknál a tánc többet jelent, mint az em­bernél. Táncolnak a pókok, a lepkék, a skorpiók, a méhek, a madarak, a gőték és még más állatfajok. Az állatvilág legelegánsabb táncosai a madarak közül ke­rülnek ki. Kiváló táncos pl. az albatrosz. Layson amerikai biológus megfigyelte, hogy az albatrosznál a hím és a nős­tény egymással szemben he­lyezkedik el, így készülnek fel a tánchoz. Ezután szárnyaikat félig kiterpesztik. Körülöttük négyszögben állnak fel társa­ik, amelyek a tánc közben cső­rüket ütemre csattogtatják. A két partner ezután ütemesen lépeget, majd nyakukat ki­nyújtva fejüket az égre eme­lik, ezután leszegik a földre, végül csőrükkel egymást fi­noman érintik. A következő fázisban csőrüket hol a jobb, hol a bal szárnyuk alá helye­zik. Ez az érdekes jelenet né­hány percen át folyik, miköz­ben a „nézők” csőrcsattogta- tása crescendóba csap át, majd fokozatosan halkul, a ritmus, tompul, végül abbamarad a tánc és a kísérőzene egyaránt. Amilyen sután jár az albat­rosz, oly kecsesen táncol. Az etológiái kutatások to­vább folynak. Konrad Lorenz, a másik Nobel-díjas etológus professzor könyvének elősza­vát J. Huxley írta meg. En­nek egyik mondata így hang­zik: „A modern etológiának az a rendeltetése, hogy erős ala­pot adjon az emberi viselke- dés-lcutatás és pszichológia számára”. A NAP BŰNE, HA ÜRES MARAD A HALÁSZHÁLÓ A La Manche-csatornából ki­halászott halmennyiség a nap­foltok számának változásától függően alakul. A Plymouth-i Marine Biological Association kutatói megfigyelték, hogy a napfoltok és az utóbbi 15 év­ben kihalászott tökehalmeny- nyiség között szoros összefüg­gés van. A világ legalacsonyabb em­bere Lucia Zarate volt, alti 1863. január 2-án született a mexi­kói San Carlosban és 1889 októberében halt meg. Magas­sága 67 centiméter volt. súlya pedig 21 kilogramm. __ * _ A világ legmagasabb embere Robert Wadlow (Egyesült Ál­lamok). A 24 éves korában el­hunyt fiatalember magassága 243 centi, súlya pedig 223 ki­logramm volt. _ * __ A legritkább rinocérosz faj­ta. a Rhinocéros sondaicus, Alig akad állatfaj, amely olyan széles körben ismert, mint a róka. Egész Európában. Ázsiában, Észak-Amerikában elterjedt, de honos Észak-Afri- kában is, sőt Ausztráliában is él. mint betelepített ragadozó. Az emberen kívül alig akad ellensége. Bár egerek, pockok, ürgék és hörcsögök irtásával hasznot is hajt. de sok hasz­nos állat (földön fészkelő vagy táplálékot kereső madár, nyúl) pusztítása miatt károsnak te­kintjük. Mivel elsősorban az egyre intenzívebbé váló apróvad-gaz_ dálkodás terén okoz érzékeny károkat, irtása főleg a vad­gazdaságok feladata. A vadá­szok, erdészek, vadőrök egyé­ni haszon reményében is szí­vesen lövik, mert prémje ér­tékes, de a puskával való-ir­tásnál sokkal hatásosabb dú- vadirtási módszer a kotorék, elgázosítás. Ez utóbbi módszer ellen az NSZK-ban újabban erős támadás indult. Az elgá- zosítást állatbaráti és bioló­giai okokból egyaránt messze­menően ellenzik. A gázzal va­ló rókapusztítás során semmi garancia nincs arra. hogy a kotorékban az állatok gyorsan és kínzás nélkül pusztulnak el. hisz az elgázosítás tökéle­tességét számos tényező (a ta­laj milyensége, repedések, sziklák stb.) kedvezőtlenül be. folyásolhatja. A biológusok egyrészt vitatják azt a megál­amelyből 1970-ben már csak 28 példány élt földünkön. * A legnagyobb kékbálnát d szovjet Slava hajó ejtette zsák­mányul 1947. március 17-én. Hossza 28 méter volt. súlya pedig 47,3 tonna. _ * „. Ä macskafélék családjába tartozó legkisebb termetű ál­lat a Felis Rubiginosa. amely­nek hazája India déli része és Sri Lanka. A felnőtt pél­dány testhossza 6—7 centimé» tér. lapítást. hogy a rókának dön­tő szerepe lenne a veszettség és más állatjárványok terjesz­tésében. másrészt a róka ki­pusztulásától. a tápláléklánc­ból való kiesésétől és ennek következményeitől félnek. Az újabb tapasztalatok sze­rint a „róka-hiány” nem vet gátat a veszettség terjedésének; sőt elősegíti azt. Ezt azzal.ma^ gyarázzák. hogy a rókában megritkult terület szívóhatást gyakorol a kqsnyék rókaállo­mányára s ennek következté­ben az újonnan bevándorlót rókaegyedek a veszettség ter­jedését csak elősegítik. Ha ez nem is következik be, a meg­tizedelt rókaállomány helyét más ragadozók töltik ki (pl. a nyest). E „pótragadozók” épp­úgy terjesztői a járványoknak, mint a róka. Végül a rókaál­lomány megritkítása és ki pusz­títása érzékenyen érinti a di­namikus ökológiai egyen­súlyt. A róka pusztulása magat után vonja pl. az egér—pocok­inváziót, mert a tápláléklánc! végéről lekapcsoltuk a ragado­zót. A rágcsálók ellen pedig csak mérgező kemikáliák be­vezetésével védekezhetünk, ami egy sor újabb környezetvédel­mi problémát vonhat maga után. A biológusok azt ajánl­ják. hogy a rókapusztítás he­lyett a veszettség, és más járj ványszerű megbetegedés le­küzdésére új utakat keressünk. Mennyi hal él az óceánban ? Ki lehet számítani, mennyi hal él az óceánban. Ezt a szov­jet halgazdasági és óceánográ- iiai szakkutató intézet munka­társai állapították meg, akik e célra két fényképezőgéppel és fényforrással ellátott mű­szert is szerkesztettek. A mű­szert a fenékhálóhoz erősítik és időközönként nagyszámú térhatású felvételt készítenek. A felvételek alapján meg­állapítható az egy köbméter­nyi vízben található halak pon­tos száma. A többi a matema­tika és a hidroakusztika fel­adata. Nagy vízterületeken akusztikus műszerekkel hatá­rozzák meg a halak számát a vízmélység függvényében, majd az intézetben összeállított kép­letek és táblázatok segítségé­vel darabban és súlyegységben is előre jelzik, mennyi hal vár­ható az egyes rajokban. Ez minden eddigi módszer közül a lcgDontosabb és a leg­megbízhatóbb. Á halszámla- lás a kimerülőben lévő óceáni készletek racionális hasznosí­tása szempontjából nagv je- ient'-é ű, mivel ípv mégha M. j -ózható a kifogható optimális I halniennviség, Páva-„porfré” (Fotó — UPI—MTI—KS) Róka-vita

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents