Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-06 / 131. szám

A* ideológiáról, az ideológiai munkáról Társadalmi céljainkkal összhangban Kevesen — kis helyen A demokratizmus iskolái PÁRTUNK XI. KONGRESZ­SZUSA az ideológiai feladato­kat a társadalom szocialista építésével, az alapvető poli- itikai célokkal összhangban vizsgálta és állapította meg. Nyilvánvaló, hogy a szocializ­mus építése a társadalmi élet minden szférájának összehan­golt és egyidejű fejlesztését követeli. Nem lehet például a gazdagság területén jelentős és tartós eredményeket elér­ni, ha a politikai és az ideoló­giai fejlődés elmarad a köve­telményektől. (Ez fordítva is igaz.) Nem arról van szó, hogy ideológiai téren valami kirívó elmaradást kellene pótolni. Eredményeink jelentősek, „to­vább erősödött a marxizmus —leninizmus eszméinek befo­lyása” — állapította meg a XI. kongresszus határozata. Az ideológia iránti nagy fi­gyelmet pártunkban minde­nekelőtt a további szocialista fejlődés általános igénye ma­gyarázza. „A szocialista épí­tés előrehaladásával növek­szik a párt ideológiai tevé­kenységének jelentősége. Az ideológia területén fő felada­tunk, hogy a társadalom poli­tikai egységére támaszkodva továbbfejlesszük a tömegek szocialista tudatát, segítsük a szocialista építőmunkát.”. A szocialista vonások erő­sítése tehát a társadalmi élet minden területén parancsoló szükségszerűség. Munkánk eredményességét időnként ká­rosan befolyásolja az ideoló­gia leszűkített értelmezése. Ez részben abban nyilvánul meg, hogy elvonatkoztatják a tár­sadalmi élet egyéb területei­től, úgy kezelik, mintha füg­getlenül létezne a gazdasági, politikai folyamatoktól. Az ideológia leszűkített értelme­zése az is, ha azonosítják a tudományos igényű társadal­mi elméletekkel, az ideológiai munkán pedig kizárólag bo- nyalult képzési, oktatási for- mákat-tevékenységeket érte­pek. Az ilyen és ehhez hasonló leszűkítés ellentmond a tár­sadalmi valóságnak. Az ideoló­gia tulajdonképpen társadal­mi életünk minden lényeges mozzanatában, folyamatában ■jelen van, s amíg osztályok léteznek, addig az emberi viszonylatok semmilyen for­májából nem lehet kiiktatni. Az emberek tevékenységét esz­mei indítékok, tudati célok kí­sérik: a termelésben, a köz­életi megnyilatkozásokban, az emberi kapcsolatokat érintő elhatározásoknál. Hogy csak a legegyszerűbb példát ve­gyük: a magam és a mások szempontja, a „mit adok” és a „mit kapok” minden tevé­kenység során felvetődő, ideológiai természetű kérdés, amelyben már a sorrendet is a világnézet határozza meg. MINDENNAPI ÉLETÜNK SORÁN szüntelen feladatunk, hogy állást foglaljunk a kü­lönböző társadalmi jelensé­gekkel kapcsolatban, meg­indokoljuk saját elhatározá­sainkat: mit miért teszünk, vagy miért nem teszünk; vé­leményt mondunk mások né­zeteiről, megnyilvánulásairól stb. Ezek mögött tudatosan vagy ösztönösen rendszerint társadalmi eszmék, nézetek húzódnak meg: az ideológia a társadalmi cselekvés leghét­köznapibb viszonyai között is 1973. június 6. megtalálható, ki nem kerül­hető, korunk életfeltételeivel együtt élő. Akkor is létezik és hat, ha szűklátókörűén veszünk tudomást róla. Ez azonban nagyon megbosszul­hatja magát Az ideológia természetesen nemcsak a köznapi gondolko­dásra jellemző, hanem a tu­dományos igényű társadalmi elméletekre is. A társadalmi küzdelmeket jellemző osztály­harcokban minden osztály ideológusai kialakítják azo­kat az eszméket és magatar­tási normákat, amelyek leg­inkább kifejezik az osztály érdekeit és segítik társadalmi­politikai céljai elérését. Ko­runkban osztály szempontból tu­lajdonképpen kétféle ideoló­gia létezik: a munkásosztály és a burzsoázia ideológiája. Minden társadalmi eszme, ideológiai irányzat e kettő va­lamelyikébe tartozik és ezen az alapon próbál választ adni korunk lényeges kérdéseire. A munkásosztály érdekeit kife­jező társadalmi eszme, a marxizmus—leninizmus elmé­lete tudományosan megalapo­zott ideológia. E tudományos elméleti alapokra építi osz­tályharcát,- ideológiai küzdel­mét A társadalomtudományok mindegyike magán viseli az ideológia jegyeit, a tudomány tárgyának osztályszempont­ból való megközelítését. Vo­natkozik ez a közgazdasági, a történelmi, a szociológiai, az etikai, esztétikai, filozófiai stb. tudományokra egyaránt NAPJAINKBAN a kapita­lizmus és a szocializmus vi­lágméretű küzdelmében, en­nek kísérő jelenségeként ta­núi lehetünk az ideológiai harc kiéleződésének is. A burzsoázia ideológusai arra tö­rekszenek, hogy kétségbe von­ják azt a tényt és marxista tételt, miszerint az ideológia átszövi korunk társadalmát. Azt állítják, hogy a tudomá­nyos-technikai forradalom ko­rában a társadalmi folyama­tok nagy és lényegesebb része elveszti osztályjellegét, poli­tikai töltését, a vele kapcsola­tos problémák nem ideológiai természetűek, hanem a szak- irányítás problémakörébe tar­toznak. Ez az úgynevezett „dezideologizálás”, objektíve azt a célt. szolgálja, hogy le­fegyverezze a munkásosztályt, a szocializmus erőit és szabad teret biztosítson a burzsoá eszmék érvényesülésének. A kommunista pártok ez­zel a „dezideologizálással” szembeállítják a következete­sebb és hatékonyabb ideoló­giai harcot Fokozzák a szo­cializmus híveinek elméleti marxista—leninista felkészült­ségét, határozottan fellépnek a burzsoá és a kispolgári eszmék minden megnyilvánulásával szemben akár elméleti formá­ban, akár a köznapi gondol­kodásban jelennek meg, A BURZSOÁ ÉS KISPOL­GÁRI IDEOLÓGIÁK persze a mi viszonyaink között — a fejlett szocializmus társadal­mának építésekor — más­ként jelennek meg, mint a ka­pitalista társadalomban. A legdöntőbb különbség hogy felszámoltuk osztálylétalapju­kat. Továbbélésükkel azonban még hosszabb ideig számol­nunk kell, annál is inkább, mivel a ' kapitalizmus a vi­lágnak még tekintélyes ré­szén létezik és igyekszik ideológiailag hatni a szocia­lista tábor országaira. De bel­ső viszonyainkból, a különbö­ző nem antagonisztikus osz­tályok, rétegek és csoportok létezéséből eredően is számol­nunk kell a sajátos érdekek egyes olyan megnyilvánulásai­val, amelyek nincsenek össz­hangban a szocialista esz­meiséggel, Azonban nem egyszerűen az ismeretek gazdagítása vagy a téveszmék elleni harc az ideológiai munka célja: az ideológia a társadalom átala­kításának fontos eszköze és ösztönzője. A munkásosztály ideológiája társadalmi demok­ratizmusa miatt elfogadható minden dolgozó osztály szá­mára, hiszen kifejezi ezek alapvető érdekeit is. Ezért le­hetséges, hogy a munkás- osztály ideológiai álláspont­jára helyezkedik egyre több paraszt és értelmiségi. Ez az ideológiai közeledés azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a különböző osztálytöl- tésű nézetek egymáshoz kö­zelednek és egy ponton talál­koznak, egymásban felodód­nak. A munkásosztály ideoló­giája a polgári és kispolgári ideológiákkal szemben követ­kezetes harcban és végső fo­kon kiszorításukkal nyerhet teret végleg az emberek gon­dolkodásában. Politikai együttműködésre törekszünk minden dolgozó, a szocializmus, a béke megvaló­sításában érdekelt emberrel... Azokkal is, akiknek gondol­kodásuk, szemléletük bizonyos vonatkozásban ellentétes a seocialiata ideológiával. A po­litikai együttműködésnek nem lehet kizárólagos feltétele a teljes ideológiai egység. Azon­ban a politikai együtm.űködés annál erősebb és szilárdabb, minél inkább épül a marxista —leninista ideológia közössé­gére. Úgy véljük, a politikai együttműködés kedvező fel­tételeket teremt a szocialista ideológia elfogadására. Gya­korlati munkánkban közelíté­sükre, perspektívában pedig egybeolvasztásukra törek­szünk. Ehhez sok türelemre, meggyőzésre van szükség. A MUNKÁSOSZTÁLY tár­sadalmi céljainak megvalósí­tásáért az osztályharcot a tár­sadalom életének minden te­rületén folytatja. Ezek között alapvető az ideológia területe. A fejlődés és az előrehaladás itt sem bízható a véletlenre, az ösztönökre. A társadalom legtudatosabb erőire, a szo­cialista eszmeiséget a legha­tározottabban, tudományosan és legszervezettebben képvise­lő kommunisták pártjára hé- rul az a feladat, hogy irá­nyítsa, szervezze és győzelem­re vigye ezt a harcot. A párt tagjainak kell elsősorban élen jámiok és példát mutatniuk mind ideológiai felkészültség­ben, mind e harc váilalásá­Több mint száz kilométeres körzet; Baranya, Tolna és So­mogy megye mintegy fele tar­tozik a Kohászati Alapanyag- előkészítő Közös Vállalat pécsi kirendeltségéhez. E körzetből a vállalat dolgozói 1975-ben mintegy 24 ezer tonna vas­hulladékot szándékoznak ösz- szegyűjteni. Ebben az évben is, mint a korábbiakban a legnagyobb vállalatokkal, állami gazdasá­Nem tartozik az újdonságok birodalmába a közlés, de szö­gezzük le mégis, hogy a Nép­stadion nincs Tolna megyében. Sőt, nyomban bevallhatjuk, hogy megyénkben egyetlen akkora terem sincs, melybe egy nagyközség lakosait be le­hetne zsúfolni. Miért fontos mindez? Azért, mert az élet­nek vannak olyan pillanatai, amikor jő lenne egyszerre so­kaknak sokakkal, vagy leg­alább keveseknek sokakkal szót váltaniok. Ide sorolhatók például a választási előkészü­letek is. I-apunkban sorra megjelenik valamennyi képviselőjelölt portréja. Igyekszünk ismertet­ni életútjukat, eddigi működé­süket és jelenlegi munkájukat. Mi tudjuk a legjobban, hogy bár ez esetenként 30 ezer pél­dányban történik, inkább ke­vés semmint sok. Nem pótol­hatja a személyes találkozást, az élmény erejét, amihez oly­kor valóban kisebb stadionnyi teremre lenne szükség. Ha ugyan ez igaz! Hiszen meghit­tebb a beszélgetés, ha 15—20 ember ül együtt, mintha ugyanannyi ezer. Még meghit­tebbé válik, ha nincs „jelen­léti ív”, nem strigulázzák, hogy hányán léptek be a ka­pun és az sem valamiféle sta­tisztikai adatgyűjtés tárgya, hogy ki, milyen ügyben kért szót. mondta el véleményét. A mostani választási előké­születek egyik legörvendete. sebb tapasztalata, hogy milyen sokan vettek részt kevesek számára, kis helyeken rende­zett találkozón, amikor a kép­viselőjelöltek lakóhelyükön, munkahelyükön keresték fel választópolgáraikat. Azokat, akiknek bizalma nélkül nem dolgozhatnának, sőt még pon­tosabban fogalmazva: nem lehetnek képviselők. Jobb el­nevezés hiányában nevezzük ezeket a beszélgetéseket „ré­tegtalálkozóknak”. hiszen a társadalom legkülönbözőbb ré­tegeire terjedtek ki. Amiként mondottuk, statisz­tika nem készült. Éppen ezért előfordulhatott, hogy ar alábbi listából valami kimaradt Amellett, hogy egyáltalán nem A Gabona Tröszt vállala­tai fokozatosan korszerűsí­tik, felújítják a régi malmo­kat és takarmánykeverő üze­meket. Az idén több re­konstrukció befejeződik. Az átalakított üzemek egy része az aratás utáni időszakban be­kapcsolódik az idei termés fel­dolgozásába. A fejlesztés során a takar­mánykeverő üzemeket 1975- ben mintegy 20 millió forintos költséggel korszerűsítik. Re­konstrukcióra kerül sor Szege­den, Soltvadkerten és Men­nyén. Az országban működő mintegy 170 takarmánykeverő gokkal és szövetkezetekkel a vállalat szerződést kötött a vashulladék szállítására. Sajnos sok helyen tekintik még a vashulladékot szemét­nek, holott nem az, a vaskohá­szat jelentős alapanyaga. A magyar vaskohászat előtt álló feladatok teljesítése attól is függ, miként sikerül biztosíta­ni a vashulladékot, a kohászat nélkülözhetetlen alapanyagát. Az üzemek, gazdaságok zo­ll tudjuk megmondani, hol vdL tak tizenöten és hol nyolcvan-: hárman. Szedresen és Medi­nán például pedagógusok be­szélgettek a képviselőjelölt-­tel. Bogyiszlón, Szálkán,1 öcsényben. Alsónánán lakóte­rületi közösségek tagjai. Sza- kályban a sertéstelep, Nagy-; szokolyban a tsz-gépműhelyj Nagyszékelyben a Simon tor­nyai Bőr- és Szőrmeipari Vál­lalat dolgozói De tudunk ha­sonló találkozókról Értényből. Üjiregből, Fürgédről, Felső­nyékről. Magyarkesziből. Kis- székelyből. Tolnanémedibőlj Szárazdról, Szakadátról, Diós- berényből, a gyönkí szociális otthonból és a Mezőgép helyi gyáregységből. Ugyanígy szere.: pel a községek között Varsád, Udvari. Miszla. Keszőhidegkút. Belecska, Pincehely. Németkér. Bikács. Sárszentlőrinc. Kajdacsj Györköny, a Gerjeni Állami Gazdaság, Bölcske (ismét a Mezőgép), Hogy ész és Duna- kömlőd. Dombóváron négy ré­tegtalálkozóra is sor került,' mind a négy alkalommal fia­talok ismerkedtek a képviselő- jelöltekkel. ; ; Befejezésül ai „ismerkedés*! szónál érdemes néhány pilla-« natra elidőzni. Tovább folytat-- va az első mondatokban emlí­tett gondolatot, nem kétsége^ hogy a Népstadion nyilvános­sága előtt még hangosbeszé­lő segítségével se mondaná eí valaki a maga kis közösségé­nek problémáit, gondját-baját Egészen más a helyzet, ha a hallgatóság a saját kollégái.’ állattenyésztő társai, vele egy- ivású cimborák, szomszédok, régi iskolatársak közül kerül ki. Ilyenkor az is könnyebben szól. akiből valamiféle értekez­let! hozzászólást még harapó-; fogóval se lehetne kiszedni.' Azt. hogy őszintén és közgon-: dókról beszél, a kis közössé­gekbe ellátogatott képviselő- jelöltek tanúsíthatják elsősor­ban. Nem ők mondták, mi vél­jük úgy, hogy ezek a réteg­találkozók. keveseknek kis he-- lyen folytatott beszélgetései, a demokratizmus jő iskoláinak bizonyultak, * 4 * (ordast ; üzemben sok régi gépet felújí­tanak vagy kicserélnek. A kor­szerűsítés hosszabb időt vesz igénybe, és a következő évek­ben is folytatódik. A gabonaipari ellátás szín-’ vonalának növelésére a ma-: lomioarban is rekonstrukcióra került sor. A budai malmot felújítják, ezenkívül Veszp­rémben, Siklóson és Kaposvá­rott halad jó ütemben az épít­kezés és a szerelés. A malmok korszerűsítésére szintén 20 millió forintot irányoztak elő. Az ipar a gabonasilók építés sére is gondot fordít. me megérti a vashulladék összegyűjtésének jelentőségét, Ezek közé tartozik a Bonyhá­di Zománcgyár is, amely hat­száz tonna vashulladék leszál­lítására kötött szerződést és ebből több mint száz tonnát már le is szállított Jelentős mennyiséget vár azonban a, többi Tolna megyei üzemtől,; gazdaságtól is a Kohászati Alapanyag-előkészítő Közös VáliaUl* ban.. , RÁKOS IMRE A Bonyhádi Zománcgyár hatszáz tonnát szállít Huszonnégyezer tonna vashulladék Vem szemét, hanem nélkülözhetetlen alapanyag Korszerűsítik a gabonaipart

Next

/
Thumbnails
Contents