Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

Az egészségügyi dolgozók fele már csökkentett munkaidőben dolgozik Elkészült az egészségügyi dolgozók munkaidő-csökkenté­sének előzetes mérlege. Mint ismeretes, a csökkentett mun­kaidőt az egészségügy terü­letén — január 1-től az év végéig — fokozatosan, úgy kell bevezetni, hogy az ne za­varja a lakosság egészségügyi és szociális ellátásának fo­lyamatosságát, egyenletessé­gét, és közben az ellátás szín­vonala se csökkenjen. Az in­tézkedés emellett hangsúlyoz­ta, hogy a csökkentett munka­idő az egészségügyben nem feltétlenül szabad szombato­kat, hanem a hét többi nap­jain kiadható szabadnapokat jelent, hiszen a betegek fo­lyamatos ellátását a csökken­tett munkaidő ellenére a hét minden napján biztosítani kell. Az Egészségügyi Miniszté­riumban ezzel kapcsolatban elmondották: az intézkedés életbe lépését követő öt hó­nap után az egészségügyi dol­gozóknak már több mint fele rövidített munkaidőben dol­gozik. A munkaidő csökkenté­sét a legtöbb helyen kétheten­kénti szabadnapok biztosítá­sával, illetve a szabadnapok összevonásával, néhol pedig a két módszer kombinációjával oldották meg. A kórházak­ban és a klinikákon a két­hetenként biztosított szabad­napok a leggyakoribbak, míg a rendelőintézeti dolgozók munkaidejének csökkentésé­nél általában a szabad szom­batos megoldást választották. A rövidített munkaidő beve­zetése a községi alapellátás, a falusi körzeti orvosi rendelők dolgozóinál okozza a legtöbb gondot. Egyes megyékben és ' 'járásokban ugyanis " igen’ ma­gas az üres körzeti orvosi ál­lások száma,, és emiatt -sem a szabadnapok kéthetenkénti, sem azok összevont, egy-három hónapon belüli kiadását nem tudják megoldani. A vidéki körzeti orvosi rendelőkben ugyanakkor az év első két hó­napjában az influenzajárvány is nehezítette a csökkentett munkaidő bevezetését. Ahol a heti munkaidő-rövidítést át­gondolt tervek alapján vezet­ték be, ott helyettesítő állá­sok szervezésével a szabadna­pok összevonását is meg tud­ták oldani. Ahol viszont az ilyen helyettesítő állások bé­rét más célra használják fel, ott a körzeti orvosoknak egy­mást kell helyettesíteniük. Az első tapasztalatok sze­rint a rövidített munkaidő be­vezetése azokban az intézmé­nyekben okoz legkevesebb gondot, amelyekben kellően figyelembe vették a folyama­tos betegellátás követelmé­nyeit, az egészségügy munka­erő-problémáit, és az intézke­désnek fokozatosan próbáltak érvényt szerezni. Egyes helye­ken viszont a munkaidő csök­kentését eleve mechanikusan értelmezték, és úgy fogták fel, mintha szabad szombatok bevezetéséről lenne szó. A minisztérium illetékesei — az első tapasztalatok alap­ján — ezért hangsúlyozzák: a betegek folyamatos ellátásá­nak zavartalanságát és a sza­badnapok biztosítását elsősor­ban a munka jobb megszer­vezésével kell megoldani. (MTI) Egy. viszonylag ritka, de ve­szélyes betegség megelőzésére rendelte el az újszülöttek kö­telező anyagcsere-szűrővizsgá­latát az egészségügyi minisz­ter. Speciális módszerrel az újszülöttek egyetlen csepp vé­réből kimutatható a szervezet, anyagcserezavara, amely miatt a még egészséges csecsemő egy-két év alatt súlyos ideg- rendszeri zavarokban szenve­dő, szellemileg elmaradott em­berré válhat. A phenylketonuria (pku) né­ven ismert súlyos, egy-két év. tizede még gyógyíthatatlannak vélt betegséget egy enzim hiá­nya okozza, amely az aminó- sav, a phenylalanin lebontá­sáért „felelős” a szervezetben. Ha ebből az anyagból túl sok Bolgár animációs filmek Közismerten kimagasló eredményeket ért el a bolgár animációsfilm-gyártás. Az utóbbi évek egyik legjelentő­sebb alkotása az ismert rajz­filmrendező és -szerző, Donjo Donev „De facto” című film­je volt, amelyet Oberhausen- ben és Várnában aranyérem­mel, Lipcsében pedig a leg­jobb animációs filmek kíilön- díjával tüntettek ki. A kis- film-stúdió további érdekes díjnyertes produkciói 1974- ben a következők voltak: Rad- ka Bacsvarova „Indigo kalóz” és „Bravo” című filmjei, va­lamint Sztojan Dukov „Slá­gerbe, továbbá „Az elektromos háziasszony” Kriszto Topusza- novtóL A stúdió 1. számú alkotó- csoportja jelenleg 14 filmmel foglalkozik. Ezek közül a leg­érdekesebb Zdenka Dojcseva „Comics” című filmje, amely­ben a nyugati pop-őrületet gú­nyolja ki Iván Veszelinov ren­dező. „Kézimunka” című film­je öt miniatűrből áll, amely a nyugati társadalom elember- telenedését ítéli el. halmozódik fel. gátolja az idegszövetek és az agy normá­lis fejlődését. Ez a rendkívül súlyos betegség azonban a cse­csemőkorban megkezdett, több évig tartó különleges dié­tával megelőzhető. , v. A szűrővizsgálat biztonságot, jelent a szülőknek, mert a hoz­zá szükséges vérmintát a kór­házak egészséges újszülöttek­nél a születést követő négy-öt napon, koraszülötteknél két hé­ten belül megküldik az illeté­kes laboratóriumnak, s rend­ellenesség esetén azonnal érte. síthetik a szülőket. Ilyenkor idejében megkezdhető a szük­séges diéta, amelyhez az SZTK ingyen tápszert, a szakorvo­sok pedig otthon is használ­ható ételrecepteket adnak. Másfél millió hektár nap­fény, ózon és erdő — ez lesz a Szibéria második legnagyobb városa, Omszk környékén épü­lő hatalmas üdülőövezet. A hagyományos elképzelés szerint Szibéria rendkívül szi­gorú időjárású terület. Ez azonban egyoldalú nézet, hi­szen a hatalmas országrész több zónája kellemes klimati­kus viszonyokkal rendelkezik. Kelet-Szibériában például nyá­ron ugyanannyi a napsütéses napok száma, mint a Krímben. Alig van Lengyelországnak olyan vidéke, amelyet gazda­sági és természetrajzi szem­pontból is annyi vizsgálatnak vetettek volna alá, mint a katowicei vajdaságban fekvő Bedzint. A Katowice Vas- és Kohókombinát — amely az or­szág legnagyobb ilyen létesít­ménye lesz, s már az első sza­kasz befejezése után évente 4,5 millió tonna acélt termel — építési munkálatait szá­mos földtani, éghajlati és hid­rológiai vizsgálat előzte meg. Számos környezetvédelmi rendszabályt dolgoztak ki, hogy a földet, vizet és levegőt megóvják a kohókombinát ne­gatív hatásaitól. A kivitelezést Megjelent a tizenkét kötetes örmény enciklopédia első köte­te, Ez a fundamentális munka a maga nemében teljesen egye­dülálló. ilyen mű kiadására a Kaukázuson túli köztársaság történetében még nem került sor. A lexikon, amelynek kiadá­sa 1980-ban fejeződik be, több mint SO 000 címszóban fogja feldolgozni Örményország tör­ténelmét. néprajzát, geológiá­ját. művészetét, irodalmát és gazdasági életét. A kiadvány lapjain gazdag tényközlő anya­got talál majd az olvasó arról, Rendkívül sok a gyógyvízfor­rás, s szintén gyógyító hatású lehet a. kemény, de száraz tél is. E feltételek számbavétele után döntöttek az üdülőövezet létrehozásáról. A tervek sze­rint szanatóriumokat, szállodá­kat, sport- és szórakoztató lé­tesítményeket építenek Omszk környékén, mintegy száz. kilo­méteres sugarú körzetben. Az üdülőterület egyidejűleg 200 000 vendéget fogadhat majd. (BUDAPRESS — APN) Környezetvédelem lengyel módra Tizenkét kötetes mű Örményorsxágró l végző szovjet és lengyel válla­latok három éve dolgoznak a kohó építésén, a környezetvé­delmi program szigorú betar­tásával. A kohó körüli zöldövezet ki­alakítását az új E—22-es euró­pai autópálya hosszában még ez év tavaszán elkezdték. Egy­előre 50 hektáros területet készítettek elő, amelyen gyor­san növő nyárfákat, majd ju­hart, fűzfát, fekete lucfenyőt, tölgyfát, orgona- és más bok­rokat ültetnek. Ősszel kezdő­dik meg a védőövezet befásí- tása további 10o hektáron, ké­sőbb pedig a kohó környékét és más területeket ültetnek bei hogy milyen eredményeket éri el Örményország a szoi'jet ha­talom évei alatt az élet külön­böző területén. A köztársaság­bari sok ágazatból álló hatal­mas Ipar fejlődött ki, s mező- gazdasága is magas szinten áll. Az olvasó számára nem minden érdekesség nélkül való megtudni például azt. hogy az örmény ipari termelés volume­ne 1913-hoz képest 220-szoro- sára nőtt. A köztársaságban jelenleg 130 tudományos központ műkö­dik. köztük az örmény Tudo­mányos Akadémia. Hatályba lépett az újszülöttek kötelező szűrővizsgálatáról szóló rendelet Herceg János: KIRÄHIDULäS A marna fehér kötény­ben odaállt a kitárt kapuhoz, s még a szíve is átnevetett az utca másik ol­dalára. Mert ott álltak a szom­szédok vasárnapi tétlenségben bámészkodva, mivel ünneplő­be öltözni és bemenni a falu­ba korán volt még. Hiszen, szó sincs róla, behajthatta volna a kapu két szárnyát Kristóf is. a félkegyelmű mindenes. Vár­hattak volna még a kocsmák­ban a kenyérre, a Csingilingi csárdába se kenyeret kért a vendég vasárnap hajnali hat­kor, úgyhogy igazán ráért vol­na elkocogni a két bicikli­kerékre szerelt ládával, s benne a barnára sült kenyerekkel. S máskor is az ő dolga volt a kaput kinyitni és becsukni. De ezt az élvezetet, hogv utána­nézzen a kigördülő új kocsi­nak. s aztán végiglegeltesse tekintetét az ámuldozó és irigykedő szomszédokon, sem­mi pénzért nem engedte volna át a bolondnak a mama. Ott is volt már száján a mese, hogy­ha majd felporzik az út a lá­nya meg a veje után, s ő be­csukja a kaput, átkiáltsa a szomszédoknak: — Elmennek egy kicsit a gyerekek az anokámhoz. Kiké­rik az intézetből, aztán kivi­szik Palicsra, mert mondják, ott már kinyitott a strand és a vígadó előtt katonazene mu­zsikál. Ott megebédelnek, dél­utánra már itthon is vannak evvel az új kocsival. És ha senki se kérdezi, mi­kor vették az új kocsit és mennyiért, akkor magától mondja majd, s csak úgy mel­lékesen : — Azt mondja a vejem, ha már kocsit veszek, akkor autó legyen, nem pedig holmiféle tragacs! Nem bánom, ha há­romszor annyiba kerül is! Hát ez lett volna a mondó- kája, szépen előkészítette már magában, s most csak állt haptákban ott a kapunál és várt. Veje már begyújtotta a motort, de akkor a lányának eszébe jutott, hogy ott maradt a konyhában, a kredenc tete­jén a skatulya, benne a süte­ménnyel, szaladjon csak el ér­te. És mire visszajött, a bolond már megint toporzékolt. — A Máriáját az anyátok­nak! Mi vagyok én?! Máma még kolbászt se kaptam reg­gelire, de dirigálni azt tud­tok! Itt van, hordjátok ti szét a kenyeret! És lecsapta a targonca rúd- ját, pedig már befogta magát melléje, s a szomszédok Sze­mérmetlenül röhögtek rajtuk. — Jaj, istenem, már megint cirkuszt rendez nekem! — szállt ki a kocsiból felcsúszott szoknyáját húzgálva, selyem esőköpenyben a pékné. — Mondtam már, mama, ne spó­rolja nekem azt a rohadt kol­bászt! Kitettem a sonkát is, a főtt tojást meg a kolbászt is az asztalra, maga meg elrakja előle! Hát most boldogabb av­val a darabka kolbásszal? — Jaj, hát tudom én?! — védekezett a mama, és majd elsüllyedt szégyenében. — Azt mondtad, a tojást félreteszed rakott krumplinak holnapra. És volt még sült szalonna, meg is ette... — Nézze, Kristóf — lépett a bolondhoz a pékné, s vállára tette a kezét. — Magának nem szabad mindjárt fölvenni, ha a Feri mond valamit. Ha nem akarja kivakami a teknőt má­ma, mert vasárnap van, majd megcsinálja holnap. Azt a Fe­ri csak úgy mondja! És tudja nagyon jól, hogy én mindég a maga pártját fogom. Igaz? A bolond nem adta meg mindjárt magát, de engedel­mesen tűrte vállán az asszony kezét, s hangjában már ott volt a meghunvászkodás. — Mindég csak macerálják az embert! És a tisztelendő úr is mondta, be kék menni Mo­nostorra, Kristóf, elhozni a gyertyát a mézesbábostól... — Jó, hát majd elmegy! Honnan tudta volna az uram, hogv még a tisztelendő úr is megkérte valamire! De ha si­et, délre Monostort is megjár­ja. Mama, hozzon ki egy szép szál kolbászt Kristófnak és egy pohár bort is! — Kapsz egy beöntést, — szólt ki a pék a volán mellől röhögve — és akkor elmegy a bónád. Csak be ne rúgj ne­kem. — Én, Feri, én? Hát tavaly a búcsúba, mikor a legények elkezdtek itatni, mi bajom volt énnekem? Ittam, mint a hét­szentség! Fölemeltem a doktor urat a levegőbe, még vittem is egy darabon... A pékné úgy állt a bolond meggömyedt alakja fölött, ki­rálynői fölénnyel, mint az ál­latszelídítő, ha az oroszlán megfeledkezik magáról és üvölteni kezd a cirkuszban. Még a fél kesztyűjét is úgy csapkodta tempósan a comb­jához, mintha korbácsot su­hogtatna. — Nem hagy engem az én nagyságám, ugye, nem hagy! — kiáltott fel Kristóf miután pillanatok alatt magába tömte a kolbászt és lehajtotta a bort, miközben a mama gyűlölköd­ve nézte. — Még a teknyót is kivakarom, a gyertyát is elho­zom. Olyan igaz, mint a hét­szentség I — Jól kezdődik ez a kirán­dulás — mondta a pékné, s hosszú lábaival, lassú, ele­gáns léptekkel odament az új kocsihoz, beült az ura mellé, s a mama már csukhatta is be utánuk a kaput. De hiába, minden el volt rontva. A szomszédok még kinn álltak, s arcukon ott volt a káröröm, úgyhogy egészen elfelejtette a dicsekvés szöve­gét a mama, s amit mondott, az inkább panasz volt. — Jaj. úgy félek, ho(?v ez egyszer ránk gyújtja a házat! Pedig igazán annyit ehet, amennyi belefér. Mindég mon­dom a vejemnek, ezért már egy segédet is kapna, amenv- nyit ez megzabál. Hanem ak­kor meg adóval nyúznák, azt mondja. De oda se figyelt erre senki a túlsó oldalról. Eltűntek, el- szálingóztak a szomszédok, akárcsak a porfelhőben a gyö­nyörű kocsi, amelyet mintha észre se vett volna senki. Csak a bolond elnyújtott da­nája hallatszott, ahogy boldo­gan húzta a gumikerekes ta- lyigát a kenyérrel a Csingilin- gi-csárda meg a többi kocsma felé. 1975. június & Üdülőövezet Szibériában

Next

/
Thumbnails
Contents