Tolna Megyei Népújság, 1975. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-06 / 131. szám
A* ideológiáról, az ideológiai munkáról Társadalmi céljainkkal összhangban Kevesen — kis helyen A demokratizmus iskolái PÁRTUNK XI. KONGRESZSZUSA az ideológiai feladatokat a társadalom szocialista építésével, az alapvető poli- itikai célokkal összhangban vizsgálta és állapította meg. Nyilvánvaló, hogy a szocializmus építése a társadalmi élet minden szférájának összehangolt és egyidejű fejlesztését követeli. Nem lehet például a gazdagság területén jelentős és tartós eredményeket elérni, ha a politikai és az ideológiai fejlődés elmarad a követelményektől. (Ez fordítva is igaz.) Nem arról van szó, hogy ideológiai téren valami kirívó elmaradást kellene pótolni. Eredményeink jelentősek, „tovább erősödött a marxizmus —leninizmus eszméinek befolyása” — állapította meg a XI. kongresszus határozata. Az ideológia iránti nagy figyelmet pártunkban mindenekelőtt a további szocialista fejlődés általános igénye magyarázza. „A szocialista építés előrehaladásával növekszik a párt ideológiai tevékenységének jelentősége. Az ideológia területén fő feladatunk, hogy a társadalom politikai egységére támaszkodva továbbfejlesszük a tömegek szocialista tudatát, segítsük a szocialista építőmunkát.”. A szocialista vonások erősítése tehát a társadalmi élet minden területén parancsoló szükségszerűség. Munkánk eredményességét időnként károsan befolyásolja az ideológia leszűkített értelmezése. Ez részben abban nyilvánul meg, hogy elvonatkoztatják a társadalmi élet egyéb területeitől, úgy kezelik, mintha függetlenül létezne a gazdasági, politikai folyamatoktól. Az ideológia leszűkített értelmezése az is, ha azonosítják a tudományos igényű társadalmi elméletekkel, az ideológiai munkán pedig kizárólag bo- nyalult képzési, oktatási for- mákat-tevékenységeket értepek. Az ilyen és ehhez hasonló leszűkítés ellentmond a társadalmi valóságnak. Az ideológia tulajdonképpen társadalmi életünk minden lényeges mozzanatában, folyamatában ■jelen van, s amíg osztályok léteznek, addig az emberi viszonylatok semmilyen formájából nem lehet kiiktatni. Az emberek tevékenységét eszmei indítékok, tudati célok kísérik: a termelésben, a közéleti megnyilatkozásokban, az emberi kapcsolatokat érintő elhatározásoknál. Hogy csak a legegyszerűbb példát vegyük: a magam és a mások szempontja, a „mit adok” és a „mit kapok” minden tevékenység során felvetődő, ideológiai természetű kérdés, amelyben már a sorrendet is a világnézet határozza meg. MINDENNAPI ÉLETÜNK SORÁN szüntelen feladatunk, hogy állást foglaljunk a különböző társadalmi jelenségekkel kapcsolatban, megindokoljuk saját elhatározásainkat: mit miért teszünk, vagy miért nem teszünk; véleményt mondunk mások nézeteiről, megnyilvánulásairól stb. Ezek mögött tudatosan vagy ösztönösen rendszerint társadalmi eszmék, nézetek húzódnak meg: az ideológia a társadalmi cselekvés leghétköznapibb viszonyai között is 1973. június 6. megtalálható, ki nem kerülhető, korunk életfeltételeivel együtt élő. Akkor is létezik és hat, ha szűklátókörűén veszünk tudomást róla. Ez azonban nagyon megbosszulhatja magát Az ideológia természetesen nemcsak a köznapi gondolkodásra jellemző, hanem a tudományos igényű társadalmi elméletekre is. A társadalmi küzdelmeket jellemző osztályharcokban minden osztály ideológusai kialakítják azokat az eszméket és magatartási normákat, amelyek leginkább kifejezik az osztály érdekeit és segítik társadalmipolitikai céljai elérését. Korunkban osztály szempontból tulajdonképpen kétféle ideológia létezik: a munkásosztály és a burzsoázia ideológiája. Minden társadalmi eszme, ideológiai irányzat e kettő valamelyikébe tartozik és ezen az alapon próbál választ adni korunk lényeges kérdéseire. A munkásosztály érdekeit kifejező társadalmi eszme, a marxizmus—leninizmus elmélete tudományosan megalapozott ideológia. E tudományos elméleti alapokra építi osztályharcát,- ideológiai küzdelmét A társadalomtudományok mindegyike magán viseli az ideológia jegyeit, a tudomány tárgyának osztályszempontból való megközelítését. Vonatkozik ez a közgazdasági, a történelmi, a szociológiai, az etikai, esztétikai, filozófiai stb. tudományokra egyaránt NAPJAINKBAN a kapitalizmus és a szocializmus világméretű küzdelmében, ennek kísérő jelenségeként tanúi lehetünk az ideológiai harc kiéleződésének is. A burzsoázia ideológusai arra törekszenek, hogy kétségbe vonják azt a tényt és marxista tételt, miszerint az ideológia átszövi korunk társadalmát. Azt állítják, hogy a tudományos-technikai forradalom korában a társadalmi folyamatok nagy és lényegesebb része elveszti osztályjellegét, politikai töltését, a vele kapcsolatos problémák nem ideológiai természetűek, hanem a szak- irányítás problémakörébe tartoznak. Ez az úgynevezett „dezideologizálás”, objektíve azt a célt. szolgálja, hogy lefegyverezze a munkásosztályt, a szocializmus erőit és szabad teret biztosítson a burzsoá eszmék érvényesülésének. A kommunista pártok ezzel a „dezideologizálással” szembeállítják a következetesebb és hatékonyabb ideológiai harcot Fokozzák a szocializmus híveinek elméleti marxista—leninista felkészültségét, határozottan fellépnek a burzsoá és a kispolgári eszmék minden megnyilvánulásával szemben akár elméleti formában, akár a köznapi gondolkodásban jelennek meg, A BURZSOÁ ÉS KISPOLGÁRI IDEOLÓGIÁK persze a mi viszonyaink között — a fejlett szocializmus társadalmának építésekor — másként jelennek meg, mint a kapitalista társadalomban. A legdöntőbb különbség hogy felszámoltuk osztálylétalapjukat. Továbbélésükkel azonban még hosszabb ideig számolnunk kell, annál is inkább, mivel a ' kapitalizmus a világnak még tekintélyes részén létezik és igyekszik ideológiailag hatni a szocialista tábor országaira. De belső viszonyainkból, a különböző nem antagonisztikus osztályok, rétegek és csoportok létezéséből eredően is számolnunk kell a sajátos érdekek egyes olyan megnyilvánulásaival, amelyek nincsenek összhangban a szocialista eszmeiséggel, Azonban nem egyszerűen az ismeretek gazdagítása vagy a téveszmék elleni harc az ideológiai munka célja: az ideológia a társadalom átalakításának fontos eszköze és ösztönzője. A munkásosztály ideológiája társadalmi demokratizmusa miatt elfogadható minden dolgozó osztály számára, hiszen kifejezi ezek alapvető érdekeit is. Ezért lehetséges, hogy a munkás- osztály ideológiai álláspontjára helyezkedik egyre több paraszt és értelmiségi. Ez az ideológiai közeledés azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a különböző osztálytöl- tésű nézetek egymáshoz közelednek és egy ponton találkoznak, egymásban felodódnak. A munkásosztály ideológiája a polgári és kispolgári ideológiákkal szemben következetes harcban és végső fokon kiszorításukkal nyerhet teret végleg az emberek gondolkodásában. Politikai együttműködésre törekszünk minden dolgozó, a szocializmus, a béke megvalósításában érdekelt emberrel... Azokkal is, akiknek gondolkodásuk, szemléletük bizonyos vonatkozásban ellentétes a seocialiata ideológiával. A politikai együttműködésnek nem lehet kizárólagos feltétele a teljes ideológiai egység. Azonban a politikai együtm.űködés annál erősebb és szilárdabb, minél inkább épül a marxista —leninista ideológia közösségére. Úgy véljük, a politikai együttműködés kedvező feltételeket teremt a szocialista ideológia elfogadására. Gyakorlati munkánkban közelítésükre, perspektívában pedig egybeolvasztásukra törekszünk. Ehhez sok türelemre, meggyőzésre van szükség. A MUNKÁSOSZTÁLY társadalmi céljainak megvalósításáért az osztályharcot a társadalom életének minden területén folytatja. Ezek között alapvető az ideológia területe. A fejlődés és az előrehaladás itt sem bízható a véletlenre, az ösztönökre. A társadalom legtudatosabb erőire, a szocialista eszmeiséget a leghatározottabban, tudományosan és legszervezettebben képviselő kommunisták pártjára hé- rul az a feladat, hogy irányítsa, szervezze és győzelemre vigye ezt a harcot. A párt tagjainak kell elsősorban élen jámiok és példát mutatniuk mind ideológiai felkészültségben, mind e harc váilalásáTöbb mint száz kilométeres körzet; Baranya, Tolna és Somogy megye mintegy fele tartozik a Kohászati Alapanyag- előkészítő Közös Vállalat pécsi kirendeltségéhez. E körzetből a vállalat dolgozói 1975-ben mintegy 24 ezer tonna vashulladékot szándékoznak ösz- szegyűjteni. Ebben az évben is, mint a korábbiakban a legnagyobb vállalatokkal, állami gazdasáNem tartozik az újdonságok birodalmába a közlés, de szögezzük le mégis, hogy a Népstadion nincs Tolna megyében. Sőt, nyomban bevallhatjuk, hogy megyénkben egyetlen akkora terem sincs, melybe egy nagyközség lakosait be lehetne zsúfolni. Miért fontos mindez? Azért, mert az életnek vannak olyan pillanatai, amikor jő lenne egyszerre sokaknak sokakkal, vagy legalább keveseknek sokakkal szót váltaniok. Ide sorolhatók például a választási előkészületek is. I-apunkban sorra megjelenik valamennyi képviselőjelölt portréja. Igyekszünk ismertetni életútjukat, eddigi működésüket és jelenlegi munkájukat. Mi tudjuk a legjobban, hogy bár ez esetenként 30 ezer példányban történik, inkább kevés semmint sok. Nem pótolhatja a személyes találkozást, az élmény erejét, amihez olykor valóban kisebb stadionnyi teremre lenne szükség. Ha ugyan ez igaz! Hiszen meghittebb a beszélgetés, ha 15—20 ember ül együtt, mintha ugyanannyi ezer. Még meghittebbé válik, ha nincs „jelenléti ív”, nem strigulázzák, hogy hányán léptek be a kapun és az sem valamiféle statisztikai adatgyűjtés tárgya, hogy ki, milyen ügyben kért szót. mondta el véleményét. A mostani választási előkészületek egyik legörvendete. sebb tapasztalata, hogy milyen sokan vettek részt kevesek számára, kis helyeken rendezett találkozón, amikor a képviselőjelöltek lakóhelyükön, munkahelyükön keresték fel választópolgáraikat. Azokat, akiknek bizalma nélkül nem dolgozhatnának, sőt még pontosabban fogalmazva: nem lehetnek képviselők. Jobb elnevezés hiányában nevezzük ezeket a beszélgetéseket „rétegtalálkozóknak”. hiszen a társadalom legkülönbözőbb rétegeire terjedtek ki. Amiként mondottuk, statisztika nem készült. Éppen ezért előfordulhatott, hogy ar alábbi listából valami kimaradt Amellett, hogy egyáltalán nem A Gabona Tröszt vállalatai fokozatosan korszerűsítik, felújítják a régi malmokat és takarmánykeverő üzemeket. Az idén több rekonstrukció befejeződik. Az átalakított üzemek egy része az aratás utáni időszakban bekapcsolódik az idei termés feldolgozásába. A fejlesztés során a takarmánykeverő üzemeket 1975- ben mintegy 20 millió forintos költséggel korszerűsítik. Rekonstrukcióra kerül sor Szegeden, Soltvadkerten és Mennyén. Az országban működő mintegy 170 takarmánykeverő gokkal és szövetkezetekkel a vállalat szerződést kötött a vashulladék szállítására. Sajnos sok helyen tekintik még a vashulladékot szemétnek, holott nem az, a vaskohászat jelentős alapanyaga. A magyar vaskohászat előtt álló feladatok teljesítése attól is függ, miként sikerül biztosítani a vashulladékot, a kohászat nélkülözhetetlen alapanyagát. Az üzemek, gazdaságok zoll tudjuk megmondani, hol vdL tak tizenöten és hol nyolcvan-: hárman. Szedresen és Medinán például pedagógusok beszélgettek a képviselőjelölt-tel. Bogyiszlón, Szálkán,1 öcsényben. Alsónánán lakóterületi közösségek tagjai. Sza- kályban a sertéstelep, Nagy-; szokolyban a tsz-gépműhelyj Nagyszékelyben a Simon tornyai Bőr- és Szőrmeipari Vállalat dolgozói De tudunk hasonló találkozókról Értényből. Üjiregből, Fürgédről, Felsőnyékről. Magyarkesziből. Kis- székelyből. Tolnanémedibőlj Szárazdról, Szakadátról, Diós- berényből, a gyönkí szociális otthonból és a Mezőgép helyi gyáregységből. Ugyanígy szere.: pel a községek között Varsád, Udvari. Miszla. Keszőhidegkút. Belecska, Pincehely. Németkér. Bikács. Sárszentlőrinc. Kajdacsj Györköny, a Gerjeni Állami Gazdaság, Bölcske (ismét a Mezőgép), Hogy ész és Duna- kömlőd. Dombóváron négy rétegtalálkozóra is sor került,' mind a négy alkalommal fiatalok ismerkedtek a képviselő- jelöltekkel. ; ; Befejezésül ai „ismerkedés*! szónál érdemes néhány pilla-« natra elidőzni. Tovább folytat-- va az első mondatokban említett gondolatot, nem kétsége^ hogy a Népstadion nyilvánossága előtt még hangosbeszélő segítségével se mondaná eí valaki a maga kis közösségének problémáit, gondját-baját Egészen más a helyzet, ha a hallgatóság a saját kollégái.’ állattenyésztő társai, vele egy- ivású cimborák, szomszédok, régi iskolatársak közül kerül ki. Ilyenkor az is könnyebben szól. akiből valamiféle értekezlet! hozzászólást még harapó-; fogóval se lehetne kiszedni.' Azt. hogy őszintén és közgon-: dókról beszél, a kis közösségekbe ellátogatott képviselő- jelöltek tanúsíthatják elsősorban. Nem ők mondták, mi véljük úgy, hogy ezek a rétegtalálkozók. keveseknek kis he-- lyen folytatott beszélgetései, a demokratizmus jő iskoláinak bizonyultak, * 4 * (ordast ; üzemben sok régi gépet felújítanak vagy kicserélnek. A korszerűsítés hosszabb időt vesz igénybe, és a következő években is folytatódik. A gabonaipari ellátás szín-’ vonalának növelésére a ma-: lomioarban is rekonstrukcióra került sor. A budai malmot felújítják, ezenkívül Veszprémben, Siklóson és Kaposvárott halad jó ütemben az építkezés és a szerelés. A malmok korszerűsítésére szintén 20 millió forintot irányoztak elő. Az ipar a gabonasilók építés sére is gondot fordít. me megérti a vashulladék összegyűjtésének jelentőségét, Ezek közé tartozik a Bonyhádi Zománcgyár is, amely hatszáz tonna vashulladék leszállítására kötött szerződést és ebből több mint száz tonnát már le is szállított Jelentős mennyiséget vár azonban a, többi Tolna megyei üzemtől,; gazdaságtól is a Kohászati Alapanyag-előkészítő Közös VáliaUl* ban.. , RÁKOS IMRE A Bonyhádi Zománcgyár hatszáz tonnát szállít Huszonnégyezer tonna vashulladék Vem szemét, hanem nélkülözhetetlen alapanyag Korszerűsítik a gabonaipart
