Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

Képviselőjelöltek választóik között (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel kapcsolatban a minisz­terelnök kiemelte, hogy a Központi Bizottság 1974. de­cember 5-i ülése gondosan elemezte a gazdálkodás válto­zó nemzetközi és hazai felté­teleit, és nagy fontosságú hatá­rozatban jelölte ki a tenni­valókat. A kormány a Köz­ponti Bizottság iránymutatá­sával összhangban dolgozta ki ez évi tervünket, a végrehaj­tás feladatait pedig részletes és konkrét intézkedési prog­ramban határozta meg. Mint ismeretes, a tervbe foglalt cé­lok elérésének fontos feltétele, hogy meggyorsítsuk a termelés szerkezetének átalakítását, ja­vítsuk gazdaságosságát; fo­kozzuk iparunk és mezőgaz­daságunk exportteljesítménye­it; általánossá tegyük a pénz­eszközökkel, az energiával és az anyaggal való takarékossá­got; a gazdaság minden terüle­tén céltudatosabban haszno­sítsuk a meglévő tartalékokat és lehetőségeket. — Ma már hozzávetőleges képet alkothatunk arról, ho­gyan halad a Központi Bizott­ság decemberi határozatának végrehajtása — mondotta ez­után. — Gazdaságunk az el­múlt öt hónapban is dinami­kusan fejlődött, az ipari ter­melés a tervezett ütemben nö­vekedett. A mezőgazdaságban a tavaszi munkákat rendben és jó minőségben elvégezték. — A vállalatok számos in­tézkedést dolgoztak ki belső tartalékaik feltárására, az energia- és anyagtakarékosság fokozására, és megkezdték azok végrehajtását. Lendüle­tesen folytatódik és új — a nép­gazdaság érdekeit jól Szolgáló — célokkal bővült a szocialis­ta munkaverseny. Ezek kedve­ző jelek. Vannak azonban más, kevésbé biztató tények is, me­lyek arra mutatnak, hogy a végrehajtás még nem minden­ben felel meg a követelmé­nyeknek. Ezek közé tartozik, hogy a beruházásokra és a jö­vedelmekre folyósított össze­gek meghaladják a tervben előirányzott mértéket, az el­múlt évben felhalmozott kész­letek hasznosítása lassan ha­lad, a munkaerő-gazdálkodás javítására még nem születtek megfelelő intézkedések. Mind­ezek mellett a legtöbb gondot kz okozza, hogy a tőkés orszá­gokkal folytatott külkereskedel­münkben a behozatal megha­ladja, a kivitel pedig továbbra is alatta marad a tervben elő­irányzott színvonalnak, sőt azt a mértéket sem éri el, amit az elmúlt év hasonló időszakában teljesítettünk. — Az elkövetkező hónapok legfontosabb feladatai kö­zé tartozik, hogy az im­port mérséklésével egy idő­ben az eddiginél többet te­gyünk, nagyohb erőt össz­pontosítsunk a tőkés ex­portárualapok növelésére, versenyképességük javítá­■ vM-- v* sara. 'WH í Nem'esak ez évi tervünk telje­sítése, de a következő évekre előirányozható fejlődés is nagymértékben attól függ, hogy mennyire leszünk képe­sek a feladatokkal megbirkóz­ni. A kormány elsőrendű kö­telességének tartja, hogy fo­lyamatosan ellenőrizze, és ha szükséges, újabb intézkedések­kel biztosítsa a népgazdaság 1975. évi tervének teljesítését. Hangsúlyozta, hogy a még­oly helyes központi intézke­dések sem helyettesíthetik a társadalom cselekvő támoga­tását, a vállalatok aktív és kezdeményező munkáját, a. szocialista munkaverseny len­dítő erejét. A feladatok nem könnyűek, de felelősebb, fe­gyelmezettebb, tervszerűbb munkával, erőink összpontosí­tásával teljesíteni tudjuk azo­kat. Erre kötelez bennünket a Központi Bizottság decemberi határozata, ezt kívánja né­pünk érdeke. Ezután az ötödik ötéves terv előkészítő munkálatairól szólt a miniszterelnök. Rámutatott; pártunk XI. kongresszusának határozatai azt a feladatot tű­zik elénk, hogy a következő, 1976—1930-as időszakban a nemzeti jövedelemnek mintegy 30 százalékos növelésével ala­pozzuk meg a társadalnv szük­ségletek kielégítését. A kong­resszus határozata a népgazda­sági tervezés és a gyakorlati cselekvés számára a legfőbb feladatot a hatékonyság növe­lésének meggyorsításában je­lölte meg. Ez nem új követel­mény, azonban most, amikor a növekedés extenzív forrásai nagyrészt kimerülnek és lé­nyegesen nehezebbé váltak a külgazdasági feltételek, a gaz­daság fejlesztését még inkább olyan vágányra kell átállítani, hogy a nemzeti jövedelem nö­velését mindenekelőtt a haté­konyság, a munkatermelé­kenység emelésével biztosít­suk. — Más szóval, a következő ötéves idő­szak gazdasági fejlődésé­nek szorosan egybe kell kapcsolódnia a termelés műszaki színvonalának, szervezettségének állandó javításával, a termékek minőségi jellemzőinek a világgazdasági követelmé­nyek szintjére való emelé­sével. — Ezért, a megkezdett úton haladva, az eddiginél is követ­kezetesebben azokra a ter­melőágakra kell összpontosí­tani szellemi és anyagi erőfor­rásainkat, amelyek megfelel­nek adottságainknak és jó fel­tételekkel rendelkeznek a nemzetközi munkamegosztás­ba való aktiv bekapcsolódás­hoz. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítani tudjuk gazdasági növekedésünk ki­elégítő ütemét. — A hatékonyság növelésé­nek megalapozásával egyide­jűleg a tervezőmunkában meg­különböztetett figyelmet kell fordítani az egyensúlyi és az arányossági követelmények betartására. Gazdaságunk konkrét helyzetét, a külső és belső feltételek már bekövet­kezett és felmérhető módosu­lásait figyelembe véve ez egy­részt azt jelenti, hogy a követ­kező ötéves terv időszakában — de különösen az első évek­ben __ a nemzeti jövedelem n övekedésének egy meghatá­rozott hányadát nem fordít­hatjuk teljes egészében hazai célokra, hanem a csereará­nyok romlásából származó veszteségek megszüntetésére, a népgazdasági egyensúly hely­reállítására kell tartalékol- ttunk. Másrészt a mérsékeltebben növekvő belföldi felhasználás­ban olyan elosztási arányokat kell kialakítanunk, amely meg­felelő biztosítékot nyújt mind az életszínvonal, mind a ter­melés fejlesztéséhez elengedhe­tetlen beruházások rendszeres emeléséhez. Az elmondottakból az is kö­vetkezik, hogy az ötödik öt­éves terv időszakában is taka­rékos gazdálkodásra, a célok között rangsorolásra kell be­rendezkednünk. __ Az elkövetkező években t ovább fog növekedni gazdasá­gunkban a külgazdasági kap­csolatok amúgy is magas ré­szesedése, ezért csakúgy, mint fejlődésünk előző időszakában, a jövőben is minden módon arra kell törekednünk hogy fokozzuk a nemzetközi munka­megosztásba való bekapcsoló­dásunkat — hangsúlyozta a továbbiakban. — Egész fejlesztési politi­kánk, a termelés szerkeze­tének korszerűsítésére irá­nyuló törekvésünk, a tudo­mányos és technikai forra­dalom elörevitele hazánk­ban azt igénylik, hogy még szorosabbra fűzzük kapcso­latainkat a KGST-orszá- gokkal, hogy minél telje­sebben kihasználjuk a szo­cialista integrációban rejlő lehetőségeket. Ennek a jegyében kezdtük meg és folytatjuk a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal az 1976—1980-as időszakra szó­ló tervek koordinálását. Bár ez a munka még nem fejeződött be, annyi máris bizonyos, hogy jelentős előrehaladást értünk el a tervek összehangolásában, fejlesztési céljaink megalapo­zásában. — Számunkra kiemelkedő fontosságuk van azoknak a már létrejött megállapodásoknak, amelyek biztosítják, hogy az energia- és nyersanvagbehoza- tal nagyobb hányadát továbbra is a Szovjetunióból és a szo­cialista országokból fedezzük. Az érdekelt KGST-országok- kal együtt mi is bekapcsoló­dunk azokba a közös erőfeszí­tésekbe, amelyek a szovjet nyersanyag- és energiaforrások feltárásának gyorsítására, a termelőkapacitások bővítésére, a szállítási hálózat kiépítésére irányulnak. így többek között részt veszünk az Orenburgtól induló több ezer kilométeres gázvezeték, az uszty—i’imszki c9lluló2kombinát, a kijembaje- vi azbesztbányászati és dúsító­kombinát létesítésében. Rend­kívül jelentős az a megállapo­dás is, amelyet a 750 kV-os nemzetközi villamos távveze­ték-hálózat kiépítéséről kötöt­tünk. E rendszer első gerinc­vezetéke Magyarországon át vezet majd, s ez növekvő vil- lamosenergia-importot tesz szá­munkra lehetővé. — Energiagazdálkodásunk biztonsága szempontjából meg­határozó szerepe van a Barát­ság olaj- és a Testvériség gáz­vezetéknek. A nagy horderejű megállapodások sorába tarto­zik, hogy 1935-ig meghosszab­bítottuk a közismert magyar— szovjet timföld-alumínium egyezményt. Nagyméretű ter­melési együttműködés előké­szítését kezdtük meg a vegy­ipar különböző ágaiban, így mindenekelőtt a petrolkémiá­ban, a vegyi szálak termelésé­ben, a gumiiparban. Tovább folytatjuk a járműiparban, a számítógépgyártásban és más gépipari ágakban már kiala­kult kooperációs együttműkö­dést, és úiabb területekéi ké­szítünk elő a szakosítás és a kooperáció kibővítésére. — Meggyőződésünk, hogy az együttműködésben rejlő lehe­tőségeket azonban még távol­ról sem merítettük ki — fűz­te hozzá. — Arra van sziiksev, hogy aktívan és kezdeményező­én vegyünk részt a szocia­lista gazdasági integráció illesztésében, mert ez a fő útja annak, hoev az egymás közötti eazdasíW kapcsolataink még tnrtó- sabbakká és közős hasz­nunkra eredménvesebbek­ké váljanak. - ! Szóit arról is, hogy fejlesz­teni kívánjuk gazdasági kap­csolatainkat a tőkés országok­kal, és nagyobb súlyt akarunk helvezni az együttműködés bő­vítésére a fejlődő országokkal. Ugyanakkor továbbra is fel­lépünk a még meglévő, nyílt és láthatatlan kereskedelmi akadályok, diszkriminációk el­len, a Nyugat-Európában ér­vényesülő mezőgazdasági pro­tekcionizmus megszüntetéséért. — összhangban eddigi poli­tikánkkal, az ötödik ötéves terv időszakában is biztosíta­ni kívánjuk, hogy a szocialista építés járjon együtt a dolgozó nép életszínvonalának és élet- körülményeinek rendszeres fejlődésével. Fontos követel­ménynek tartjuk, hogy erősöd­jék a végzett munka szerinti elosztás szocialista elve. Egy­szóval, súlyt kívánunk fektetni a munkateljesítményeken ala­puló reálkeresetek növelésére, a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklésére, a társadalmi juttatásoknak a kulturális és egészségügyi vi­szonyok javulásával összhang­ban álló bővítésére. Célunk, hogy fenntartsuk a lakásépítés már elért magas szintjét, és tovább bővítsük az ellátó in­tézmények hálózatát Szocialista épííőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva megállapította hogy azok — a világban végbe­menő pozitív változások eredményeként — szá­munkra mind kedvezőbbé válnak. Amikor terveink készítésekor számba vesszük mozgósítható erőinket, ma jobban érzékel­hetjük, mint bármikor koráb­ban azt az óriási erőt, amelyet hazánknak a világban elfoglalt helye, a szocialista világrend- szerhez tartozásunk jelent. Ez meghatározza céljainkat és tennivalóinkat, szövetségese­inkhez és ellenségeinkhez való viszonyunkat. — A világfejlődés olyan sza­kaszba érkezett, amikor az enyhülés a világpolitika fő irányzatává vált, s a nemzet­közi viszonyokat a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása, kapcsolataink je­lentős javulása jellemzi. A szocialista országok, a haladó erők ennek a folyamatnak az elmélyítésére, az enyhülés visszafordíthatatlanná tételére törekszenek. Szívből üdvözöl­jük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és kormányának a világ népeihez, parlamentjei­hez és kormányaihoz intézett május 9-i felhívását. Ez a fel­hívás olyan nemzetközi légkör és- együttműködés kialakítását szorgalmazza, amely minden ország és nép számára meg­teremti a biztonságot. Egyet­értünk az európai közvéle­mény képviselőinek ez év áp­rilisában, Belgiumban tartott második közgyűlése zárónyi- latkozetával. Támogatjuk a közgyűlés állásfoglalását az enyhülési folyamat kiszélesíté­se és Európa békés jövője ér­dekében. . — A kedvező nemzetközi változások legfontosabb té­nyezője a Szovjetunió, a szocialista közösség növek­vő gazdasági, katonai ere­je, nemzetközi befolyása, egyeztetett külpolitikája. Mí megtanultuk és valljuk, hogy a nemzetközi enyhülés térhódításának záloga a szo­cialista országok, a haladó erők egysége, összeforrottsága. Az erőviszonyoknak a szocia­lizmus, a haladás javára tör­ténő változása, a békéért har­coló néptömegek fellépése ar­ra kényszeríti a vezető tőkés- országok uralkodó köreit, hogy az emberiség sorsát érintő kér­désekhez nagyobb józansággal és. realitásérzékkel közeledje­nek. Meggyőző tapasztalatok tanúsítnak, hogy az enyhülés térhódítása szerte a világon — így földrészünkön is — kedvez a haladó erők küzdelmének. Befejezésül a Központi Bi­zottság és a kormány nevében kérte a nagygyűlés résztvevőit, tettekkel és szavazatukkal tá­mogassák a Hazafias Népfront programját és jelöltjeit. A nagy tapssal fogadott be­széd után a nagygyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. A pálfai művelődési otthon« ban tegnap este tartott válasz­tási nagygyűlésen részt vettek a környező községek választó­polgárainak képviselői is. La­kos József, a termelőszövetke­zet elnöke köszöntötte a meg­jelenteket, köztük Szabópál Antalt, a választási nagygyűlés szónokát. A művelődési ott­hon színpadán helyet foglaltak a pálfai közös gazdaság kiváló dolgozói, párt- és állami tiszt­ségviselők, a környező közsé­gek vezetői. A nagygyűlés kö­zönségének Szabópál Antal mutatta be a választókerület képviselőjelöltjeit: Szászvári Lajost és Oríovácz Györgyöt, maid beszédet mondott. Az alábbiakban részleteket köz­lünk a választási nagygyűlésen elhangzott beszédből. Szabópál Antal beszéde A pálfai választók előtt Sza­bópál Antal azzal kezdte be­szédét,! hogy megállapította; olyan időben kerül sor az or­szággyűlési képviselőválasztás­ra, amikor mérlegre tettük szo­cialista hazánk építésében el­ért eredményeket. Összegez­te a XI. Dártkongresszus a ten­nivalóinkat is. Az eredmé­nyekről szólva elmondotta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája folytán szocialista társadal­munk erősödött, szilárdult a munkásosztály hatalma, erősö­dött a munkás-paraszt szövet­ség, teljesebbé vált a társada­lom egysége, a szocialista nem­zeti egység. A négy esztendeje választott országgyűlés, népi hatalmunk legfelsőbb szerve, teljesítette a választóktól kapott megbízatá­sát. Dolgozó népünk magasabb szinten folytatta a szocializ­mus építését, anyagiakban és szellemiekben egyaránt gyara­podott hazánk. A szocialista társadalmi rendszer megingat­hatatlan, mert mélyen gyöke­rezik a népben — állapította meg a szónok. Ezütán részle­tesen beszélt az elmúlt válasz­tási. ciklus alatt elért eredmé­nyeinkről, az életszínvonal alakulásáról* — A választások alkalmá­ból, amikor felmérjük a meg­tett utat és számba vesszük a megoldásra váró feladatokat, e munkában biztos iránytű szá­munkra a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált, népünk által támogatott politikája. Az a célunk, hogy eredményesen befejezzük IV. ötéves tervün­ket és felkészüljünk az V. öt­éves terv kezdésére. A párt XI. kongresszusa megjelölte az utat, politikánk ismert a dol­gozó tömegek előtt. A közélet eleven és sok fóruma napja­inkban éppen azért működhet és élénkülhet, mert a párt- és az állampolitika célja és mód­szere őszinte, közérthető és kö­zel áll a legkülönfélébb embercsoportok érdekéhez. Rövidebb-hosszabb távon ki­váltja mind több ember cse­lekvő egyetértését. Ez a politi­ka következetesen szélesíti a gazdasági, a termelési, az ál­lami, a szociálpolitikai, köz­művelődési és számos más kérdésben a beleszólásra, dön­tésre jogosult emberek körét. — Szocialista építőmunkánk hazai és nemzeti feltételei kedvezőek. Van harcedzett pártunk, öntudatos munkás- osztályunk, szorgalmas pa­rasztságunk, tehetséges értel­miségünk, s ami a legfonto­sabb ; olyan nép él itt a Duna— Tisza mentén, amely szilárdan elhatározta, hogy felépíti ha­(Folytatás a 3. oldalon),

Next

/
Thumbnails
Contents