Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

Képviselőjelöltek választóik között

(Folytatás az 1. oldalról)

Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök kiemelte, hogy a Központi Bizottság 1974. december 5-i ülése gondosan elemezte a gazdálkodás változó nemzetközi és hazai feltételeit, és nagy fontosságú határozatban jelölte ki a tennivalókat. A kormány a Központi Bizottság iránymutatásával összhangban dolgozta ki ez évi tervünket, a végrehajtás feladatait pedig részletes és konkrét intézkedési programban határozta meg. Mint ismeretes, a tervbe foglalt célok elérésének fontos feltétele, hogy meggyorsítsuk a termelés szerkezetének átalakítását, javítsuk gazdaságosságát; fokozzuk iparunk és mezőgazdaságunk exportteljesítményeit; általánossá tegyük a pénzeszközökkel, az energiával és az anyaggal való takarékosságot; a gazdaság minden területén céltudatosabban hasznosítsuk a meglévő tartalékokat és lehetőségeket.

— Ma már hozzávetőleges képet alkothatunk arról, hogyan halad a Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtása — mondotta ezután. — Gazdaságunk az elmúlt öt hónapban is dinamikusan fejlődött, az ipari termelés a tervezett ütemben növekedett. A mezőgazdaságban a tavaszi munkákat rendben és jó minőségben elvégezték.

— A vállalatok számos intézkedést dolgoztak ki belső tartalékaik feltárására, az energia- és anyagtakarékosság fokozására, és megkezdték azok végrehajtását. Lendületesen folytatódik és új — a népgazdaság érdekeit jól Szolgáló — célokkal bővült a szocialista munkaverseny. Ezek kedvező jelek. Vannak azonban más, kevésbé biztató tények is, melyek arra mutatnak, hogy a végrehajtás még nem mindenben felel meg a követelményeknek. Ezek közé tartozik, hogy a beruházásokra és a jövedelmekre folyósított összegek meghaladják a tervben előirányzott mértéket, az elmúlt évben felhalmozott készletek hasznosítása lassan halad, a munkaerő-gazdálkodás javítására még nem születtek megfelelő intézkedések. Mindezek mellett a legtöbb gondot kz okozza, hogy a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünkben a behozatal meghaladja, a kivitel pedig továbbra is alatta marad a tervben előirányzott színvonalnak, sőt azt a mértéket sem éri el, amit az elmúlt év hasonló időszakában teljesítettünk.

— Az elkövetkező hónapok legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy az import mérséklésével egy időben az eddiginél többet tegyünk, nagyohb erőt összpontosítsunk a tőkés exportárualapok növelésére, versenyképességük javítá■ vM-- v* sara.

'WH í

Nem'esak ez évi tervünk teljesítése, de a következő évekre előirányozható fejlődés is

nagymértékben attól függ,

hogy mennyire leszünk képesek a feladatokkal megbirkózni. A kormány elsőrendű kötelességének tartja, hogy folyamatosan ellenőrizze, és ha szükséges, újabb intézkedésekkel biztosítsa a népgazdaság 1975. évi tervének teljesítését.

Hangsúlyozta, hogy a mégoly helyes központi intézkedések sem helyettesíthetik a társadalom cselekvő támogatását, a vállalatok aktív és kezdeményező munkáját, a. szocialista munkaverseny lendítő erejét. A feladatok nem könnyűek, de felelősebb, fegyelmezettebb, tervszerűbb munkával, erőink összpontosításával teljesíteni tudjuk azokat. Erre kötelez bennünket a Központi Bizottság decemberi határozata, ezt kívánja népünk érdeke.

Ezután az ötödik ötéves terv előkészítő munkálatairól szólt a miniszterelnök. Rámutatott; pártunk XI. kongresszusának határozatai azt a feladatot tűzik elénk, hogy a következő,

1976—1930-as időszakban a nemzeti jövedelemnek mintegy 30 százalékos növelésével alapozzuk meg a társadalnv szükségletek kielégítését. A kongresszus határozata a népgazdasági tervezés és a gyakorlati cselekvés számára a legfőbb feladatot a hatékonyság növelésének meggyorsításában jelölte meg. Ez nem új követelmény, azonban most, amikor a növekedés extenzív forrásai nagyrészt kimerülnek és lényegesen nehezebbé váltak a külgazdasági feltételek, a gazdaság fejlesztését még inkább olyan vágányra kell átállítani, hogy a nemzeti jövedelem növelését mindenekelőtt a hatékonyság, a munkatermelékenység emelésével biztosítsuk.

— Más szóval,

a következő ötéves időszak gazdasági fejlődésének szorosan egybe kell kapcsolódnia a termelés műszaki színvonalának, szervezettségének állandó javításával, a termékek minőségi jellemzőinek a világgazdasági követelmények szintjére való emelésével.

— Ezért, a megkezdett úton haladva, az eddiginél is következetesebben azokra a termelőágakra kell összpontosítani szellemi és anyagi erőforrásainkat, amelyek megfelelnek adottságainknak és jó feltételekkel rendelkeznek a nemzetközi munkamegosztásba való aktiv bekapcsolódáshoz. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítani tudjuk gazdasági növekedésünk kielégítő ütemét.

— A hatékonyság növelésének megalapozásával egyidejűleg a tervezőmunkában megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egyensúlyi és az arányossági követelmények

betartására. Gazdaságunk

konkrét helyzetét, a külső és belső feltételek már bekövetkezett és felmérhető módosulásait figyelembe véve ez egyrészt azt jelenti, hogy a következő ötéves terv időszakában — de különösen az első években __ a nemzeti jövedelem

n

övekedésének egy meghatározott hányadát nem fordíthatjuk teljes egészében hazai célokra, hanem a cserearányok romlásából származó veszteségek megszüntetésére, a népgazdasági egyensúly helyreállítására kell tartalékol- ttunk.

Másrészt a mérsékeltebben növekvő belföldi felhasználásban olyan elosztási arányokat kell kialakítanunk, amely megfelelő biztosítékot nyújt mind az életszínvonal, mind a termelés fejlesztéséhez elengedhetetlen beruházások rendszeres emeléséhez.

Az elmondottakból az is következik, hogy az ötödik ötéves terv időszakában is takarékos gazdálkodásra, a célok között rangsorolásra kell berendezkednünk.

__ Az elkövetkező években

t

ovább fog növekedni gazdaságunkban a külgazdasági kapcsolatok amúgy is magas részesedése, ezért csakúgy, mint fejlődésünk előző időszakában, a jövőben is minden módon arra kell törekednünk hogy fokozzuk a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunkat — hangsúlyozta a továbbiakban.

— Egész fejlesztési politikánk, a termelés szerkezetének korszerűsítésére irányuló törekvésünk, a tudományos és technikai forradalom elörevitele hazánkban azt igénylik, hogy még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a KGST-orszá- gokkal, hogy minél teljesebben kihasználjuk a szocialista integrációban rejlő

lehetőségeket.

Ennek a jegyében kezdtük meg és folytatjuk a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal az 1976—1980-as időszakra szóló tervek koordinálását. Bár ez a munka még nem fejeződött be, annyi máris bizonyos, hogy jelentős előrehaladást értünk el a tervek összehangolásában, fejlesztési céljaink megalapozásában.

— Számunkra kiemelkedő fontosságuk van azoknak a már létrejött megállapodásoknak, amelyek biztosítják, hogy az energia- és nyersanvagbehoza- tal nagyobb hányadát továbbra is a Szovjetunióból és a szocialista országokból fedezzük. Az érdekelt KGST-országok- kal együtt mi is bekapcsolódunk azokba a közös erőfeszítésekbe, amelyek a szovjet nyersanyag- és energiaforrások feltárásának gyorsítására, a termelőkapacitások bővítésére, a szállítási hálózat kiépítésére irányulnak. így többek között részt veszünk az Orenburgtól induló több ezer kilométeres gázvezeték, az uszty—i’imszki c9lluló2kombinát, a kijembaje- vi azbesztbányászati és dúsítókombinát létesítésében. Rendkívül jelentős az a megállapodás is, amelyet a 750 kV-os nemzetközi villamos távvezeték-hálózat kiépítéséről kötöttünk. E rendszer első gerincvezetéke Magyarországon át vezet majd, s ez növekvő vil- lamosenergia-importot tesz számunkra lehetővé.

— Energiagazdálkodásunk biztonsága szempontjából meghatározó szerepe van a Barátság olaj- és a Testvériség gázvezetéknek. A nagy horderejű megállapodások sorába tartozik, hogy 1935-ig meghosszabbítottuk a közismert magyar— szovjet timföld-alumínium egyezményt. Nagyméretű termelési együttműködés előkészítését kezdtük meg a vegyipar különböző ágaiban, így mindenekelőtt a petrolkémiában, a vegyi szálak termelésében, a gumiiparban. Tovább folytatjuk a járműiparban, a számítógépgyártásban és más gépipari ágakban már kialakult kooperációs együttműködést, és úiabb területekéi készítünk elő a szakosítás és a kooperáció kibővítésére.

— Meggyőződésünk, hogy az együttműködésben rejlő lehetőségeket azonban még távolról sem merítettük ki — fűzte hozzá.

— Arra van sziiksev, hogy aktívan és kezdeményezőén vegyünk részt a szocialista gazdasági integráció illesztésében, mert ez a fő útja annak, hoev az egymás közötti eazdasíW kapcsolataink még tnrtó- sabbakká és közős hasznunkra eredménvesebbekké váljanak. - !

Szóit arról is, hogy fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal, és nagyobb súlyt akarunk helvezni az együttműködés bővítésére a fejlődő országokkal. Ugyanakkor továbbra is fellépünk a még meglévő, nyílt és láthatatlan kereskedelmi akadályok, diszkriminációk ellen, a Nyugat-Európában érvényesülő mezőgazdasági protekcionizmus megszüntetéséért.

— összhangban eddigi politikánkkal, az ötödik ötéves terv időszakában is biztosítani kívánjuk, hogy a szocialista építés járjon együtt a dolgozó nép életszínvonalának és élet- körülményeinek rendszeres fejlődésével. Fontos követelménynek tartjuk, hogy erősödjék a végzett munka szerinti elosztás szocialista elve. Egyszóval, súlyt kívánunk fektetni a munkateljesítményeken alapuló reálkeresetek növelésére, a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklésére, a társadalmi juttatásoknak a kulturális és egészségügyi viszonyok javulásával összhangban álló bővítésére. Célunk, hogy fenntartsuk a lakásépítés már elért magas szintjét, és tovább bővítsük az ellátó intézmények hálózatát

Szocialista épííőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva megállapította hogy azok — a világban végbemenő pozitív változások eredményeként — számunkra mind kedvezőbbé válnak.

Amikor terveink készítésekor számba vesszük mozgósítható erőinket, ma jobban érzékelhetjük, mint bármikor korábban azt az óriási erőt, amelyet hazánknak a világban elfoglalt helye, a szocialista világrend- szerhez tartozásunk jelent. Ez meghatározza céljainkat és tennivalóinkat, szövetségeseinkhez és ellenségeinkhez való viszonyunkat.

— A világfejlődés olyan szakaszba érkezett, amikor az enyhülés a világpolitika fő irányzatává vált, s a nemzetközi viszonyokat a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása, kapcsolataink jelentős javulása jellemzi. A szocialista országok, a haladó erők ennek a folyamatnak az elmélyítésére, az enyhülés visszafordíthatatlanná tételére törekszenek. Szívből üdvözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és kormányának a világ népeihez, parlamentjeihez és kormányaihoz intézett május 9-i felhívását. Ez a felhívás olyan nemzetközi légkör és- együttműködés kialakítását szorgalmazza, amely minden ország és nép számára megteremti a biztonságot. Egyetértünk az európai közvélemény képviselőinek ez év áprilisában, Belgiumban tartott második közgyűlése zárónyi- latkozetával. Támogatjuk a közgyűlés állásfoglalását az enyhülési folyamat kiszélesítése és Európa békés jövője érdekében. .

— A kedvező nemzetközi változások legfontosabb tényezője a Szovjetunió, a szocialista közösség növekvő gazdasági, katonai ereje, nemzetközi befolyása, egyeztetett külpolitikája.

Mí megtanultuk és valljuk,

hogy a nemzetközi enyhülés térhódításának záloga a szocialista országok, a haladó erők egysége, összeforrottsága. Az erőviszonyoknak a szocializmus, a haladás javára történő változása, a békéért harcoló néptömegek fellépése arra kényszeríti a vezető tőkés- országok uralkodó köreit, hogy az emberiség sorsát érintő kérdésekhez nagyobb józansággal és. realitásérzékkel közeledjenek. Meggyőző tapasztalatok tanúsítnak, hogy az enyhülés térhódítása szerte a világon — így földrészünkön is — kedvez a haladó erők küzdelmének.

Befejezésül a Központi Bizottság és a kormány nevében kérte a nagygyűlés résztvevőit, tettekkel és szavazatukkal támogassák a Hazafias Népfront programját és jelöltjeit.

A nagy tapssal fogadott beszéd után a nagygyűlés a Himnusz hangjaival ért véget.

A pálfai művelődési otthon« ban tegnap este tartott választási nagygyűlésen részt vettek a környező községek választópolgárainak képviselői is. Lakos József, a termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Szabópál Antalt, a választási nagygyűlés szónokát. A művelődési otthon színpadán helyet foglaltak a pálfai közös gazdaság kiváló dolgozói, párt- és állami tisztségviselők, a környező községek vezetői. A nagygyűlés közönségének Szabópál Antal mutatta be a választókerület képviselőjelöltjeit: Szászvári

Lajost és Oríovácz Györgyöt, maid beszédet mondott. Az alábbiakban részleteket közlünk a választási nagygyűlésen elhangzott beszédből.

Szabópál Antal beszéde

A pálfai választók előtt Szabópál Antal azzal kezdte beszédét,! hogy megállapította; olyan időben kerül sor az országgyűlési képviselőválasztásra, amikor mérlegre tettük szocialista hazánk építésében elért eredményeket. Összegezte a XI. Dártkongresszus a tennivalóinkat is. Az eredményekről szólva elmondotta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája folytán szocialista társadalmunk erősödött, szilárdult a munkásosztály hatalma, erősödött a munkás-paraszt szövetség, teljesebbé vált a társadalom egysége, a szocialista nemzeti egység.

A négy esztendeje választott országgyűlés, népi hatalmunk legfelsőbb szerve, teljesítette a választóktól kapott megbízatását. Dolgozó népünk magasabb szinten folytatta a szocializmus építését, anyagiakban és szellemiekben egyaránt gyarapodott hazánk. A szocialista társadalmi rendszer megingathatatlan, mert mélyen gyökerezik a népben — állapította meg a szónok. Ezütán részletesen beszélt az elmúlt választási. ciklus alatt elért eredményeinkről, az életszínvonal alakulásáról*

— A választások alkalmából, amikor felmérjük a megtett utat és számba vesszük a

megoldásra váró feladatokat, e munkában biztos iránytű számunkra a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált, népünk által támogatott politikája. Az a célunk, hogy eredményesen befejezzük IV. ötéves tervünket és felkészüljünk az V. ötéves terv kezdésére. A párt XI. kongresszusa megjelölte az utat, politikánk ismert a dolgozó tömegek előtt. A közélet eleven és sok fóruma napjainkban éppen azért működhet és élénkülhet, mert a párt- és az állampolitika célja és módszere őszinte, közérthető és közel áll a legkülönfélébb embercsoportok érdekéhez. Rövidebb-hosszabb távon kiváltja mind több ember cselekvő egyetértését. Ez a politika következetesen szélesíti a gazdasági, a termelési, az állami, a szociálpolitikai, közművelődési és számos más kérdésben a beleszólásra, döntésre jogosult emberek körét.

— Szocialista építőmunkánk hazai és nemzeti feltételei kedvezőek. Van harcedzett pártunk, öntudatos munkás- osztályunk, szorgalmas parasztságunk, tehetséges értelmiségünk, s ami a legfontosabb ; olyan nép él itt a Duna— Tisza mentén, amely szilárdan elhatározta, hogy felépíti ha(Folytatás a 3. oldalon),